1993. jan. 1. Megszületik az önálló Csehország és Szlovákia.
1993. jan. 3. Bush és Jelcin moszkvai csúcstalálkozójukon aláírják a START–II. megállapodást.
1993. jan. 11. Kirobban az ún. székházügy: a kormány az MDF és a Fidesz számára titkos kormányhatározattal a nekik törvény szerint járónál jóval nagyobb alapterületû és rendkívül értékes ingatlanokat adományozott, amelyeket részben állami tulajdonú bankoknak adtak el igen magas áron.
1993. jan. 17. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékelt irányzatot képviselô Markó Bélát választják elnöknek.
1993. jan. 23–24. Az MDF VI. országos gyûlésén Antall József elkerüli a pártszakadást, a Csurka István vezette szélsôséges csoporttal való szakítást, és megôrzi pártelnöki posztját. Az új elnökségbôl kimaradnak ismert liberális politikusok.
1993. jan. 26. Ellenszavazat nélkül elfogadják az „elmúlt rendszerhez kötôdô egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról” szóló törvényt. A szavazáson az MSZP képviselôi nem vesznek részt.
Havelt öt évre Csehország elnökévé választják.
1993. febr. 11. Antall József átalakítja kormányát. A környezetvédelmi tárcát Keresztes K. Sándortól Gyurkó János, a kultusztárcát Andrásfalvy Bertalantól Mádl Ferenc, a földmûvelésügyi tárcát Gergátz Elemértôl Szabó János, a közlekedési tárcát Siklós Csabától Schamschula György, a pénzügyi tárcát Kupa Mihálytól Szabó Iván veszi át. Lemond Horváth Balázs tárca nélküli miniszter. Néhány államtitkár, köztük Raffay Ernô honvédelmi államtitkár is elveszteti posztját.
1993. febr. 12. Pörböly mellett egy iskolásokat szállító autóbusz vonattal ütközött. Tíz gyermek életét vesztette.
1993. febr. 13. Tardos Márton lemondása után Kuncze Gábort választják az SZDSZ frakcióvezetôjének.
1993. febr. 14. Litvániában Algirdas Brazauskas – a szovjet idôkben a Litván Kommunista Párt elsô titkára – nyerte az elnökválasztást.
1993. febr. 15. A szlovák parlament államfôvé választja a Meciar által támogatott egykori reformkommunista Michal Kovacot.
1993. febr. 16. Az Országgyûlés módosította a társadalombiztosítási törvényt. A nyugellátások növekedését a nettó átlagkeresethez kötötték, a nôk nyugdíjkorhatárát 2003-tól 60 évre emelték.
Az Országgyûlés háborús és emberiség elleni bûncselekménynek minôsíti az ’56-os forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságokat.
1993. febr. 24. Választási együttmûködési megállapodást köt az SZDSZ és a Fidesz.
1993. febr. 26. A Heti Magyarország provokatív interjút készít Landeszmann György budapesti vezetô fôrabbival, aki becsmérlô szavakkal illeti a magyar nép kultúráját. Az interjú nyomán hisztérikus hangvételû sajtóvita bontakozik ki. A fôrabbi nyilvános bocsánatkérésre kényszerül, lemond, és külföldre távozik.
Csurka István egy zágrábi lapnak adott nyilatkozatában kijelenti, hogy Magyarországnak törvényes igénye van a Vajdaságra és Baranyára, ennek érvényesítéséhez azonban nincsenek meg az eszközei.
Bomba robbant a világ második legmagasabb épületében, a New York-i Világkereskedelmi Központban. A robbanásnak öt halálos és kb. ezer sebesült áldozata volt.
1993. márc. 23. Az Országgyûlés létrehozza a Nemzeti Kulturális Alapot.
1993. márc. 25. Torgyán József négy volt rendôrtiszt vallomása alapján azt állítja, hogy rendôri vezetôk, köztük Pintér Sándor országos rendôrkapitány az FKgP elleni, a párt lejáratását célzó akciókra adott utasítást. Az Országgyûlés leszavazza Torgyán vizsgálóbizottság létrehozására irányuló javaslatát. A legfôbb ügyész által elvégzett kivizsgálás eredményét titkosítják.
1993. márc. 28. A franciaországi választásokon  súlyos vereséget szenvedett a kormányzó szocialistapárt.
A gaulle-ista Balladur alakít kormányt.
1993. ápr. 14. A parlament törvényt alkot az önkényuralmi jelvények (vörös csillag, sarló-kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt) használatának tilalmáról.
1993. ápr. 16–18. Debrecenben megtartják a Fidesz  V. kongresszusát. Eltörlik a tagság felsô korhatárát, és Orbán Viktor személyében megválasztják a Fidesz elsô elnökét.
1993. ápr. 17. Meghal Turgut Özal török államfô.
1993. ápr. 25. Népszavazást tartanak Oroszországban, amely
– viszonylag alacsony részvételi aránnyal és közel 40 százaléknyi ellenszavazattal bár –, de megerôsíti Jelcin reformpolitikáját.
1993. ápr. 26. Kövér Lászlót megválasztják a Fidesz frakcióvezetôjének.
1993. ápr. 30. Hamburgban Steffi Graf egy elmebeteg rajongója hátba szúrja a nôi teniszezôk világranglistáját vezetô Szeles Mónikát. A teniszezônô pályafutása hosszú idôre megszakad.
1993. máj. 1. Öngyilkosságot követ el Franciaországban Pierre Bérégovoy, a megbukott szocialista kormány vezetôje, akit korrupciós vádak is értek.
Egy tamil asszony által elkövetett öngyilkos merénylet következtében meghal Ranaszinghe Premadasza, Srí Lanka szingaléz nemzetiségû elnöke.
1993. máj. 4–7. II. Erzsébet és Fülöp herceg Magyarországra látogat.
1993. máj. 5. Csôdöt jelent a Kontrax három vállalata. A vállalatcsoport összeomlik.
1993. máj. 7. Esztergomban Antall József hivatalosan is felavatja a Suzuki magyarországi autógyárát.
1993. máj. 11. Az Országgyûlés heves vita után név szerinti szavazással, 233 igen, 39 nem szavazattal és 17 tartózkodással jóváhagyja a magyar–ukrán alapszerzôdést, amelynek második paragrafusa kimondja, hogy Magyarországnak nincsenek és nem is lesznek területi követelései Ukrajnával szemben. A vita során – független és kormánypárti – szélsôjobboldali képviselôk irredenta szólamokat hangoztatnak, és a nemzeti érdekek elárulásával vádolják az alapszerzôdést támogató ellenzéki és kormánypárti képviselôket.
Egy parlamenti interpelláció nyomán fény derül arra, hogy a kormány az Országgyûlés megkerülésével rendkívül nagy értékû ingatlanokat, a Vigadó épületét és a Szentháromság téri levéltári épület nagy részét hozzá közel álló alapítványoknak adta át.
1993. máj. 13. Pungor Ernô tárca télküli miniszterrel szemben ismét Kosáry Domokost választják elnökké a Magyar Tudományos Akadémia közgyûlésén.
1993. máj. 19. Budapesten tanácskoznak az Interparlamentáris Unió tagállamainak képviselôi.
1993. máj. 21. Közel 40 százalékos részvételi aránnyal megválasztották a társadalombiztosítási önkormányzatokat. Az MSZOSZ szerzi meg a szavazatok közel felét.
1993. máj. 24. Kambodzsában választásokat tartanak az ENSZ felügyelete alatt.
1993. máj. 25. Az MDF 29 országgyûlési képviselôje megalakította a Magyar  Igazság nemzetpolitikai csoportot.
1993. máj. 26. Az MDF liberális és nép-nemzeti szárnya közötti békítô tárgyalások kudarca miatt lemondott Für Lajos, a párt ügyvezetô elnöke. Utóda Lezsák Sándor.
1993. máj. 27. A németországi Solingenben szélsôjobboldaliak felgyújtottak egy törökök lakta házat. A tûzben asszonyok és gyermekek vesztették életüket.
1993. máj. 31. Lemondott a Magyar Újságíró Szövetség elnöki tisztérôl Bodor Pál.
Az MDF frakciójából kizárják Csurka Istvánt, Zacsek Gyulát, Király B. Izabellát, Balás Istvánt, Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet.
1993. jún. 1. Az Országgyûlés megalkotja a magyar állampolgárságról és az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról (az ombudsmanról) szóló törvényt.
1993. jún. 6. Lettországban jobbközép koalíció alakult az elsô többpárti választások után. A kommunista utódpárt és a Népfront be sem jutott a parlamentbe.
1993. jún. 14. A Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport tizenegy tagja kiválik az MDF képviselôcsoportjából, és önálló frakciót hoz létre.
1993. jún. 16. A kormány határozatban tiltja meg jövedéki termékek, az ital és a cigaretta utcai árusítását, és dönt az adózott termékeket megkülönböztetô zárjegyek bevezetésérôl.
1993. jún. 17. Az Egyesült Államok elismerte, hogy kudarcot vallott az ENSZ szomáliai akciója, amelyet a törzsi háborúk megfékezésére és a segélyszállítmányok célba juttatásának biztosítására indítottak. Bejelentették, hogy kivonják az amerikai csapatokat az országból.
1993. jún. 18. Megalakultak a társadalombiztosítási önkormányzatok. A nyugdíjbiztosítási önkormányzatot az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor, az egészségbiztosításit pedig az MSZOSZ alelnöke, Sándor László vezeti.
Lemond Teleki Pál, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, miután nyilvánoságra kerül az a tény, hogy a fizetését jelentôs összeggel kiegészítí egy amerikai költségvetési pénzekkel gazdálkodó alapítvány. Utóda Szekeres Szabolcs.
Azerbajdzsánban katonai puccsal megdöntik Elcsibej elnök uralmát. Gejdar Alijev, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt egykori elsô titkára veszi át a hatalmat.
Albániában a szocialista ellenzék parlamenti bojkottot hirdet számos szocialista politikus letartóztatása miatt.
1993. jún. 22. Csurka Istvánt kizárják az MDF-bôl.
1993. jún. 26–27. Az Egyesült Államok légiereje különleges rakétákkal megsemmisíti az iraki titkosszolgálat bagdadi központját.
1993. jún. 27. Megnyitották a közterületekrôl eltávolított szobroknak helyet adó budatétényi szoborparkot.
1993. jún. 29. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a büntetôeljárásokra vonatkozó és az elévüléssel kapcsolatos törvényt.
1993. jún. 30. Csurka István a Magyar Fórumban feltárja ügynökké való beszervezésének történetét.
1993. júl. 1. Ausztriában rendkívül szigorú tartózkodási törvény lépett életbe a keletrôl érkezô bevándorlók feltartóztatása végett.
1993. júl. 2. Az Országgyûlésben szópárbaj alakul ki az ellenzéki képviselôkbôl álló különbizottság jelentésérôl, mely szerint az 1992. október 23-i Kossuth téri incidensért súlyos felelôsség terheli a rendôrséget, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a Belügyminisztériumot.
Az Országgyûlés elfogadja a lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését szabályozó törvényt. E törvény kötelezte az önkományzatokat arra, hogy a bérlôk számára kedvezô feltételekkel tegyék lehetôvé a lakás megvásárlását.
1993. júl. 5. Bejegyezték a Magyar Igazság és Élet Pártját.
1993. júl. 7. Az Országgyûlés elfogadja a pótköltségvetést és a kisebbségi törvényt. A kisebbségi törvényt hatpárti konszenzussal (de több kisebbségi képviselô ellenszavazatával) fogadták el annak ellenére, hogy a kisebbségi kerekasztalnak az ellenzéki képviselôkön keresztül benyújtott módosítójavaslatait szinte kivétel nélkül leszavazták.
1993. júl. 12–13. Az Országgyûlés elfogadja  a közoktatásról, a szakképzésrôl és a felsôoktatásról szóló törvényeket. Lehetôvé válik nyolc-, tíz- és tizenkét osztályos iskolák létesítése. A felsôoktatás intézményei széles körû autonómiát kapnak.
1993. júl. 13. Debreczeni József kilépett az MDF-bôl, Nagy Bálint kilépett a Köztársaság Pártból.
1993. júl. 15. Választási szövetséget köt a Fidesz és az SZDSZ.
1993. júl. 16. Távozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) élérôl az alapító elnök,
Jacques Attali, miután egy könyvvizsgálói jelentés elmarasztalta ôt a bank pénzforrásainak pazarló kezelése miatt. Utóda Jacques de Larosière.
1993. júl. 18. Japánban majd’ négy évtizedes kormányzás után kiszorult a hatalomból a sorozatos korrupciós botrányok által megrendített Liberális Demokrata Párt. Sokszínû koalíció került hatalomra a politikai élet megtisztításának jelszavával.
1993. júl. 20. Forgách Pál, a Liga tiszteletbeli elnöke az általa magasnak ítélt tiszteletdíjak elleni tiltakozásul kilépett a nyugdíjbiztosítási önkormányzatból.
1993. júl. 22. Az Állami Számvevôszék a Fidesz–MDF-székházügy vizsgálata során nem talált utólagos intézkedéseket követelô szabálytalanságot.
1993. aug. 3–4. A KDNP és az MDF elutasítja a Földmûvelésügyi Minisztérium földtörvényjavaslatát, amely külföldiek és jogi személyek számára is lehetôvé tenné a földvásárlást.
1993. aug. 6. Az egészségbiztosítási önkormányzat tisztségviselôinek javadalmazásáról szóló döntés ellen tiltakozva lemond önkormányzati tagságáról Horn Gábor, a Liga szakszervezetek listavezetôje.
1993. aug. 8. A Független Kisgazdapárt nagygyûlésén a párt alelnökévé választják G. Nagyné Maczó Ágnest.
1993. aug. 17. Kálmán Attila, a kultuszminisztérium államtitkára bejelentette, hogy a következô év szeptemberétôl bevezetik a felsôoktatásban a tandíjat.
1993. aug. 23–29. Az 1943-as találkozó ötvenedik évfordulójára rendezett szárszói táborozáson részt vevô radikális nacionalisták a nemzeti kerekasztal összehívását és nemzeti alapú választási szövetség létrehozását szorgalmazzák.
A rendezvényre Antall József nem kap meghívást.
1993. aug. 31. A Hírlapkiadó Vállalat kikapcsoltatta a villanyt és a telefonokat a Magyar Fórum szerkesztôségében, és azonnali hatállyal felmondta a lappal kötött bérleti szerzôdést.
Befejezôdik az orosz csapatok kivonása Litvániából.
1993. szept. 2. Kubában a piacgazdaság irányába mutató óvatos intézkedéseket vezetnek be. Fidel Castro bejelenti, hogy 1998-ig kívánja kezében tartani az ország vezetését.
Budapesten tanácskozik az Európai Demokratikus Unió.
Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezetô igazgatója felajánlja lemondását, miután kiderül, hogy az ÁVÜ 28 millió forintot fizetett ki elôlegként a Magyar Fórum Kft.-nek egy privatizációs propagandafilmért, melynek megírásával – a kormány privatizáció gyakorlatát gyakran és élesen bíráló – Csurka Istvánt bízták meg. A filmbôl gyakorlatilag semmi nem készült el. Csepi lemondását nem fogadják el.
1993. szept. 3. A Vérmezôn a Demokratikus Charta rendezvényén elbúcsúztatták a Horthy-korszakot, és tiltakoztak az ellen, hogy a mindenkinek kijáró temetést politikai célokra, a Horthy-korszak rehabilitálására használják fel.
Jelcin és Kravcsuk között megállapodás jött létre arról, hogy Oroszországba szállítják az ukrán területen lévô atomfegyvereket, Moszkva pedig ennek fejében törli  az ukrán államadósságot.
1993. szept. 4. Kenderesen ötvenezres tömeg búcsúztatta Horthy Miklóst. A temetésen a kormány hét minisztere vett részt. Az eredetileg  magánjellegû temetésnek a kormánypárti politikusok és a sajtó megnyilvánulásai félhivatalos színezetet adtak.
1993. szept. 8. Szabó Iván pénzügyminiszter bejelentette, hogy a rendôrség több tízmilliárd forint értékû bankkorrupció ügyében nyomoz. Azóta sem vált ismertté ilyen jellegû és nagyságrendû korrupciós ügy.
1993. szept. 9. Lemond Kucsma, ukrán kormányfô. Utóda, a konzervatív Zvjagilszki törli a korábban meghozott reformintézkedések többségét.
1993. szept. 12. Az SZDSZ ügyvivô testülete Kuncze Gábort javasolja a párt miniszerelnök-jelöltjének.
1993. szept. 13. Jasszer Arafat és Jichák Rabin Washingtonban aláírja a négy és fél évtizede folyó ellenségeskedés lezárásának elveit rögzítô megállapodást.
1993. szept. 14. Hatpárti konszenzussal megszavazzák az idegenrendészeti törvényt.
Húszezer mezôgazdasági dolgozó tüntetett a Kossuth téren a kormány agrárpolitikája ellen.
1993. szept. 16. Az IMF közel félmilliárd dollár készenléti hitelt ítél meg Magyarország számára – másfél évvel azután, hogy az elôzô hitelszerzôdést felfüggesztette a feltételek teljesítésének elmaradása miatt.
1993. szept. 19. Lengyelországban a LEMP jogutódja, a Demokratikus Baloldali Szövetség nyeri a választásokat, és a következô idôszakban a parasztpárttal koalícóban kormányoz. A parasztpárti Waldemar Pawlak lesz a kormányfô.
1993. szept. 21. Borisz Jelcin elnöki rendelettel feloszlatja a törvényhozó testületeket, és decemberre kiírja a parlamenti választásokat. A parlament azonban nem oszlik fel, az elnök alkotmánysértésére hivatkozva Ruckoj alelnök önmagát tekinti Oroszország elnökének. Jelcin kihirdeti a szükségállapotot.
A Fôvárosi Bíróság ítélete szerint nem követett el törvénysértést Kéri Edit színmûvésznô, amikor Petô Iván édesapját ÁVH-s tisztnek nevezte.
Németországból illegális úton 200 tonna veszélyes hulladék került Magyarországra.
1993. szept. 24. Kambodzsa államformája ismét alkotmányos monarchia. A trónjától 1955-ben megfosztott Norodom Szihanuk herceget királlyá koronázzák.
1993. szept. 27. Minden tanuló számára megkezdôdik a tanítás a dabas-sári általános iskolában, amelyet az önkormányzat a szülôk többségének akarata ellenére átadott a római katolikus egyháznak, s amelyet végül is megosztottak az egyházi és állami oktatást igénylôk között. Az iskola hosszú idôre a két tábor ellenségeskedésének színhelyévé változott.
1993. okt. 1. Megalakul a Nemzeti Tájékoztatási Iroda,  melynek vezetôjévé a miniszterelnök Varga Domokos Györgyöt nevezi ki, aki korábban azza a cikkével hívta fel magára a közvélemény figyelmét, amelyben kifejtette, hogy a magyarországi zsidóság uralomra tör, így kívánatos lenne számarányuk visszaszorítása a politikai életben és a sajtóban.
1993. okt. 3. Oroszországban a fegyveres felkelésre felhívó Haszbulatovval, Ruckojjal és a velük tartó képviselôkkel szemben a hadsereg Jelcin mellé áll, és miután felkelô csoportok megtámadták az osztankinói tévétornyot, a hadsereg Jelcin parancsára elfoglalja az elnöki tanács épületét, az ún. Fehér Házat, ahol az ellenszegülô képviselôk tartózkodnak. Az akció során az épület kiég.
1993. okt. 4. A Legfelsôbb Bíróság felmentette a háborús bûntett vádja alól az 1947-ben kivégzett Jány Gusztáv altábornagyot.
1993. okt. 5. A parlament úgy döntött, hogy nem foglalkozik az MDF–Fidesz-székházügy körülményeivel.
1993. okt. 6.–nov. 5. Antall József miniszterelnök gyógykezelés céljából Németországban tartózkodik, csontvelô-átültetést hajtanak végre rajta a kölni klinikán. Távollétében Boross Péter belügyminiszter helyettesítí.
1993. okt. 7. Kitör a végkielégítésekkel kapcsolatos elsô botrány, amelyet az évek során sok másik követ még. Az ÁV Rt.-tôl alkalmatlanság címén elbocsátott négy vezetô nettó 24 millió forintot vett fel.
1993. okt. 12. Az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott az 1956-os igazságtételi törvénnyel kapcsolatban, amely a törvény egyik paragrafusának módosítása után lehetôvé tette az 1956-os háborús bûntettek elkövetôinek felelôsségre vonását.
1993. okt. 19. Az elôzetes hatpárti egyeztetés ellenére sem sikerült megválasztani az ombudsmant és az adatvédelmi biztost.
1993. okt. 23. Észak-Írországban tíz halálos és számos sebesült áldozata van annak a bombamerényletnek, amelyért az Ír Felszabadítási hadsereg (IRA) vállalta a felelôsséget. A merényletre a szélsôséges Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) kocsmai vérfürdôvel válaszoltak.
1993. okt. 26. Megkezdôdtek a nagymarosi körgát elbontásával kapcsolatos munkálatok.
1993. okt. 30. A Demokratikus Charta nagygyûlésén több ezren tiltakoztak a közszolgálati média kormányzati megszállása ellen.
A Fidesz Országos Választmánya a pártelnök által támogatott Szájer Zsoltot választotta meg a testület elnökének Fodor Gáborral szemben.
1993. nov. 3. Fodor Gábor kilép a Fideszbôl, és lemond képviselôi mandátumáról.
1993. nov. 6. A MIÉP elsô országos gyûlésén Horváth Lajost a párt ügyvezetô elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választották.
1993. nov. 8. Ungár Klára és Molnár Péter is elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
1993. nov. 14. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemû piacosításának programját. Az országba hatalmas mennyiségû külföldi tôke áramlik.
1993. nov. 22. Antall József javaslatára Göncz Árpád az MTI vezérigazgatójává nevezi ki Alexa Károlyt, egy kormánypárti hetilap fôszerkesztôjét, a köztársasági elnököt legélesebben támadó publicisták egyikét.
Antall Józsefet influenzás megbetegedéssel kórházba szállítják.
1993. dec. 2. A kormány döntést hozott a bankkonszolidáció újabb fordulójáról, amely 120 milliárd forintos tôkeemelést jelent nyolc kereskedelmi bankban.
1993. dec. 3. Michal Kovac szlovák államfô lemondásra szólította fel Meciar miniszterelnököt, mivel az sértô hangnemben beszélt különbözô szlovák politikusokról és nemzetközi pénzintézetekrôl.
1993. dec. 6. A bíróság másodfokon 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Lengyel László politológust, aki egy elôadásában azt állította, hogy a  közigazgatásban teljes a korrupció, a fôosztályvezetôk és a miniszterek is megvásárolhatók. Lengyelt Antall József jelentette fel júliusban a kormány nevében.
1993. dec. 7. Az Országgyûlés elfogadja a honvédelmi törvényt.
1993. dec. 10. Antall József állapota válságosra fordul.
1993. dec. 11. Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozza Antall Józsefnek.
1993. dec. 12. Meghal Antall
József.
Választásokat és népszavazást tartanak Oroszországban. A választók többsége megszavazza a rendkívül kiterjedt elnöki jogköröket tartalmazó alkotmányt, de a parlamentben Jelcin ellenfelei, a kommunisták és Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja jelentôs többséget szereznek.
1993. dec. 13. Az MDF országos választmányának és parlamenti frakciójának együttes ülésén Boross Pétert jelölték miniszterelnöknek.
1993. dec. 14. A parlament egy ellenszavazattal országos gyásznappá nyilvánította Antall József temetésének napját. A nemmel szavazó Gadó György a frakcióvezetô, Kuncze Gábor felszólítására kilépett az SZDSZ képviselôcsoportjából.
1993. dec. 17. Közel negyedmillió ember rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál a parlament kupolacsarnokában.
1993. dec. 18. Antall Józsefet több tízezren kísérték utolsó útjára a Fiumei úti temetôbe.
1993. dec. 19. Szabó János földmûvelésügyi minisztert választották a kormánykoalíciót támogató Egyesült Kisgazdapárt elnökének.
1993. dec. 21. Az Országgyûlés kormányfôvé választotta Boross Pétert. A belügyi tárcát Kónya Imre, addigi frakcióvezetô vette át. Az MDF frakcióvezetôjének Kulin Ferencet választották.
Borisz Jelcin Sztálin születésnapján kiadott rendeletével megszünteti a KGB-t.
1993. dec. 22. Módosították a választási törvényt, 5 százalékra emelték a pártok parlamentbe jutásának küszöbét. Nem kapott kétharmados többséget a kormánynak az a javaslata, hogy a külföldön élô vagy tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhassanak, s kedvezményes mandátumszerzési lehetôséghez jussanak a kisebbségek.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta