Vannak katonai szakmai tényezők,
nevezetesen a mind bonyolultabb
technika, fegyverzet, amelynek kezelését
nem lehet egyszer megtanulni és majd
alkalmazni; a kiképzés hatékonysága,
folyamatossága és ára, a haditechnika
karbantartottsága, a fizikai edzettség új
elemei és sajátosságai. A NATO által
vállalt új stratégiai formákban, a
válságkezelésben az interoperabilitás
állandó összekovácsoltságot igényel, nem
beszélve arról, hogy a külföldi akciókban
csak önkéntesek vehetnek részt. Mi szól
mindezek ellen? Van olyan nézet, hogy a
fiúkat hazafivá, "tökös" férfiakká csak a
hadsereg tudja formálni. Ez a nézet
megkérdőjelezi a család, a civil
társadalom többi elemének
hatékonyságát, nem beszélve arról, hogy
a kényszer-bevonultatás éppen hogy árt a
hazaszeretet fontos érzelmének. Mások
szerint az önkéntes haderő drága. Ez az
érv igaz, részben az átállás költségeit,
másrészt a fenntartást illetően egyaránt.
Azonban a jövőben minden drágább lesz,
amit a társadalom a hatékonysággal tud
kiváltani.
Ezeket az érveket a stratégia alkotó
csoportja is tudomásul vette,
kimondatlanul benne van a programban a
szerződésesek létszámának
aránykorlátozás nélküli növelése, s új
intézményekként felállítják a toborzó
központokat. Az azonnali, radikális
átállásra azonban most nincsenek meg a
forráslehetőségek, az átmenet rapid volta
biztonsági kockázatot jelent, végül
Magyarországon nincsen meg az a katonai
pályamotiváció, amely vonzaná a
fegyveres szolgálatra
legalkalmasabbakat.
A kérdésre az én válaszom: az önkéntes
hadseregre akkor kell átállni, amikor csak
lehet, de ez egy evolúciós folyamat során
következhet csak be. Amíg a néphadsereg
hadrendjét egy legrosszabb esetre, totális
háborúra formálták, ma azt kell megítélni,
a valószínű kihívásokra milyen minimális
erő tud válaszolni. Ezt kell fenntartani
"béke" időben és megtervezni azokat a
mechanizmusokat, amelyek a legrosszabb
esetre a tömeges mozgósítást
végrehajthatják. Ez a változat ma
elmélet, a modern kornak megfelelő
politizáláson múlik, hogy semmiképp se
váljon kényszerű gyakorlattá."
Német haderőreform (Világgzdaság,
2000. 05. 19. : Hivatásos hadsereg létrehozását fontolgatják Berlinben
- Körvonalazódik a német haderőreform)
A német hadsereg,
illetve a besorozandó
újoncok létszámának
jelentős
csökkenését javasolja
a haderőreform
kidolgozásával megbízott
kormánybizottság.
Emellett a kötelező
sorkatonai szolgálatról
a hivatásos
hadseregre való áttérést
is fontolgatják
Berlinben.
A ma 344 ezer fős német
hadsereg
létszámát 220 ezerre
csökkentenék,
többségük pedig gyorsreagálású
alakulatokban szolgálna
-- áll a Richard von
Weizsacker volt német
köztársasági elnök
által vezetett bizottság
javaslatában, amelyet
hivatalosan május
23-án terjesztenek elő. A
tervek között szerepel
az is, hogy a jelenlegi
130 ezer helyett csupán
30 ezer újoncot
soroznának.
Friedbert Pflüger,
az ellenzéki
kereszténydemokraták
külügyi szakértője
szerint a "civil"
hadsereg a demokratikus
Németország egyik
fő vívmánya, ezért azt
mindenképpen meg kell
őrizni. Gerhard
Schröder német kancellár
is meg kívánja
tartani a sorozott
katonákból álló hadsereget,
ám egyelőre nem tudni,
hogy pontosan
milyen mértékben is.
.......
A hidegháború lezárulása,
illetve
Németországnak a nemzetközi
katonai
akciókban való fokozottabb
részvétele
következtében egyre
több katonai szakértő a
szerződéses katonaság
felállítását sürgeti a
jelenleg kötelező
sorkatonai szolgálattal
szemben.
....
A modern hadseregnek
manapság rugalmasnak,
technikailag jól
felszereltnek és a
nemzetközi
krízishelyzetekre
felkészültnek kell lennie, így
nincsen szükség az
inkább nagy szárazföldi
háborúk vívására alkalmas
nagyobb
létszámú seregre --
állítják a reformot pártoló
szakértők.
....
Németország az utolsó nagy
európai állam,
amely még elsősorban
sorkatonákból álló
hadsereget tudhat
a magáénak.....
Megszüntetve megőrizné..(HVG 2000. május 20.). "Hogyan lehet úgy megszüntetni az általános hadkötelezettséget, hogy mégis megmaradjon? Erre keres megoldást egy fideszes képviselő (Simicskó I.) javaslata az általa nemzetőrségnek nevezett nemzeti gárda felállításáról....Az általa elképzelt modell - amelynek bevezetésére 5-10 év alatt kerülhet sor -végső soron azt jelentené, hogy a sorkötelesek (!) a középiskola elvégzése után 2-3 hónapos alapkiképzésre vonulnának be...."
Attól függ, merre néz. (2000.05.24. Népszava. Farkas Henrik:
Kétarcú stratégia)
"Ha ilyen szomorú a helyzet, akkor valamit tenni kell; ezt várja
tőlünk a NATO és a haza. Fordulatra van szükség a hadügyben. A
fordulat kétarcúnak ígérkezik, olyannak, amely egyik arcát az
agyhártyagyulladás-járvány és az SZDSZ-kampány által felkavart hazai
közvélemény és a NATO figyelő szemei felé, a másikat pedig a
szuronyok, vitézek és a kemény, katonaviselt férfiak iránti nosztalgiázásba
mélyedők felé mutatja."
...
"A két érvben azért mégis van valami közös. Az az elképzelés, hogy
kényszersorozással ma hazánkban hazafiságra lehet nevelni sorköteles
fiatalokat, ugyanúgy cinikus és alaptalan, mint a kényszermunka olcsóságának
emlegetése."