Csapody Tamás:  A polgári szolgálat története, 

Új Generáció, 2001.11.13.


A polgári szolgálat intézménye szinte pontosan 12 éves múltra tekint vissza Magyarországon. 1989-ben, a rendszerváltás előtti utolsó parlamenti ciklusban került bevezetésre és legutóbb idén nyáron került újraszabályozásra. (A újraszabályozás egy része 2002. január 1.-től lesz hatályos.) A polgári szolgálat bevezetésének hazai története azonban korábbra nyúlik vissza. A katonai szolgálatot vallási (Jehova tanúi, nazarénusok, reformadventisták, Bokor katolikus bázisközösség tagjai) és a politikai okokból megtagadók 10-36 hónap börtönbüntetést vállaltak meggyőződésükért a baracskai fogház és börtönben. A Bokor, majd a Demokratikus Ellenzék, a Karácsonyi Ajándék, az Égtájak és a Beszélő szamizdat kiadványok révén, később a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör, mint civil szervezet működése által itthon és külföldön nyilvánosság teremtődött a lelkiismereti foglyok meghurcolásának. A rendszerváltás egyik – ma már az is tudható, hogy a III/III-as ügyosztály által megfigyelt – Parlament melletti tömegdemonstrációjáta 1988-ban azért került sor, hogy a baracskai fogházban ezért bebörtönzöttek kiszabadulhassanak és bevezetésre kerülhessen a polgári szolgálat. A kedvező nemzetközi viszonyok között (Magyarország ekkor még a Varsói Szerződés tagja) és belpolitikai helyzetben, az illetékes szaktárcák támogatás révén mindkét célt hamarosan sikerült elérni.
A polgári szolgálat bevezetésekor a szolgálat teljesítésének vonatkozásában négy olyan súlyt helyeztek el, ami azóta is nehezíti ezen szolgálat vállalását (nem választható szabadon; sorkatonák nem, tartalékosok kis számban választhatják; sokkal hosszabb a sorkatonai szolgálatnál; illetményrendszere nem megoldott). Mindezeknek és az azóta is meglévő információhiánynak betudhatóan a behívott sorkötelesek töredéke, az első években ezreléke, napjainkban mintegy 13 százaléka kérvényezi a polgári szolgálatot. A kérvények mintegy 30 százaléka kerül elutasításra és ezek kb. 8 százaléka kerül a felettes szervhez és ennek cirka 3 százaléka bíróság elé. Polgári szolgálatot eddig mintegy 30 ezer hadköteles teljesített ill. teljesít. Általában polgári szolgálatosból, azon belül pedig diplomás polgári szolgálatosból óriási hiány van és a több ezer nyilvántartott foglalkoztató szinte verseng értük.
A polgári szolgálatosok 80 százalékának esetében a munkavégzésükkel kapcsolatban probléma nem merül fel. A kb. 10 százalékuk esetében kisebb, míg a fennmaradó mintegy 10 százalékuk esetében súlyos fegyelemsértés merül fel. Ezeket foglalkoztató váltással, az igazolatlan napok helyett megháromszorozott szolgálati idővel ill. feljelentés nyomán, büntetőjogi eszközökkel fegyelmezik. A polgári szolgálat teljesítésének megtagadása (5 évig terjedő szabadságvesztés) és a polgári szolgálat alóli kibúvás (3 évig terjedő szabadságvesztés) egyaránt bűncselekménynek számít.

BACK