Karel Dudesek Van Gogh TeleVízió -- „BelVilágok" A Van Gogh TeleVízió tíz éve tanulmányozza, fejleszti az interaktív médiát. Számos újfajta mûsor on-line és televíziós sugárzása fûzõdik a nevéhez, köztük az elsõ élõ interaktív tévéprogramé is. Ez volt a „Piazza virtuale": az adás 100 napig tartott és óránként száztízezren hívták. A legutóbbi projekt, a „BelVilágok", a mai on-line szolgáltatások és interaktív tévé-show-k jövõjét is elõre vetíti. A „BelVilágok" számítógép-alapú kommunikációs rendszer, amelyet az 1996-os Atlantai Olimpia számára rendeltek meg. Minden egyes felhasználó, aki belép ebbe a háromdimenziós, virtuális világba, láthatóvá válik, s azt is látni, ha valaki a többi résztvevõ közül közeledik hozzá. Ezzel egyidõben a felhasználó teljes egészében látja a „BelVilágok" szerkezetét, a többi felhasználót, s így képes közlekedni ebben a világban. A „BelVilágok" a multimédia minden lehetõségével él: írott és hangzó szövegek, különféle hangok, grafikák és videóbejátszások egyaránt használhatóak a színes, gazdag kommunikáció érdekében. A résztvevõk beszélgethetnek egymással csoportosan és „négyszemközt", rajzolhatnak, zenéket vagy videóbejátszásokat küldhetnek egymásnak, elmenthetnek dokumentumokat más felhasználók számára, postázhatnak és fogadhatnak magánleveleket, valamint játszhatnak. A „BelVilágok" a jelenlegi szoft- és hardver állománnyal egyszerre ezerhétszáz felhasználót képes kiszolgálni. Ugyanakkor a rendszer lehetõvé teszi, hogy növeljék a teljesítményt. A „BelVilágok"-ba nyomógombos telefonkészülékkel, modemmel felszerelt számítógéppel, illetve az Interneten keresztül lehet belépni. A „BelVilágok" a következõkben különbözik más on-line szogáltatásoktól: - minden egyes felhasználó valóban három dimenziós térben érezheti magát, - a világ és a felhasználó grafikusan jelenik meg, - a telefon- és számítógéptulajdonosok találkozhatnak és kommunikálhatnak egymással, - ez egy nyitott rendszer, mivel a felhasználó nem csak elmentett dokumentumokhoz férhet hozzá, csoportos beszélgetésekben vehet részt vagy levelezhet, hanem tovább tervezheti, új vonásokkal és elemekkel gazdagíthatja ezt a világot és valódi partner lehet a „BelVilágok" alakításában, - létrejött a „Valóság színpada" elnevezésû platform, ahol az emberek a szó szoros értelmében (fizikailag) megjelenhetnek a „BelVilágok"-ban és ahonnan az interaktív tévémûsorok sugározhatók. A „BelVilágok" on-line megjelenése az 1996-os olimpiai játékokhoz fûzõdik, ezáltal világszerte ismertté vált.   Az Atlanta modul (Julian Simon, Bécs) Bevezetés A „BelVilágok" olyan, a résztvevõk által fenntartott, többfelhasználós tartomány, ahol a felhasználók háromdimenziós grafikai világban szöveges, akusztikus és vizuális módon kommunikálhatnak egymással. A felhasználók olyan objektumokként jelennek meg ebben a világban, amelyek kapcsolatba léphetnek egymással, képesek közlekedni, önálló tulajdonságokkal és mûködési jellemzõkkel bírhatnak. Ez a világ tehát az egymással kapcsolatot tartó egyének erõtereként írható le. A „BelVilágok" kommunikációja a játékra épül: a játékosok felfedezhetik, módosíthatják és alakíthatják a világot, sõt, megtanulhatják, hogy hogyan szervezzék át és modellezzék saját elképzelésük szerint. Ezeknek a tevékenységeknek összegzéseként értelmesen, hatékonyan használják és tágítják ennek a környezetnek az interaktív kommunikációs rendszerét. A sikeres tevékenység jutalma a magasabb szintû hozzáférés és hosszabb tartózkodási idõ. A játék célja, hogy érdekes, erõpróbát jelentõ helyzetekbe vonja be a résztvevõket, ösztönözve a játékosok közötti együttmûködést, illetve olyan kommunikációs szálak létrehozását, amelyek szociális interakciók kialakulásához vezetnek. Mindez a valós életbõl ismert minták szerint történik, szórakoztató, szabadon választott foglalatosságok keretében. Az együttes problémamegoldás közben magasabb életszínvonalat érnek el, új szempontokat és jobb módszereket fedeznek fel a világ megismerésében, sõt - jól érzik magukat. Forgatókönyv Bejelentkezel a „BelVilágok" programba: háromdimenziós világban lebegve találod magad, különös, tájakat kiadó objektumok között, amelyek nyilvánvalóan meghatározott szereppel és funkcióval bírnak. Az áramlatok mintha ezeknek az objektumoknak és tájrészleteknek a vonzásmezõjébõl erednének, ezért - ha nem irányítod magad - végigvezetnek ezen a világon. Amennyiben irányítasz, befolyásolod a lebegést, körülbelül úgy, mintha egy szörftesten próbálnál egyensúlyozni. Ráadásul választhatsz magadnak másik áramlatot vagy beléphetsz egy tereptárgy vonzásmezõjébe. A vonzásmezõn belül kommunikálhatsz, interaktív kapcsolatba léphetsz az objektummal. Ezek az objektumok lehetnek más on-line felhasználók vagy korábbi felhasználók által létrehozott objektumok, amelyek már a világ alkotóelemei. A másik felhasználót jelképezõ objektumok egyszerû elemekbõl állnak, hogy az illetõ könnyen módosíthasson a megjelenésén. Az illetõ továbbá olyan sajátságos funkcióval láthatja el saját ikonját, amely kifejezheti, hogy milyen dolgoknak, érzékeknek vagy készségeknek kíván a birtokosa lenni. A felhasználó ráadásul részben vagy egészben klónozhatja magát, amely eljárással új objektumot hozhat létre és gazdagíthatja vele a tájat. A haladószintû résztvevõk programnyelv segítségével multidimenzionális, multimediális, animációs és reagálni képes objektumokat is létrehozhatnak. Ezeknek az objektumoknak másik alapvetõ tulajdonsága, hogy magasabb szervezõdésû organizmusba képesek csoportosulni, így a résztvevõk bizonyos feladatok elvégzésére specializálódhatnak, illetve egyes feladatokat más résztvevõkre bízhatnak. Egyikük a navigálásért felelõs, a másik az akusztikus kommunikációért és így tovább. Ez a szervezõdés azért lehet rendkívül hatékony, mert optimálissá válik az érzékelés, növekszik a mûködõképesség, pontosabbak és gyorsabbak lesznek a reakciók. Ezt a szervezetet olyan önszervezõ rendszernek tekinthetjük, amelynek egyértelmû elõnye, hogy az aktuális követelményeknek megfelelõen könnyen és dinamikusan módosítja formáját, belsõ logikai felépítését és tevékenységét. A játékosok feladata, hogy olyan tereket, objektumokat, eszközöket és funkciókat hozzanak létre, amelyeket más, késõbbi résztvevõk használhatnak és tovább fejleszthetnek, valamint hogy lerakják egy életképes infrastruktúra alapjait. És amit a játékos létrehozott, közkinccsé teheti vagy elcserélheti más eszközökre. Ez a világ természetesen a rendelkezésre álló erõforrások miatt is korlátozott (háló-forgalom, számítási idõ, stb.). Emiatt külön értéknek számít, ha az interakciók és újítások segítségével a résztvevõ nem csak növeli az átlag életszínvonalat a „BelVilágok"-ban, hanem ha ezt a véges források figyelembevételével, hatékonyan teszi; ez esetben a játékosnak hosszú élet lesz a jutalma, minden ezzel járó elõnnyel egyetemben - nem beszélve a hírnévrõl. Angolból fordította Csejdy András Vissza "A felfedezés elõtti pillanat"-hoz