0601.
Vénemberek prédikálása. (Népszabadság, 06.01. Láng Júlia:
Gyermekkatonák) "... A meghaláshoz pedig – és nemcsak éhínség idején, de
a harcmezőn is – a harmadiknak nevezett világban nincsen alsó
korhatár. ....Először 1978-ban foglalták írásba, ajánlás gyanánt a
világ nemzeteinek, hogy 15 év alattiakat lehetőleg ne vonjanak be
fegyveres konfliktusokba. Ugyanezen okirat szerint, ha a 15 évesnél
fiatalabb gyerekek önkéntesnek jelentkeznek, akkor besorozásuk elfogadható.....
... 1989 novemberében az ENSZ-ben 192 ország elfogadta a gyermeki
jogok nemzetközi egyezményét, amelyet két kivétellel (Egyesült Államok
és Szomália) minden aláíró ország parlamentje ratifikált. Ami azt jelenti,
hogy olyan súlya és értéke van, mint az ország törvényeinek: be kellene
tartani. Nem szokták. Ezt sem.
A 38. cikkely szerint fegyveres konfliktus esetén az államoknak kötelességük
védeni a gyermeket, és el kell kerülniük (tehát nem tilos!), hogy 15 évesnél
fiatalabbak közvetlenül részt vegyenek a harcokban. A 15 és 18 év közöttiek
besorozásánál pedig igyekezniük kell inkább az idősebbeket harcba hívni.
Ez tényleg nagyon nemes. Inkább haljon meg egy tizenhét és fél éves
a Hazáért, az Ügyért, az Istenért, mint ifjabb öccse, aki még ráér élni
néhány évet, ha már a mi európai humanizmusunkkal meggyőztük a világ népességének
sokkal nagyobb részét arról, hogy a gyermek: érték. (Persze, „amarra” is
érték: azért szülnek nyolcat-tízet, hogy legalább néhány megmaradjon.)
De ha a haza vagy uralkodó elitje bajban volt, akkor gyorsan csúszott lefelé
minálunk is – még a nem távoli múltban is – a mozgósítási korhatár. Ha
az eszmény az, hogy jó a hazáért meghalni, akkor nem tudom, milyen alapon
döntjük el, hogy 18 évesen már jó, de 12 évesen még nem? Hadd éljen az
a kicsi még néhány víg esztendőt gyönyörű világunkban, hogy valamivel jobban
megismerje, mit is hagy el, ha életét kell adnia?" ....Életét föláldozó
ifjú hérosza minden országnak van, és azok nemcsak pionírok vagy ifjúhitlerek,
hanem igazán nemesnek tudott ügyek, például a haza és szabadság védelmének
példamutató hősei. Ez a dolog komolyan van véve. Mondhatni szent.
Egyébként is, így lesz ez mindörökre: vagy legalább is addig, amíg
a helyi érdekek és a szentnek tartott ügyek elvakíthatnak, amíg vénemberek
azt prédikálják, hogy kell a fiataloknak az olyan erőpróba, mint a katonaság,
a harcias megpróbáltatás, mert attól lesznek férfiak. Így lesz mindaddig,
amíg az erkölcs magaslatán áll az ellenséget legyőző, ölésre bátor, rettenthetetlen
hősiesség, mert ellenségre ugye szükség van, hiszen még békében is akad,
aki pondrónak, hernyónak, féregnek emlegeti azt, akit ideológiailag nem
szeret."
0607
Az USA-ban a nemzetőrség is önkéntes. (Magyar Hírlap,
2000. június 7. Joseph C. Kun: Késlekedő haderőreform)
"Ami érdekesebb, talán az, hogy a vita nem a parlamenti bizottság és
a honvédség, hanem a bizottság és a hadsereg civil vezetősége között
alakult ki;... Úgy tűnik, hogy a szolgálati időnek hat hónapra
való csökkentése még csak terv. Kérdés viszont, hogy amikor a hadseregen
belül bizonyos szakfeladatok megoldására lesz szükség, a hat hónapos regruta
mivel tud majd hasznosan hozzájárulni a hadsereg fenntartásához.
....Néhány éven belül a honvédséget a NATO-igényeknek megfelelő hivatásos
hadsereggé kell átalakítani. ....emlékeztetve az
amerikai National Guard példájára. Ilyen nagyon hasznos önkéntes
katonai egységek ott vannak az USA minden államában, részét alkotják
az ország védelmi szervezetének."
0612.
Orientált kérdezés: "miből fizetik a zsoldost"? (Szabó
Valéria TÁRKI: Vélemények a sorkatonai szolgálat eltörléséről
leadva a Magyar Hírlap számára (megjelent: 2000. június 12.), forrás: Korridor).
A magyar lakosság valamivel több mint fele nem ért egyet a sorkatonai szolgálat
eltörlésével – derül ki a TÁRKI ez év februári felméréséből.
Az országos reprezentatív mintán végzett adatfelvétel során azt kérdeztük
az emberektől, hogy egyetértenek-e a sorkatonai szolgálat eltörlésével,
illetve hogyan finanszíroznák a helyette felállítandó zsoldoshadsereget.
Az összes válaszadó 54 százaléka nem értett egyet a kötelező sorkatonai
szolgálat teljes eltörlésével. Ez az arány azonban bizonyos
társadalmi csoportokban magasabb: az idősebb korosztályokhoz tartozók,
az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a községekben lakók
körében a kétharmadot is elérheti az eltörlést elutasítók aránya. A 60
év felettiek 68 százaléka elutasító a kérdésben, míg az érettségivel
nem rendelkezők 60 százaléka nyilatkozott így, a községekben
lakók körében szintén 60 százalék nem ért egyet az eltörléssel. Az egyes
parlamenti pártok szavazótáborait összehasonlítva azt tapasztalhatjuk,
hogy Kisgazdapárt (FKgP) szavazói között a legnagyobb, 73 százalék
azoknak az aránya, akik nem értenek egyet a sorkatonai szolgálat eltörlésével.
A két legnagyobb párt, a FIDESZ és az MSZP esetében is többségben
vannak az elutasítók (58 illetve 52%). A kérdésben népszavazást
kezdeményező SZDSZ szavazótáborában viszont kisebbségben (33%) vannak azok,
akik ellenzik a sorkatonai szolgálat eltörlését, 67 százalék
támogatja azt. A fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek
és a fővárosiak között azok vannak többségben, akik támogatják a
sorkatonai szolgálat eltörlését. A 18-29 évesek 53 százaléka, a diplomával
rendelkezőknek 60 százaléka, míg a budapestieknek 59 százaléka
tartozik ebbe a csoportba. Tőlük azt is megkérdeztük, hogy miből fedeznék
a zsoldoshadsereg felállításával járó többletkiadásokat. A
megkérdezettek döntő többsége (85%) az adóemeléssel illetve
az államadósság növelésével szemben a költségvetés kiadásainak átcsoportosításával
oldaná meg a többletköltségek fedezését. Ők a költségvetés
fő kiadásai közül elsősorban a munkanélküli segélyekre (48% választotta)
és a szociális segélyekre (31%) valamint a kultúrára (33%)
fordított összegeket kurtítanák meg, viszont semmiképpen nem
vonnának el pénzt a családok és a nyugdíjasok támogatásától, az oktatástól
és az egészségügytől. Csizér Kata –
000614.
Lőfegyverek (Népszabadság: Százezer lőfegyvertartási
engedély. Egyre több önvédelmi pisztoly és vadászpuska van Magyarországon)
000615.
A németek...(Magyar Hírlap: Hivatásos katonákra épül
az új német hadsereg 2000-06-15 (a nyomtatott MH cikke, MH-összefoglaló)
"Németország másfél éve tanakodik azon, hogy milyen szerepe lehet
fegyveres erőinek a hidegháború után, illetve miként lehet maximalizálni
a Bundeswehr hatékonyságát és mobilitását a költségvetési kiadások
egyidejű korlátozásával. Rudolf Scharping tegnap bejelentette: a
feladatot elvégezték és Hans Eichel pénzügyminiszter jóváhagyását
is megkapták - nemcsak a jövő évi hadikiadásokra, de a hadsereg 2004-ig
történő finanszírozására is. A német védelmi miniszter ugyan
most számokat nem mondott, de tény, hogy tavaly a védelmi tárca költségvetése
48,1 milliárd márka (23,7 milliárd dollár) volt - ez pontosan a bruttó
nemzeti termék (GDP) másfél százaléka. (A jelentősebb NATO-tagállamok
között ez a legalacsonyabb "védelmi arány" a GDP-hez viszonyítva).
Hans Eichel pénzügyminiszter azonban szigorú, így az említett összegnek
2003-ra 45,7 milliárd márkára kell csökkennie. Scharping tervei
szerint a 320 ezres német haderő létszáma 277 ezerre csökken, s ezen
belül a sorozott katonák aránya 130 ezerről 80 ezerre esik vissza. A "profi"
katonák számát fokozatosan növelik a jelenlegi 20 ezerről 200 ezerre, mert
a Bundeswehr létfontosságú mobilitása és nemzetközi szerepvállalása
csak így szavatolható. Rudolf Scharping a haderőreform-törvényt ősszel
terjeszti a parlament elé."
0617.
Fegyelmeznek. (Magyar Hírlap, 2000.06.17. Haszán Zoltán-Varga
Gergely: Újabb fegyelmik várhatók a HM-ben)
Ombudsmanhoz fordult Juhász Ferenc szocialista képviselő, mert a vezérkari
főnök fegyelmi eljárást indított az ellen az ezredes ellen, aki egy sajtóperben
terhelő vallomást tett a minisztériumra. Lapunk értesülései szerint hamarosan
fegyelmi eljárás indul a bíróságon tanúskodó másik két tiszt ellen is.
Alkotmányos aggályokat vet fel, hogy a vezérkari főnök fegyelmit indított
Sásik László ezredes ellen, aki a minisztériumi állásponttal nem egyező
vallomást tett az egykori politikai tisztek nyilvántartásba vételéről szóló
sajtóperben - jelentette ki Juhász Ferenc. Az MSZP-s képviselő ezért az
ombudsmanhoz fordult, eljuttatva Gönczöl Katalinnak a tárgyalás után egy
nappal indított fegyelmi eljárást elrendelő dokumentumot. A határozat arra
hivatkozik, hogy Sásik alaposan gyanúsítható a jelentési kötelezettség
megszegésével és titoksértéssel is. A szolgálati szabályzatból idézett
pontok azonban Juhász szerint erre az esetre nem alkalmazhatók, az eljárás
megindítása mögött az az "alantas politikai szándék látszik, hogy a haderő-átalakítás
ürügyén politikai alapon szelektáljanak a katonák között". Értesülésünk
szerint a napokban a bíróság ellen megjelent másik két ezredes ellen is
fegyelmi eljárás indul. Juhász szerint a honvédelmi miniszter valótlanságokat
állított, amikor tagadta a lista meglétét. Ezt bizonyítja a bíróság döntése,
amely kimondta, hogy volt adatgyűjtés, ráadásul a névjegyzék a szocialista
politikus birtokában is van. Magyarország szempontjából káros, hogy megkérdőjeleződött
a védelmi miniszter szavahihetősége, ezt a tényt Torgyán Józsefnek is mérlegelnie
kell, amikor értékeli a kisgazda tárcák tevékenységét, ha már maga Szabó
János nem vonta le tettéből a megfelelő következtetéseket - vélekedett
a honvédelmi bizottság alelnöke. Az MSZP-s képviselő szerint a listaügy
is hozzájárult ahhoz, hogy a haderőreform alapjául szolgáló országgyűlési
határozati javaslatot támogatni fogják ugyan a jövő heti szavazáson, a
szocialisták bizalma azonban megrendült a tárcában. Juhász példaként említette,
hogy a honvédelmi bizottság nem kapott részletes tájékoztatást a tervezett
átalakításról. Jelenleg csak azt nem tudjuk, hogy mit, miért, hogyan és
mit akar csinálni a HM - közölte a képviselő. Felrótta a tárcának azt is,
hogy már a következő kormányzati ciklusra is jelentős terheket vállal a
minisztérium, hiszen a MiG-9-esek tervezett, és sokak által megkérdőjelezett
33 milliárd forintos felújításának kétharmadát 2002 után kell kifizetni
a most elkészült konstrukció szerint. A honvédelmi tárcánál nem kívánták
kommentálni Juhász bejelentéseit.
Elutasították Szanyi feljelentését
A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal elutasította Szanyi Tibor szocialista
országgyűlési képviselő Szabó János honvédelmi miniszter elleni, hivatali
visszaélés bűntette miatt tett feljelentését - értesült lapunk igazságügyi
forrásból. Az ügyészségi nyomozó hivatal ugyanakkor megküldte a feljelentést
a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak, mivel a miniszteri nyilatkozatok
alkalmasak lehetnek a rágalmazás vétségének megállapítására. Szanyi azért
tett feljelentést, mert a miniszter a Nap-Kelte egyik mősorában úgy nyilatkozott,
hogy "Aki két választás között nem titkoltan politikai indíttatásból ilyen
hatalmas kampányba kezd a kisgazdapárt ellen, az számítson ellencsapásra
is". Szabó azt is mondta: "Szanyi kiállt a napra, márpedig akinek vaj van
a fején, az ne álljon ki". Szanyi április közepén feljelentette Torgyán
József földmővelésügyi minisztert. Ezután a honvédelmi tárca tízmillió
forintos kártérítésre perelte be Szanyit és cégét, mivel az Euro-Info Service
Kft. nem költözött ki a HM margitszigeti épületéből a tárcával kötött szerződés
felmondása után sem. Szabó Jánost külföldi tartózkodása miatt lapunk nem
tudta utolérni.
0619
Gallup (Népszabadság Gallup-felmérés a hadseregről
Telefonos közvélemény-kutatást végzett a múlt héten a Magyar
Gallup Intézet a Honvédelmi Minisztérium felkérésére a sorozottról a hivatásos
hadseregre való áttérés lehetőségeiről. Az Országgyűlés az SZDSZ népi kezdeményezése
kapcsán ma tart vitanapot erről a kérdésről.
A Gallup 626 fős mintán elvégzett – négyszázalékos hibahatárral
számoló – felmérése szerint a lakosság 52 százaléka nem tartja reálisan
kivitelezhetőnek azt, hogy Magyarország már 2002-ben áttérjen a sorozottról
a teljesen hivatásos hadseregre. A sorkatonai szolgálat fennmaradását
még nagyobb arányban támogatnák – a megkérdezettek 68 százaléka –,
ha a hadseregben komoly kiképzés folyna, és a fiatalok valódi katonai
szaktudással felvértezve, fizikailag és szellemileg megerősödve szerelnének
le.
Az MDF-szavazók kétharmada, a Fidesz-szimpatizánsok 54, a kisgazdák
53 százaléka szerint végrehajthatatlan az átállás, a MIÉP-szavazók pedig
még nagyobb – 77,8 százalékos – arányban gondolják így. Az MSZP támogatóinak
55 százaléka sem tartja reálisan kivitelezhetőnek a hivatásos hadsereg
2002-es bevezetését. Az SZDSZ-szimpatizánsok 39,1 százaléka elképzelhetőnek
tartja az áttérést, 47,8 százalékuk irreálisnak.
Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a fentiekkel kapcsolatban elmondta:
a korábban, több cég által és jóval nagyobb mintán elvégzett felmérések
szerint Magyarországon az emberek többsége az önkéntes, hivatásos
hadsereg híve. Különösen nagy ez az arány az érettségizett, diplomás
fiatalok körében. Az SZDSZ aláírásgyűjtésének menete is azt mutatta,
hogy javaslatának óriási a társadalmi támogatottsága.
K. J. T.
0619 HM sajtóválogatás
2000.06.16. 18:00 Kossuth Rádió Esti Krónika Mősorvezető: Farkas Erika
M.v.: - A szocialista politikusok támogatni fogják a haderő átalakításról
szóló határozati javaslatot, annak ellenére, hogy az együttmőködéshez szükséges
bizalmuk megrendült. Ezt Juhász Ferenc frakcióvezető helyettes azzal indokolta,
hogy szerinte a Honvédelmi Minisztérium olyan intézkedéseket hozott, amelyek
nincsenek összhangban a négypárti egyeztetéssel megfogalmazott országgyűlési
javaslattal. A politikus bírálta a MíG-29-esek felújításának tervét, amelyet
a háttérben próbálnak megvalósítani úgy, hogy a 33 milliárd forintos költség
kétharmadát a következő kormánynak kellene kigazdálkodnia. Juhász Ferenc
azt mondta, levélben fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához,
mert szerinte jogtalan adatgyűjtés folyt az egykori politikai beosztásban
dolgozó honvéd tisztekről.
2000.06.18. 12:05 m1 TV Jövő Magyarország Műsorvezető: Pasqualetti
Gergő Fodor Gábor országgyűlési képviselő (SZDSZ): - Most ez az azonnali
amit említett, természetesen azért bizonyos fokozatokat jelent. Ugye a
mi javaslatunk arról szól, hogy 2002 végétől kezdődjön az átállás az önkéntes
hivatásos hadseregre. Ez annyit jelent, hogy jelen pillanatban is van rá
két évünk, és azt gondoljuk, hogy ez megoldható. Igaz hogy ez egy nagyon
szők és hát keményen vett határidő, de még belefér az átállás. Viszont
azért nem szabad elfelejteni, mi 1998 óta rendszeresen beadjuk ezt az indítványt
a Parlamentbe, úgy hogy ha a kormánypártok elfogadták volna a javaslatunkat,
akkor hát, ha úgy tetszik még kényelmesebben négy év alatt át tudtunk volna
állni. Lányi Zsolt az FKgP frakcióvezetője, a Honvédelmi Bizottság elnöke:
- Hát ez egy attrakció. Az állam, az végeredményben az állampolgárok összessége.
Hát vajon hogyha az állam nem tudja megvédeni az állampolgárait, mert az
állampolgároknak kell megvédeni a hazájukat, amelyik jelen pillanatban
köztársasági állam formában mőködik. Tehát egyértelmő, ez egy nemzetfilozófiai
kérdés, hogy bizony minden egészséges épkézláb fiatalembernek veszély esetén
a hazáját, a családját, a hozzátartozóit, egyáltalán az egész társadalmat
meg kell védje mind külső támadás, mind belső katasztrófa és egyéb helyzetekben.
Ez alól nem lehet kibújni, mert nemcsak jogai vannak egy állampolgárnak
hanem kötelességei is vannak. Ez az én véleményem, és a pártomé is természetesen.
prof. Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára: -
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy vegyes rendszerő átmeneti jellegő struktúrája
van a haderőnek. Van benne a sorozott alap, és kiegészül a professzionális
elemekkel állomány kategóriánként különböző mértékben. Ami a legfontosabbat
jelenti a legénységi állomány. Ennek a legénységi állománynak jelenleg
háromnegyede masszívan sorozott állományú, és körülbelül egynegyed állománya
van olyan amely állomány hányadot szerződéssel rekrutáljuk. Adott évjáratok
létszáma a katona korú férfiak köréből biztosíthatná azt a létszámot, amelyre
szüksége van a haderőnek. A kérdés mindig az, hogy szociális, tanulmányi,
egészségügyi vagy kriminális okokból mely kör az amelynek eleve felmentést
adunk, akit nem vonultatunk be. Hogyha ez a kör szélesebb, akkor nyilván
kisebb hányad marad amihez nyúlni lehet. És abban az esetben, hogyha a
szabályok olyanok, hogy megengedőbbek, liberálisabbak, abban az esetben
az a hányad is bejöhet vagy bejön, be kell jönnie a hadseregbe akiket egyébként
kívül hagynánk ezen a szolgálati körön. Mindenekelőtt kellene arról beszélni,
hogy mi annak a képzésnek, kiképzésnek a tartalma, amelyet a haderőben
elsajátítanak, vagy elsajátíttatnak velük, mi az a praxis amit megszerezhetnek,
mi az a szocializációs tartalom amelyet az ilyen korú férfiak együtt munkálkodása
során az emberek személyiségében kiépíthet egy olyan szervezet mint a hadsereg,
és a másik az hogy mit veszít. Mi az a veszteség, ami érheti őt egy piaci
rendszerő társadalomban, amelyben mondjuk ebben az életkorban valóban a
versenykésztetések nagyon erőteljesek, amikor iskolázás, álláskeresés,
családalapítás és egyéb hasonló van napirenden. Ugyanakkor ez a szempont
rendszer nem mérlegelhet önmagában, hanem csak úgy, hogyha társadalmi szükségletekkel
is összevetjük. Valóban társadalmi szükséglet-e hogy rendelkezzünk megfelelő
számú kiképzett emberrel olyan veszély helyzetekre, amely veszély helyzeteknek
ilyen vagy olyan valószínősége van a katasztrófa helyzetektől mondjuk egy
hadi állapotig húzódó skálán. Én azt gondolom, hogy ez a feltevés rendszer
nem annyira bonyolult, hogy érthetjük, megértethetjük, hogy miért adnak
évek óta munkát a szakértőknek, és miért teszik lehetővé azt hogy különböző
pártállású emberek ezekben a kérdésekben különbözőképpen foglaljanak állást.
Lányi Zsolt, az FKgP frakcióvezetője, a Honvédelmi Bizottság elnöke: -
Hát egyáltalán, én elolvastam, most ugye a Trianon környékén vagyunk, és
több előadást tartok Trianonnal kapcsolatban. És elolvastam az első cikket
amelyik a trianoni szerződés, amelyet ugye hát dekrétumnak nevezek és nem
szerződésnek, és abban a következő pontok vannak. Első pont: a hadkötelezettség
eltörlése. Második pont: csak hivatásos tiszt, és hivatásos katona teljesíthet
szolgálatot, a hadsereg létszáma harmincötezer lehet maximum, és a fölöslegessé
vált fegyverzetet és egyebet a központi hatalmak illetékesének át kell
adni. Az SZDSZ mintha kivette volna a trianoni dekrétumnak ezt a cikkelyét
és ezt hirdeti, ez a politikai része a dolognak. Én nem szívesen akarnám,
de mivel Trianon környékén vagyok, és ezt tanulmányoztam, megdöbbentem
hogy milyen egyszerő egy ilyen javaslatot tenni, mert csak ki kell venni
a trianoni dekrétumból egy részt. Na de ettől eltekintve, egyszerően a
magyar társadalom nem igaz hogy hetven százaléka egyetért a Fodor Gábor
által előadottakkal, mert én járom a vidéket, és amíg Budapesten ötven
százaléka nem megy el sorozásra, addig Veszprémbe egyelőre csak három százalék
nem megy el sorozásra. A vidékiek nagyon is fontosnak tartják azt, hogy
katonaviselt fiaik legyenek. Szóval úgy, hogy nem olyan egyszerő ez az
ügy mint ahogy itt hallottuk a Fodor Gábor képviselő úr társamtól. Mv:
- Azért hallgassunk meg egy (közbe szólnak)
Fodor Gábor országgyűlési képviselő, SZDSZ: - Igen épp akartam mondani,
hogy hálás lennék hogyha én is mondhatnék erre valamit. A trianoni szerződéssel
kapcsolatban tudjuk hogy, hát bizony most, hát most volt az évfordulója
a szerződésnek, és lassan elérkezünk a XXI. században a közel száz évvel
ezelőtti évfordulójához is. Úgy hogy ha visszatekintünk hogy a XX. század
elején most úgy a XXI. századból hogy mi volt, és melyek voltak a katonai
doktrína legfontosabb elemei, akkor tudjuk hogy a XX. század elején a tömeg-hadseregeknek
a kora volt, amikor minden ország abban gondolkodott hogy hogyan tudja
az állampolgárait felfegyverezni, és az I. világháború és részben a II.
világháború is erről szólt, hogy tömegeket, milliókat hogyan hajtottak
ki a frontra. Ma nem ez a világ. Hát, aki ezt nem tudja, ráadásul a Honvédelmi
Bizottság elnöke, az nem tudom hogy hol él, szóval a hetvenes, nyolcvanas,
kilencvenes években, ma ugye a világon szerte a haditechnika olyan mértékő
fejlődésen ment keresztül, hogy ma már nincs a tömeg hadseregeknek jelentősége
és jövője egyáltalán. Ma modern harci eszközökkel vívják a háborúkat kiképzett
katonák. Méghozzá pár ezer ember képes több százezer emberből álló hadsereget
elverni ha úgy tetszik, vagy győzelmet aratni fölötte hogyha megfelelő
haditechnikai eszközökkel rendelkezik. Lásd sivatagi vihar hadmővelet a
kilenvenes évek elején, lásd bármelyik mostani hadmőveletet sajnos közel,
ugye a határainkhoz közel volt ugye nemrég Koszovóban, majd Szerbiában
a bombázások, a NATO hadmőveletek. Ezek mind arról szólnak, hogy nem érnek
semmit a több százezres hadseregek, a sorozott hadseregek ha úgy tetszik,
hanem az önkéntes hivatásos hadseregek mindenütt sokkal hatékonyabbak.
De hogyha most nem haragszanak egy reflexió erejéig visszatérnék Póda Jenőre,
mert azt gondolom hogy itt mindenképpen egy, hát hogy mondjamő komoly érveket
mondott a Jenő, amivel viszont szeretnék vitatkozni. Nos amikor arról beszélünk,
itt ugye a leglényegesebb elem az ő hát kritikájában az volt hogy nincs
erre pénz, erre az átállásra, mert ugye mondván hogy ő is egyetértett ezzel
hogy ez hatékonyabb, jobb, stb, csak hát nincs meg hozzá az anyagi bázis.
Nos én azt gondolom, hogy ezt tisztáznunk kell, hogy, ugye Magyarországon
még 1996-ban körülbelül olyan hetven-nyolcvan milliárd forintot fordítottunk
a hadseregre, ez 2001-re el fogja érni a kettőszázkilencven milliárd forintot.
Tehát közel háromszoros a növekedés, sőt majdnem négyszeres, három és félszeres
növekedésről van szó. Ilyen mértékő növekedés a honvédelmi kiadásoknak
a békeidőben soha nem volt még Magyarországon. Tehát óriási erőtartalékok
állnak a rendelkezésünkre.
Mv.: - Nemrég hazánkban járt Hartmuth Bagger tábornok úr is, aki egy
hónapja még a Bundeswehr főparancsnoka volt. Megkérdeztük az ő véleményét
is.
Hartmuth Bagger, a Bundeswehr nyugalmazott főparancsnoka: - Nálunk
Németországban körülbelül hatvan százaléka a hadseregnek hivatásos és szerződéses
katonákból áll. Mi szerződéses katonáknak nevezzük azokat, akik háromtól
tizenöt évig terjedő időszakra kötnek szerződést a hadsereggel. A sereg
fennmaradó negyven százalékát a sorköteles katonák teszik ki. ők tíz hónapot
szolgálnak, de szolgálati idejüket tetszés szerint meghosszabbíthatják,
amely egy tizenkettőtől huszonhárom hónap közötti időtartam lehet, és ezt
a lehetőséget igénybe is veszi minden ötödik sorköteles katona. Ez az arány
hadseregünk számára tökéletesnek mondható. A hivatásos valamint a szerződéses
katonai pályára szándékozók kiválasztásában egy erre a célra kialakított
vizsgaközpont segít. A megmérettetésnél ugyan a jó bizonyítvány is számít,
de ennél sokkal fontosabbak a jellembeli tulajdonságok. Például a gyors
döntést hozó képesség, vagy a higgadtság megőrzése nehéz helyzetben is.
Tehát a karaktervonások fontosabbak mint az iskolából hozott osztályzatok.
A sorkötelezettség, ha jobban megnézzük, talán a legutolsó megmaradt állampolgári
kötelesség egy mai fiatal német férfi számára. Ez egy nagyon fontos szolgálat,
és minden sorkötelezett számára egy pótolhatatlan tapasztalat is egyben.
A döntés, amely a sorkötelezettség megszüntetése ellen, vagy mellett szól,
minden esetben sok tényező függvénye, és ez csak egy nemzet saját döntése
lehet. Ezért lenne rossz német szemszögből nézve Magyarországnak ebben
a kérdésben tanácsot adni. Ezért én azt tudom javasolni, hogy jó alaposan
vegyék szemügyre azokat az országokat ahol zsoldos hadseregek mőködnek.
Van néhány ilyen ország, például Hollandia, Belgium, Franciaország, Anglia
és Amerika. Ezekben az országokban nagyon sok probléma van. Nincs utánpótlás,
romlik a sereg kvalitása. Minél erőteljesebben mőködik a gazdaság, annál
inkább csökken a haderő minősége és az utánpótlás mennyisége. Én remélem
hogy a sorkötelezettség továbbra is fennmarad, ugyanis nagyon nagyon sok
előnye van. A német hadsereg, a Bundeswehr szerkezete teljesen megváltozna
hogyha nem jönnének újabb és újabb sorköteles fiatalok a hadseregbe. Ugyanis
ez olyan mint, egy vérfrissítés amelyet a sereg minden évben megkap. Így
a haderő nem tud elöregedni, esetleg elfásulni, hanem újra és újra megújul,
feltöltődik. És ez a változás nagyon előnyös. Hogyha a hadsereg megreformálását
kellene átgondolnom akkor Dániába vagy Norvégiába utaznék, és megtekinteném
hogy ezek a hasonlóan kis országok miként oldották meg ezt a kérdést, mert
Magyarország a köztük lévő párhuzamok miatt a legtöbbet tőlük tanulhatja.
2000.06.18.
(VASÁRNAPI HÍREK: Mindennél fontosabb a mundér becsülete?)
A Honvédelmi Minisztérium sajtópert indított a Népszava ellen, mert
a napilapban megjelent: a tárcánál a haderőreformmal összefüggő létszámleépítések
kapcsán lista készült a katonatisztek rendszerváltást megelőző politikai
szerepvállalásról, többek közt egykori KISZ- vagy párttagságáról is. A
Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú, még nem jogerős ítéletében
megállapította: Igenis bizonyított az adatgyűjtés a honvédségben. Ezt a
tanúvallomásával alátámasztó ezredes ellen elöljárója fegyelmit indított.
A perben a bíróság tanúként is meghallgatta Sásik László ezredest,
a vezérkar humánpolitikai csoportfőnökét, rajta kívül Sípos Géza és Pintér
László ezredesek be is mutattak listákat. Sásik ellen röviddel ezután fegyelmi
eljárást indítottak. Az eljárás hivatalos indoka, hogy a zárt bírósági
tárgyaláson "katonai titkot fecsegett ki" a csoportfőnök, s mert nem jelentette
elöljáróinak, hogy saját kisgazda miniszterük, Szabó János ellen - aki
váltig tagadta a lista tényét - vállalta a tanúskodást.
A parlament honvédelmi bizottságának két ellenzéki alelnöke, Mécs Imre
szabad demokrata és Juhász Ferenc szocialista honatya pedig a fegyelmi
felelősségrevonást "szakmai kifogásokkal indokolt politikai támadásként"
értékelték, s maguk is az ombudsmanhoz fordultak az ügyben. Egyébként előkerült
a letagadott lista is: 161 nevet, pontos személyi adatokat-beosztásokat
tartalmaz. Katonai ügyekkel foglalkozó jogászok - így Szikinger István
alkotmányjogász-ügyvéd, a honvédszakszervezet szakértője, Fapál László
- szerint a szolgálati törvény nem kötelezhet arra, hogy bíróság előtt
valótlant állítson beosztott tiszt a "mundér becsületének védelmében",
s itt szó sem volt hadititokról. (Gündisch M.)
2000.06.19. 18:30 TV2 (MTM-SBS) Tények – este Mősorvezető: Péter Gy.,
Pálffy I.
Mv.: - A dolgokhoz hozzátartozik, hogy ma már némi túlzással csak az
nem kerüli el a sorkatonai szolgálatot, aki nagyon nem akarja. Évről évre
egyre kevesebb fiatal bizonyul alkalmasnak, legalábbis papíron. Idén már
a jelentkezők feléről derült ki, hogy fizikai vagy szellemi okok miatt
ideiglenesen vagy véglegesen fel kell menteni őket a szolgálat alól. Igazolást
pénzért vagy kapcsolatok révén pedig ma már szinte bárki szerezhet.
R.: - Aki nem lép egyszerre ... A díszzászlóalj sorkatonái egy hónapja
gyakorlatoznak a Petőfi laktanyában. Saját parancsnokuk szerint ezek a
katonák már nem azok a katonák. Gyengébb a fizikumuk, kisebb a tőrőképességük,
mint a régieknek. A mai magyar sorozási kritériumok szerint azonban alkalmasak
a sorkatonai szolgálatra. A szakember szerint sok más fiatal is alkalmas,
sokszor alkalmasabb lenne azoknál, akiket besoroznak, de hivatalos dokumentummal
igazolja, hogy szellemi vagy fizikai okokból még sem képes ellátni a szolgálatot.
Így akár végleg civil maradhat. A felmentéshez elég például egy igazolás
arról, hogy a sorköteles, egyetemi, főiskolai felvételi előkészítőre jár.
Annak már senki nem néz utána, hogy hányadszor jár előkészítőre, és annak
sem, hogy az egyetemre jelentkezőnek van-e például érettségije. A szakember
szerint orvosi igazolást még könnyebb szerezni.
Ferenczy Ádám, orvos-alezredes: - A 7/1996-os együttes rendelet alapján
a Magyar Közlönyben is megjelent a betegség csoportok, amik alapján mi
sorozunk. Ennek megfelelően ez egy abszolút nyílt megjelent közlöny, ami
alapján minden orvos el tudja bírálni azt, hogy hova sorolja be a betegségeket.
R.: - Ferenczy Ádám szerint a katonai kórházak által végzett folyamatos
sorozás megoldást jelenthet, hiszen a napi behívók alól sokkal nehezebb
lenne kibújni.
0620 HM Sajtóválogatás 2000.06.15. ALFÖLDI LAPOK: Miért szökött meg
Kálmánő
Nem talál magyarázatot a fia tettére a kalocsai laktanyából fegyveresen
megszökött Kálmán édesanyja. Barátnő sem lehet a dologban - véli - noha
a házkutatás során még őt is meglepte: egy ismeretlen lánytól, Zsanettől
származó leveleket találtak a fiú szobájában a zsaruk.
A minap golyóálló mellénybe öltözött rendőrök dekkollak az imrehegyi
tanyához vezető földútnál. Kálmánt várták, hátha haza jön. Hajnalban érkeztek,
tőlük tudta meg a család, hogy géppisztollyal, 30 lőszerrel szökött meg
19 éves fiuk Kalocsáról aznap éjjel. A szülök képtelenségnek tartották,
hogy fegyvert fordítson bárkire. Viszont egész nap azon aggódtak, hogy
üldözői beszorítják valahová, mire a kilátástalan helyzetben magával végez
Kálmán.
Szerencsére nem így történt. Nem messze Imrehegytől, a szomszédos Kecel
és Császár-töltés között találta meg egy járőr. Az anya fel nem foghatja,
hogy mit keresett arra a gyerek. Tudomása szerint barátnője nem volt, viszont
a laktanyában - úgy gondolja - rossz társaságba keveredett. Noha korábban
szelíd, szófogadó, segítőkész fiú volt. Csak elvétve ivott alkoholt a tavaly
érettségizett gyerek, mostanában viszont már sokszor mondta az anyjának,
hogy "kocsmázott" Kalocsán. A laktanyában ezen a héten kedden, majd csütörtökön
is 24 órás őrségbe osztották, ami az édesanya szerint fizikailag és idegileg
is megterhelhette a gyermekét.
- Pedig már számolta a napokat. Két hónap múlva, augusztus 3-án szerelt
volna le - öntik el könnyek a nő szemét. Még mondta is, hogy szinte egész
júliusban itthon lesz, annyi szabadsága van.
Pénteken, a Kiskunhalason élő nagyszülőknél is jártak a kutatócsoportok,
a kiskatona Szegeden tanuló öccsét pedig a buszról szedték le. Mindenhol
Kálmánt keresték, és tippeket kértek, hogy hol lehet. A szülök közben gyalogosan
járták az imrehegyi határt. Hátha előbb találják meg Kálmánt. Aztán éjjel
- miután megfogta a járőr a kiskatonát - álmatlanul forgolódtak az ágyukban.
Miért tette, mit akart a fegyverrel, mi lesz most veleő - ez járt az agyukban
és ezen töprengenek azóta is. Közben abban reménykednek, hogy elnézőek
lesznek a Szegedi Katonai Ügyészségen a súlyos bűncselekményt vizsgáló
parancsnokok a fiukkal szemben. (Noszlopy)
0621 Magyar HÍrlap Bukott az SZDSZ 2000-06-20 18:59
Az Országyűlés kedden 66 igen szavazattal, 84 nem ellenében, 149 tartózkodás
mellett elvetette, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes
és hivatásos hadsereg váltsa fel. Az erről szóló népi kezdeményezést az
SZDSZ nyújtotta be a Ház elé határozati javaslatként.
MHO
BACK