1999.02.03.
Csirmaz Szilvia: Levél a fiúkhoz
Nem akartok angyalbőrbe bújni? Fölöslegesnek és értelmetlennek
találjátok a katonaságot? Szeretnétek megúszni,
és töritek a fejeteket, hogy hogyan szerezzetek orvosi papírokat?
Hallottátok, hogy a haverotok szülei valakinek pénzt .
. . - na, azért ilyet mégse! Azért ez mégiscsak
bűncselekmény!
Sóhajtoztok és megadjátok magatokat a sorsnak: jöjjön, aminek jönnie kell!
- Nem tudjátok, hogy van egy szervezet, a Hadkötelezettséget
Ellenzők Ligája, amelyik ettől a gondotoktól akar megszabadítani.
Nagyon is különböző emberek fogtak össze ezért.
Találni itt pacifistát és katonát, mélyen
vallásos embert és ateistát, jobb és bal oldalit,
demokratát, liberálist, népnemzetit és világpolgárt,
híres popénekest, tévésztárt, színészt,
írót, filmrendezőt és egyszerű kisembereket. Ha nézeteik
különbözőek is, egy dologban egyetértenek: a kényszersorozás
rossz, és azt meg kell szüntetni.
- Nem tudjátok, hogy van ott egy alezredes, egy sokszor kitüntetett
kiváló katona, aki értetek emelte fel a szavát,
és emiatt fegyelmit indítottak ellene. Azaz csak volt, mert
Szűcs Mihály kénytelen volt kilépni a HEL-ből, hogy
továbbra is a hivatásának élhessen.
- Nem tudjátok, hogy a HEL-tagok között nem egy apa és
anya van, aki máig se csillapodó fájdalommal siratja
gyermekét, aki békeidőben lett a katonaság áldozata.
Szó van itt gyanús balesetekről, öngyilkosságokról,
de különféle atrocitásokról is.
- Nem tudjátok, hogy a HEL-ben túlnyomórészt
40-50-60 éves emberek küzdenek azért, hogy Nektek ne kelljen
bevonulnotok, ha nem akartok. És azt se tudjátok, hogy az erőszakmentesség
magyar prófétája, Bulányi páter már
a 80-at is betöltötte, és még a börtönt
is vállalta a meggyőződéséért.
Nem gondoljátok, hogy Ti is tehetnétek valamit - Magatokért?
Sokszor hallott szavak kavarognak bennetek: becsület, áldozatvállalás,
hazaszeretet, hősiesség . . . Ám érzékeny fületek
meghallja a hamis felhangokat, és az álszent szóvirágok
üres pukkanással hullanak szerteszét. Jól tudjátok,
hogy a csatákat ma már nem úgy vívják,
hogy a vezér elkiáltja magát: „Vitézek! Szuronyt
fel és utánam! Éljen a haza!”, hanem ördögien
precíz, komputerekkel vezérelt félelmetes hadi technika
dönt életről-halálról. A sorozott kiskatonákat
ezeknek még a közelébe se engedik.
Úgy gondolom, Ti is tehetnétek azért valamit. Ha jobb
nem jut eszetekbe, legalább elénekelhetnétek néha,
hogy “csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!”. A botfülűek
meg rikkantsák el magukat, de olyan hangosan, hogy a képviselők
is meghallják:“Sorozók oszolj!”
BACK