Csörgõ Attila
Ellen-tér
Vegyes technika, installáció (falba épített lencsék, periszkópok), 1991

Az utóbbi öt évben jórészt olyan mûveket hoztam létre, amelyek geometriai problémák, ill. fizikai (optikai, mechanikai) határhelyzetek köré szervezõdtek, különös tekintettel mozgás és nyugalom ellentmondásos rokonságára. Leegyszerûsítve azt is mondhatom, hogy absztrakt dolgok fizikai megjelenítésével kísérleteztem, megfordítva azt a jól ismert sort, amely - legalábbis az emberi cselekvéstartományban megszokottnak tekinthetõ módon - a valóságostól az absztrakt felé mutat. A kiállításon szereplõ mû egyszerû optikai eszközök felhasználásával készült: elemei lencsék és periszkópok. Elhelyezését tekintve kiállítási határhelyzetnek is felfogható, mivel nem a kiállítási térbe vagy annak egyik falára, hanem éppen annak falába került. Az elemeket a fal síkjába süllyesztettem, a periszkópok apró kémlelõnyílásai messzirõl fekete pontoknak látszanak, s míg a távoli (még inaktív) szemlélõ számára ez a síkszerûség tûnik meghatározónak, a mû valójában háromszorosan ágyazódik bele a térbe. Fizikai értelemben a falban van; a periszkópot fürkészõ nézõ ténylegesen a kiállítótérbe pillant vissza; mindez azonban egy falon túli, virtuális térként jelenik meg számára. A fal síkjához közelhajolva téri mélység nyílik meg a periszkóp kémlelõjének pontszerû alakzatában, amely mintha egy ellentérbe vezetné a tekintetet, ahol ellenrendezvények folynak. A periszkópok között van egy speciális helyzetû "önvizsgáló" készülék is, amelyben a nézõ jobb szemével a bal szemét, bal szemével a jobb szemét vizsgálhatja. Vissza a Jelenkoordinátákhoz