07 A tartalékképzésről (Élet és Irodalom, 2000.
július 7. Farkas Henrik: Váratlan fordulat)
"Az ÉS 2000. június 23-i számában jelent meg Deák Péter írása, Hogy
szép lenni katonának? címmel. A tekintélyes biztonságpolitikai
szakember cikke első részében részletesen és alaposan kifejti azokat
a tényezőket, érveket, amelyek bizonyítják a kényszersorozott
tömeghadsereg elavultságát, célszerűtlenségét. Olyan érvet is ismertet,
amely a vitákban eleddig nem szerepelt: nevezetesen, hogy "a hadászati
tartalékokat mindenekelőtt a szövetség beérkező erői képezik". Azaz
Magyarországnak mint NATO-tagországnak nem
szükséges nagy tömegben tartalékokat képeznie és mozgósítania,
hiszen olyan mérvű konfliktus esetén, amelyet a készenlétben
tartott állandó haderő már nem tudna kezelni, számíthatna a szövetség
más országainak támogatására, az onnan érkező segítség valószínűleg gyorsabb
és hatékonyabb lenne,
mint a belső tartalékok mozgósítása. "
"A kényszersorozáson alapuló honvédelmi struktúra szakmailag és morálisan
is megbukott, idejétmúlt. Olyan kijelentések is igazolják
ezt a tényt, mint "Nincs egy ütőképes dandárunk" (Homoki János, Kis
Újság, 2000. március 3.), és: "El kell indulni a professzionális
hadsereg felé, és szakítani kell a sorkatonasággal...." (George Robertson
NATO-főtitkár, tv2, Tények, 2000. április 4.).
A morális válságra jellemzőek az 1999-es adatok:
mintegy 43 ezer
sorozásra behívott budapesti fiatalból mindössze kétezret
tudtak katonai szolgálatra behívni.
Ha a kényszersorozás
a fegyveres honvédelemben ily csúfosan megbukott, joggal feltételezhető,
hogy a katasztrófavédelemben is hasonló dicstelen véget érne. Ám
amíg ez
kiderülhetne, újabb évtizedeknek kellene eltelni. Dőreség lenne ezt
is kipróbálni, kivárni. ...."
24.
A rövidebb katonaidőről: ellenkeznek a kisgazdák
(Magyar
HÍrlap, 2000.07.24. Haszán Zoltán: Minimális az esély a rövidebb
katonaidőre.) (a nyomtatott MH cikke)
Már a következő, augusztusi
bevonuláskor jóval
kevesebb fiatalt hívnak
be a seregbe, mint tavaly -
értesült lapunk. A
honvédségnek rövid időn belül
szinte megoldhatatlan
problémát okoz majd, hogy
valamennyi szolgálatra
alkalmas sorkötelest
bevonultassa. Megoldást
jelentene a
kormányprogramban
is szereplő
katonaidő-kurtítás,
a megvalósításra azonban
minimális az esély......
Nagy Attila ezredes,
a Magyar Honvédség
hadkiegészítési csoportfőnöke
a Magyar Hírlap
érdeklődésére elmondta:
augusztusban a tavalyi 6800
helyett 5300-an költöznek
be a kiképzőközpontokba,
és a létszámot fokozatosan
csökkentik majd a
következő időkben.
Az Országgyűlés által
elfogadott határozat ugyanis
előírja: a jövő év
végéig nyolcezerrel kevesebb
hivatásos és sorállományú
katona szolgáljon a
seregben.
Évente 64-65 ezer
fiú lép be a sorkötelezettség alsó
korhatárát jelentő
18. életévbe, miközben a hadsereg
jelenleg csak 28 ezer
főre tart igényt. Már ez a keret
is kevésnek bizonyult,
annak ellenére, hogy a
sorozáson megjelenők
43-45 százalékát ideiglenesen
vagy véglegesen alkalmatlannak
minősítik, mind
többen választják
a polgári szolgálatot és a
demográfiai hullámvölgy
miatt egyre kevesebb a fiatal.
Értesülésünk szerint
jelenleg a tanulmányaik miatt
halasztókkal együtt
több mint százezer olyan fiatal van,
aki már túlesett a
sorozáson, de még nem kapott
behívót. A
hadkiegészítők ezért
inkább az idősebb korosztály
tagjait rendelik be
a laktanyába, nehogy valaki
kicsússzon a harmincéves
felső korhatárból, és
helyhiány miatt ne
teljesítse kötelezettségét. A
sorkatonák átlagéletkora
emiatt a jelenlegi 20-22 évről
emelkedni fog.
Nagy Attila ezredes
szerint néhány éven belül
mindenképpen kell
valamilyen megoldást találni a
problémára. Tervezőasztalon
van több lehetőség, ezek
egyike a sorkatonai
szolgálati idő csökkentése. Az
ezredes szerint a
váltáshoz politikai döntés szükséges.
Információnk szerint
egyelőre elvetették azt az
elképzelést is, hogy
egy háromhónapos alapkiképzés
után pénzzel kiváltható
legyen a további szolgálati idő.
A szolgálati idő csökkentésére
- amely a Fidesz-MPP
választási ígéretei
között és a kormányprogramban is
szerepelt - névtelenséget
kérő illetékesek szerint
minimális az esély
a kisgazda-irányítású tárcánál.
A laktanyákban töltendő
idő háromnegyed évről hat
hónapra történő rövidülését
élesen ellenzi egyebek
között Lányi Zsolt,
a honvédelmi bizottság
kisgazdaelnöke, aki
szerint ilyen rövid idő kiképzésre
semmiképpen nem elegendő.
25.
Balla Lajos-Laci felszólalása Belgádban és a reflexiók. (B-92,
2000.07.25, Lezajlott a parlament ülése)
"A szövetségi képviseloház mindkét tanácsa elfogadta az ország védelmének
pénzelését szabályzó törvény módosítását, melynek értelmében a jelenleg
érvényes különleges szövetségi forgalmi adókat átlagosan 25-50 százalékkal
növelték.A parlament megválasztotta a szövetségi választási bizottság,
valamint a választásokat felügyelo bizottság tagjait is. A szövetségi választási
bizottság elnökének Borivoje Vukicsevicset, a Szövetségi Bíróság elnökét
nevezték ki.
Jovan Zebics, a szövetségi kormány
alelnöke azzal indokolta az adók növelésének szükségességét, hogy a Jugoszláv
Katonaságnak vannak tartozásai a gazdaság irányában, továbbá elmondta azt
is, hogy a kormány íly módon kívánja növelni az ország védelmi erejét.
„Az adók növelése nem lesz hatással az inflációra" -- állította Zebics.
A javasolt törvénytervezetrol
szólva Balla Lajos-Laci, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseloje elmondta,
hogy a megnövelt adóterhek révén növekedni fognak a mezogazdaság terhei
is, „s nem marad el az inflációgerjeszto hatás sem". Balla
hangsúlyozta, hogy az országból
az utóbbi években mintegy félmillió ember ment el azért, mert nem akart
egyenruhába
bújni, s feltette a kérdéseket,
melyekre tudta, hogy úgysem kap válaszokat:
"Miért van szükségünk 80 000 katonát
számláló hadseregre, ha a világban a miénkhez hasonló nagyságú és
lakosságszámú államok katonasága
nem nagyobb 20-30 000 fonél? Miért van nálunk katonakötelezettség, amikor
a
világban általánosan elterjedt
gyakorlat az önkéntes alapon szervezodo professzionális hadsereg modelljének
alkalmazása?
Minek nekünk a szakmai-katonai
védelmi minisztérium, amikor a demokratikus államokban a minisztérium tulajdonképpen
katonaság feletti parlamenti ellenorzo
szerepet tölt be, de emellett létzeik még a civill kontroll intézménye,
amely mind a
katonaságot, mind pedig a minisztériumot
ellenorzi?
Balla felszólalása számos replikát
váltott ki. Ljubisa Risztics, a JEB képviseloje azt mondta, az ország védelme
elsodleges
fontosságú: „A megtámadott ország,
amely nem akar gyarmattá válni, amely nem akar átalakulni, hanem a maga
módján
akar fejlodni, védekezni kénytelen.
Értelmetlen és buta adat az, hogy államunknak 80 000 katonája van: ennek
az
országnak ugyanis 500 000 katonája
van -- ennyi gyulik össze 24 óra alatt akkor, ha erre szükség mutatkozik."
Milutin Sztojkovics, az SZSZP
képviseloi csoportjának vezetoje Balla felszólalása kapcsán a Belgrádi
Rádiónak a
következoket nyilatkozta: Válaszolnom
kellett Ballának a katonaság elleni támadásaira és vádjaira, melyekben
Balla azt
állította, hogy a hadsereg eroszakot
alkalmaz a fiatalokkal szmben azzal, hogy hadkötelezettekként behívja oket
egyévi
szolgálatra. Hogy van képe ilyet
mondani azok után a sikerek után, melyeket hadseregünk tavaly ért el? Ez
megbocsáthatatlan! Tudni való,
kinek a nevében szólalt fel Balla: azoknak a nevében, akik megtámadták
országunkat, a
saját tartalék hazájának a nevében
- nekem viszont nincs tartalék hazám!
Nedeljko Sipovac szövetségi mezogazdasági
miniszter azokra a vádakra, melyek szerint az adónövelés veszélyezteti
a
parasztokat, a következoket válaszolta:
„Azt hiszem, a parasztok nagyon szívesen fizetnének még nagyobb adót országuk
védelmére és a katonaság pénzelésére,
mert szeretik hazájukat és azért, mert tudják; szabadság nélkül nincs sem
fejlodés, sem érvényesülés". "
********************
A szemlekészítő F. H. kommentárja: Vajon, tudják-e a Balla Lacit
támadó jugoszláv képviselők, hogy a hadkötelezettség ellenzését Magyarországon
is egyesek hazaárulásnak tekintik - olykor még befolyásos politikusok
is? És tudják-e a hadkötelezettség harcos magyarországi ellenzői, kik is
az ő elvbarátaik illetve -ellenfeleik Jugoszláviában?