EKLEKTIKA KLUB

Kahlich Endre: A "Gödör"-től a mai Moszkva térig

A török hódoltságot követően a lerombolt Buda újjáépítésének érdekében a Mechwart, a Széna és a Moszkva tér helyén téglaégetők működtek, melyeknek tevékenysége egyre mélyítette e területet. A kezdetben királyi, majd városi téglavetők későbbi magántulajdonba kerülésével, a mai Moszkva tér a múlt században a Christen család birtoka lett. 1874-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának döntése értelmében a közelben húzódó országutat a forgalom növekedése miatt körúttá építették ki, amíg ez megvalósult, telente a budai polgárok előszeretettel korcsolyáztak a befagyott eső és talajvizes területeken. Száz évvel ezelőtt fejeződött be a Margit körút megépítése. Ennek során az egész területet rendezték. A 8-10 m mély gödröket úgy töltötték fel, hogy ott az előzőekhez viszonyítva korszerűbb sportolási lehetőségeket biztosítsanak. A mai Moszkva tér helyén lévő sporttelep akkor kezdett fellendülni, amikor bérletét a 125 évvel ezelõtt alapított Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) vette át. Az egyesület, amelynek alapszabályát Magyarországon első ízben magyarul fogalmazták meg, az 1885. évi országos kiállítás egyik ide helyezett favázas pavilonjában sportházat, valamint környezetében egy 9000 m2 alapterületű medencét alakított ki. A korcsolyázás mellett - a víz leeresztését követően - fokozatosan tértek át a nyári sportokra, a (szabadban való tornaversenyekre, a labdázó és tennis mulatságokra). Megalakult a Budai Korcsolyázó Egylet is. Mivel a budai polgárok egyre nagyobb számban vették igénybe az egyesület által nyújtott sportolási lehetőségeket, 1911-ben a székesfővárossal kötött bérleti szerződést az Egylet (további 40 évvel meghosszabbították), majd bővítették, korszerűsítették a pályát. Elhatározták egy több célra használható kétszintes klubház megépítését is. A terv elkészítésére nyilvános pályázatot írtak ki, és a beérkezett 22 pályamunka közül Sándy Gyula (1868-1953) munkáját fogadták el.

A sporttelep területének adottságát kihasználva egy 400 m-es többsávos futópályát és egy korcsolyapályát alakítottak ki. Alsó részét nem betonozták le, és így a zöld gyepen különböző nyári sportokat is lehetett űzni. A pálya egész alapterületét alagcsőrendszerrel és vízvezeték hálózattal látták el. Az új vasbetonházas klubház építményként valósult meg, melyet az azt körülvevő, helyenként 8-10 m magas földpartba történő beékelés megtámasztásával stabilizálták. Az épületben helyezték el a választmányi, az elnöki, az igazgatói és az orvosi szobákat, a pénztárt, a bővíthető nagytermeket (melyeket összejövetelek és táncmulatságok megtartására használtak), a melegedő és csatolótermet. A helyiségeket gázradiátorokkal szerelték fel, az emeletsorok és a sportpálya világítótesteit központi kapcsolótábláról működtették. Az építmény kivitelezése Schőmer Ferenc építőmester, a vasbetonmunkák szakszerű elkészítése Biehm János érdeme volt. Az 1929-ben Széll Kálmán, volt miniszterelnökről elnevezett teret a második világháború előtt átrendezték: a BBTE-t a Pasaréti út elejére helyezték át, mivel a térre összpontosították Közép-Buda villamos-vonalainak és megállóinak jelentős részét. A második világháborút követően a sportegyesületet jogellenesen megszüntették, Pasaréti úti pályáját és létesítményeit a Vasas kapta meg. A BBTE a közelmúltban újjászületett.

[Főoldal] [Tartalomjegyzék]