Szörföl/zni - pórázon.
|
"A mítosz és a történelem közötti
kapcsolatban a mítosz az elsõdleges,
a történelem a másodlagos és leszármazott
tényezõ. Nem a történelme által
meghatározott egy nép mitológiája,
hanem ellenkezõleg: a mitológiája
által meghatározott a történelme."
(Ernst Cassirer)
"A mítosz a halhatatlanság receptje."
(James H. Bedford)
|
A Szent Nyelv elvesztése-pánik után,
a Bábel-pánik után,
az idol-pánik után,
az írásbeliség-pánik után,
a pecsét-pánik után,
a metszet-pánik után,
a Gutenberg-pánik után,
a fotó-pánik után,
a mozgófilm-pánik után,
a telefon-pánik után,
a rádió-pánik után,
a hangos/szines/sztereo/mozgófilm-pánik után,
a tv-pánik után,
a lézer-pánik után,
a holográf-pánik után,
a video-pánik után,
a kompjuter-pánik után,
az internet-pánik után,
a virtualitás-pánik után
a globális szimulákrum-pánikban.
*
Hipotézis:
Az ellenállhatatlan, az emberi elme központi mélyébõl
ható szûntelen kényszer, az akarat háttérsugárzása,
ami a külvilágbavetülésben technikaként objektiválódik,
az automatizálódás során egyre szellemibb, már-már
anyagtalan. Anyagtalan úgy, hogy az emberiség történetében
meg- és átformált, irdatlan mennyiségû
anyagot pixelekké transzformált mesterséges fénnyé
desztillálja és szublimálja már, ugyanakkor
mindaz, ami így megjelenik a külvilágban: látvánnyá,
hanggá, ízzé és szaggá desztillált
és szublimált akarattá: pöre információvá
vált. Az akarat e fénylõ, puha vésõje
már nem az anyagba karcol, vág és hatol be, hanem a
digitális "igen"-t és "nem"-et, azaz a
"van"-t és a "nincs"-et, tehát a "valami"-t
és a "semmi"-t különbözteti meg, választja
el egymástól, rendezi egymás mellé és
mutatja. Nem a törvény és nem a dogma, hanem az "igen"
és a "nem" arányai hordozzák az üzenetet.
Az üzenet ennyi: "igen/nem, az érzékelhetõen
innen" és "igen/nem, az érzékelhetõn
túl". Az érzékelt archeológiáját,
illetve a nemérzékelt futurológiáját
jelenítõ és jelölõ kettõs erõtõl
görbülõ információ-tér az Individuumba,
mint Home Page-re kapcsolódik, linkel vissza. Ezen önmegtermékenyítõ,
mutációs körforgásban válik a mítosz
a létbevetettségét konstatáló számára
az önszervezõ tájékozódás majdan
beváló eszközévé - "a költõktõl
kapott modellek alapján látunk, hallunk, ízlelünk
és szagolunk" (Flusser) - s az akarat Szabad Akarattá
transzformálódik.
Az érzékszervekhez kapcsolódó multimediális Internet-spektákulum a spontán direkt demokrácia szerint állandó döntésfolyamatban van: a kompjuteragyból a message a hálón vibrál, hullámzik, oszcillál: "igen" és "nem" szavazatokat ejakuál a kompjuteranyaméhbe: érzékelésünk preferenciáit állítja hol önmaga korlátozottságára: az escape-ista látványosság-élvezetre, hol ennek meghaladására: arra, amit önmagától remél: az ítélet világából való escape módjának megismerésére. Minden Web-dokumentum erre vagy arra való elhajlásra szóló nyilvános voks.
A kompjuter-hálózat koincidencia-provokátor. Nem csak
azokat a referenciális összefüggéseket, egymásravonatkozásokat
és megfeleléseket tárja/tárhatja fel nagy sebességgel,
amelyeket az információ-káoszban a lomha egyén,
mint egy mázlista Champollion vak tyúkként hébe-hóba
talál, hanem puszta léte maga egységesít: -
bármiként is szaporodnak és változnak az adatok,
az információk nem megsemmisítik, hanem kiegészítik
s így kihangsúlyozzák egymást (az információ
nem elvész, hanem átalakul) s így az olvasatok szabad
áramlásában egy centripetális és egy
centrifugális kollektív megállapodás elõképe
rajzolódik ki - az, amely a "mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor"
kettõs arculatban lesz az emberiség holografikus önarcképeként
mindenkinek a homlokára tetoválva.
Az Alexandriai Hálót, a mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor
létszemléletét nem egy külsõ és
terrorista kényszer, hanem egy a külsõbõl a belsõbe
és vissza szabadon kötõdõ és szövõdõ,
oszcilláló, egy automata szövõgép "önkénytelen
kötelezettsége" tartja össze. Ezt már talán
helyesebb Háló helyett szõnyegnek, Repülõ
Szõnyegnek nevezni, vagy még inkább Ernyõnek,
amin az emberiség szélfútta pókként fejjel
lefelé ülve repül, s a szövõdmény minden
rezdülését saját oszthatatlan, individuális
élettevékenységeként éli át, mint
a teveszõrszõnyege fölött Zeró Gravitációban
meditáló luddita nomád.
*
Az adott tematikából következõen - felmerül
a kérdés, hogy ki az írója ennek a tanulmánynak.
A válasz a megrendelõ aspektusából adható
meg. A megrendelõ - az egyéb természetû tanulmányírók
mellett - egy olyan személyt is választott, akirõl
elõzetes információk alapján ezt tudta, megalapozottan:
nem kompjúter-specialista, nem gyakorlott Web-böngészõ,
nem techno-freak és -krata, nem spektákulum-hívõ
és nem oszlopa a fennállónak: a Telekommunikáció
Nemzetközi Paralel Uniója V. - ad interim - diszpécsere,
aki szükségképen az intermediális ikonoklaszták
szempontjából figyeli az ikonolátrok multimediális
sürgés-forgásában a vágy- és rémképek
alakulását. A megrendelõ tehát eleve tudta,
hogy egy szûzességi fogadalmat tettet vet a szõnyegre,
aki vagy elboldogul ott vagy nem, de éppen ezen alternatívát
taglaló hozzászólása egészítheti
ki azt, amit a szakértõk rutinosan kezelnek majd. Igen.
Igen? S akkor ki a címzettje ezen írásnak? Nem az interneten
aktív elõkészítõként és/vagy
nézõ-hallgató-olvasóként résztvevõ,
hiszen annak nem sok újat mondhat egy kezdõ. Úgy látszik
tehát, hogy a hasonszõrû, laikus felületezõ,
szörföl/zõ a címzett.
Ezen beszámoló témája a kezdõ tájékozatlanságával
találkozó World Wide Web, Világ Háló/zat,
esetünkben a Magyar Háló/zat, az, hogy a Web lehetõségei,
adottságai és tényei mennyire alkalmazkodnak a laikus,
a nem-elit, a nem-specialista felhasználó igényeihez,
ahhoz, aki pl. könyvet szeretne olvasni és annak képeit
nézni, de maga nem kíván könyvet készíteni.
Mivel az ezen helyzetben lévõ egyfelõl mentes a szakmai
elfogultságoktól, másfelõl ki van szolgáltatva
a tapasztalatlanságából következõ Háló-magánynak:
az agglegény Háló-szövõ mesterek ügyetlenkedései
hangsúlyosabbakká válnak. Ebbõl viszont az következik,
hogy élménye a beavatatlanság és a beavatódást
illetõ kritikája vektorainak összege lesz, Duchamp menyasszonyáé,
aki végül kimondja a boldogító Igen/Nem-et. Ám
legyen.
*
"A megfigyelés hipotézisbe ágyazott."
(Szabó Lajos)
Megfigyelés:
Természetesen a c3 honlapjáról indultam el:
http://www.c3.hu
A címoldal a Mengyelejev Periódusos Táblázat
mintájára készült. Ez egy jó ötlet,
ugyanis minden idõk egyik legfontosabb kérdése az,
hogy miként lehet kapcsolatot, azaz linket létesíteni
az Elemek között. "Bellink"-jeinek indikációi
- mivel az Elemek rövidített neveinek mintájára
készültek - elég rejtélyesek s így nem
segítik készségesen a tájékozódást
e kikötõbõl. 3 "küllink"-bázis
van a felületen: az NGO (Non Governmental Organisations - Nem Kormányzati
Szervezetek), a Linkek (Kapcsolatok) és a World Wide Arts Resources
(Világ Háló/zat Mûvészet Segélyforrásai).
Ez utóbbi a Táblázaton kívül van elhelyezve,
nyilvánvalóan a magyarországi belvizekrõl
kivezet, s mivel a többi start-pontról már e vizsgálat
megkezdése elõtt többízben kiindultam, most
azonnal erre a hullámra álltam, hogy megnézzem, milyen
magyar Web-vonatkozásokat lehet találni "odakünn":
http://wwar.com/index4.html
. Hamarosan az információ-zuhatagban lubickoltam: 3000 különbözõ
kategóriából lehet választani. Az aktuálisan
ajánlottak között a Mûvészeti Akadémiák
kategóriában egyetlen magyar iskola sincs regisztrálva,
a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola sem.
Arra gondoltam, hogy ha a c3 nyitólapján ott szerepel a
WWAR az MKF nélkül, akkor szabad emberként magam regisztrálom
azt. Megtettem a szükséges mûveleteket. Azonban a Szabad
URL Regisztráció oldalát a mestere úgy készítette
el, hogy a 14 colos képernyõ adott beállításán
a Form csak részben látszott. Megpróbáltuk
a mûveletet egy 22 colos képernyõn - ott megjelent
a teljes Form. A regisztrálási mûveletet nem folytattam,
mert végülis nem ez a dolgom, hanem az, hogy nézzem
a magyar honlapokat. Itt újra megakadtam és konzultáltam
egy szakemberrel a feladatomról: - "honlap"-okat nézek?
"Home-page"-eket? "Ottlap"-okat? "Web-page"-eket?
"Web-site"-okat? "Web-dokumentum"-okat? Nem sikerült
megnyugtató eredményre jutnunk, fõként azért,
mert egy másik szakember meghatározása szerint "a
home-page egy Web-szolgáltatás kezdõoldala, melyen
rendszerint valamilyen tartalomjegyzék (is) van az ott található
információk közötti eligazodáshoz".
Ez számomra azt jelentette, hogy nekem ennél többet
kell vizsgálnom: mindazt, ami egy teljes Web-dokumentumban van,
tehát az oda tartozó (magyar) kapcsolatokban megjelenõket
is. Mivel nem jutottunk hullám-dûlõre, elmentem gyalog
a bárba, hátha akad egy link, aki mindent megmagyaráz.
Nem akadt. Aki a bárnál ül, az a szexre van linkelve
- aki a kompjúternél, az szakbarbár - mondta a link-pincér-mester
és beütötte kompjúterébe a rendelést.
A zene, ami szólt, a BGJ (Beach Girls' Juan) egyik legfrissebb
száma volt, természetesen az Örök Óceán,
ezzel a refrénnel:
"A szörf hûtlen ármány,
Hullámra hullám, hullám, hullám,
Csak az Óceán
Örök
S a kéj-örv-örvény,
Juan, Juan, Juan."
A szûken magyar honlapok vizsgálatára jól rímelt a koincidentális "örv", hiszen amint kilépek a nemzetközi vizekre, mint jártatóbarmot, a kötelesség póráza máris visszaránt a honiakra.
*
Az Internetben, a hálózat-hálózatban, e halmazok
halmazában - azon túl, hogy szükségképen
multimediális távközlési technika - a döntõ
újdonság a link, amely a heterarchia fogalmának szélesebb
körû tudatosulását vonja magával. A heterarchia
a hálózati viszonyban így nyilvánul meg: egy
honlap, amely egy másik honlappal kapcsolatban van, posszibilitásként
eleve, potenciálisan máris és reálisan majdan
az egész Háló-link-világot virtuálisan
tartalmazza. Minden kompjúter tartalmazza az összes többi
kompjútert - minden adat tartalmazza az összes többi
adatot. Ez a halmazelmélet-mítosz, mint történeti
adattártér már ismert: bizonyos biológiai
rendszerek (lásd McCullogh kutatásait), a hologram és
a fraktál heterarchikus szerkezetben épülnek fel (egyes
feltételezések szerint az agy is, aki mindezt gondolja)
- a teológia Szentháromságát is idevéve
(már csak azért is, mert a jelenkori mítosz, minden
következményével együtt, ebbõl származik).
Az Ember - Háló viszonylatban ez így jelenik meg:
"mindenki ugyanazt gondolja ugyanakkor". Ez mítikusan
(történelmileg is tehát) egyfelõl azt jelenti,
amit pl. a zsidó hagyomány a Messiás eljövetele
idejeként jövendöl, vagy amit a Végsõ Napok
Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza küldetéseként
gyakorol: a mormonok a Sziklás Hegységben abban a szent
meggyõzõdésben tárolják a világ
legnagyobb kompjúterizált adatbázisát, hogy
a kompjúterben kiválogatott, minden meg nem keresztelt élõ
és holt ember megkeresztelése által a teljes emberiség
a feltámadás csodájában és valóságában
egyesül, - míg másfelõl: a homogén "mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor"
az antikrisztus uralmának közelgõ pillanatát
jelenti.
Adódik tehát a kérdés: - egy magyar honlapnak
nem éppen a Világhálózattal való kapcsolatának
vizsgálata e a hierarchikusan legfontosabb szempont? Ezt követné
a Hungarian Wide Web-ek magyarországi kapcsolatának vizsgálata,
s ezt az egyes honlapok "önmagához való kapcsolatának",
saját, belsõ linkjeinek tanulmányozása. Vagy
ellenkezõleg: az anarchikus egységek, az autonóm
honlapok vizsgálata legyen e az elsõ lépés?
Már az elsõ, felületes felület-szörfölési
kísérletek bizonyítják, hogy nem lehet elsõbbséget
tenni. Akárhonnan indul a szörfölõ, mindig "ugyanoda"
jut. A Heterarchia megtestesült. A "bent" és a "kint",
a vegetatív és a periferiális idegrendszer, a Poiesis
és a Techné, a HWW és WWW: egy.
*
Újból a c3, mint sámli, mint szörfdeszka:
A WWAR A Magyar Mûvészek kategóriában 2 darab
mûvészt sorol fel: Nyikolai Platonovich Andreevet, ak/mi
linkje Kompjúter (Hiba)-ba vezet, és az agg Szász
Endrét, ak/mi linkjét Kitty, Szász bájos tanítványának
honlapja folytatja hatalmas, mozgó apparátussal, fényképekkel
a mûvészpárról, reprodukciókkal, posztimpresszionista
vallomásokkal, rózsaszín árlistával
és elektronikus megrendelõ formulákkal a monitoron,
mint pulton:
http://www.somogy.hu/hartmann
A Múzeumok forrásán 4 intézmény csatornája, kapcsolata, leágazása, linkje van elhelyezve.
Az elsõ:
http://origo.hnm.hu:8O/aquincum/
az Aquincumi Múzeum honlapja. Elegáns környezet, sõt,
meglepetésre, magyar, ill. angol nyelven, hangosan üdvözöl.
Sajnos, itt is alkalmazzák az olvasást többnyire mélységesen
zavaró alátét-képeket (szürimpressziók),
ráadásul a világszerte használt szûntelen
ismételt - pattern - módszerrel tetézve (egyébként,
ez a kép-csöcselék az utóbbi években
járványszerûen ellepte a nyomdai termékeket
is, olvashatatlanná téve minden rájuk/alájuk
myomtatott betût s ezek által nézhetetlenné
téve minden rájuk/alájuk nyomtatott képet).
Elég frappánsan hat az Európa-link-sóvár
Magyarország Római Birodalomhoz való hajdani link-elõdöttségének
taglalása, kár, hogy az aquincumin kívül a magyarországi
egyéb lelõhelyek még nincsenek feltéve a honlapra,
még több szálon kötõdhetnénk a mítikus
történelemhez. Két küllinkje a NIIF (Nemzeti Információs
Infrastruktúra Fejlesztési Program) honlapja (l. lentebb)
s a Magyar Nemzeti Múzeumé, amely saját szerverrel
rendelkezik:
http://origo.hnm.hu/
Mivel a Világ Háló Mûvészet Források-ban
(WWAR) önállóan is szerepel, erre böktem. (Végre,
ki mertem bökni ezt a szót.) 1996. április 5-e óta
a 24672. látogatóként enyhén viszolyogva siklottam
be a homályos, zöld- és pirospaprika-Szentkoronát
idézõ bejáraton. Magyarország térképére
bökve az Információk Magyarország Múzeumairól
címû aldokumentumban az Index helységek szerinti linkre
kapcsolódva:
http://origo.hnm.hu/helyind.html
ez a lokáció újból felvetette egy elõnyös
lehetõség kérdését: miért nincs
feltûnõen jelezve egy adat mellett, ha van küllinkje?
Ez az alapvetõ hiány a MNM honlapjának tervezõit
saját csapdájukba vezette. Ha pl. Abony-ra klikkelünk:
http://origo.hnm.hu/pest.html#abony
akkor egy, a magyarországi múzeumokról viszonylag
bõvebb információt tartalmazó bellink jelenik
meg, de ha Budapest-re:
http://origo.hnm.hu/bud.html
akkor ott a hosszú listában - hacsak nem bogarásszuk ki a link-lábjegyzetben(?) - nem lehet megállapítani, hogy van küllink: pl. az Aquincum Múzeumé, ugyanakkor a Nemzeti Múzeum címlapján a Kapcsolataink:
http://origo.hnm.hu/hirek.html
-nél szereplõ 3 magyarországi múzeum közül
a Természettudományi Múzeum honlapját el lehet
érni:
http://origo.hnm.hu/nhmus (Not Found, Nem Talált),
míg a listáról nem, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nem szerepel a budapesti múzeumok listáján, míg honlapját a Kapcsolatok link-bázisból ki lehet nyitni:
http://origo.hnm.hu/opkm/
s a Mezõgazdasági Múzeumnak nincs linkje a listáról,
míg a Kapcsolatainknál van:
http://origo.hnm.hu:80/mmm/
stb. Az Információk a magyarországi múzeumokról: a Budapesti Múzeumok közül egy sincs (?) linkelve. Borsod-Abauj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumaihoz nincs engedély betekintést nyerni (!). Békés megye: Document contains no data (a dokumentum nem tartalmaz adatot). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múzeumai között váratlanul a Sóstói múzeumfalunál: fénykép a faluról. Gyõr-Moson-Sopron-nál egy fénykép egy barokk templomról. Pest megye Múzeumainál a Visegrádi Mátyás Király Múzeum linkje önállóan részletezi az ottani kiállításokat.Tolna megye: No data (nincs adat). Bács-Kiskun megye múzeumainál a listán belül 3 link: Baja - Forbidden (tiltott), Kalocsa és Kecskemét múzeumai - nem tiltott, Komárom-Esztergom - nincs adat, ugyanakkor a MNM fõlapján szerepel az Esztergom Vármúzeum. Fejér megyénél nincs semmi (?), sem az Uitz terem, sem a Kortárs Mûvészeti Intézet (Dunaújváros). Az SCCA nem tudott bejelentkezni. És így tovább. A Kapcsolatainkat tartalmazó aldokumentumban még az Országos Széchenyi Könyvtár linkjét is megtaláljuk:
http://www.oszk.hu/
amely kivezet a világ könyvtáraiba; ezen kívül
még van jónéhány alapfontosságú
bel- és külföldi küllinkje is, mint pl. a Louvre-é.
A MNM honlapján viszonylag nagy mennyiségû anyag van,
mégis, mindezek gyors áttekintése is több idõt
kíván a kelleténél.
A VHMF (WWAR) Múzeumok forrásának harmadik linkje a sámli: - a c3 - ide még visszatérünk.
A negyedik link: The Zsolnay Tile Museum honlapja:
http://www.drawrm.com/ztilemus:htm
Az International Klein Blue színû honlap a Csempe-múzeum.
Az egész dokumentum magán viseli az iparmûvészeti
látásmód erényeit: funkcionális, áttekinthetõ,
konkrét, precíz, elegáns, sõt csinos. Kitûnõ
minõségû képanyag, pazar prezentációban.
Remek bel- és küllinkek. Meg is kapta az Award of Elegance-t.
(A WWW interface, arculat, felület iparmûvészeti vonatkozásai
amúgy is analizálandóak lennének.) Nem magyar
a lapmester, az író, a fényképész,
a kurátor, a múzeum "bolt"-ja (árlistával)
Newportban van (Rhode Island, USA), a dokumentum csak angol nyelvû,
szervere az IDT. Mégis magyar honlapként szerepel. Nyilván
Zsolnay magyar származása miatt csempészték
ide a szerzõk ezen honlapot. Itt szaltózik a szörföl/zõ
és visszahullva a hullámokra a magyar Mûvészeti
Ügynökségek forrását nyitja ki, ahol az
információ közli, hogy nincs adat, pedig lehetne, ha
valaki regisztráltatná magát.
A Kereskedelmi-nél 4 forrás:
kettõ a Zsolnay Store Newportban,
a Contour Design nem jelent meg,
a 4. nem magyar.
A Gelériáknál 3 forrás:
Az elsõ a Szekszárd - Képzõmûvészeti oldal:
http://www.tolna.hungary.net/kultura/KEPZOMUV.htm
amely a
http://www.tolna.hungary.net/szekszard=INDEX.HTM
-re könnyedén visszavezethetõ, azaz kivezet a VHMF-dokkból
a szekszárdi honlap címoldalára. Itt 12 bellink van:
helytörténet, folklór, zene, irodalom, képzõmûvészet,
kultúrintézmények, tanintézmények,
egyesületek (pl. bonsai galéria), nevezetes épületek,
régi mesterségek, a város környéke, német
nemzetiség. Szekszárd város honlapja az egyik legélõbb
honlap, németül, angolul és finnül (!) rengeteg
információt tartalmaz a város címerétõl
boraiig sok-sok képpel, verssel, szöveggel. Látszik
rajta, hogy jó kedéllyel, folyamatosan gondozzák,
alakítják. Ez egy elragadó Bonsai-honlap: - kicsiben
az egész.
A 2. forrás: a c3, a sámli.
A 3.: Alex s Gallery, Alex S Jobbagy (Jobbágy?), egy - magyar származású
- ausztrál, szürrealista festõ, multimédia és
kompjúter-grafika designer Ausztrál Internet Díjra
felterjesztett honlapja:
http://www.ozemail.com.au/~jsart/
Hol van, hol nincs kapcsolat. Ez a honlap is igen megnyerõ arculatú,
oly sok linkje van, hogy alig merészkedtem beljebb/kijjebb, ráadásul
nem vérségi alapon kell a magyar Háló-világot
vizsgálni.
A VHMF-ben a Magyar Publikációknál nincs semmi -
az automatikusan megjelenõ információ maga közli,
hogy "sajnos".
Az Arts Locator kategóriában, hosszas várakozás után 7 link mutat magyar vonatkozást.
A NÈprajzi Múzeum, a Jelenkori Mûvészeti Galéria, A Naiv Mûvészet Galériája, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Grafikai Gyûjteménye, a Kenyeres Mûvészeti Galéria és a Modern Galéria. Mind Hibá-ba torkollott. A Magyar Nemzeti Múzeummal való kapcsolat létrejött. Egyéb nem található.
Vissza a sámlihoz. A Linkek:
Éjjeli õrjárat - irodalmi, képzõmûvészeti,
kulturális elektronikus folyóirat - a SZTAKI szerverén
-:
http://www.sztaki.hu/providers/nightwatch/
Üde témák, kamaszos, gondtalan, szépen szerkesztett,
felhõtlen áradás, az angol fordítás
mindennek az ellenkezõje. Itt található a TNPU
web-dokumentuma is, amely, többek között, a Katabasis
Soteriologike címû könyv 3334 mondatát tartalmazza
- megfelelõ szkenner híján - képek nélkül.
(A TNPU ugyanígy szerepel a c3
Pillangó-hatás dokumentumában is és saját
honlapján is:
http://www.c3.hu/~iput/
nyilván az itt szerzett tapasztalatok enyhítik e tanulmány kritikus szavait.)
Media Research Foundation:
http://WWW.iSYS.hu/metaforum/ - Nem talált;
d@sh virtual Gallery:
http://caesar.elte.hu/gondolat-jel/
a komor, fekete alapon fehér betûk kissé nehezen olvashatóak (1996 óta nem változott?);
Artpool:
http://www.artpool.hu/
97. 01. 01.-tõl 4583 nézõ, hangos, színes, happy, rengeteg hasznos linkkel;
East Edge - Cyber Art/Tech:
http://edge.stud.u-szeged.hu
nehezen olvasható, építés alatt álló,
valószínûleg fontos net-politikai és net-kulturális
kérdésekrõl tájékoztatna, ha nem futna
minduntalan Hibába a bellinkje;
az Internet Galaxis:
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/
funkcionális, könnyen átlátható és
átjárható, - épp az adott tematikát
illetõen: aktuális, sok apróbb-nagyobb invencióval,
egyéni karakter-jeggyel; a c3 ezt követõ további
küllinkje a SZTAKI bellinkje: a SZTAKI World Wide Web Galériája:
http://www.sztaki.hu/gallery/
A tudósokról mindig tudtuk, hogy jobban szeretik a mûvészetet
és jobban is értenek hozzá, mint a mûvészek
szeretik a tudományt és értenek hozzá. A SZTAKI
honlapján elõkelõ helyet foglal el a mûvészet,
a galéria mellett ott van a fenntebb említett Éjjeli
õrjárat honlapja is. A Galériából visszacsatolva
a SZTAKI nyitóoldalára:
http://www.sztaki.hu
- azonnal látható, hogy méltó hírnevére. ¡tgondolt felépítésû hálózati információs bázis. A Központi Fizikai Kutató Intézet honlapjáról, ahová talán a "véletlen" vetett - a véletlen a szörföl/zés természetes velejárója - ugyanezt kell elmondani -
http://www.kfki.hu
A NIIF-dokumentum is - amelyet szintén nem csak a c3-ból kilépve érhetünk el:
http://www.iif.hu:80/
már amennyire a sodródó áttekintésbõl
kiderülhetett - jól sikerült, különös
tekintettel a subaszõnyeg-hangulatú nyitóoldalra,
ahol kár, hogy nem használták ki saját ötletcsomójukat:
a hurokszál-szövevény, mint tér/rét-kép,
alkalmas lehetne a linkek odakötözésére, rácsomózására,
beleszövésére, sõt az egész dokumentumban
való helyzetmeghatározásra és elõzetes
tájékozódásra.
A Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesület (a SZTAKI szerverén) honlapjáról
http://www.sztaki.hu/providers/studio/
azonnal kiderül, hogy nem tudósok csinálták, mélyen csalódást keltõ, az anyag messze nem naprakész, szegényes, igénytelen és ügyetlen, a hozzárendelt Goethe Intézet Budapest linkje nem létezik (ezzel a csalóka jelenettel egyébként gyakran lehet találkozni más honlapok esetében is), 3 árva képecske fityeg a többszáz tagot számláló fiatal mûvészegyesület adatbázisán, szerencsére van még 6 kép, amelyek küllinkkel mind a c3 Pillangó-hatás honlapjába s 1 kép, mely a SZTAKI honlapjába horgonyoz - így mégiscsak kijutunk ebbõl a tulajdonosaik által elhanyagolt, provinciális világból.
A Prompts on Stations (szintén a SZTAKI szerverére telepítve):
http://www.sztaki.hu/providers/pos/
ambiciózus és radikális produkció, hatásos külleme talán már el is nyeli fontos - a telekommunikációra vonatkozó - praktikus tartalmát;
Wéber Imre (a SZTAKI-ról)
http://www.sztaki.hu/providers/weber/
három mûvének installációja a mûvész által jó példa a kiegyensúlyozott reprezentációra;
ugyanez a szerény és effektív Web-jelenlét vonatkozik Eike honlapjára is (ugyancsak a SZTAKI-ról):
http://www.sztaki.hu/providers/eike/
Az Néprajzi Múzeum honlapja:
http://www.univet.hu/bbb/
Baráthosi Balogh Benedek gyûjtésébõl egy, a tárgykörhöz illõen diszkrét és melankólikus válogatást mutat - hacsak a vakszerencse el nem vetett volna egyszer a Néprajzi Múzeumba, sosem láttam volna e képeket.
A c3-nak ezt a link-bázisát egészíti ki kb. 30 link, amelyek az In the World címszó alatt találhatóak - mind fontos külföldi, illetve nemzetközi Web-dokumentumok. Köztük van egy "magyar" ott/honlap: a Postmasters Gallery-é, New Yorkban (a galéria - amely sok kompjúter-vonatkozású kiállítást szervez - Banovich Tamásé, egy magyar származású mûvészé).
A c3 Táblázatában elhelyezett NGO (Non Governmental
Organizations) link-bázisa: az itt szereplõ kb. 1oo tételbõl
csak néhányat sikerült megnéznem, mert a vizsgálat
közben a link-bázist a web-mester átalakította
épp s az újon egyelõre még - úgy látszik
- kevesebb aktív link van.
A Bajai Kórház Pszichiátriai Osztály:
http://www.c3.hu/~bajapszi/
hihetetlenül gazdag, változatos és szellemes honlap,
linktömegében egy külön lapon Kedvenc linkjeit is
felsorolja, azon belül a Legjobb link-gyûjtemény címen
vagy 200-at produkál, köztük angol és német
szótárakat - ilyen õrûltek házában
szeretnék élni örökké.
Az EUDRID (European Dance Research Information Directory):
http://www.c3.hu/~dienesbu/
közel 4o ország táncmûvészetével
kapcsolatos információkat tartalmaz egyszerûen és
áttekinthetõen, de nincs küllink-bázisa (lehetne
pl. zenére, színházra, díszletre, kosztümre,
építészetre stb.), kivéve a c3-at, amely persze
tekintélyes mennyiségû küllinkkel rendelkezik.
A Talk Café címe - miközben vizsgáltam e honlapot
- eltúnt. Sajnáltam e fata morganát, mert alapvetõen
a szavazási metódus kérdésével: a hálózat
egyik legérdekesebb felhasználási területével
foglalkozik, ugyanis - remélhetõleg - ennek nagy szerepe
lesz a délibábos, demokratikus államszervezésben,
különös tekintettel a direkt demokráciára.
A MKF Intermedia tanszék honlapja:
http://intermedia.c3.hu
Ígéretesen indul a címlap, de hamarosan kiderül,
hogy a relatíve kis mennyiségû fentlévõ
anyag magyarázatlanul hibrid s míg a tanszék tanárai
részérõl nem, addig diákjai részérõl
igen feltûnõen érdektelenül kezelt. Ez éppen
e tanszék részérõl nem várt slamposság.
Idáig jutván, Drótos László véleményével
egyetértve arra a megállapításra jutottam,
hogy a magyar hálózat már túlnõtt azon,
hogy teljes egészében átlátható, feldolgozható
és elemezhetõ legyen. Tehát a HWW-nek a WWW-be való
beleszövõdésének mértéke elérte
azt a szintet, ahol annak "egyenrangú" része már.
Bármikor fent a hullámtetõn.
*
"Mutasd meg honlapod - megmondom, ki vagy!"
Hangulatjelentés az inter/surf/face-rõl:
Alábbi alap-észrevételeimhez voltakép három
év alatt jutottam, azóta, hogy elõször nyitottam
ki - s az Internet nyilvánvaló használhatóságához
képest ritkán - valamely Web-dokumentumot. Mindezidáig
többnyire viszonylag rövid, esetleges és elvétett
szörföl/zéseket tettem. Volt, hogy konkrétan kerestem
valamit pl. szótárakat,
térképeket, a Bibliát,
a Népszabadságot,
hieroglifákat
stb., vagy Timothy
Leary, Henry Flynt,
Eric Andersen,David Bowie,
Bazon Brock, a
Fluxus stb., vagy barátaim
és mûvészek Web-dokumentumát, sõt a
Gopher-rel is kísérleteztem: átnéztem néhány
CIA-adatot Közép-Amerikáról és bemagoltam
a 6 fõnél több személy által - 1947 és
1993 között - a világszerte gyakorolt sztrájkok
adatait.
Mostani vizsgálódásaim lényegében nem
változtattak korábbi benyomásaimon. Ami esetleg kétségessé
teheti böngészésem objektivitását, az
az Error-ok, Not Found-ok, Forbidden-ek, lefagyások (a c3 és
a MKF komjuterei átlagban négyszer fagynak le óránként)
és a többi technikai malõrök gyakorisága,
ezeket nyilván tetézik a szörföl/zés közbeni
tévedéseim és eltévedéseim. Csak olyan
kritikát és javaslatot írtam itt le, amelyet legalább
két elfogulatlan személlyel egyetértõn megbeszéltem.
A kompjúter-használathoz s ezen belül az Internet-használathoz rendkívüli segítséget kaptam Szegedy-Maszák Zoltántól, Fernezelyi Mártontól, Benedek Gáspártól és Sarkadi Andrástól, akiknek itt hangsúlyosan köszönetet mondok, s elnézésüket kérem, ha tapasztalatlanságom és kritikám vektorainak összege tévedésnek bizonyul.
*
Természetesen a kompjúter-, illetve az internet-nyelv nehézségei
tûnnek fel legelébb. Az angol alapszótár nem
letisztult és nem egységes - gyors változása
és bõvülése is ezt bizonyítja. A magyarra
fordított angol alapszótár kialakulatlansága
és esetlenségei a kezdeti zavart csak fokozzák. Mindezt
tovább bonyolítja a laikusnak a kompjúter-szakma
s az Internet iránti tiszteletérzésébe keveredõ
gyámoltalan, zavart érdeklõdése és
kritikája. A zavar akkor a legnagyobb, amikor egy specialista pl.
csak IBM-angolul tud beszélni a laikushoz, aki csak a Macintosh-magyart
épp hogy töri. ("Én Boeingot vezetek, nem ismerem
az Iljusint" - mondta egy IBM-szakértõ, amikor tanácsot
kért tõle egy Mac-laikus.)
Például: nem látszik praktikusnak egy Web-dokumentumon belüli kapcsolatlehetõséget ugyanúgy link-nek nevezni, mint az adott oldalból egy másik honlapba szörföl/zés lehetõségét. Ugyanígy, jó lenne, ha a "belsõ link"-et ("bellink") vizuálisan másként jelezné a felület, mint a "külsõ link"-et ("küllink").
A következõ zavart keltõ élmény az, hogy
a Hálózat méretének érzékelhetetlensége,
átláthatatlansága, definiálhatatlansága
folytán a dezorientáció állapota sokkal intenzívebb
annál, mint amikor felnézünk a csillagos égre.
A csillagok egy részét legalább lehet látni,
a Földet is érezzük a talpunk alatt - s mindezt a gravitáció
kényelmes ölelésében. A Hálóban
csak azt a hálószemet látjuk, mely épp ott
világít elöttünk. Kevés támpontot
nyújt a homályos emlék az elõzõ oldalakról,
hiszen már ott is szédültünk a Web-önkényben.
A húszmillió kötetes könyvtár émelyítõ
világa vásári ringlispíl ahhoz képest,
amiben a Web-en szörföl/zõ támolyog. (Nem beszélve
arról, hogy aki a tengeren surf-öl, nagyjából
tudja, merrõl fúnak a szelek, merre hömpölyögnek
a surface hullámai s merre a part.) Míg a pozíció-meghatározás
az egész hálózathoz képest lehetetlen, a szörföl/zõ
lokalizálásának elégséges érzékelését
szolgálná az adott oldalon - esetleg - családfa-
vagy labirintusszerû térképgyökér, amelyben
látható lenne a bifurkációk legalább
kezdeti állapota egy - esetleg - abban világító
vagy villogó pontocskával, továbbá, az adott
Web-dokumentumot mennyiségileg körülíró
jel. Ez a "sextáns" nem csupán a térbeli
orientációt segítené, hanem a felhasználó
szörfölési idõbeosztását is rendezné
némileg. Nem elveszíteni akarjuk az idõ- és
térérzékelésünket, hanem megújítani.
Ez az egyesek számára tán konzervatívnak ható
javaslat nem a hálóban rejlõ "ismeretlen dimenziók"
kiküszöbölését, "új tér-
és idõ-percepciók" kialakulásának
megakadályozását vonná magával - hiszen
mindezek éppen az egyidejû információ-áramlás
dimenziójában bontakozhatnak ki s nem a topografikus, helyspecifikus
fizikalitásban gyökereznek már - hanem az áramlásba
való adaptálódást, beolvadást segítenék.
Ide tartozik az is, hogy gyakran találni olyan oldalt, sõt
nyitóoldalt, ahol - anélkül, hogy az egérrel
hosszasan végigtapogatnánk az egész felületet
- nem állapítható meg, hogy van-e benne link, mert
nincs ott a vizuális jele. Ez képekbe rejtett linkkel fordul
elõ a leggyakrabban. Kifejezetten bosszantó, amikor egy
adott oldalról két, sõt több link ugyanoda vezet,
mint amikor egy szobából minden ajtón át a
vécébe jutunk.
A következõ feltûnõ meglepetés az, hogy
- mivel azzal a reményt és kiváncsiságot keltõ
információval felszerelve lép a kezdõ a hálózatra,
hogy az multimediális - a dokumentum zömmel néma -
se beszéd, se zene, se zaj, mi több: a képek állnak,
esetleg lassan és szaggatottan ismétlõdnek, mint
egy ósdi zootropban (ráadásul felbontási szempontból
gyenge minõségben).
A tehcnikai nehézségek alapesete az, amikor hosszú
ideig vár az ember arra, hogy megjelenjen a kívánt
dokumentum, ám helyette egy kis ablak nyílik meg azzal a
szöveggel, hogy a Netscape nem képes lokalizálni a
szervert. Mi történt? Valami odébbcsúszott?
Elpárolgott? Balkezes a Netscape? Valaki tréfát ûz
velünk? Az Internet-police akadályoz? Hol a hiba? Válasz
nincs, megszeppenve elódalgunk. (Ilyenkor Gutenberg a polcra nyúl
s átad egy olyan könyvpéldányt, amelybõl
nem téptek ki egyetlen lapot sem.)
Egy másik hasonló és szintén igen gyakori,
bár nem technikai jellegû "hiba" az, amikor a kért
link másik végén a Not Found felirat áll szemérmetlenül.
Ez túl gyakran jelenik meg ahhoz, hogy a megértõ
"under construction" kifejezést mormogjuk minduntalan
magunk elé, miközben visszaugrunk a zsákhullámról.
Egyszerûbb lenne a linket akkor beépíteni, amikor
már van mibe.
Abban a túltengõ, alkalmi és bornírt vizuális
hatástömegben, amelyben a városlakó fehérember
él, a Web giccsiricsáré (álkonstruktívista
csíkozású, vagy patternekkel szürimpresszionált
homály-képekkel "megszépített",
igen gyakran az UFO-fantáziák bájolgásaival
édelgõ, vagy a kivagyi punk-esztétikától
felizgatott "design"-ok) közepette azok a Web-dokumentumok
mutatják a memóriát hasznosan megterhelõ információtermelés
irányát, amelyek lényegretörõek, világosak,
ökonomikusak. Ugyanakkor ezek azok a nagy hullámok, amelyek
fenn is maradnak, ahonnan messze lehet látni és messze lehet
siklani, amelyekhez a szörföl/zõ vissza-visszatér,
vagy egyszeri hullámlovaglását is jól megjegyzi.
Meglepõ az, hogy a vizsgált magyar honlapok jelentõs
részén nincs küllink. Ez még akkor is meglepõ,
ha a Soros Alapítvány, illetve a c3 linkje - amelyek már
sok küllinkjük által ki/be-vezetnek a WWW-be - rajtuk
van. Feltételezhetõ, hogy számos honlap még
nagyon friss, vagy a fejlesztés feltételei nem adottak,
s egyelõre csak tervezik a kilinkelést.
Ha a magyarok oly nagyon vágynak institucionálisan is résztvenni
az EU/USA hacacáréban, akkor miért nem regisztráltatják
magukat a WWAR-ban? Miért nincsenek regisztrálva ott presztiziõz
intézményeik? A fõiskolák, az egyetemek, a
kiadók, a galériák, az egyesületek, a szövetségek,
a mûhelyek, a folyóiratok, a kiemelt állami mûvészet-gyárak,
mint a Magyar Nemzeti Galéria, a sokmilliós költségvetésû
Mucsarnok és akadozó, csálé fiókjai,
a Ludwig múzeum, a Kiscelli múzeum, a Kassák múzeum,
a szentendrei, a székesfehérvári, a pécsi,
a szombathelyi, a gyõri stb. múzeumok honlapjai?
Praktikus lenne, ha minden Web-dokumentum minden oldala tartalmazna egy
azonnal elérhetõ linket, amely saját kezdõlapjára
vezet vissza anélkül, hogy a könyvjelzõt használnánk.
Elõfordul olyan honlap, ahol a magyar - idegen nyelv alternatíva
linkje az oldal legalján van, így végig kell böngészni
az egész oldalt a kiútért.
Nagyon gyakori az elírás, az angol fordítások
az esetek többségében rosszak. A honlap-szerkesztõk
láthatóan alig alkalmaznak kontroll-szerkesztõt,
megbízva a féléves newyorki ösztöndíjas
angol - vagy az amerikai békehadtest magyar - nyelvtudásában.
A szöveg- és kép-minõség rohamos romlásáért
nyilvánvalóan a szerkesztõk s az utasításaikat
végrehajtó Web-mesterek a felelõsek, de félõ,
hogy ez csak egy következménye a technikai minõségjavulással
szemben ható általános minõségromlásnak,
amely a pénz-, hírnév- és hatalom-termelési
hajsza-pánik folyománya.
Akadnak igen egyszerú és mégis - vagy éppen
ezáltal - hatásos honlapok is, ezek jó példái
lehetnek a biedermeier-kacifántos honlapok tervezõinek.
Ugy látszik, hogy a kompjúter-technika lehetõségei
és a hálózat-dramaturgia lehetõségei
még nincsenek mindenütt egymásrakapcsolva.
Végül leszögezhetjük, hogy míg az intermedialitás
rész-spektrumának a multimedialitás rész-spektrumával
való szükségszerû kiegészítése
a teljes spektrummá csak a spektákulomot szellemirtónak
tartó álláspontból lehetséges, addig
a nagyszabású, egetrengetõ látványosságot
mégsem utasítjuk el - mivel nem vagyunk dogmatikusak. Csak
a valódi komplementeritással léphetünk kapcsolatba.
Nem tágítunk kegyesen a lelkendezõ techno-érzés
felé. A Web vásári cégér-esztétikáját
pedig finnyásan Scylla és Carybdis trash-örvényébe
utasítjuk.
*
A ídigitális számî, ha már nem forma
és már rég nem minõség, akkor már
tán mennyiség sem. A mennyiség - amely szubsztanciális,
metafizikus, szent - itt már puszta váz, a mennyiség,
a minõség és a forma teteme, a szám csontváza.
Puszta jel. Jele a valamikori, Élõ test, lélek és
szellem egységének. Õgy a multimédia nem más,
mint a balzsamozó webmesterek által - a feltámadás
és halhatatlanság reményében - a jövõ
világhálójába vetített, digitális
szkafanderbe öltöztetett, archaikus múmia. Escape: Igen/Nem.
*
A mítikus Anasztomózisz:
Amikor szaporodnak a mentálanalógiák, akkor párhuzamosan
szaporodnak a sorstörténeti és a történelmi
tényanalógiák - ugyanakkor egymás létét
analógikusan bizonyítják. Ebben a koincidencia-kaleidoszkóp-tükörben
a szaporodás és az ismétlõdés ideje
és tere véges. Amikor a láncreakció kulminál,
akkor egy új mítosz kialakulása kezdõdik,
azaz - esetünkben - a meglévõ beteljesül. A digitális
igen/nem (ami lent van) az analógikus igen/nem (ami fent van) analóg
tükre. A mítikus önszervezõdés minden irányból
és minden irányba e szerint alakul: a társadalomszervezõdésben
ez a hierarchikus, parlamenti demokrácia igen/nem-jének
egyre természetesebb és hatásosabb jelenlétét
idézi elõ - ez pedig az individuális/anarchikus,
parlamenten kívüli igen/nem elszaporodását vonja
magával, amely elkerülhetetlenül vezet a heterarchikus,
direkt demokratikus igen/nem-gyakorlatba, ahol az egy és a sok,
az egység és a sokaság, az összeadható
egyes és az összeadott sok, az osztható egy és
az oszthatatlan egység, az oszthatatlan egy és az osztható
egység egymásnak az ösztönök automatizmusából
fel- és leható, tudatosultan szerves, bárhová
kapcsolható, az állandóvá változó,
hiperkoincidentális, véges egyidõkben az egészet
tartalmazó része lesz. Escape: Igen/Nem.
*
(Isten nem érti a nemzeti nyelveket)
A fentebb már említett Magyar Mezõgazdasági
Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívum címû
nyitólapjából -
http://origo.hnm.hu:8O/mmm/
- kiindulva kikerestem a hálókkal kapcsolatos magyar kifejezéseket az Index a szakszámok szerint linkjét követve:
Halászat - Hálók, hálóhúzás -
Hálófoltozás - Nagyháló javítása
- Hálószem - Kiszakadt hálódarab - Kiszakadt
háló kivágása - Gyalom (háló)
- Emelõháló - Hálókötél
húzó - Borítóháló - Parás-háló
- Kerítõháló, gyékényes - Turbukháló
- Kézi merítõháló - Dereglyés
merítõháló - Deregélyes - Ághegyháló
- Tráglaháló - Osztrigaháló - Halászháló
- Kerítõháló - Vontatóháló
- Keceháló - Dobóháló - Hálóvontatás
- Bontóháló - Zsákháló - Kaparóháló
- Csempely - Bokszászó - Állatás - Bokros
háló - Kullogó - Veter - Mentõháló
- Hálófogás - Zörgetõ - õrháló
- Gyalmászat - Hálófonal sodró - Nagykresznyik
- Merézse - Öregháló - Kecsegeháló
- Billegháló - Métháló - Métfa
- Farkasháló - Bokrászháló - Marázsháló
- Örvösháló - Vezetõháló
- Húzóháló - Kuszakece - Kece - Krisznyik
merítõháló - Farszák .
Magyarország, Budapest, 1997. október.
St. Auby Tamás
(A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója
V. - ad interim - diszpécsere)
VISSZA
|
|