HEL-közlemény 2002.09.20. - sorkatonák öngyilkossága

A szeptember 10-én bevonultatott sorkatonák közül alig egy hét alatt hárman kíséreltek meg öngyilkosságot. Csak egyiküket sikerült megmenteni. Ez a tragikus tény is rávilágít a sorkatonasággal kapcsolatos visszásságokra, problémákra.

Politikusok, szakértők gyakran hangoztatták és hangoztatják, hogy az önkénteseknek a sorkötelesek számára jelenleg biztosított körülmények, életfeltételek elfogadhatatlanok. Az átalakulás késlekedését is ezzel szokták indokolni.

A HEL a leghatározottabban tiltakozik a sorkatonákat megkülönböztető szemlélet ellen. A sorkatonákat sem lenne szabad olyan feltételek közé kényszeríteni, amelyek az önkéntesek számára elfogadhatatlanok. Az életkörülményeken túlmenően a sorkatonáknál maga a bevonulás, a megszokott környezetből való kiszakítás egyébként is súlyos lelki terhet, törést okozhat.

Az egyik tragikus eset arra is rámutat: az alkalmassági feltételeknél sem szabadna kettős mércét alkalmazni. Az egyik áldozat ugyanis szerződéses katonának alkalmatlannak bizonyult, sorkatonának viszont alkalmasnak nyilvánították. A HEL követeli az év elején elfogadott HM-EüM együttes rendelet felülvizsgálatát. E rendeletet ugyanis kizárólag az a szándék hozta létre, hogy lehetőleg minél több fiatalt lehessen behívni. Néhány évvel ezelőtt hasonló sorozási túlbuzgalom folytán hozták előre az eskü idejét: nehogy a fiatalok meggondolják magukat, és látva a valóságos viszonyokat, inkább a polgári szolgálatot válasszák.

Csak a kényszersorozás haladéktalan megszüntetése lehet a jó megoldás! Nem jó ugyanis, hogy hadseregünkre a hasonló tragikus esetekben a gyanú árnyéka vetül. Nem jó, ha az a látszat, hogy az ország biztonsága tízezer rosszul felszerelt, alig kiképzett tizenéves kényszerkatonán múlik.

Farkas Henrik ügyvezető
Vida István ügyvivő


BACK