Más is tudja: a jövő Európa-szerte az általános hadkötelezettség
megszüntetése (Magyar
Nemzet Magazin 2000. augusztus 12. Dr. Szabó Mária: Megoldás német és olasz
módra.)
"Az 1990-es évek eleje óta egyre nő azok tábora, akik úgy gondolják:
a hadkötelezettség napja leáldozott. A vita, amelynek lényege, hogy a hadsereg
sorozott vagy hivatásos állományból álljon – és amely nemrégiben
az SZDSZ kezdeményezésére Magyarországra is begyűrűzött
–, első virágkorát 1996–97-ben élte Olasz- és Németországban,
miután Belgiumot és Hollandiát követően Franciaország is
deklarálta: áttér az önkéntes haderőre. Utoljára – de minden
bizonnyal nem utolsóként – Olaszország „lépte át a Rubicont”,
amikor tavaly ősszel eldöntötte: 2005-től „háború vagy különösen
veszélyes válsághelyzet idejéig szünetelteti” a kötelező katonai
szolgálatot.
A XX. század utolsó évtizedének vitája a XXI. század kihívásainak
megfelelő haderőtípusról még nem ért véget. Az ezredforduló csak
megerősítette: a jövő Európa-szerte az általános hadkötelezettség
megszüntetése. A dilemma ma az európai országok többségében
inkább már csak a „mikor” kérdése."
"A dilemmára adott olasz választ például meghatározó módon
demográfiai okok, pontosabban a születések számának az 1970-es években
kezdődő drasztikus csökkenése alapozta meg."
Sulky = durcás, rosszkedvű (The Economist: 12-Aug-00,
Central Europes sulky conscripts)
A cikk az új NATO-országok hadseregeinek problémáival foglalkozik.
Példaként említi annak a részeg lengyel zászlós esetét, aki lelőtt egy
sorkatonát egy balti tengerészlaktanyában. Csak meg akarta ijeszteni. Másik
példája a magyarországi agyhártyagyulladás-járvány, valamint a tavalyi
budapesti adatok: a sorozásra behívottaknak csak 5%-át hívják be katonának.
Nagy a szakadék a gyengén kiképzett sorkatonák és a hivatásos katonák
között.
The Economist
(Népszava,
2000.08.17. Martin József :Rosszkedvű sorkatonák Közép-Európában)
A három új NATO-tag sorkatonai állományának
képzése túl alacsony ahhoz, hogy harcképessé lehessen tenni
őket, erkölcsi szintjük alacsony, közülük kevesen tanulják meg az
ejtőernyő vagy a modern fegyverek használatát, többségük valójában
csak olcsó cselédmunkát lát el, mint például latrinatisztítást
vagy krumplihámozást. Nagyjából így foglalható össze a neves
londoni hetilap, a The Economist valamivel több mint féloldalas
beszámolója a lengyel, cseh és magyar sorkatonák gondjairól.... A
beszámolónak az is inkább a felszínt borzoló részéhez tartozik, hogy
Lengyelországban egy zászlós lőfegyverével halálosan megsebesített
egy sorkatonát; állítólag a hivatásos tiszt csak meg akarta ijeszteni
bajtársát, s nem vette észre, hogy a biztonsági zár kioldódott:
így volt vagy nem, szándékosság vagy véletlen okozta-e a tragédiát
- tény, hogy az eset arra ösztönzött sok lengyel fiatalt és
édesanyát, hogy helytelenítse a kötelező sorkatonai szolgálatot,
amint nem gyarapodott a sorkatonai szolgálat híveinek a száma
Magyarországon sem a fertőző agyhártyagyulladások idején. A
hetilap szerint sok magyart riasztott el a súlyos betegség feltűnése
a laktanyákban... A cseh feketepiacon 500 dollárért intézhető
el a szolgálat kikerülése, s van ilyen szélhámosság Magyarországon
is: van bizony, magam nem olyan régen nyolcvanezer forintról
hallottam, amely összeg megfelelő zsebbe kúszván megakadályozta,
hogy a fiatalurat holmi laposkúszással szekálják. A lap úgy
tudja, hogy a nagyjából negyvenezer magyar sorkötelesnek talán
a negyedét mentik föl egészségügyi okból. Akár pontosak e számok,
akár nem, a birminghami tudós alighanem jól ismeri közegét;
a beszámoló megemlíti még, hogy a sorkatonai szolgálat elkerülhető
az egyetemmel, valamint lelkiismereti okokból megtagadható: a
civil szolgálatot ma nagyjából ötezren választják, míg a '90-es esztendőben
mindössze háromszázan tették ugyanezt.
...; a lengyelek azon tűnődnek, hogy a sorkatonákat
lakóhelyük közelében állomásoztatnák, mások arra gondolnak, hogy
ötvözik a hivatásos és a sorkatonai jelleget, ez így viszonylag
olcsóbb lenne, és azok is örülhetnének, akik a nemzeti elkötelezettség
szempontjából fontosnak tartják a szolgálatot.
De e dilemmák aligha oldódnak meg egyhamar,
a mindenkori Svejkek soknemzetiségű utódai addig még sok krumplit
hámozhatnak...
Régi vitézek. (Népszabadság,
2000-08-18. Doros Judit: Kenderesi vitézidézés kánikulában - Magyar katonák,
harcosok, bajtársak első világtalálkozója)
Két busz kanyarodik a kenderesi Horthy-kastélyhoz,
mindegyikből idős emberek szállnak ki.
.... felharsan a katonai induló. Kezdetét veszi az augusztus
21-ig tartó rendezvénysorozat, a Magyar katonák, harcosok, bajtársak első
világtalálkozójának kenderesi felvonása. Hétfőn a budai Várban, kedden
a Dunakanyarban, szerdán pedig a katonai akadémián zajlottak ezt megelőzően
a világtalálkozó eseményei. Pénteken a program szerint történelmi emlékhelyekre
– a Corvin közbe, a Stomm Marcel Magyar Katonai Múzeumba – szombaton Kecskemétre,
a harcászati repülőezredhez látogatnak majd el a veterán katonák, vasárnap
pedig Szent István-napi ünnepségen vesznek részt. A szervezők azt ígérték:
az egyes helyszíneken más-más élményt, hangulatot kínálnak majd az ország
minden részéből, valamint Kanadából, az Egyesült Államokból, Argentínából,
Angliából, Szlovákiából és Romániából idelátogató egykori ludovikás tiszteknek,
a magyar királyi hadsereg ma is élő katonáinak, hagyományőrző szervezetek
képviselőinek és családtagjainak.
Kenderesen Horthy Miklós, a volt kormányzó hadvezetői
és tengernagyi erényeit méltatták a résztvevők. Miközben az előadók fehér
tiszti egyenruhájukban a kormányzó dicső tetteit sorolták, a szervezők
– köztük K. Horváth András, a Pro Libertate Alapítvány elnöke, annak felesége
és vitéz Baranyi Mihály kenderesi polgármester – aggódva figyelték, amint
egyre többen hajtják le fejüket a kertben rendezett ünnepség széksoraiban
és sóhajtoznak egyre hangosabban a szikrázó déli napsütésben....
Az ünnepség végén, az árnyékos tornácon a kenderesi polgármester
– akit tegnap egy Szent István-korabeli érme másolatával és diplomával
tüntettek ki Horthy Miklós emlékének megőrzéséért – kisebb társaságban
arról beszélt, hogyan ütötték 1996-ban vitézzé. Azt mondja, Jász-Nagykun-Szolnok
megyében ő az egyetlen polgármester, aki vitézi rangot kapott. Büszke arra,
hogy ezt a kitüntetést nem az apja után, elsőszülött fiúként örökölte,
hanem Horthy hét évvel ezelőtti kenderesi újratemetésének megszervezéséért
érdemelte ki a vitézi rendtől.
– A fiaimnak és azok fiainak azonban már örökül hagyhatom
e rangot – teszi hozzá. ....– Istvánka vajon nős még? Azzal az angol asszonnyal
él, akivel korábban is? – folytatja a kérdezősködést a férfi.
– Nem, azt hiszem, most egy indonéz felesége van – hangzik
a válasz.
– Hát a gyerekei, a kormányzó dédunokái? Igazi Horthy-örökös,
belevaló férfi van-e közöttük? – faggatózik tovább.
– Azt hiszem, nincs. Mind lányok – válaszolja a polgármester.
– Ez rettenetes – csóválja fejét a válasz hallatán az
idős férfi, aztán tétován tiszteleg, alig észrevehetően bokázik is, majd
elindul a busz felé, a többiek után.
Távolságtartás sorozásnál (Magyar Hírlap, 2000-08-21. Haszán Zoltán: Honvédségi bliccelők.)
Ugrásszerűen megnőtt a sorozástól távol maradók száma
az utóbbi időben, ezért a szabálysértéseknél eljáró önkormányzatok szigorúbb
fellépését kéri a honvédség. Különösen a nagyvárosokban lazul a fegyelem,
tavaly Budapesten a fiatalok harmada igazolatlanul maradt távol a vizsgálatoktól.
A rendőrségi elővezetés nem elrettentő hatású, csak minden kilencedik sikeres.
Egyre nagyobb számban próbálnak kibújni a fiatalok sorkatonai
kötelezettségük alól úgy, hogy már a sorozáson sem jelennek meg. A kiküldött
értesítések ellenére tavaly 33 ezren maradtak távol az orvosi vizsgálatoktól,
kétharmaduk igazolatlanul. Különösen a nagyvárosokban lazul a fegyelem.
Míg Tolnában a sorozásra invitáltaknak mindössze 0,21 százaléka nem jelent
meg az idei első félévben igazolatlanul, addig a fővárosban ez az arány
22 százalék volt. Ugyanakkor Bács-Kiskunban tavasszal pótsorozás kellett
elrendelni a sok hiányzó miatt. A távol maradók számának növekedése
köszönhető annak is, hogy bár az igazolatlan távol maradás szabálysértésnek
minősül, nehéz érvényt szerezni a szankcióknak. Tavaly csak a fővárosban
4,5 ezer értesítést küldtek vissza a honvédségnek, mert a címzettet nem
sikerült megtalálni. Tapasztalatok szerint az érintettek nagy része nem
szívesen veszi át az ajánlott küldeményeket, ha kiderül, hogy az a honvédségtől
jött.Ráadásul volt már olyan postás, akiről kiderült, hogy pénzért cserébe
visszavitte az értesítést a címzett ismeretlen pecséttel. A honvédség
csak azokat tekinti igazolatlan hiányzóknak, akik bizonyíthatóan átvették
az értesítést, mégsem jelentek meg. Ellenük Kladek András ezredes, a Honvéd
Vezérkar Hadkiegészítési Csoportfőnökség helyettes vezetője tájékoztatása
szerint minden esetben szabálysértési eljárást kezdeményeznek az önkormányzatoknál.
Tavaly csak Budapesten nyolcezer szabálysértési eljárás indult, ebből hatezer
végződött büntetéssel. A pénzbírság felső határát jelentő százezer forinttól
azonban ezek az összegek messze elmaradnak. Szigorúbban veszik a bevonulóparancs
semmibevételét. Itt a büntetések magasabbak, és a honvédség is kevésbé
elnéző. Nyolc nap után a hadsereg már rendőrségi elővezetést is kérhet.
Ennek ellenére a múlt heti bevonulásnál 170-en nem tettek eleget a parancsnak.
Sorozásnál a honvédség a harmadik sikertelen értesítés után kér rendőrségi
elővezetést. Tavaly azonban Budapesten 121 kísérletből mindössze 14 volt
sikeres. A rendőrség szinte csak akkor tudja bekísérni a szabálysértő fiatalt,
ha ő nyit ajtót a rendőröknek. Simon Tamás, Óbuda rendőrkapitánya
lapunknak elmondta: az elővezetés nem ad erős jogosítványokat a rendőrségnek,
nem adhatnak ki körözést sem. Márpedig ha valaki többször nem jelenik meg
a sorozáson, akkor számíthat a rendőrök megjelenésére. A lakásba mi nem
mehetünk be - tette hozzá a kapitány. A hatóság érkezése kiszámítható,
mivel az elővezetés csak egyszeri alkalomra vonatkozik, a sorozás előtt
néhány órával kopognak a rendőrök. Kladek András mindezek ellenére
úgy véli, hogy csak elodázni lehet a bevonulást, megúszni nem. Ha bizonyítani
tudják, hogy a fiatal szándékosan nem jelent meg a sorozáson, akkor a sorkötelezettség
felső korhatárát felemelhetik.
Olvasói szavazatok (Magyar
Nemzet Olvasói kérdés: Egyetért-e Ön a sorkatonai
szolgálat tervezett eltörlésével?
Igen, a jövőben "profi"
hadseregre lenne
szüksége az országnak.
44%
Nem, szerintem szükseg
van a sorkatonai
szolgálatra.
33%
Nem, de csökkentsék a
szolgálati időt.
13%
Igen, de csak az
EU-csatlakozás után.
10%
Összes voks 414
2000. 08. 24. - 2000. 08. 27.