Szabó János, honvédelmi miniszter: - Hát
az első kérdésre azt válaszolnám, hogy........
Mv.: - És az SZDSZ blődségéről mi a véleménye?
Szabó János, honvédelmi miniszter: - Hát az egy olcsó kampányfogás,
amit az SZDSZ folytat, kicsit előre hozott kampányba kezdett, de nem sok
értelme
van, hiszen láthatjuk, hogy ez nem olyan kérdés, ami a magyar társadalmat
alapvetően ...
Mv.: - Tehát ön szerint nem lesz nullszaldós az, amit itt a kérdező
is említett, hogy a profi hadsereg
nullszaldósként is üzemeltethető?
Szabó János, honvédelmi miniszter: - A
profi hadsereg nagyon sokba kerülne. Ezt a Honvédelmi Bizottság ülésén
részletesen elmondtam, bizonyára sokan kaptak erről információt, hiszen
ha egy szerződéses katona, tehát ha ki akarjuk váltani a sorkatonaságot
szerződéses katonákkal, ahhoz rengeteg pénz kell. Egy szerződéses katona
munkaerejének az ára az most kb. az az összeg, amiért vállalnak missziókban
feladatot. Ez ezer dollár körüli összeg havonta és a hazai ellátmányukat
még ezen felül kapják. Könnyen kiszámítható, hogy járulékos költségekkel
együtt, mindennel együtt egy szerződéses katona ilyen formában egy hónap
alatt kb. 8-9, esetleg 10 millió
forintjába kerülne az országnak. Ha húszezer fős szerződéses katonaságot
akarunk felállítani, ez 200 milliárd forint többletet jelentene, de ehhez
még hozzá kell venni azt is, ezért blődség egyébként,
azt is, hogy a hivatásos katonáknak, a tiszteknek az illetményét, tiszthelyetteseknek
az illetményét is hozzá kellene emelni a szerződéses illetményhez,
mert ez csak így lenne elviselhető. Így összesen mintegy 300 milliárd
forint költséget jelentene azonnal, ha ki akarnánk váltani a sorkatonaságot.
Ezt
majd fokozatosan akkor, amikor a szerződésesek száma emelkedik napirendre
lehet tűzni, hogy milyen
mértékben és hogyan váltsuk ki a sorkatonai szolgálatot, de teljesen
megszűntetni véleményem szerint nem lehet, mert egy alap kiképzésre
mindenképpen szüksége van a magyar fiatalságnak, az egészséges fiatalságnak,
hiszen a haza védelme az mindenki számára kötelező és a sorkatonai
szolgálatot pedig jelenleg az alkotmány alapján törvények szabályozzák."
Lányi Zsolt nevelési ötlete. (2000.02.25. PETŐFI NÉPE:
Lesz-e hivatásos sereg?, HM Sajtóválogatás 2000.03.01)
"Országház - Szabó János honvédelmi miniszter beszámolt a parlament
honvédelmi bizottságának tárcája eddig végzett munkájáról és a haderőreformmal
kapcsolatos tervekről. ...
Lányi Zsolt a meghallgatás kapcsán lapunknak elmondta, hogy néhány
éven belül biztosan nem lehel profi hadsereget létrehozni. A képviselő
még hozzátette, hogy véleménye szerint olyan képzést
lenne szükséges bevezetni a hadseregben, ami tudatosítja a honvédekben,
hogy miért kellett nekik katonának menni. "szükség van a nemzettudat erősítésére
a fiatalokban, hogy jobban érezzék a
hazájuk iránt felelőséget" - nyilatkozta a kisgazda képviselő.
Fodor Gábor szabad demokrata képviselő túlhaladott és veszélyes gondolatoknak
minősítette bizottsági elnök elképzeléseit. Szerinte sem ideológiai
képzésre, sert kényszersorozott hadseregre nincs szükség Magyarországon."
Múltbanéző. (2000.02.25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: Hivatásosok,
HM Sajtóválogatás, 2000.03.01)
"Vélhetően igen kevesen gondolják ma azt
Magyarországon, hogy nincs szükség a
haderőreformra, és így a jelenlegi kötelező
sorkatonai szolgálat felszámolása mellett
a hivatásos hadseregre való átállásra. ....Az viszont már legenyhébb
kifejezéssel élve is bosszantó, ha arra gondolunk, mit tett az SZDSZ '94
és '98 között az ügyben, kormányon lévő pártként. Ne tessék sokat gondolkodni
a válaszon: szinte semmit. ..."
Fodor Gábor Salgótarjánban. (2000.02.25. NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP: Már nemcsak az SZDSZ akar önkéntes hadsereget, HM Sajtóválogatás 2000.03.01)
Mécs sem érti (2000.02.25. KOMÁROM-ESZTERGOM
MEGYEI HÍRLAP: A hivatásos hadseregre történő átállás költségei, HM sajtóválogatás
2000.03.01-)
"Mécs Imre SZDSZ-es képviselő szerint nem világos, milyen számítások
alapján jutott arra az álláspontra a Honvédelmi Minisztérium, hogy az önkéntes
hadseregre való átállás személyi
költsége 55-80 milliárd forint -tartalmazza a honatya szerdai közleménye.
Mécs Imre szerint mind a haderőreform, mind pedig a hivatásos hadseregre
való átállás megvalósítható többletköltségek nélkül, a honvédelmi kiadások
tervezett - az idei 190 milliárd forintról 2004-ig 288 milliárd forintra
történő - bővítéséből."
Újpesten tájékoztatnak (2000.02.25. ÚJPEST: Tájékoztató a hadkötelesek részére, HM Sajtóválogatás, 2000.03.01)
A Magyar Köztársaság Alkotmánya a Magyarországon élő l7-50 közötti férfi állampolgárok részére általános hadkötelezettséget ír elő.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezik arról, hogy a kötelezettségeknek miként feleljenek meg, illetve milyen jogokkal rendelkeznek a hadkötelesek.
A leglényegesebb tudnivalók:
- 17. életévüket betöltőknek (az 1983-ban születettek) 2000. december
31-ig a katonai összeírás miatt egészségügyi törzslapot kell leadniuk.
Ha tanul a fiatalember, akkor az iskolaorvos, egyéb esetben pedig
a házi (körzeti) orvos kéri és folytatja le az egészségügyi vizsgálatokat.
Ez a vizsgálat átfogó. általános jellege,
tehát vér-, vizelet-, szív-, tüdő- és egyét belgyógyászati vizsgálatból
áll. Ennek a vizsgálatsorozatnak az eredményeként "született" egészségügyi
törzslapot a IV. kerületi, illetve állandó lakóhely szerinti polgármesteri
hivatalban kell leadni a népesség-nyilvántartó csoportnál vagy a katonai
főelőadónál).
- Ha a sorköteles tanul középiskolai és felsőoktatási intézményben.
Alanyi jogon jár a sorkötelesnek tanulmányi halasztás, ha közép- vagy felsőfokú
intézményben első szakmáját, diplomáját szeretné
megkapni. Ehhez minden tanév szeptemberében, a beiratkozáskor tanulói
jogviszony igazolást kell benyújtania a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnoksághoz
vagy a lakóhely szerinti illetékes (jelen esetünkben a IV. ker. Újpest)
polgármesteri hivatalnál, a katonai főelőadónál.
Sorozás
A hadköteles "hadrafoghatóságának" elbírálása. Ez egészségügyi, pszichikai
és egyéni elbeszélgetés
során derül ki. A fiatalember sorozási felhívást kap, amin feltétlenül
meg kell jelennie. A sorozáson derül ki, hogy alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan
vagy véglegesen alkalmatlan a sorkatonai szolgálatra. Ez az első olyan
mozzanat a fiatalember életében, ami
döntően meghatározza a honvédséggel történő további kapcsolatát. Alkalmas
minősítés esetén határozatot kap arról, hogy sorkatonai szolgálatra mikor
tervezik és hová.
Behívás
Az alkalmasnak minősített és határozatban is szereplő időpontban a
sorköteles behívó parancsot kap. A behívó parancs feljogosítja a sorkötelest,
hogy az állandó lakóhelye szerinti polgármesteri
hivatalnál bevonulási segélyben részesüljön. A segély mértéke, a mindenkori
minimálbér 60%-a (jelenleg 15 300 Ft). Ezt személyesen a behívóparancs
bemutatásával intézheti el a fiatalember.
Sorkatonai szolgálat
Az a sorkatona, aki teljesítette a 9 hónapos kötelezettségét (3 hónap
a kiképzőbázison. 6 hónap további szolgálat letöltését), leszerelési segélyt
csak a csapat parancsnokától kérhet. A két gyermeket
igazoltan nevelő sorkatona a törvény szerint 3 hónap után leszerel.
A három gyermek után azonnal leszerelik. (Sőt, ha a Kiegészítő Parancsnokságon
bejelentette gyermekeit, be sem hívják.)
Összefoglalva a hadkötelezettség
- a tájékoztatási (adatszolgáltatási), - a
bejelentési.
- a megjelenési, - a szolgálati kötelezettséget foglalja magába. Ha
ezen kötelezettségek valamelyikét
elmulasztja a hadköteles, akkor szabálysértési eljárás útján büntetésben
részesül."
Városföldi laktanya ( 2000.02.26. PETŐFI NÉPE:
Zár alatt a városföldi laktanya, HM Sajtóválogatás, 2000.03.01)
"A vizsgálat kiderítette, hogy szerencsétlen kisfiú a hét végén járt
a laktanyában édesapjával. A szakértők azonban nem tartják valószínűnek,
hogy ott fertőződött meg. Pedig a városföldi egységnél
szolgálatot teljesítenek Kalocsán, illetve
Szabadszálláson kiképzett katonák is."
Korkülönbség (2000.02.26. KISALFÖLD: A katona
dolga. Idézi HM sajtóvál. 03.01.)
"Gimnazista vagyok, .... Sajnos több időskorú ellenkezik a zsoldos
sereg bevezetése miatt, de nem értem, hogy miért. Többségük a világháborúk
- vagy még régebbi hadi eseményeinek tanulságát említi.....
Mindennek rendelt ideje van (Farkas Henrik:
Haderőreform csatazajjal. Magyar Hirlap. 2000-03-03)
"A magyar hadügyi berkek békéje azonban már a múlté. Politikai csatározás
ricsajától hangos Mars
isten holdudvara....
A hadügy és a kisgazda civil kontroll jól megférnek egymással. A kisgazda eszmékkel, érvekkel az a bajom, hogy bulgakovi értelemben "másodlagos frissességeek".
... Király Béla azt állítja, hogy az SZDSZ az önkéntes katonaságot
akarja rákényszeríteni a nemzetre - népszavazással. (Napi Magyarország,
jan. 22.) Az önkéntesség, a népszavazás és a kényszerítés ilyetén
összekapcsolása frappáns alkalmazása a dialektikus hadügyi logikának.
....A Szabad Demokrata Hírlap januári rendkívüli kiadása Kövér László 1990-ben
nyilvánosságot kapott katonaélményeiből csemegéz: "A bunkók még bunkóbbak
lesznek, a másik fölött uralkodni vágyók
megtalálják a maguk terepét." A kisszereség, az aljasság, hogy
azok érvényesülnek, akik gerinctelenek vagy teljesen gátlástalanok"
"Az az
érzés alakult ki bennem, hogy Kalocsa - ott voltam - egy mini Auschwitz.
Csak mennyiségi különbség van köztük, a logikai elv ugyanaz: az embereket
megtörni, péppé gyúrni, aztán egyformán kis agyagfigurákat csinálni
belőlük."
"Változnak az idők és az emberek. A Fidesz vezette kormány
mai elképzeléseit Király Béla interpretálja:
"A sorozott hadseregben alakulhat ki igazán a barátság,
az együttélés". A katonaság jó szellemisége alkalmas arra, hogy ezt
az országot nemzetté kovácsolja."
"A politikai csatározás megnyugtatóan és gyorsan lezárulna, ha
a Fideszben ismét uralomra jutna a civil kontroll. Bízom benne,
hogy ennek is eljön
majd az ideje. Ha korábban nem, hát akkor a következő választások
után."
000308
Német kibic (2000.03.08. MAGYAR NEMZET:
Varjú Frigyes: Óva int a kapkodástól egy katonadiplomata. Németország
a sorozott hadsereg fenntartása mellett voksol)
...Megkérdeztük a német katonai attasét azzal kapcsolatban is, hogy
véleménye szerint a sorozott vagy a szerződéses hadsereg a hatékonyabb.
A diplomata elmondta, országa számára mindig fontos volt, hogy a teljes
lakosság bevonható legyen kényszerhelyzetben a haza fegyveres védelmébe.
A
Bundeswehr szárazföldi csapatainál igen magas a sorozottak száma, és
a nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a hadgyakorlatok során
a fegyverrendszerek alkalmazásakor igen jól lehet támaszkodni a sorkatonákra.
Német felfogás szerint
szükségesnek tartják az általános hadkötelezettség további fenntartását,
mert a tapasztalatok azt mutatják: a szerződéses katonák fele mindig a
továbbszolgáló sorkatonákból verbuválódik, és mert a volt sorkatonák
mobilizálható tartalékot jelenthetnek
szükséghelyzetekben.
Berlinben általános vélemény, hogy a sorozott hadsereg mindig modernebb,
hiszen a bevonuló fiatalok kritikusak, kérdéseket tesznek fel, ezáltal
arra
ösztönzik a hadvezetést, hogy folyamatosan újítsanak. Persze
ha állandóan csökkentik a hadsereg létszámát, akkor egy idő után lehetetlenné
válik valamennyi sorköteles behívása. Ebben az esetben csökkenteni
kell a sorkötelesek kiképzési idejét, bár Németországban már elérték azt
a tíz hír
napos alsó határt, ameddig még működőképes maradhat a hadsereg - emelte
ki a katonai attasé, elismerve: hazájáóan is fontolgatják, hogy esetleg
tovább mérsékeljék a sorkatonai időt, noha ezzel újabb kritikus helyzet
adódhat, és megkérdőjelezhetődhet a kiképzés hatékonysága. Ezután pedig
már tényleg azon kellene elgondolkodni, hogy nem volna-e célszerűbb a nem
sorozott hadsereg. Manfred Tietje saját véleményét
megfogalmazva kifejtette: lebeszélné a magyar katonákat és minden más
nemzet katonáját arról, hogy mindent egyszerre akarjanak végrehajtani hadseregátalakítás
címén; előbb inkább azt kellene
megvizsgálni, hogy a jelenlegi keretek között miként képes működni
egy méretében és létszámában kisebbé váld hadsereg. (Varjú Frigyes)
Pénzzel megváltani? (2000.03.03. KIS ÚJSÁG: Hazánk a NATO
hasznos tagja, Idézi: HM Sajtóválogatás 0308).
Interjú Szabó János honvédelmi miniszterrel.
"- Van-e döntés a sorkatonai szolgálat kapcsán felmerült kérdésekben?
-A Kormány programjában és a stratégiai felülvizsgálat koncepciójában
is szerepel, hogy a sorkatonai szolgálat belátható ideig fennmarad.
... A sorkatonai szolgálat pénzért való rnegválthatósága is szóba kerülhet.
A rövidebb sorkatonai szolgálat változatairól is folyik a Magyar
Honvédségnél a szakmai vizsgálat. Az
elemzés és a szakmai viták után politikai
döntés szükséges. ...(Dobi Ágnes)"
Homoki kimondta. (2000.03.03. KIS ÚJSÁG: Fenntartani a
hazafiság szellemét. Idézi: HM sajtóválogatás, 0308)
"Tiszthelyettesek ünnepélyes avatását tartották február 26-án Budapesten.
Az eseményen, amelyen részt vett Lányi Zsolt az Országgyűlés Honvédelmi
Bizottságának elnöke, és alelnöke Simicskó István, valamint Fodor Lajos
vezérezredes, vezérkari főnök Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai
államtitkára mondott ünnepi beszédet.
...Sajnos, hangsúlyozta a szónok, számtalan járulékos intézménye van a honvédségnek, amelyek fenntartása nagyon sok pénzbe került, nincs viszont egyetlenegy hatékony, ütőképes dandárja.
A sorkatonai szolgálat eltörlését sürgető felvetésekről szólva Homoki
határozottan kijelentette, ez, amellett,
hogy szakmailag megalapozatlan és nemzetellenes cselekedet lenne, aláásná
a hadsereg rendjét és fegyelmét. ... Azok, akik a sorkötelezettség azonnali
eltörlését és az önkéntes hadseregre történő áttérést
szorgalmazzák, nem az ország és a honvédség valós védelmi helyzetéből
indulnak ki.
Ki kell mondani: aki ma a sorkötelezettség eltörléséről beszél, az magát
a hadsereg intézményét támadja. Felelőtlenül kockáztatja a fegyveres erők
hatékonyságát, ütőképességét, hadrafoghatóságát, így az ország biztonságát
is."
**************
Költői kérdések /F.H./:
1. Hogyan fenyegetheti bármiféle elképzelés annak a hadseregnek a hatékonyságát, aminek nincs egy ütőképes dandárja?
2. Mit érdemelnek azok, akik az államtitkár szerint fenyegetik az ország biztonságát?
***************************
FIDESZ-tervek. (2000.03.08. MAGYAR HÍRLAP:Tartalékosok
váltanák fel a sorállományt. Idézi: HM sajtóválogatás 0308)
"Egy rövid alapkiképzésből, majd rendszeres, néhány napos vagy hetes
tartalékos-gyakorlatból állna a katonai szolgálat - szerepel a Fidesz hosszú
távú terveiben. Juhász Ferenc, ez MSZP
honvédelmi szakértője szerint kétséges a
Fidesz elképzelésének megvalósíthatósága
a tartalékos rendszer megreformálásáról,
ez ugyanis hatalmas költségekkel jár.
A Fidesz hosszú távú elképzelései szerint szerződésesekből és hivatásosokból álló hadsereg látná el az ország védelmét békeidőben, de minden fiatal számára kötelező lenne a tartalékos-kiképzés."
Pucolj krumplit meg zöldséget - ezzel is a békét véded (
2000-03-10 13:30
Magyar Hírlap: Hadászati krumplipucolók)
"Házassági előkészítőhöz hasonlította Magyar Bálint a Fidesz által
javasolt hat, illetve három hónapos sorkatonai kötelezettséget.
Az SZDSZ elnöke szerint ez arra lenne jó, hogy a fiúk megtanuljanak
krumplit pucolni."
Katonabeszéd az elfojtott vágyakról, az álmokról és a mohatermesztés
nehézségeiről. (Népszabadság. 2000.03.13.Szűcs Mihály: A sereg
gördül, mint a kő. Nem idézi a HM sajtóválogatás.)
"A párttal és a (sokadik) haderőreformmal egy az utunk, „énekelhették”
azok a főkatonák, akik
részt vettek a Fidesz haderőreform
konferenciáján február 18-án. ....Az új honvédelmi vezetés a másképp gondolkodókat
(még ha állampolgárként
gondolkodtak is másképp) egyszerűen ki akarta ebrudalni vagy eltiltani
a publikálástól..... A katonák részvétele pártrendezvényen, egyenruhában
csemege lehet a jogászoknak. .... Simicskó úr január 31-én a
Nap-keltében kijelentette, hogy „Mi egyáltalán nem félünk a vitától,
mi szeretjük, mert építő jellegű kritikát mindig szívesen fogadunk.” A
februári
konferencián elfojtották ezt a vágyukat. Ott nem volt sem vita, sem
építő jellegű kritika. Objektívnek mondható kutatók nem zavarták meg a
tanácskozást, hiszen „Minden tudomány összesküvés a laikusok ellen” (Bernard
Show)..... A nem laikus szervezők javára legyen írva, hogy az érdeklődők
között azért
nem szelektáltak, még a Honvédelmi Minisztérium által a társadalmi
szervezetek közül kiközösített HEL
(Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája) képviselőit is beengedték. Talán
a régi elvbarátság okán, hiszen a Fidesz szépen, lassan elkezdett visszasunnyogni
régi, a kötelező katonai szolgálatot ellenző álláspontjához. Azért kell
nekik sunnyogniuk, nehogy felébredjenek a kisgazdák az 1947-ben konzervált
(akkor még progresszív) álmaikból. ...Most már valami időt és jövőt
állót kellene létrehozni közös
gondolkodással, mert a gördülő kövön nem nő moha."
Két hadsereg. (Népszabadság, 2000.03.13. Mécs Imre: Most
vagy drágán)
Az Európai Unió egyik jelentése szerint Magyarországon a 18 és
30 év közötti fiatalokat különleges adó sújtja: személyes szabadságuk
korlátozásával, testi és lelki igénybevétellel járó katonai szolgálatot
kell teljesíteniük. Valóban így van: a haza védelmére hivatkozva, igazságtalanul
kényszeríti az állam fiatalemberek tízezreit arra, hogy
többnyire akaratuk ellenére, tartalmatlan és sivár katonai szolgálatot
teljesítsenek, sokszor embertelen körülmények között.
Valójában két
hadsereget tart el az adófizető polgár: egy szinte semmiresem használható
sorkatonaságot ésegy hivatásos haderőt.
A kormány határozata a honvédelmi tárca költségvetési támogatását az
idei 189 milliárd forinthoz képest 2001-ben 223 milliárd, 2002-ben 243
milliárd, 2003-ban 265 milliárd forintra
tervezi."
Nyári programot javasol a fiúknak a miniszter
(2000.03.17. Magyar Hírlap. Haszán Zoltán: Haderőreform: győzött
a vezérkar)
"A tárcának ki kell dolgoznia a sorkatonai szolgálat
átalakításáról szóló terveket is. Az előzetes elképzeléseket
ismertetve Szabó elmondta: nyaranta
edzés jellegű fizikai felkészítésre hívnák be a fiatalokat, azokat
is, akiket jelenleg a szolgálat alól
felmentettek."
A sorkatona képzettsége nem elég a győzelemhez (Magyar
Hírlap, 2000.03.18. Haszán Zoltán: Egyedül a vezérkar ellen)
"....a nemzetbiztonsági kabinet... döntőbíróként a
vezérkart hirdette ki győztesnek a honvédelmi
közigazgatási államtittkárral szemben a hadsereg
irányításáért dúló küzdelemben. ... A közigazgatási
államtitkár képességeivel kétségtelenül kiemelkedik a
kisgazda-vezetésű minisztérium átlagából, .... egybehangzó vélemények
szerint a céltudatos
Wachsler akkor is, most is túlbecsülte az erejét.
Mert igaz ugyan, hogy a honvédelmi tárca legszűkebb vezetéséből
egyes-egyedül a közigazgatási államtitkár teljesítette alkotmányos
kötelezettségét, a sorkatonai előképzettség azonban mégsem
elegendő a hadsereg irányítására. Minisztériumot még el lehet vezetni szakmai
felkészültség nélkül, a honvédséget már nem - ébresztette rá a nemzetbiztonsági
kabinet erre a fájdalmas felismerésre Wachslert..... Pedig a honvédség
működőképtelensége sok esetben nyilvánvalóvá vált, elég csak a koszovói
konfliktusra gondolni vagy visszaidézni az agyhártyagyulladás kapcsán
megismert laktanyakörülményeket."
000321
Mást mond a baka, s mást a parancsnok. (2000.03.21.
KELET-MAGYARORSZÁG BLIKK:
Hidegre panaszkodnak a kalocsai bakák, idézi HM Sajtó 03.21.)
"Kalocsa - Panaszkodnak a februárban Kalocsára bevonult újoncok. ...Február
óta még egyetlen napon sem volt fűtés a körletben, mindössze este negyed
tíz és negyed tizenegy között langyosak a kályhák - mondták el a Blikknek
nevük elhallgatását kérő újoncok. A három kiskatona egyike szerint a hálókban
olykor 0 fok körüli volt a hőmérséklet. Jelenleg a laktanya 30 százaléka
bajlódik meghűléses betegséggel, mert a fürdőkben hetek óta csak hideg
vízzel zuhanyozhatnak. Reggelire általában mindössze egy szelet kenyeret,
két vékony
szelet parizert és teát kapnak.
...Dr. Kovács György alezredes, a laktanya parancsnoka túlzónak tartja
bakái panaszait. Két ütemben fűtjük a laktanyát - közölte az alezredes.
- Reggel fél öttől hétig, majd a nappali foglalkozás
befejezése után a fél tízes takarodóig. A
zuhanyzással valóban vannak problémák,
de így is az állomány 70 százaléka meleg vízzel mosakodhat."
0003222
Aggodalom. (Magyar Hírlap 03.22. Dusza Erika: Menekültügyi
ENSZ-jelentés )
"Aggodalomra ad okot, hogy a koszovói háború elől
menekülőket nem ismerték el menekülteknek, és
okmányok híján sokan a befogadotti státust sem
kapták meg. Ez azt jelzi, hogy a magyar menekültügyi hatóságok
a genfi egyezményt szűkítve értelmezik - fogalmaz éves jelentésében
az ENSZ menekültügyi főbiztossága a magyarországi viszonyokról.
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága nyilvánosságra
hozta a múlt év végén lezárt véleményét a menekültügy és a menedékkérők
magyarországi
helyzetéről. A tízoldalas dokumentum nagyra értékeli a 1998 márciusában
hatályba lépett, majd tavaly módosított menedékjogi törvényt. Az
állásfoglalás ugyanakkor bírálja, hogy a jogszabályok értelmében
az idegenrendészeti eljárás a menedékkérővel szemben is folytatódik.
Ez - a genfi egyezménnyel ellentétes módon - lehetővé teszi, hogy
az idegenrendészeti hatóságok a menedékjogi eljárás
jogerős befejezése előtt kapcsolatba lépjenek a menedékkérő országának
külképviseletével, és
megkezdjék kitoloncolása előkészítését. A menedékjogi kérelmeket elbíráló
szakhatóság
költségvetése és munkatársainak lét-száma a
menedékjogi törvény elfogadása után sem emelkedett, noha az elbírálandó
ügyek száma 1998-ban az előző évihez képest hétszeresére emelkedett.
A főbiztosság rámutat: a Magyarországról más országba szökött külföldieket
a toloncegyezmények keretében csak akkor szabad visszaadni a magyar hatóságoknak,
ha a külföldi rendelkezik személyazonosító okmánnyal, és ha a magyar hatóságok
biztosítják, hogy a visszaadott külföldieket, hacsak nem ismételten követték
el a tiltott határátlépést, illetve, ha nem gyanúsíthatóak
bűncselekmény elkövetésével nem fogják a közösségi szállá-sokon fogva
tartani. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott, a szombathelyi közösségi
szálláson több olyan koszovói albánnal beszélt, akiket az osztrák hatóságok
eljárás nélkül toloncoltak vissza Magyarországra.
Dobó István, a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal főigazgató-helyettese az ENSZ-kritikára
reagálva leszögezte: a nemzetközi szervezet ajánlásai nem kötelező
erejűek. A magyar hatóságok a hatályos törvényeket alkalmazzák, a döntések
ellen bírósághoz lehet fordulni."
000323
Töretlen optimizmus némi oszlással (Magyar Nemzet: 03.23.:
Nem szűnhet meg a sorkatonai szolgálat (varjú))
"Nem értékeli túl az SZDSZ sikeresen lezárult aláírás-gy?jtési akcióját
a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági fôtanácsosa, valamint a parlament
honvédelmi bizottságának szocialista alelnöke.Póda Jenô (Fidesz) szerint
a kormány semmiféle politikai
nyomásra nem hagyja magát eltéríteni eredeti célkitűzéseitől,
Juhász Ferenc (MSZP) pedig azt ígéri: pártja továbbra is elkötelezett az
önkéntes, hivatásos haderô megteremtése mellett, de az új struktúra szerintük
2002-től – miként azt az SZDSZ szeretné – nem valósítható meg. Figyelemre
méltó, hogy a sorkatonai szolgálat ellen hangosan agitáló
Mécs Imre (SZDSZ) korábbi honvédelmi bizottsági elnök tíz éve még a
nők általános hadkötelezettségét sürgette."
"Szabó János a haderô létszámcsökkentésérôl
.... A sorkatonai szolgálat eltörléséért kezdeményezett SZDSZ-es aláírásgyűjtési
akcióval
kapcsolatban kijelentette: a „Sorkatonaság oszolj!” jelszó februárban
megtette nemkívánatos hatását, Budapesten 351 fiatal behívója ellenére
nem vonult be katonának."
Német attasé nem akart beavatkozni (Magyar Nemzet,
03.23.)
"Levelet intézett a budapesti német katonai attaséhoz a Hadkötelezettséget
Ellenzôk Ligája lapunk március 8-i számában közölt Óva int a kapkodástól
egy katonadiplomata – Németország a sorozott hadsereg fenntartása
mellett voksol című cikk miatt, mivel úgy látják: azt a benyomást
kelti az írás, hogy a német katonai attasé belekeveredett a sorkötelezettség
megszüntetésérôl folyó magyar
belpolitikai vitába. Manfred Tietje attasé válaszlevelében
hangsúlyozta, nem állt szándékában magyar belpolitikai ügyekbe avatkozni.
"
000324
Igen is, meg nem is. (Magyar Hírlap. 0324, Haszán
Zoltán: Kormányfői vétó a Fidesz-frakciónak)
" A Fidesz-frakció elnöksége igen, a kormány
azonban nem támogatja a Magyar Honvédség
professzionális haderővé történő átalakításáról
szóló képviselői indítványt. A javaslatot
ellenezték a kisgazdák is.
A kormány nem támogatja a honvédelmi bizottság
két fideszes tagja által benyújtott, a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses hadsereggé
alakításáról szóló indítványát, annak ellenére, hogy
a képviselők erről egyeztettek a Fidesz-frakció
elnökségével is. Ezt értesülésünk szerint Orbán
Viktor miniszterelnök jelentette be a
nemzetbiztonsági kabinet legutóbbi, a
haderő-átalakítást megtárgyaló ülésén. ..... Értesülésünk szerint
több kisgazda nem ért egyet a
hat hónap bevezetésével, és ellenzik a Fidesz
elképzeléseit is a sorkatonai szolgálat átalakításáról. A honvédelmi
bizottság a Simicskó-indítványt a hónap elején általános vitára alkalmasnak
találta ugyan, ám a MIÉP-es és SZDSZ-es képviselők nem szavazata mellett
ellenezte az indítványt Lányi Zsolt, a testület kisgazda elnöke is.
... Lányi Zsolt ellenszavazatát lapunknak azzal indokolta, hogy a
semmilyen határidőt nem tartalmazó javaslatnak nem látta értelmét,
mindemellett nagyon hasonlít az
SZDSZ-kezdeményezésére. ...."
A nemzet nevelője (2000.03.24. Lányi Zsolt: a nemzetet
nevelni kell - NÉPSZAVA-összeállítás)
" A parlament tárgyalta azt a törvénymódosítást is, amely szerint a
középületekre, illetve azok elé nemcsak a nemzeti ünnepnapokon, hanem az
év
minden napján, állandó jelleggel kitennék a nemzeti lobogót.
A kormány nevében Hende Csaba az igazságügyi minisztérium
politikai államtitkára támogatásáról biztosította a javaslatot.
Mécs Imre SZDSZ-es honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti
érzés lelkiismereti kérdés, amelyet nem szabad erőltetni, mert e kérdésben
bármilyen kényszerítés az ellenkező hatást váltja ki. A kisgazda Lányi
Zsolt
ugyanakkor úgy vélte, hogy a nemzetet igenis nevelni kell a nemzettudat
fejlesztése érdekében."
Ők és ma így látják (Magyar Hírlap. 0328, Haszán
Zoltán: Orbán: marad a sorkötelezettség)
..." A sorkötelezettség a miniszterelnök, és a honvédelmi tárca vezetője
szerint is belátható ideig fennmarad. Orbán szerint Magyarország ma nincs
abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra lemondjon a sorkatonai
szolgálat intézményéről. Csak egy fokozatos átmenet vezethet eredményre,
de ezen az úton valóban el is kell indulni. Lapunk megírta, hogy
a kormány nem támogatja a Fidesz
képviselőinek önálló indítványát a hivatásos hadsereg megteremtéséről.
Szabó János védelmi minisz- ter ezt indokolva elmondta: más a kormányzati
felelős-ség és más egy párt elgondolása, még ha az a koalíció tagja
is."
Már a kormányban is vita van? (Orbán Viktor a kormányülés
utáni tájékoztatón, 2000.03.28. MTI)
..."Azzal kapcsolatban, hogy esetleg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter
lesz az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) következő elnöke,
Orbán Viktor kijelentette: ha bármilyen nemzetközi pozícióra magyar embert
jelölnek, azt támogatja. .....
- Nincs egyetértés a kormányon belül a kötelező sorkatonai szolgálat
fenntartását illetően - közölte Orbán Viktor az erre vonatkozó kérdésre
válaszolva.
Értékelése szerint van idő azonban a nézetkülönbségek feloldására,
abban ugyanis egységes a kormány, hogy az elkövetkező nyolc évben csökkenteni
kell a sorozott és növelni a hivatásos állomány arányát a honvédségen belül."
Alkudoznak a fontolva haladók? (Népszabadság, 2000.03.29.,
Friss Róbert: Orbán, a katona)
..."A határozottság mögött persze nemcsak a NATO nyugtalansága áll,
a belpolitika is sürgette a kormányfőt. Mindenekelőtt a szabad demokraták
sikeres kampánya és aláírás-gyűjtési akciója a sorkatonai szolgálat
felszámolásáért (2002-ben), a
hivatásos-önkéntes hadseregért, amely a felmérések szerint a lakosság
kétharmadának támogatását élvezi. Most, hogy összegyűlt a kellő számú szignó,
a parlamentnek napirendre kell tűznie a kérdést. Ebben a vitában a Fidesz
minden eddigi jel szerint
maga mögött tudhatja a szocialista frakciót is, amely eddig a kormány
„fontolva haladó” megoldását követte, szemben az SZDSZ „azonnali”javaslatával.
Az ördög a részletekben lakozik, s kérdés, milyen árat kér a legnagyobb
ellenzéki párt a támogató voksokért."
Világos? (Népszabadság, 03.30. Simicskó István
országgyűlési képviselő (Fidesz): A honvédelem távlatairól)
"A Fidesz honvédelmi politikája tiszta és világos....Az átgondolatlan,
elsietett átalakítás a
honvédelemben
Linder Bélát juttatja
eszembe, aki
Károlyi Mihály
hadügyminisztereként
1918.
november 2-i
beszédében Károlyi
jelenlétében
ezt a felelőtlen kijelentést
tette: „Nem
kell hadsereg többé! Soha
többé! Nem akarok
katonát látni!”
....Most néhány felelőtlen
ember kampánya
nem tudja
szétzülleszteni
a hadsereget. A
látványos aláírásgyűjtés
közben ott
van több millió
magyar ember, akik
nem értik, hogy
miért akarják
megfosztani
őket és egészséges
fiaikat attól,
hogy megtanulhassák a
fegyverforgatás
alapjait.
...Nincs ellentmondás abban, hogy a
Fidesz professzionális
hadsereget
akar, ugyanakkor
nem kívánja
megszüntetni
a sorkötelezettséget."
Egyetemen terjed a gondolat (Népszabadság,
03.30. Dr. Molnár Ferenc, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem: Sorkérdések)
" A sorkatonai
szolgálat intézményét
érintő kérdések
között néhányra
megvan a pontos
válasz, melyek
megkérdőjelezése
csak politikai
érdekek, érzelmi
kötődések alapján
lehetséges.
Európa fejlettebbik felén
ma már nemigen
kérdőjelezik meg azt
a tendenciát,
hogy a kötelező
sorozáson alapuló
haderők teljesen
önkéntessé válnak.
A hazai vitákban
emlegetett „vegyes
kép” csak
annyiban igaz,
hogy az európai
országok az
átalakulás különböző
fázisaiban vannak.
A nyugat-európai
vizsgálatok a
haderők négy
típusát különböztetik
meg: a „nem
sorozásost”, a
„pszeudosorozásost”,
a „puha” és a
„kemény sorozásost”.
Tehát nem
egyszerűen sorozott
vagy önkéntes
haderőben kell
gondolkodni, hanem az
átmenet fázisaiban.
(A hazai
konzervatívok
által mintaként
emlegetett Németország
hadserege
például nem
tartozik a kemény
sorozásos típusba,
azonkívül
Németország
sajátos helyzete a
második világháború
után
természetesen
sajátos katonai
képződményeket
szült, amelyek nem
tipikusak, és
semmiképpen nem
mintaértékűek.
Egyébként pedig a
sorozással kapcsolatos
viták mind
hevesebbek ott
is!)
Az átmenet a
„kemény sorozásos”
rendszertől
az „önkéntesig”
folyamatosnak
tekinthető, kivált a
kilencvenes
évek elejétől. A hetvenes
évektől csökken
a katonák aránya az
európai társadalmak
egészében is és
a katonaköteles
korosztályban is. Ez a
csökkenés 1990
után felgyorsult, és a
katonaszociológusok
szerint ez a
tendencia folytatódik
majd a jövőben
is.
A haderők egyre
kisebbek,
ugyanakkor technikailag
és
strukturálisan
egyre
differenciáltabbak,
összetettebbek
lesznek, és
növekvő arányban
foglalkoztatnak
önkénteseket,
függetlenül
attól, hogy megőrzik-e a
sorozásos szisztémát
vagy sem. Az
önkéntesek arányának
növekedése és
a sorozottak
arányának csökkenése a
sorozáson belül
erősebb szelekcióhoz
vezet, ez pedig
erősíti a sorozás
megszüntetésére
irányuló társadalmi
és politikai
nyomást.
Nem állja meg
a helyét az a régebben
elterjedt nézet,
hogy csak gazdag
országban lehetséges
az önkéntes
haderő.
....A „kemény sorozásos”
haderővel bíró
országok vagy NATO-n
kívüliek, vagy
határvitáik vannak.
....Politikai kérdés, hogy meddig
tekinthető legitimnek
egy olyan
rendszer, amelyet
a puha szabályok
tartanak életben.
Egy olyan rendszer,
amelyben a sorkötelesek
egyharmadát
nem hívják be,
mert nincs rájuk
szükség, és
a sorkötelesek közötti
egyik legfőbb
szelekciós elv, hogy ki
találja meg
a szolgálat elkerülésének
útját. Ez a
rendszer elvileg egészen
addig életképes,
amíg a honvédség
aktuális létszámigényének
megfelelő
számú fiatalember
családja nem
tudja, hogyan
kell elkerülni a
szolgálatot.
(A behívott és a nem
behívott csoportok
szociológiai
jellemzőire
nem térek ki – azok
sejthetők.)
... A jelenlegi
sorozásos rendszert
a szabályok és a
szabálytartás
gyengesége jellemzi.
Sok fiatal utasíthatja
viszsza a katonai
szolgálatot
komolyabb
következmények
nélkül, és bizonyos
mértékben a
korrupció is jelen van.
...Biztos vagyok benne, hogy összességében nem kell olyan mértékű költségemelkedéssel
számolni, amilyet
elrettentésként
hangoztatni
szoktak. Az átalakítás
időigényét illetően
megtévesztő
minden olyan
információ, amely érvek
nélkül csak
éveket közöl, amelyek
sokkal inkább
politikailag releváns
dátumokhoz igazodnak,
mint bármi
egyébhez. Ugyancsak
megtévesztő
azt állítani,
hogy most kezdődik az a
hosszú folyamat,
amely megteremti
majd az átállás
lehetőségét.
Megtévesztő,
mert a szerződéses
katonai szolgálatot
teljesítők száma és
aránya egyre
nőtt, a sorkatonáké
pedig drasztikusan
és folyamatosan
csökkent az
elmúlt tíz évben. A
haderő feladatstruktúrájának
és
szervezeti felépítésének
változása is
ezt a váltást
készítette elő.
Végső soron és
kissé leegyszerűsítve
mégiscsak arról
van szó, hogy
mennyit ér,
illetve nem ér meg a
döntéshozó politikusoknak
egy
társadalmilag
igazságtalan, katonailag
nem indokolt,
ideológiailag nem
védhető rendszer
fenntartása, illetve
megszüntetése."