Szörföl/zni - pórázon.


  "A mítosz és a történelem közötti
kapcsolatban a mítosz az elsõdleges,
a történelem a másodlagos és leszármazott
tényezõ. Nem a történelme által
meghatározott egy nép mitológiája,
hanem ellenkezõleg: a mitológiája
által meghatározott a történelme."
                           (Ernst Cassirer)

"A mítosz a halhatatlanság receptje."
                        (James H. Bedford)



A Szent Nyelv elvesztése-pánik után,
a Bábel-pánik után,
az idol-pánik után,
az írásbeliség-pánik után,
a pecsét-pánik után,
a metszet-pánik után,
a Gutenberg-pánik után,
a fotó-pánik után,
a mozgófilm-pánik után,
a telefon-pánik után,
a rádió-pánik után,
a hangos/szines/sztereo/mozgófilm-pánik után,
a tv-pánik után,
a lézer-pánik után,
a holográf-pánik után,
a video-pánik után,
a kompjuter-pánik után,
az internet-pánik után,
a virtualitás-pánik után
a globális szimulákrum-pánikban.

*

Hipotézis:

Az ellenállhatatlan, az emberi elme központi mélyébõl ható szûntelen kényszer, az akarat háttérsugárzása, ami a külvilágbavetülésben technikaként objektiválódik, az automatizálódás során egyre szellemibb, már-már anyagtalan. Anyagtalan úgy, hogy az emberiség történetében meg- és átformált, irdatlan mennyiségû anyagot pixelekké transzformált mesterséges fénnyé desztillálja és szublimálja már, ugyanakkor mindaz, ami így megjelenik a külvilágban: látvánnyá, hanggá, ízzé és szaggá desztillált és szublimált akarattá: pöre információvá vált. Az akarat e fénylõ, puha vésõje már nem az anyagba karcol, vág és hatol be, hanem a digitális "igen"-t és "nem"-et, azaz a "van"-t és a "nincs"-et, tehát a "valami"-t és a "semmi"-t különbözteti meg, választja el egymástól, rendezi egymás mellé és mutatja. Nem a törvény és nem a dogma, hanem az "igen" és a "nem" arányai hordozzák az üzenetet. Az üzenet ennyi: "igen/nem, az érzékelhetõen innen" és "igen/nem, az érzékelhetõn túl". Az érzékelt archeológiáját, illetve a nemérzékelt futurológiáját jelenítõ és jelölõ kettõs erõtõl görbülõ információ-tér az Individuumba, mint Home Page-re kapcsolódik, linkel vissza. Ezen önmegtermékenyítõ, mutációs körforgásban válik a mítosz a létbevetettségét konstatáló számára az önszervezõ tájékozódás majdan beváló eszközévé - "a költõktõl kapott modellek alapján látunk, hallunk, ízlelünk és szagolunk" (Flusser) - s az akarat Szabad Akarattá transzformálódik.
Az érzékszervekhez kapcsolódó multimediális Internet-spektákulum a spontán direkt demokrácia szerint állandó döntésfolyamatban van: a kompjuteragyból a message a hálón vibrál, hullámzik, oszcillál: "igen" és "nem" szavazatokat ejakuál a kompjuteranyaméhbe: érzékelésünk preferenciáit állítja hol önmaga korlátozottságára: az escape-ista látványosság-élvezetre, hol ennek meghaladására: arra, amit önmagától remél: az ítélet világából való escape módjának megismerésére. Minden Web-dokumentum erre vagy arra való elhajlásra szóló nyilvános voks.
A kompjuter-hálózat koincidencia-provokátor. Nem csak azokat a referenciális összefüggéseket, egymásravonatkozásokat és megfeleléseket tárja/tárhatja fel nagy sebességgel, amelyeket az információ-káoszban a lomha egyén, mint egy mázlista Champollion vak tyúkként hébe-hóba talál, hanem puszta léte maga egységesít: - bármiként is szaporodnak és változnak az adatok, az információk nem megsemmisítik, hanem kiegészítik s így kihangsúlyozzák egymást (az információ nem elvész, hanem átalakul) s így az olvasatok szabad áramlásában egy centripetális és egy centrifugális kollektív megállapodás elõképe rajzolódik ki - az, amely a "mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor" kettõs arculatban lesz az emberiség holografikus önarcképeként mindenkinek a homlokára tetoválva.
Az Alexandriai Hálót, a mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor létszemléletét nem egy külsõ és terrorista kényszer, hanem egy a külsõbõl a belsõbe és vissza szabadon kötõdõ és szövõdõ, oszcilláló, egy automata szövõgép "önkénytelen kötelezettsége" tartja össze. Ezt már talán helyesebb Háló helyett szõnyegnek, Repülõ Szõnyegnek nevezni, vagy még inkább Ernyõnek, amin az emberiség szélfútta pókként fejjel lefelé ülve repül, s a szövõdmény minden rezdülését saját oszthatatlan, individuális élettevékenységeként éli át, mint a teveszõrszõnyege fölött Zeró Gravitációban meditáló luddita nomád.

*

Az adott tematikából következõen - felmerül a kérdés, hogy ki az írója ennek a tanulmánynak. A válasz a megrendelõ aspektusából adható meg. A megrendelõ - az egyéb természetû tanulmányírók mellett - egy olyan személyt is választott, akirõl elõzetes információk alapján ezt tudta, megalapozottan: nem kompjúter-specialista, nem gyakorlott Web-böngészõ, nem techno-freak és -krata, nem spektákulum-hívõ és nem oszlopa a fennállónak: a Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója V. - ad interim - diszpécsere, aki szükségképen az intermediális ikonoklaszták szempontjából figyeli az ikonolátrok multimediális sürgés-forgásában a vágy- és rémképek alakulását. A megrendelõ tehát eleve tudta, hogy egy szûzességi fogadalmat tettet vet a szõnyegre, aki vagy elboldogul ott vagy nem, de éppen ezen alternatívát taglaló hozzászólása egészítheti ki azt, amit a szakértõk rutinosan kezelnek majd. Igen.
Igen? S akkor ki a címzettje ezen írásnak? Nem az interneten aktív elõkészítõként és/vagy nézõ-hallgató-olvasóként résztvevõ, hiszen annak nem sok újat mondhat egy kezdõ. Úgy látszik tehát, hogy a hasonszõrû, laikus felületezõ, szörföl/zõ a címzett.
Ezen beszámoló témája a kezdõ tájékozatlanságával találkozó World Wide Web, Világ Háló/zat, esetünkben a Magyar Háló/zat, az, hogy a Web lehetõségei, adottságai és tényei mennyire alkalmazkodnak a laikus, a nem-elit, a nem-specialista felhasználó igényeihez, ahhoz, aki pl. könyvet szeretne olvasni és annak képeit nézni, de maga nem kíván könyvet készíteni.
Mivel az ezen helyzetben lévõ egyfelõl mentes a szakmai elfogultságoktól, másfelõl ki van szolgáltatva a tapasztalatlanságából következõ Háló-magánynak: az agglegény Háló-szövõ mesterek ügyetlenkedései hangsúlyosabbakká válnak. Ebbõl viszont az következik, hogy élménye a beavatatlanság és a beavatódást illetõ kritikája vektorainak összege lesz, Duchamp menyasszonyáé, aki végül kimondja a boldogító Igen/Nem-et. Ám legyen.


*


                                                                                                            "A megfigyelés hipotézisbe ágyazott."
                                                                                                                                                   (Szabó Lajos)
Megfigyelés:

Természetesen a c3 honlapjáról indultam el:
http://www.c3.hu
A címoldal a Mengyelejev Periódusos Táblázat mintájára készült. Ez egy jó ötlet, ugyanis minden idõk egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet kapcsolatot, azaz linket létesíteni az Elemek között. "Bellink"-jeinek indikációi - mivel az Elemek rövidített neveinek mintájára készültek - elég rejtélyesek s így nem segítik készségesen a tájékozódást e kikötõbõl. 3 "küllink"-bázis van a felületen: az NGO (Non Governmental Organisations - Nem Kormányzati Szervezetek), a Linkek (Kapcsolatok) és a World Wide Arts Resources (Világ Háló/zat Mûvészet Segélyforrásai). Ez utóbbi a Táblázaton kívül van elhelyezve, nyilvánvalóan a magyarországi belvizekrõl kivezet, s mivel a többi start-pontról már e vizsgálat megkezdése elõtt többízben kiindultam, most azonnal erre a hullámra álltam, hogy megnézzem, milyen magyar Web-vonatkozásokat lehet találni "odakünn":
http://wwar.com/index4.html
. Hamarosan az információ-zuhatagban lubickoltam: 3000 különbözõ kategóriából lehet választani. Az aktuálisan ajánlottak között a Mûvészeti Akadémiák kategóriában egyetlen magyar iskola sincs regisztrálva, a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola sem. Arra gondoltam, hogy ha a c3 nyitólapján ott szerepel a WWAR az MKF nélkül, akkor szabad emberként magam regisztrálom azt. Megtettem a szükséges mûveleteket. Azonban a Szabad URL Regisztráció oldalát a mestere úgy készítette el, hogy a 14 colos képernyõ adott beállításán a Form csak részben látszott. Megpróbáltuk a mûveletet egy 22 colos képernyõn - ott megjelent a teljes Form. A regisztrálási mûveletet nem folytattam, mert végülis nem ez a dolgom, hanem az, hogy nézzem a magyar honlapokat. Itt újra megakadtam és konzultáltam egy szakemberrel a feladatomról: - "honlap"-okat nézek? "Home-page"-eket? "Ottlap"-okat? "Web-page"-eket? "Web-site"-okat? "Web-dokumentum"-okat? Nem sikerült megnyugtató eredményre jutnunk, fõként azért, mert egy másik szakember meghatározása szerint "a home-page egy Web-szolgáltatás kezdõoldala, melyen rendszerint valamilyen tartalomjegyzék (is) van az ott található információk közötti eligazodáshoz". Ez számomra azt jelentette, hogy nekem ennél többet kell vizsgálnom: mindazt, ami egy teljes Web-dokumentumban van, tehát az oda tartozó (magyar) kapcsolatokban megjelenõket is. Mivel nem jutottunk hullám-dûlõre, elmentem gyalog a bárba, hátha akad egy link, aki mindent megmagyaráz. Nem akadt. Aki a bárnál ül, az a szexre van linkelve - aki a kompjúternél, az szakbarbár - mondta a link-pincér-mester és beütötte kompjúterébe a rendelést. A zene, ami szólt, a BGJ (Beach Girls' Juan) egyik legfrissebb száma volt, természetesen az Örök Óceán, ezzel a refrénnel:

"A szörf hûtlen ármány,
Hullámra hullám, hullám, hullám,
Csak az Óceán
Örök
S a kéj-örv-örvény,
Juan, Juan, Juan."

A szûken magyar honlapok vizsgálatára jól rímelt a koincidentális "örv", hiszen amint kilépek a nemzetközi vizekre, mint jártatóbarmot, a kötelesség póráza máris visszaránt a honiakra.


*


Az Internetben, a hálózat-hálózatban, e halmazok halmazában - azon túl, hogy szükségképen multimediális távközlési technika - a döntõ újdonság a link, amely a heterarchia fogalmának szélesebb körû tudatosulását vonja magával. A heterarchia a hálózati viszonyban így nyilvánul meg: egy honlap, amely egy másik honlappal kapcsolatban van, posszibilitásként eleve, potenciálisan máris és reálisan majdan az egész Háló-link-világot virtuálisan tartalmazza. Minden kompjúter tartalmazza az összes többi kompjútert - minden adat tartalmazza az összes többi adatot. Ez a halmazelmélet-mítosz, mint történeti adattártér már ismert: bizonyos biológiai rendszerek (lásd McCullogh kutatásait), a hologram és a fraktál heterarchikus szerkezetben épülnek fel (egyes feltételezések szerint az agy is, aki mindezt gondolja) - a teológia Szentháromságát is idevéve (már csak azért is, mert a jelenkori mítosz, minden következményével együtt, ebbõl származik). Az Ember - Háló viszonylatban ez így jelenik meg: "mindenki ugyanazt gondolja ugyanakkor". Ez mítikusan (történelmileg is tehát) egyfelõl azt jelenti, amit pl. a zsidó hagyomány a Messiás eljövetele idejeként jövendöl, vagy amit a Végsõ Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza küldetéseként gyakorol: a mormonok a Sziklás Hegységben abban a szent meggyõzõdésben tárolják a világ legnagyobb kompjúterizált adatbázisát, hogy a kompjúterben kiválogatott, minden meg nem keresztelt élõ és holt ember megkeresztelése által a teljes emberiség a feltámadás csodájában és valóságában egyesül, - míg másfelõl: a homogén "mindenki-ugyanazt-gondolja-ugyanakkor" az antikrisztus uralmának közelgõ pillanatát jelenti.
Adódik tehát a kérdés: - egy magyar honlapnak nem éppen a Világhálózattal való kapcsolatának vizsgálata e a hierarchikusan legfontosabb szempont? Ezt követné a Hungarian Wide Web-ek magyarországi kapcsolatának vizsgálata, s ezt az egyes honlapok "önmagához való kapcsolatának", saját, belsõ linkjeinek tanulmányozása. Vagy ellenkezõleg: az anarchikus egységek, az autonóm honlapok vizsgálata legyen e az elsõ lépés?
Már az elsõ, felületes felület-szörfölési kísérletek bizonyítják, hogy nem lehet elsõbbséget tenni. Akárhonnan indul a szörfölõ, mindig "ugyanoda" jut. A Heterarchia megtestesült. A "bent" és a "kint", a vegetatív és a periferiális idegrendszer, a Poiesis és a Techné, a HWW és WWW: egy.


*


Újból a c3, mint sámli, mint szörfdeszka:

A WWAR A Magyar Mûvészek kategóriában 2 darab mûvészt sorol fel: Nyikolai Platonovich Andreevet, ak/mi linkje Kompjúter (Hiba)-ba vezet, és az agg Szász Endrét, ak/mi linkjét Kitty, Szász bájos tanítványának honlapja folytatja hatalmas, mozgó apparátussal, fényképekkel a mûvészpárról, reprodukciókkal, posztimpresszionista vallomásokkal, rózsaszín árlistával és elektronikus megrendelõ formulákkal a monitoron, mint pulton:
http://www.somogy.hu/hartmann

A Múzeumok forrásán 4 intézmény csatornája, kapcsolata, leágazása, linkje van elhelyezve.
Az elsõ:
http://origo.hnm.hu:8O/aquincum/
az Aquincumi Múzeum honlapja. Elegáns környezet, sõt, meglepetésre, magyar, ill. angol nyelven, hangosan üdvözöl. Sajnos, itt is alkalmazzák az olvasást többnyire mélységesen zavaró alátét-képeket (szürimpressziók), ráadásul a világszerte használt szûntelen ismételt - pattern - módszerrel tetézve (egyébként, ez a kép-csöcselék az utóbbi években járványszerûen ellepte a nyomdai termékeket is, olvashatatlanná téve minden rájuk/alájuk myomtatott betût s ezek által nézhetetlenné téve minden rájuk/alájuk nyomtatott képet). Elég frappánsan hat az Európa-link-sóvár Magyarország Római Birodalomhoz való hajdani link-elõdöttségének taglalása, kár, hogy az aquincumin kívül a magyarországi egyéb lelõhelyek még nincsenek feltéve a honlapra, még több szálon kötõdhetnénk a mítikus történelemhez. Két küllinkje a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) honlapja (l. lentebb) s a Magyar Nemzeti Múzeumé, amely saját szerverrel rendelkezik:
http://origo.hnm.hu/
Mivel a Világ Háló Mûvészet Források-ban (WWAR) önállóan is szerepel, erre böktem. (Végre, ki mertem bökni ezt a szót.) 1996. április 5-e óta a 24672. látogatóként enyhén viszolyogva siklottam be a homályos, zöld- és pirospaprika-Szentkoronát idézõ bejáraton. Magyarország térképére bökve az Információk Magyarország Múzeumairól címû aldokumentumban az Index helységek szerinti linkre kapcsolódva:
http://origo.hnm.hu/helyind.html
ez a lokáció újból felvetette egy elõnyös lehetõség kérdését: miért nincs feltûnõen jelezve egy adat mellett, ha van küllinkje? Ez az alapvetõ hiány a MNM honlapjának tervezõit saját csapdájukba vezette. Ha pl. Abony-ra klikkelünk:
http://origo.hnm.hu/pest.html#abony
akkor egy, a magyarországi múzeumokról viszonylag bõvebb információt tartalmazó bellink jelenik meg, de ha Budapest-re:
http://origo.hnm.hu/bud.html
akkor ott a hosszú listában - hacsak nem bogarásszuk ki a link-lábjegyzetben(?) - nem lehet megállapítani, hogy van küllink: pl. az Aquincum Múzeumé, ugyanakkor a Nemzeti Múzeum címlapján a Kapcsolataink:
http://origo.hnm.hu/hirek.html
-nél szereplõ 3 magyarországi múzeum közül a Természettudományi Múzeum honlapját el lehet érni:
http://origo.hnm.hu/nhmus (Not Found, Nem Talált),
míg a listáról nem, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nem szerepel a budapesti múzeumok listáján, míg honlapját a Kapcsolatok link-bázisból ki lehet nyitni:
http://origo.hnm.hu/opkm/
s a Mezõgazdasági Múzeumnak nincs linkje a listáról, míg a Kapcsolatainknál van:
http://origo.hnm.hu:80/mmm/
stb. Az Információk a magyarországi múzeumokról: a Budapesti Múzeumok közül egy sincs (?) linkelve. Borsod-Abauj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumaihoz nincs engedély betekintést nyerni (!). Békés megye: Document contains no data (a dokumentum nem tartalmaz adatot). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múzeumai között váratlanul a Sóstói múzeumfalunál: fénykép a faluról. Gyõr-Moson-Sopron-nál egy fénykép egy barokk templomról. Pest megye Múzeumainál a Visegrádi Mátyás Király Múzeum linkje önállóan részletezi az ottani kiállításokat.Tolna megye: No data (nincs adat). Bács-Kiskun megye múzeumainál a listán belül 3 link: Baja - Forbidden (tiltott), Kalocsa és Kecskemét múzeumai - nem tiltott, Komárom-Esztergom - nincs adat, ugyanakkor a MNM fõlapján szerepel az Esztergom Vármúzeum. Fejér megyénél nincs semmi (?), sem az Uitz terem, sem a Kortárs Mûvészeti Intézet (Dunaújváros). Az SCCA nem tudott bejelentkezni. És így tovább. A Kapcsolatainkat tartalmazó aldokumentumban még az Országos Széchenyi Könyvtár linkjét is megtaláljuk:
http://www.oszk.hu/
amely kivezet a világ könyvtáraiba; ezen kívül még van jónéhány alapfontosságú bel- és külföldi küllinkje is, mint pl. a Louvre-é. A MNM honlapján viszonylag nagy mennyiségû anyag van, mégis, mindezek gyors áttekintése is több idõt kíván a kelleténél.

A VHMF (WWAR) Múzeumok forrásának harmadik linkje a sámli: - a c3 - ide még visszatérünk.
A negyedik link: The Zsolnay Tile Museum honlapja:
http://www.drawrm.com/ztilemus:htm
Az International Klein Blue színû honlap a Csempe-múzeum. Az egész dokumentum magán viseli az iparmûvészeti látásmód erényeit: funkcionális, áttekinthetõ, konkrét, precíz, elegáns, sõt csinos. Kitûnõ minõségû képanyag, pazar prezentációban. Remek bel- és küllinkek. Meg is kapta az Award of Elegance-t. (A WWW interface, arculat, felület iparmûvészeti vonatkozásai amúgy is analizálandóak lennének.) Nem magyar a lapmester, az író, a fényképész, a kurátor, a múzeum "bolt"-ja (árlistával) Newportban van (Rhode Island, USA), a dokumentum csak angol nyelvû, szervere az IDT. Mégis magyar honlapként szerepel. Nyilván Zsolnay magyar származása miatt csempészték ide a szerzõk ezen honlapot. Itt szaltózik a szörföl/zõ és visszahullva a hullámokra a magyar Mûvészeti Ügynökségek forrását nyitja ki, ahol az információ közli, hogy nincs adat, pedig lehetne, ha valaki regisztráltatná magát.
A Kereskedelmi-nél 4 forrás:
kettõ a Zsolnay Store Newportban,
a Contour Design nem jelent meg,
a 4. nem magyar.

A Gelériáknál 3 forrás:
Az elsõ a Szekszárd - Képzõmûvészeti oldal:
http://www.tolna.hungary.net/kultura/KEPZOMUV.htm
amely a
http://www.tolna.hungary.net/szekszard=INDEX.HTM
-re könnyedén visszavezethetõ, azaz kivezet a VHMF-dokkból a szekszárdi honlap címoldalára. Itt 12 bellink van: helytörténet, folklór, zene, irodalom, képzõmûvészet, kultúrintézmények, tanintézmények, egyesületek (pl. bonsai galéria), nevezetes épületek, régi mesterségek, a város környéke, német nemzetiség. Szekszárd város honlapja az egyik legélõbb honlap, németül, angolul és finnül (!) rengeteg információt tartalmaz a város címerétõl boraiig sok-sok képpel, verssel, szöveggel. Látszik rajta, hogy jó kedéllyel, folyamatosan gondozzák, alakítják. Ez egy elragadó Bonsai-honlap: - kicsiben az egész.
A 2. forrás: a c3, a sámli.
A 3.: Alex s Gallery, Alex S Jobbagy (Jobbágy?), egy - magyar származású - ausztrál, szürrealista festõ, multimédia és kompjúter-grafika designer Ausztrál Internet Díjra felterjesztett honlapja:
http://www.ozemail.com.au/~jsart/
Hol van, hol nincs kapcsolat. Ez a honlap is igen megnyerõ arculatú, oly sok linkje van, hogy alig merészkedtem beljebb/kijjebb, ráadásul nem vérségi alapon kell a magyar Háló-világot vizsgálni.
A VHMF-ben a Magyar Publikációknál nincs semmi - az automatikusan megjelenõ információ maga közli, hogy "sajnos".
Az Arts Locator kategóriában, hosszas várakozás után 7 link mutat magyar vonatkozást.
A NÈprajzi Múzeum, a Jelenkori Mûvészeti Galéria, A Naiv Mûvészet Galériája, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Grafikai Gyûjteménye, a Kenyeres Mûvészeti Galéria és a Modern Galéria. Mind Hibá-ba torkollott. A Magyar Nemzeti Múzeummal való kapcsolat létrejött. Egyéb nem található.

Vissza a sámlihoz. A Linkek:
Éjjeli õrjárat - irodalmi, képzõmûvészeti, kulturális elektronikus folyóirat - a SZTAKI szerverén -:
http://www.sztaki.hu/providers/nightwatch/
Üde témák, kamaszos, gondtalan, szépen szerkesztett, felhõtlen áradás, az angol fordítás mindennek az ellenkezõje. Itt található a TNPU web-dokumentuma is, amely, többek között, a Katabasis Soteriologike címû könyv 3334 mondatát tartalmazza - megfelelõ szkenner híján - képek nélkül. (A TNPU ugyanígy szerepel a c3 Pillangó-hatás dokumentumában is és saját honlapján is:
http://www.c3.hu/~iput/
nyilván az itt szerzett tapasztalatok enyhítik e tanulmány kritikus szavait.) Media Research Foundation:
http://WWW.iSYS.hu/metaforum/ - Nem talált;
d@sh virtual Gallery:
http://caesar.elte.hu/gondolat-jel/
a komor, fekete alapon fehér betûk kissé nehezen olvashatóak (1996 óta nem változott?);
Artpool:
http://www.artpool.hu/
97. 01. 01.-tõl 4583 nézõ, hangos, színes, happy, rengeteg hasznos linkkel;
East Edge - Cyber Art/Tech:
http://edge.stud.u-szeged.hu
nehezen olvasható, építés alatt álló, valószínûleg fontos net-politikai és net-kulturális kérdésekrõl tájékoztatna, ha nem futna minduntalan Hibába a bellinkje;
az Internet Galaxis:
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/
funkcionális, könnyen átlátható és átjárható, - épp az adott tematikát illetõen: aktuális, sok apróbb-nagyobb invencióval, egyéni karakter-jeggyel; a c3 ezt követõ további küllinkje a SZTAKI bellinkje: a SZTAKI World Wide Web Galériája:
http://www.sztaki.hu/gallery/
A tudósokról mindig tudtuk, hogy jobban szeretik a mûvészetet és jobban is értenek hozzá, mint a mûvészek szeretik a tudományt és értenek hozzá. A SZTAKI honlapján elõkelõ helyet foglal el a mûvészet, a galéria mellett ott van a fenntebb említett Éjjeli õrjárat honlapja is. A Galériából visszacsatolva a SZTAKI nyitóoldalára:
http://www.sztaki.hu
- azonnal látható, hogy méltó hírnevére. ¡tgondolt felépítésû hálózati információs bázis. A Központi Fizikai Kutató Intézet honlapjáról, ahová talán a "véletlen" vetett - a véletlen a szörföl/zés természetes velejárója - ugyanezt kell elmondani -
http://www.kfki.hu
A NIIF-dokumentum is - amelyet szintén nem csak a c3-ból kilépve érhetünk el:
http://www.iif.hu:80/
már amennyire a sodródó áttekintésbõl kiderülhetett - jól sikerült, különös tekintettel a subaszõnyeg-hangulatú nyitóoldalra, ahol kár, hogy nem használták ki saját ötletcsomójukat: a hurokszál-szövevény, mint tér/rét-kép, alkalmas lehetne a linkek odakötözésére, rácsomózására, beleszövésére, sõt az egész dokumentumban való helyzetmeghatározásra és elõzetes tájékozódásra.
A Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesület (a SZTAKI szerverén) honlapjáról
http://www.sztaki.hu/providers/studio/
azonnal kiderül, hogy nem tudósok csinálták, mélyen csalódást keltõ, az anyag messze nem naprakész, szegényes, igénytelen és ügyetlen, a hozzárendelt Goethe Intézet Budapest linkje nem létezik (ezzel a csalóka jelenettel egyébként gyakran lehet találkozni más honlapok esetében is), 3 árva képecske fityeg a többszáz tagot számláló fiatal mûvészegyesület adatbázisán, szerencsére van még 6 kép, amelyek küllinkkel mind a c3 Pillangó-hatás honlapjába s 1 kép, mely a SZTAKI honlapjába horgonyoz - így mégiscsak kijutunk ebbõl a tulajdonosaik által elhanyagolt, provinciális világból.
A Prompts on Stations (szintén a SZTAKI szerverére telepítve):
http://www.sztaki.hu/providers/pos/
ambiciózus és radikális produkció, hatásos külleme talán már el is nyeli fontos - a telekommunikációra vonatkozó - praktikus tartalmát;
Wéber Imre (a SZTAKI-ról)
http://www.sztaki.hu/providers/weber/
három mûvének installációja a mûvész által jó példa a kiegyensúlyozott reprezentációra; ugyanez a szerény és effektív Web-jelenlét vonatkozik Eike honlapjára is (ugyancsak a SZTAKI-ról):
http://www.sztaki.hu/providers/eike/
Az Néprajzi Múzeum honlapja:
http://www.univet.hu/bbb/
Baráthosi Balogh Benedek gyûjtésébõl egy, a tárgykörhöz illõen diszkrét és melankólikus válogatást mutat - hacsak a vakszerencse el nem vetett volna egyszer a Néprajzi Múzeumba, sosem láttam volna e képeket.
A c3-nak ezt a link-bázisát egészíti ki kb. 30 link, amelyek az In the World címszó alatt találhatóak - mind fontos külföldi, illetve nemzetközi Web-dokumentumok. Köztük van egy "magyar" ott/honlap: a Postmasters Gallery-é, New Yorkban (a galéria - amely sok kompjúter-vonatkozású kiállítást szervez - Banovich Tamásé, egy magyar származású mûvészé).
A c3 Táblázatában elhelyezett NGO (Non Governmental Organizations) link-bázisa: az itt szereplõ kb. 1oo tételbõl csak néhányat sikerült megnéznem, mert a vizsgálat közben a link-bázist a web-mester átalakította épp s az újon egyelõre még - úgy látszik - kevesebb aktív link van.
A Bajai Kórház Pszichiátriai Osztály:
http://www.c3.hu/~bajapszi/
hihetetlenül gazdag, változatos és szellemes honlap, linktömegében egy külön lapon Kedvenc linkjeit is felsorolja, azon belül a Legjobb link-gyûjtemény címen vagy 200-at produkál, köztük angol és német szótárakat - ilyen õrûltek házában szeretnék élni örökké.
Az EUDRID (European Dance Research Information Directory):
http://www.c3.hu/~dienesbu/
közel 4o ország táncmûvészetével kapcsolatos információkat tartalmaz egyszerûen és áttekinthetõen, de nincs küllink-bázisa (lehetne pl. zenére, színházra, díszletre, kosztümre, építészetre stb.), kivéve a c3-at, amely persze tekintélyes mennyiségû küllinkkel rendelkezik.
A Talk Café címe - miközben vizsgáltam e honlapot - eltúnt. Sajnáltam e fata morganát, mert alapvetõen a szavazási metódus kérdésével: a hálózat egyik legérdekesebb felhasználási területével foglalkozik, ugyanis - remélhetõleg - ennek nagy szerepe lesz a délibábos, demokratikus államszervezésben, különös tekintettel a direkt demokráciára.

A MKF Intermedia tanszék honlapja:
http://intermedia.c3.hu
Ígéretesen indul a címlap, de hamarosan kiderül, hogy a relatíve kis mennyiségû fentlévõ anyag magyarázatlanul hibrid s míg a tanszék tanárai részérõl nem, addig diákjai részérõl igen feltûnõen érdektelenül kezelt. Ez éppen e tanszék részérõl nem várt slamposság.

Idáig jutván, Drótos László véleményével egyetértve arra a megállapításra jutottam, hogy a magyar hálózat már túlnõtt azon, hogy teljes egészében átlátható, feldolgozható és elemezhetõ legyen. Tehát a HWW-nek a WWW-be való beleszövõdésének mértéke elérte azt a szintet, ahol annak "egyenrangú" része már. Bármikor fent a hullámtetõn.


*


"Mutasd meg honlapod - megmondom, ki vagy!"

Hangulatjelentés az inter/surf/face-rõl:

Alábbi alap-észrevételeimhez voltakép három év alatt jutottam, azóta, hogy elõször nyitottam ki - s az Internet nyilvánvaló használhatóságához képest ritkán - valamely Web-dokumentumot. Mindezidáig többnyire viszonylag rövid, esetleges és elvétett szörföl/zéseket tettem. Volt, hogy konkrétan kerestem valamit pl. szótárakat, térképeket, a Bibliát, a Népszabadságot, hieroglifákat stb., vagy Timothy Leary, Henry Flynt, Eric Andersen,David Bowie, Bazon Brock, a Fluxus stb., vagy barátaim és mûvészek Web-dokumentumát, sõt a Gopher-rel is kísérleteztem: átnéztem néhány CIA-adatot Közép-Amerikáról és bemagoltam a 6 fõnél több személy által - 1947 és 1993 között - a világszerte gyakorolt sztrájkok adatait.
Mostani vizsgálódásaim lényegében nem változtattak korábbi benyomásaimon. Ami esetleg kétségessé teheti böngészésem objektivitását, az az Error-ok, Not Found-ok, Forbidden-ek, lefagyások (a c3 és a MKF komjuterei átlagban négyszer fagynak le óránként) és a többi technikai malõrök gyakorisága, ezeket nyilván tetézik a szörföl/zés közbeni tévedéseim és eltévedéseim. Csak olyan kritikát és javaslatot írtam itt le, amelyet legalább két elfogulatlan személlyel egyetértõn megbeszéltem.
A kompjúter-használathoz s ezen belül az Internet-használathoz rendkívüli segítséget kaptam Szegedy-Maszák Zoltántól, Fernezelyi Mártontól, Benedek Gáspártól és Sarkadi Andrástól, akiknek itt hangsúlyosan köszönetet mondok, s elnézésüket kérem, ha tapasztalatlanságom és kritikám vektorainak összege tévedésnek bizonyul.


*


Természetesen a kompjúter-, illetve az internet-nyelv nehézségei tûnnek fel legelébb. Az angol alapszótár nem letisztult és nem egységes - gyors változása és bõvülése is ezt bizonyítja. A magyarra fordított angol alapszótár kialakulatlansága és esetlenségei a kezdeti zavart csak fokozzák. Mindezt tovább bonyolítja a laikusnak a kompjúter-szakma s az Internet iránti tiszteletérzésébe keveredõ gyámoltalan, zavart érdeklõdése és kritikája. A zavar akkor a legnagyobb, amikor egy specialista pl. csak IBM-angolul tud beszélni a laikushoz, aki csak a Macintosh-magyart épp hogy töri. ("Én Boeingot vezetek, nem ismerem az Iljusint" - mondta egy IBM-szakértõ, amikor tanácsot kért tõle egy Mac-laikus.)
Például: nem látszik praktikusnak egy Web-dokumentumon belüli kapcsolatlehetõséget ugyanúgy link-nek nevezni, mint az adott oldalból egy másik honlapba szörföl/zés lehetõségét. Ugyanígy, jó lenne, ha a "belsõ link"-et ("bellink") vizuálisan másként jelezné a felület, mint a "külsõ link"-et ("küllink").
A következõ zavart keltõ élmény az, hogy a Hálózat méretének érzékelhetetlensége, átláthatatlansága, definiálhatatlansága folytán a dezorientáció állapota sokkal intenzívebb annál, mint amikor felnézünk a csillagos égre. A csillagok egy részét legalább lehet látni, a Földet is érezzük a talpunk alatt - s mindezt a gravitáció kényelmes ölelésében. A Hálóban csak azt a hálószemet látjuk, mely épp ott világít elöttünk. Kevés támpontot nyújt a homályos emlék az elõzõ oldalakról, hiszen már ott is szédültünk a Web-önkényben. A húszmillió kötetes könyvtár émelyítõ világa vásári ringlispíl ahhoz képest, amiben a Web-en szörföl/zõ támolyog. (Nem beszélve arról, hogy aki a tengeren surf-öl, nagyjából tudja, merrõl fúnak a szelek, merre hömpölyögnek a surface hullámai s merre a part.) Míg a pozíció-meghatározás az egész hálózathoz képest lehetetlen, a szörföl/zõ lokalizálásának elégséges érzékelését szolgálná az adott oldalon - esetleg - családfa- vagy labirintusszerû térképgyökér, amelyben látható lenne a bifurkációk legalább kezdeti állapota egy - esetleg - abban világító vagy villogó pontocskával, továbbá, az adott Web-dokumentumot mennyiségileg körülíró jel. Ez a "sextáns" nem csupán a térbeli orientációt segítené, hanem a felhasználó szörfölési idõbeosztását is rendezné némileg. Nem elveszíteni akarjuk az idõ- és térérzékelésünket, hanem megújítani. Ez az egyesek számára tán konzervatívnak ható javaslat nem a hálóban rejlõ "ismeretlen dimenziók" kiküszöbölését, "új tér- és idõ-percepciók" kialakulásának megakadályozását vonná magával - hiszen mindezek éppen az egyidejû információ-áramlás dimenziójában bontakozhatnak ki s nem a topografikus, helyspecifikus fizikalitásban gyökereznek már - hanem az áramlásba való adaptálódást, beolvadást segítenék.
Ide tartozik az is, hogy gyakran találni olyan oldalt, sõt nyitóoldalt, ahol - anélkül, hogy az egérrel hosszasan végigtapogatnánk az egész felületet - nem állapítható meg, hogy van-e benne link, mert nincs ott a vizuális jele. Ez képekbe rejtett linkkel fordul elõ a leggyakrabban. Kifejezetten bosszantó, amikor egy adott oldalról két, sõt több link ugyanoda vezet, mint amikor egy szobából minden ajtón át a vécébe jutunk.
A következõ feltûnõ meglepetés az, hogy - mivel azzal a reményt és kiváncsiságot keltõ információval felszerelve lép a kezdõ a hálózatra, hogy az multimediális - a dokumentum zömmel néma - se beszéd, se zene, se zaj, mi több: a képek állnak, esetleg lassan és szaggatottan ismétlõdnek, mint egy ósdi zootropban (ráadásul felbontási szempontból gyenge minõségben).
A tehcnikai nehézségek alapesete az, amikor hosszú ideig vár az ember arra, hogy megjelenjen a kívánt dokumentum, ám helyette egy kis ablak nyílik meg azzal a szöveggel, hogy a Netscape nem képes lokalizálni a szervert. Mi történt? Valami odébbcsúszott? Elpárolgott? Balkezes a Netscape? Valaki tréfát ûz velünk? Az Internet-police akadályoz? Hol a hiba? Válasz nincs, megszeppenve elódalgunk. (Ilyenkor Gutenberg a polcra nyúl s átad egy olyan könyvpéldányt, amelybõl nem téptek ki egyetlen lapot sem.)
Egy másik hasonló és szintén igen gyakori, bár nem technikai jellegû "hiba" az, amikor a kért link másik végén a Not Found felirat áll szemérmetlenül. Ez túl gyakran jelenik meg ahhoz, hogy a megértõ "under construction" kifejezést mormogjuk minduntalan magunk elé, miközben visszaugrunk a zsákhullámról. Egyszerûbb lenne a linket akkor beépíteni, amikor már van mibe.
Abban a túltengõ, alkalmi és bornírt vizuális hatástömegben, amelyben a városlakó fehérember él, a Web giccsiricsáré (álkonstruktívista csíkozású, vagy patternekkel szürimpresszionált homály-képekkel "megszépített", igen gyakran az UFO-fantáziák bájolgásaival édelgõ, vagy a kivagyi punk-esztétikától felizgatott "design"-ok) közepette azok a Web-dokumentumok mutatják a memóriát hasznosan megterhelõ információtermelés irányát, amelyek lényegretörõek, világosak, ökonomikusak. Ugyanakkor ezek azok a nagy hullámok, amelyek fenn is maradnak, ahonnan messze lehet látni és messze lehet siklani, amelyekhez a szörföl/zõ vissza-visszatér, vagy egyszeri hullámlovaglását is jól megjegyzi.
Meglepõ az, hogy a vizsgált magyar honlapok jelentõs részén nincs küllink. Ez még akkor is meglepõ, ha a Soros Alapítvány, illetve a c3 linkje - amelyek már sok küllinkjük által ki/be-vezetnek a WWW-be - rajtuk van. Feltételezhetõ, hogy számos honlap még nagyon friss, vagy a fejlesztés feltételei nem adottak, s egyelõre csak tervezik a kilinkelést.
Ha a magyarok oly nagyon vágynak institucionálisan is résztvenni az EU/USA hacacáréban, akkor miért nem regisztráltatják magukat a WWAR-ban? Miért nincsenek regisztrálva ott presztiziõz intézményeik? A fõiskolák, az egyetemek, a kiadók, a galériák, az egyesületek, a szövetségek, a mûhelyek, a folyóiratok, a kiemelt állami mûvészet-gyárak, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a sokmilliós költségvetésû Mucsarnok és akadozó, csálé fiókjai, a Ludwig múzeum, a Kiscelli múzeum, a Kassák múzeum, a szentendrei, a székesfehérvári, a pécsi, a szombathelyi, a gyõri stb. múzeumok honlapjai?
Praktikus lenne, ha minden Web-dokumentum minden oldala tartalmazna egy azonnal elérhetõ linket, amely saját kezdõlapjára vezet vissza anélkül, hogy a könyvjelzõt használnánk.
Elõfordul olyan honlap, ahol a magyar - idegen nyelv alternatíva linkje az oldal legalján van, így végig kell böngészni az egész oldalt a kiútért.
Nagyon gyakori az elírás, az angol fordítások az esetek többségében rosszak. A honlap-szerkesztõk láthatóan alig alkalmaznak kontroll-szerkesztõt, megbízva a féléves newyorki ösztöndíjas angol - vagy az amerikai békehadtest magyar - nyelvtudásában. A szöveg- és kép-minõség rohamos romlásáért nyilvánvalóan a szerkesztõk s az utasításaikat végrehajtó Web-mesterek a felelõsek, de félõ, hogy ez csak egy következménye a technikai minõségjavulással szemben ható általános minõségromlásnak, amely a pénz-, hírnév- és hatalom-termelési hajsza-pánik folyománya.
Akadnak igen egyszerú és mégis - vagy éppen ezáltal - hatásos honlapok is, ezek jó példái lehetnek a biedermeier-kacifántos honlapok tervezõinek.
Ugy látszik, hogy a kompjúter-technika lehetõségei és a hálózat-dramaturgia lehetõségei még nincsenek mindenütt egymásrakapcsolva.


Végül leszögezhetjük, hogy míg az intermedialitás rész-spektrumának a multimedialitás rész-spektrumával való szükségszerû kiegészítése a teljes spektrummá csak a spektákulomot szellemirtónak tartó álláspontból lehetséges, addig a nagyszabású, egetrengetõ látványosságot mégsem utasítjuk el - mivel nem vagyunk dogmatikusak. Csak a valódi komplementeritással léphetünk kapcsolatba. Nem tágítunk kegyesen a lelkendezõ techno-érzés felé. A Web vásári cégér-esztétikáját pedig finnyásan Scylla és Carybdis trash-örvényébe utasítjuk.


*


A ídigitális számî, ha már nem forma és már rég nem minõség, akkor már tán mennyiség sem. A mennyiség - amely szubsztanciális, metafizikus, szent - itt már puszta váz, a mennyiség, a minõség és a forma teteme, a szám csontváza. Puszta jel. Jele a valamikori, Élõ test, lélek és szellem egységének. Õgy a multimédia nem más, mint a balzsamozó webmesterek által - a feltámadás és halhatatlanság reményében - a jövõ világhálójába vetített, digitális szkafanderbe öltöztetett, archaikus múmia. Escape: Igen/Nem.


*


A mítikus Anasztomózisz:

Amikor szaporodnak a mentálanalógiák, akkor párhuzamosan szaporodnak a sorstörténeti és a történelmi tényanalógiák - ugyanakkor egymás létét analógikusan bizonyítják. Ebben a koincidencia-kaleidoszkóp-tükörben a szaporodás és az ismétlõdés ideje és tere véges. Amikor a láncreakció kulminál, akkor egy új mítosz kialakulása kezdõdik, azaz - esetünkben - a meglévõ beteljesül. A digitális igen/nem (ami lent van) az analógikus igen/nem (ami fent van) analóg tükre. A mítikus önszervezõdés minden irányból és minden irányba e szerint alakul: a társadalomszervezõdésben ez a hierarchikus, parlamenti demokrácia igen/nem-jének egyre természetesebb és hatásosabb jelenlétét idézi elõ - ez pedig az individuális/anarchikus, parlamenten kívüli igen/nem elszaporodását vonja magával, amely elkerülhetetlenül vezet a heterarchikus, direkt demokratikus igen/nem-gyakorlatba, ahol az egy és a sok, az egység és a sokaság, az összeadható egyes és az összeadott sok, az osztható egy és az oszthatatlan egység, az oszthatatlan egy és az osztható egység egymásnak az ösztönök automatizmusából fel- és leható, tudatosultan szerves, bárhová kapcsolható, az állandóvá változó, hiperkoincidentális, véges egyidõkben az egészet tartalmazó része lesz. Escape: Igen/Nem.


*


                                                                                                                 (Isten nem érti a nemzeti nyelveket)

A fentebb már említett Magyar Mezõgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívum címû nyitólapjából -
http://origo.hnm.hu:8O/mmm/
- kiindulva kikerestem a hálókkal kapcsolatos magyar kifejezéseket az Index a szakszámok szerint linkjét követve:

Halászat - Hálók, hálóhúzás -

Hálófoltozás - Nagyháló javítása - Hálószem - Kiszakadt hálódarab - Kiszakadt háló kivágása - Gyalom (háló) - Emelõháló - Hálókötél húzó - Borítóháló - Parás-háló - Kerítõháló, gyékényes - Turbukháló - Kézi merítõháló - Dereglyés merítõháló - Deregélyes - Ághegyháló - Tráglaháló - Osztrigaháló - Halászháló - Kerítõháló - Vontatóháló - Keceháló - Dobóháló - Hálóvontatás - Bontóháló - Zsákháló - Kaparóháló - Csempely - Bokszászó - Állatás - Bokros háló - Kullogó - Veter - Mentõháló - Hálófogás - Zörgetõ - õrháló - Gyalmászat - Hálófonal sodró - Nagykresznyik - Merézse - Öregháló - Kecsegeháló - Billegháló - Métháló - Métfa - Farkasháló - Bokrászháló - Marázsháló - Örvösháló - Vezetõháló - Húzóháló - Kuszakece - Kece - Krisznyik merítõháló - Farszák .

Magyarország, Budapest, 1997. október.

St. Auby Tamás
(A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója
V. - ad interim - diszpécsere)




VISSZA
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS
LINK BÁZIS