HEL sajtószemle 2003 január


0104
HVG 2003.01.04. 43. oldal féloldalas fizetett hirdetés:
Sorkatonák  Oszolj!
Fél évig harcra készséget hazudni - értelmetlen. Fél évig idejétmúlt technikát gyakorolni - értelmetlen. Fél évet elpazarolni a pályakezdés, a fiatalság idejéből - értelmetlen. Fél évet embertelen körülmények között élni - értelmetlen. Fél évig majmolni a XIX. század hősi életeszményét - értelmetlen. Fél évig költeni az adófizetők pénzét semmiért - értelmetlen. Sorkatonaságot fenntartani akár egy napig is - értelmetlen.
2004-ben szüntessük meg a kötelező sorkatonaságot!
SZDSZ a garancia

0107
Korridor 2003-01-07 19:11   Két év múlva oszolhatnak a sorkatonák
http://www.korridor.hu/Archivum_index.php?cikk=100000048361&next=0&archiv=1

A jövőben a hadsereg szerepet kaphat a terrorizmus és a szervezett alvilág elleni harcban is
Egy hónap múlva a parlament elé kerül a sorkatonaság végleges megszüntetéséről készült törvénycsomag. A kormányprogramban 2006-ra ígértek profi hadsereget, de az SZDSZ ezt még előbbre hozná. A vezérkari főnök szerint az "oszolj" parancsot már 2005-ben ki lehet adni a sorkatonáknak.

A Tények értesülései szerint nincs komoly feszültség az MSZP és az SZDSZ között amiatt, hogy a kisebbik koalíciós partner az elmúlt hónapban kampányt kezdett a sorkatonaság 2004-es eltörléséért. A szabad demokraták ragaszkodnak választási programjukhoz, de már a szocialista vezetésű tárca is gyorsítana.

A honvédségben egyébként már most gyorsan csökken a sorkatonák létszáma. A vezérkari főnök szerint három éven belül vége a kényszerű katonáskodásnak.

0108
Öngyilkosságot kísérelt meg egy katona   Kiugrott az első emeletről
http://www.netkapu.hu/netlap/read.php?cikk=90459
Öngyilkosságot kísérelt meg egy sorkatona a budapesti Petőfi laktanyában. Elmondása szerint az előzmények hasonlítottak az Egy becsületbeli ügy című amerikai filmből ismert megrendszabályozáshoz.

A budapesti Petőfi laktanyában öngyilkosságot követett el egy sorkatona a múlt héten. Az első emeleti vécé ablakából ugrott ki, ám zúzódásokkal és sarokcsonttöréssel megúszta a dolgot. A jelenleg kórházban lábadozó fiatalember azzal indokolta tettét, hogy nem bírta tovább elviselni az öregebb katonák állandó lelki sanyargatását. A katona bátyja azt nyilatkozta az egyik napilapnak, hogy testvérét az öreg katonák többször fizikailag is bántalmazták, ám a Krónika információi szerint az eseményekben a bátynak is fontos szerepe volt. Újév napján a kiskatona teherautón érkezett a laktanyába, ám a platón összeszólalkozott parancsnokával. Az inzultus után a fiatalember féltestvérét hívta segítségül -- tudtuk meg Talpas Lászlótól, a budapesti őrezred parancsnokától.


- A sértett katona délután elment kimaradásra, találkozott a féltestvérével, vele együtt visszajöttek a laktanyába, és a másik katonát, akivel inzultusba keveredett, lehivatták, azon a címen, hogy az édesanyjától hoztak csomagot – mondja Talpas László. - A látogatóhelyiség előtt a sértett katona féltestvére, gondolom, hogy kérdőre vonhatta, hogy mit követett el. Ennek a vitának szemtanúja nem volt, csak fültanúja volt, az ott szolgálatot teljesítő ügyeletes katona. A lehívatott katona később azt jelentette a parancsnokának, hogy a vita hevében lefejelték.

Az elkészített látlelet szerint a lefejelés következménye nyolc napon belül gyógyuló sérülés volt. Mindezek után a kiskatonát természetesen kikérdezték a történtekről, és felettese arra utasította, írjon jelentést. A fiatalember azonban többszöri kísérlet után sem írta le bátyja szerepét, így az ügyeletes tiszt többször új jelentést kért tőle az éjszaka során - nyilatkozta Talpas László ezredes.

- A tanúk elmondása szerint a sértett katona a hajnali órákra már olyan zaklatott állapotba került, hogy 6 óra 20 perckor az első emeleti vécéablakból kiugrott – mondja Talpas László. - Egy tanú sem jelentett olyasmit a kivizsgálás során, hogy bárki is inzultálta volna, bárki is meg akarta volna verni.

- Ez viszont ellentmond a fiatalember állításának, mely szerint a lefejelt katona társai bosszúból megverték volna őt, illetve folyamatosan veréssel fenyegették. A sikertelen öngyilkosság előtt a katona búcsúlevelet írt, amelyben a történteket úgy írja le, hogy idősebb társai folyamatosan bántalmazták őt betegsége miatt. Novemberben ugyanis igazolódott, hogy a fiatalembernek vizeletvisszatartási problémái vannak.

- Ezután a vezető orvos kiküldte a katona kórház pszichiátriájára, ahol többször állt kezelés alatt, illetve az ezred csapat pszichológus is többször foglalkozott a katonával – állítja Talpas László.

- Az őrezred parancsnoka jelezte a Krónikának, hogy alakulatánál hasonló esetek nagyon ritkán fordulnak elő, és mindent megtesznek azért, hogy ne történhessen megrendszabályozás. Az ügyben a Katonai Ügyészség vizsgálódik. A honvédelmi tárca információi szerint eljárás indul a fiatalember elöljárója ellen, illetve büntető feljelentés született a laktanyában civilként verekedő testvér ellen.
(Krónika)


0119
Sorozás helyett minimálbér a katonáknak? NOL • 2003. január 19. 14:43

Sorkatonák oszolj - hirdetik a     szabad demokraták az interneten. Mécs Imre most egy hétvégi konferencián állította: elképzelhető, hogy Magyarországon az európai uniós csatlakozás évében már nem lesz szükség sorkatonák behívására.

A szabad demokrata képviselő minderről a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) vasárnapi budapesti fórumán beszélt, amely a szerződéses-hivatásos haderőre történő áttérés meggyorsításának lehetőségeivel foglalkozott. A politikus szerint jelenleg több százezer, az életét megalapozni készülő fiatalt tartanak bizonytalanságban a kötelező hat hónapos katonai szolgálattal, azért, hogy évente néhány ezret besorozzanak közülük.

Mécs érvelése szerint: az összes sorkötelest nem tudja befogadni a Magyar Honvédség, így a sorozott hadsereg diszkrimináció a behívottakkal szemben. A politikus egyetért a liga azon ötletével, hogy a sorkötelezettség megszüntetéséig minimálbért fizessenek a sorkatonai szolgálatra önkéntesen jelentkezőknek. Véleménye szerint a minimálbérért cserébe annyian biztosan vállalnák önkéntesen a hat hónapos szolgálatot, ahány sorállományú katonára az áttérésig még szüksége van a honvédségnek.

Ismertetése szerint a kormány szándéka, hogy a ciklus végéig megvalósítsa a szerződéses-hivatásos hadseregre történő áttérést. "A Honvédelmi Minisztérium (HM) törekszik arra, hogy előrehozza az időpontot, amikor már nem lesz szükség a sorkötelesek behívására" - tette hozzá. Mint mondta: jelenleg 2005-ös időponttal számolnak, de az SZDSZ szerint ez már korábban is megvalósítható.

Szűcs Mihály, a HEL egyik ügyvivője szerint hiába gondolják egyes ellenzéki politikusok, hogy máshogy néz arra az ember, aki volt katona, a sorköteles fiatalok csaknem 100 százaléka elutasítja a katonai szolgálatot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1997-es NATO-népszavazás során azért szavaztak igennel az emberek, mert a kampányban azt ígérték, hogy önkéntes hadserege lesz Magyarországnak.

Deák Péter biztonságpolitikai szakértő egyebek között arra hívta fel a figyelmet a tanácskozáson, hogy a jelenlegi helyzet a korrupció melegágya: nagyon sokan próbálják meg különböző módon, például protekcióval elintézni, hogy ne kelljen bevonulniuk.

Farkas Henrik HEL-ügyvivő egyebek között arra utalt, hogy a toborzóirodákon rengetegen jelentkeznek szerződéses katonának, a követelmények azonban annyira szigorúak, hogy csak minden hetedik jelentkezővel kötnek megállapodást. Mint mondta: a sorkatonák többsége jelenleg kiszolgáló-ellátó feladatot végez, ám ezt a munkát szerinte külső cégekkel is meg lehetne oldani, hisz sok más hadseregben ez a gyakorlat.

A HEL úgy véli, hogy az átállás több tárcát érintő bonyolult feladat, ezért a szervezet kormánybiztos, vagy tárcaközi bizottság kinevezését javasolja.


0119
http://www.radio.hu/index.php/read/15903/hozottrovat/19
Vonuljanak vagy sem?
2003-01-19 17:44:04
Viszonylag kis létszámú professzionális hadsereg - ez a cél Magyarországon, de hogy mikor szûnik meg a kötelezõ bevonulás, arról még csak feltételezések vannak. A sorkatonák száma jelenleg összesen 6400 a magyar honvédségnél. A hadkötelezettséget ellenzõk ligája fórumot rendezett a sorozás mielõbbi megszüntetésérõl.
 
Demokrácia-deficit - így hívják legújabban a sorkatonai szolgálatot a hadkötelezettséget ellenzõk. Szûcs Mihály, a liga ügyvezetõje szerint a Magyar Hadsereg feltalálta a multifunkcionális sorkatonát, aki papíron katona, a valóságban mezõgazdasági munkás, szakács vagy épp amire szükség van. Ezért a Magyar Hadseregnek úgy kell megújulnia, hogy önkéntes alapon profi hivatásos katonákat képez ki.

Mécs Imre, az SZDSZ parlamenti képviselõje szerint most jött el az az idõ, amikor a hadsereg, az ország, a biztonság érdeke és fiatalemberek személyi jogainak érdeke nem keresztezi egymást, hiszen Magyarország NATO-csatlakozása már nem teszi szükségessé a sorkatonai szolgálatot. Magyarországon jelenleg is 500 ezer 18 és 30 év közötti fiatal vár a kötelezõ sorkatonai szolgálatra - mondta Mécs Imre, s számuk évrõl-évre érdekes módon nõ, hiszen a Magyar Honvédség létszámának csökkentése miatt évente legfeljebb 20 ezer sorkatonai szolgálatra várót lehet behívni. Mindez fiatal pályakezdõk százezreit hozza bizonytalan helyzetbe - hangsúlyozta Mécs Imre.

A jelenlegi kormánypártok egyébként nyitottak a hadkötelezettséget ellenzõk ligájának javaslataira. Mécs Imre szerint van esély arra, hogy 2004-ben már ne hívjanak be fiatalokat sorkatonai szolgálatra, hiszen kiszámolták, hogy 68 milliárd forintba kerül az országnak egyévi sorkatonai szolgálat, ebbõl már el lehetne indítani egy profi hadsereget.
Schranz Edit



0121
Haraszti Gyula: Formálódó önkéntes haderő
Bizonytalan hadkötelesek, diszkriminatív sorozás · A tizenegyezres sorkatonalétszám jövőre felére csökkenhet Magyar Nemzet, 2003. január 21. (5. oldal)

Nyírő Károly sorkatona úgy döntött, hogy kiugrik a Petőfi laktanya mellékhelyiségének emeleti ablakából. Búcsúlevelében az őt ért testi-lelki sérelmekre hivatkozott. Az öngyilkosságot túlélte, így haláleset nélkül derült ki, hogy alkalmatlan a katonai fenyítés elviselésére. A kormány tervei szerint 2006 elejére végleg megszüntetik a kényszersorozást Magyarországon, a hasonló példák viszont azt mutatják, hogy ezt sokkal hamarabb is megtehetnék.

Kényszersorozás.
Számos fiatal még ma is tart ettől a kifejezéstől, pedig jelenleg csak hat hónapos kiképzésre hívják be a hadköteleseket, és nem évekre, a lakóhelyüktől távol eső laktanyákba, hogy a kimenőjük nagy részét katonaruhában, rendészektől zaklatva, büfékocsikban lerészegedve, utazással töltsék.
A tervek szerint 2005-től végleg meg-
szűnhetnek a katonaságot nem szívesen vállalók gondjai, ha döntés születik a hivatásos és szerződéses katonákból álló haderőre való áttérésről. Ebben a hónapban a kormány elé kerül az önkéntes hadseregre való áttérésről szóló előterjesztés. A váltás jegyében már az idei év végére háromezerrel kevesebben szolgálnak majd kötelezően a laktanyákban.
Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára közölte: a koncepció egyik vitatott pontja, hogy 2006 márciusáig valósítsák meg az önkéntes haderőre történő átállást, vagy már korábban sem lesz szükség sorkatonák behívására. Az SZDSZ az üggyel kapcsolatban s az MSZP-vel szemben azt képviseli, hogy legalább egy évvel korábban legyen az utolsó sorozás és 2005–2006-ban már önkéntesekből álló hadsereg legyen.
A párt honvédelmi bizottsági tagja, a szabad demokrata Mécs Imre elképzelhetőnek tartja azt is, hogy már az uniós csatlakozásunk évében megszüntetik a kötelező katonai szolgálatot Magyarországon. A politikus szerint a hadköteles fiatalok bizonytalanságban élnek, hiszen csak néhány ezret soroznak be közülük, ez viszont diszkriminációt jelent a behívottakkal szemben. Úgy tűnik, hogy a korábbi áttérésre újabban hajlanak a nagyobb koalíciós párt politikusai és a hadsereg vezetői is.
A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) ügyvezetője, Farkas Henrik szerint a sorozás megszüntetéséig hátralevő három évben legfeljebb hatvanezer sorkatonát tudnak kiképezni, ezzel szemben egy évben mintegy nyolcvanezer fiú éri el a sorköteles kort, és több mint százezer azok száma, akik különféle okokból kimaradnak a besorozottak közül. Mivel a teljes sorköteles létszám behívására a következő három évben már nincs lehetőség, az ügyvezető szerint meg kellene fontolni, hogy csak olyanokat hívjanak be katonának, akik szívesen vállalják a szolgálatot. A jelenlegi hadkiegészítés gyakorlata azonban még a régi reflexek szerint működik, olyanokat is kényszerítenek a seregbe, akiknek a katonai élet egyébként álmukban sem jutna az eszükbe, és sok esetben elveszik a helyet a kiképzőközpontokban a sorkatonaságot helyeslő és igénylő fiataloktól. A HEL álláspontja szerint egy percet sem kellene várni a kényszersorozások megszüntetésével. Egyszerűen csak hat hónapos, fizetéses szerződést kellene ajánlani a sorozáson azoknak, akik szeretnének katonáskodni, a többieket pedig hagyni kellene dolgozni a saját szakmájukban. Ezzel a szervezet vasárnapi fórumán egyetértett Mécs Imre is. Az azonnali átalakításhoz persze forrásokra lenne szükség, és át kellene gondolni a magyar hadsereg vezetésének, továbbképzésének, szerkezetének alapvető szempontjait.
A jelenlegi 11 ezres sorkatonalétszám a tervek szerint jövőre már a felére csökken, és az átmeneti időszakban a hadseregnek egyre kevesebb behívottra lesz szüksége. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy akik mégis vállalják a szolgálatot, azoknak nagyobb összegű zsoldot adjanak, de egyelőre erről még nem született döntés.
A Honvédelmi Minisztérium számításai szerint rövid távon az évekkel későbbre tervezett átállás is mintegy 120 milliárd forintjába kerülhet az államnak, de a szövetségi haderő-fejlesztési célkitűzések teljesítése miatt ebből csaknem hetvenmilliárdra nincs fedezete a minisztériumnak.
A tárca többek között arra hivatkozik, hogy sorkatonákat szerződésesekkel vagy piaci alapon dolgozó civilekkel kell pótolni az őrszolgálatban vagy a takarításnál, és ez évente szintén több száz millió forintba kerül. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úgy tartja, hogy a sorozás korábbi megszüntetése is megoldható a bevonulások szüneteltetésével és a sorállomány létszámának fokozatos csökkentésével, ami a szakminiszter jogkörébe tartozik.
A honvédelmi tárca egyébként összesen 45 ezer – szerződéses és hivatásos – katonából álló haderővel számol, de azt kéri majd a kormánytól, hogy a különböző állománykategóriák létszámát rugalmasan, igényei szerint változtathassa. Ennek megfelelően az év végére hétezer körülire csökkentik a kötelezett sorkatonák számát, annak ellenére, hogy a héten még 4400 új behívott kezdte meg sorkatonai szolgálatát.

0131
Magyar Hírlap 2003. január 31.
Tavalyelőtt még fontosnak tartották – Az egyik ellenérv: több tízmilliárd forintba kerülne évente
Még sincs szükség nemzetőrségre?
Szilágyi Béla

Nemzetőrség abban az értelemben nem lesz, ahogy azt az előző kormány gondolta – nyilatkozta lapunknak Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Nincs szükség ugyanis olyan szervezetre, amelyben a fiatalokat alapkiképzésben részesítik, ami lényegében egy 20 ezres létszámú önálló haderőt jelentene. A helyettes államtitkár megerősítette információinkat, amely szerint Juhász Ferenc miniszter azért is kezdeményezi a parlamentnél a nemzetőrség létrehozásáról szóló, tavaly december 21-én hozott országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, mert nem végezték el a szervezet felállításával kapcsolatos előkészítő munkát. A minisztériumi vezető jelezte, ugyanakkor készen állnak arra, hogy a honvédelmi nevelést és a hazafiasságot fontosnak tartó társadalmi szervezetekkel erősítsék az együttműködést, amelyek a szaktárca támogatására is számíthatnak.
A nemzetőrség felállítására Simicskó István fideszes képviselő tett javaslatot még 2001-ben. Az elfogadott országgyűlési határozat értelmében a nemzetőrség egy önálló fegyveres testület lett volna. A határozat szerint a kormánynak 2002. április 1-jéig létre kellett volna hoznia egy előkészítő bizottságot, majd ennek javaslata alapján tavaly december 31-éig be kellett volna nyújtania a szükséges törvényjavaslatot, illetve módosító indítványokat.
Komor Levente hangsúlyozta: azzal, hogy 2005 végéig megszűnik a sorozott hadsereg Magyarországon, illetve idén bevezették az önkéntes tartalékos rendszert, feleslegessé vált egy második hadsereg létrehozása. Nincs ugyanis szükség olyan szervezetre, amely olyan feladatokat akar ellátni, amik hatékonyabban és ami fontos, olcsóbban is megoldhatók a hadseregen belül. A nemzetőrség felállítása, működtetése ugyanis több tízmilliárd forintot igényelne évente.
A honvédelmi előképzés a Magyar Honvédség keretein belül sokkal jobban biztosított, mint egy civil szerveződés által – utalt a helyettes államtitkár arra, hogy a nemzetőrség ezt a feladatot is magára vállalta volna. Mint ahogy a katasztrófa-, a környezet- és a közrend védelemben is tevőleges szerepet felvállaló nemzetőrségre azért sincs szükség, mert ezeknek a tevékenységeknek az ellátását szakhatóságok végzik. A helyettes államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a honvédelmi törvény nem zárja ki a nemzetőrség, illetve hasonló testület létrehozását. Amennyiben olyan feladatok jelentkeznek a jövőben, amelyeket a professzionális hadsereg nem vagy kevésbé hatékonyan tud ellátni, akkor újra elő lehet venni a nemzetőrség felállításának ügyét – tette hozzá Komor Levente.
Szászvári Lajos, a Fidesz szakértője szerint tévúton jár a Honvédelmi Minisztérium vezetése, amikor úgy gondolja, nincs szükség nemzetőrségre .Ezt egyébként nem csak a Fidesz gondolja másként, hanem az MSZP is – állították az ellenzéki politikusok egy tegnap, a professzionális haderő létrehozásáról tartott tanácskozáson. Vagyis a Fidesz álláspontja, hogy Magyarország biztonsága érdekében nélkülözhetetlen egy olyan szervezet, amely lehetővé teszi állampolgárai számára azt a kiképzést, amivel hazájukat szolgálhatják. Szászvári Lajos hozzátette: azzal, hogy a NATO fölénk is kiterjesztette védernyőjét, most biztonságban vagyunk, ám a történelem nem egyszer produkált már rendkívüli helyzeteket.
Szászvári Lajos szerint a nemzetőrség erősítené a nemzettudatot, amely mára létfontosságúvá vált az európai uniós csatlakozás küszöbén. Szerinte a nemzetőrség felállítása semmivel sem kerülne többe, mint amennyit most a sorkatonákra fordítanak. A szakértő úgy látja, az önkéntes tartalékos rendszer nem tudja kiváltani a nemzetőrséget. Hiszen annyi tartalékos soha nem lenne, mint amennyi a nemzetőrség feladatainak ellátásához szükséges.


********************************************
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL  -    Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak           Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.