HEL Sajtószemle - 2002 február


Látható többség. (Szabó Kálmán: Hivatásos hadsereg és Nemzetőrség   Ármádia, 2002 február)

1992 óta egyre többen támogatják a profi, hivatásos hadsereget: 1992-ben és 1996-ban az emberek abszolút többsége (54%, illetve 57%) még a kötelező sorkatonaságot támogatta, és csak egy kisebbség (41%, illetve 40%) azonosult a professzionális hadsereg gondolatával. 1997-ben még enyhe többségben voltak a sorozásos hadsereget támogatók. Ettől kezdve azonban a közvélemény nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a hivatásos és a sorozott hadsereget támogatók között.
A közvélemény még 1999 novemberében is teljesen kiegyenlítetten foglalt állást a hadkötelezettség fenntartása, illetve eltörlése kérdésében. Ez a kiegyenlített arány a 2000-es évben alaposan felborult, február elején, egy telefonos vizsgálat során már 68 százalékuk volt a hivatásos hadsereg mellett. A 2000. február végi személyes kérdezéssel készült vizsgálat során némileg ugyan csökkent a profi hadsereg híveinek aránya, de a meggyőző többség (56%) még ekkor is ezt választotta.
A drámai mértékűnek nevezhető, szokatlanul gyors véleményváltozás mögött elsősorban az agyhártyagyulladás-járványt és annak médiabeli visszhangját fedezhetjük fel okként. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy a közvélemény jelentősnek mondható része ellenezni kezdte a sorozott hadsereg gondolatát.
A 2001. decemberi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a lakosság mintegy egyharmada áll ki még mindig a sorozott hadsereg intézménye mellett, ugyanakkor az emberek több mint fele az önkéntes hivatásos hadsereg híve. A korábbi vizsgálatok eredményeihez képest megnőtt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak határozottan állást foglalni.
Amikor azt kérdeztük az emberektől, hogy szerintük mikor legyen fizetett hivatásos hadserege Magyarországnak, 40% mondta azt, hogy 5 éven belül, 18% szerint 5-10 éves távlatban, 4% szerint pedig 10-15 éves távlatban kellene bevezetni. Ugyanakkor 23% azt szeretné, ha egyáltalán nem történne meg Magyarországon a hivatásos hadseregre való áttérés.
A legjelentősebb változás az, hogy míg 1999 novemberében az emberek 31 százaléka egyszerűen kizárta annak lehetőségét, hogy Magyarországon valaha is hivatásos hadsereg legyen, ez az arány most 23%.
Az adatok eddig eléggé egyértelműen azt mutatták, hogy a közvélemény jelentősnek mondható többsége a fizetett hivatásos hadsereg híve, illetve azzá vált a közelmúltban. Ugyanakkor bizonyos jelek arra utalnak, hogy némi bizonytalanság is van az emberekben ezzel kapcsolatban. Számos jel mutat arra, hogy a hivatásos hadsereg melletti eltökéltségnek vannak korlátjai.
A felnőtt lakosság több mint négyötöde úgy véli, hogy a hivatásos hadsereg munkahelyeket teremtene, és több mint háromnegyede szerint az ilyen haderő katonái felkészültebbek, mint a sorozott hadseregben szolgálók. Kétharmaduk szerint a NATO országaiban is törekednek a hivatásos hadseregre való áttérésre, s ez a megoldás hatékonyabb lenne.
Ugyanakkor az emberek kétharmada azzal is egyetért, hogy a katonai szolgálat hazafias kötelezettség, ami önállóságra, felelősségérzetre neveli a fiatalokat, akik ezalatt fizikailag is megerősödnek, s a honvédség rendre, fegyelemre szoktatja őket.
.............*******

A Magyar Gallup Intézet a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. megbízásából 2001. december 1. és 7. között kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Magyar Honvédségről és a honvédelem aktuális kérdéseiről.

  A megkérdezettek száma 1012 fő volt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a lakóhely településtípusa szerint pontosan követte az ország teljes felnőtt (szavazókorú) lakosságának összetételét. A használt minta úgynevezett sztenderd hibája + 3,2 % volt, tehát az egész mintára vonatkozóan közölt adatok legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől, amit az ország valamennyi választópolgárának megkérdezésekor kaptunk volna. 

 

0211
Természetesen. (Bak Mihály: A Gallup szerint a többség hivatásos hadsereget akar
Magyar Hírlap, 2002-02-11)

Minden eddiginél nagyobb bizalmat érez az ország a Magyar Honvédség (MH) iránt.

...a népességet reprezentáló mintában megkérdezettek 64 százaléka szerint fontos intézmény a Magyar Honvédség (28 százalékuk a "nagyon fontos" jelzővel ért egyet), 73 százalék hallott az 1999 nyarán elhatározott haderőreformról, s 57 százalék bízik ennek sikerében. A lakosság kétharmada egyetért a nagyobb védelmi kiadással, s még többen, 77 százalékban igenlik, hogy a Magyar Honvédség érje el a NATO-országok seregeinek színvonalát.
A sorozott vagy tisztán hivatásos honvédség tíz éve napirenden lévő kérdés. Míg 1992-ben 54, 1996-ban 57 százalék a kötelező sorkatonai szolgálat fenntartásával értett egyet, addig 1998-tól kezdődően növekszik a csak hivatásos összetétel híveinek száma. A legtöbben, 56 százalékban a 2000. februári méréskor mondtak igent erre, három hónappal ezelőtt 52 százalék vélekedett így. Relatív többség, 40 százalék öt éven belül létrehozhatónak tartja a sorkatonai szolgálat eltörlését, 18 százalék öt-tíz évet, négy százalék 10-15 évet tart reálisnak. A tisztán hivatásos sereg gazdasági előnyeit (munkahelyteremtés), a katonák felkészültségének javulását hozzák fel indokként az emberek, ugyanakkor még ma is mélyen él bennük az a meggyőződés: a férfivá válás egyik záloga a katonai szolgálat.
Az ezzel is összefüggő elképzelés, a nemzetőrség létrehozása (ez venné át az alap- és a tartalékosképzést) még viszonylag kevesekhez jutott el: mindössze 42 százalék mondta, hogy már hallott erről. A terv lényegének ismertetése után 62 százalék egyetértését nyilvánította ki, 22 százalék elutasította.
Érdekes jelenség, hogy a nemzetőrség legtöbb híve a 18-24 éves férfiak közt található (81 százalék), a 25-29-es korosztályban 55, a 30-60 köztieknél 61 százalék az egyetértők hányada, a nyugdíjasok körében 66 százalék.
Változatlanul a többség támogatja Magyarország NATO-tagságát, a meggyőző, kétharmados többséggel szemben mindössze 10 százalék azok aránya, akik szerint ez inkább hátrányos hazánk számára. A felnőttek 18 százaléka szerint "teljes mértékben" garantálja a szövetség az ország biztonságát, 37 százalék szerint "nagymértékben", 28 százalék szerint "közepes mértékben" óvja hazánkat a NATO.

0216

Fórumunkról írták
Internetto

http://internetto.hu/services/kozelet/cikk.php?id=29044

Magyar Nemzet: közli az MTI hírt



(c) HEL - Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája.  Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.
Hadkötelezettséggel kapcsolatos anyagok az Erőszakellenes Oldalak más lapjain is vannak.