Nagy Bálint

Lehetett volna zarándokhely

Bán Ferenc varjúlaposi templomáról


„Az építészet a formák rendszerbe szedésével rendet teremt, letisztult szellemi alkotást hoz létre: a formákkal érzéseinkre hat, plasztikai élményeket vált ki, a kialakított kapcsolatrendszerrel mély visszhangot ébreszt bennünk, hiszen olyan rend mértékét adja meg, melyet a világegyetem rendjével összhangban levônek érzünk. Amikor szellemünk irányát és szívünk lüktetését meghatározza, megérezzük a szépséget.”

Le Corbusier

„Az álmok értelmezésük szerint valósulnak meg.

Ez az ébrenlétre is érvényes.”

Mezei Árpád

Ezerkilencszázötven és ötvenöt között a franciaországi Ronchamp-ban Le Corbusier megépítette a modern építészet máig legnagyobb hatású épületét. Szentkirályi Zoltán szerint „a ronchamp-i zarándokkápolna az építés »poézisének« olyan lehetôségeit tárta fel, mely fordulatot hozott a XX. század építészetében. Ez a határkô, ameddig az építészet történeti idôszaka tart. Ami utána következik, az már napjaink építészete.”

Ezerkilencszázötvenöt óta nem lehet úgy templomot tervezni, építeni, mintha Ronchamp nem épült volna fel.

A ronchamp-i templom „az egyenes-derékszög elvre épülô építészet” (Mezei Árpád) utáni Le Corbusier-i életmu csúcsa. Bán Ferenc jól tudta-tudja ezt. A Varjúlaposra tervezett templom terve – nem tudom, mennyire tudatosan – tiszteletadás a ronchamp-i építônek.

A mu, amelyrôl mostan szó van, egy kicsi kápolna. Alapterülete mintegy száz négyzetméter, tömege sem éri el a kisebb családi házak méretét. Kicsinysége ellenére monumentális. Szerkesztése fegyelmezett és feszes. Szoros rokonságban áll a román kori centrális templomokkal és a tizennyolcadik századi nagy franciák, Etienne–Louis Boullée és társai muveivel. „Az építészet nem turi a fecsegést” – írja a szerzô magáról.

Az épület két fô tömegbôl és az összekapcsoló átmeneti részbôl áll. Az egyik elem alaprajza három egymás melletti négyzet. Jobbról balra, lépcsôsen emelkedô tömeg, a legmagasabb tetején a „toronysisakkal”. A templomtér fô tömege egy ellipszis alapú, egyenes tengelyu, ferde metszésu csonka kúp. Az összekapcsoló elem vízszintes tengelyu, négyzet alapú, fél csonka gúla. A belsô térben pontosan követhetô e három geometriai elem áthatása mint az építészeti formálás alapvetô eszköze. Ívelt és szögletes kubusok harmonikus együttélése, kontrasztok és kiegyenlítôdések, sorolás, ritmus, szimmetria és aszimmetria.

Az épület az építészettörténet azon muveinek sorába tartozik, melyekrôl – kicsit pongyolán – azt szokták mondani: „nagy szobrászati tudással, formázó készséggel készültek”. Magam pontosabbnak és az építészeti megfogalmazáshoz közelebb állónak érzem annak a ténynek a rögzítését, hogy az épületnek öt (vagy több) homlokzata van. Az épületet méretei, körüljárhatósága, plasztikussága ugyanakkor mégis szoborszeruvé teszik. Tömegének kontúrja, összemetszôdései minden képzeletbeli lépésrôl, minden nézôpontból finoman változva, más-más képet mutatnak.

A „toronysisak” éleivel és átlóival megrajzolt kocka.

A zömök, zárt tömegen egy könnyed, áttört jelzés, a „kocka rehabilitációja” (Beszélô, 2000, március) irányában tett gesztus.

Le Corbusier a régi helyén, korábbi templomok megmaradt köveibôl építette templomát. Az ívelt, monolit vasbeton tetôvel korának legkorszerubb technológiáját alkalmazta. Bán épületének meghatározó formáját az Alföldön máig élô, ôsi technológiával, helyszínen található anyagok felhasználásával épített épületként tervezte. Földbe ásott fa, cölöpökre font vesszô, váz közé döngölt, tapasztott vályogfal, úgynevezett vert fal, fehérre meszelve. (A monolit vasbeton szerkezetnek is ez az építéstörténeti elôzménye.) Fedése a szerkezettel és a gondolattal teljes összhangban fazsindely.

A templomtér fala szinte teljesen tömör, azt a védelmet és biztonságot sugározza, melyet látogatói elvárnak tôle.

A felületek dísztelenek, csak a forma, az anyag és a fény létezik. A szószéket és a felette – a perspektívát erôsítendô – ferdén elhelyezett keresztet, takart, periszkópszeru nyíláson keresztül érkezô fény világítja meg. A templomtér a tetô síkjában kialakított, szerkezeti gerendákkal osztott kereszt alakú nyíláson át kap misztikus megvilágítást.

A templom tervei 1993–95 között születtek, Bágyi István fiatal, lelkes, varjúlaposi katolikus pap felkérésére. A megrendelô tartózkodással fogadta a vázlatokat, de a tanyasi emberek, a templomot majdan használó hívôk egyértelmu, egységes kiállása a terv mellett meggyôzték ôt a koncepció helyességérôl. A pap korai halála az épület felépítését megakadályozta. Így a fontos mu oly sok más, papíron maradt tervvel együtt csak kevesekhez jut el. Ezért tartottam fontosnak felhívni rá az olvasó figyelmét.

„Most azért, mivelhogy az Úr választott téged, hogy néki szent házat építs: légy erôs és készítsd meg azt.” Krónika I. könyve 28. 10.

Bán Ferenc DLA (1940 Tokaj, Ybl-díj 1986, Kossuth-díj 1994)

Épületek:

1969–70 Balatonföldvár, Üdülôhelyi klub

1969–72 Mátészalka, MOM Szemüveglencse és Folyadékmérô Gyára

1972–77 Nyíregyháza, Megyei Tanács Továbbképzô Intézete

1973 Nyíregyháza, Bessenyei György síremléke

1974–78 Nyíregyháza, TITÁSZ Székház

1979–81 Nyíregyháza, Muvelôdési Ház

1980–85 Mátészalka, Városháza

1981–82 Nyíregyháza, katolikus templom

1981–83 Kisvárda, Városháza

1981–83 Tiszavasvári, Városháza

1983–85 Nyíregyháza, Szakszervezeti Székház

1983–85 Nyíregyháza, Színészlakóház és Muvész Presszó

1986–88 Mátészalka, Színház

1987 Záhony, uszoda; Nyíregyháza, lakóházak, iskolák

1990 Nyíregyháza, napenergia-ház

1996 Nyíregyháza, Metropol Áruház

Tervpályázatok:

I. díjas pályázatok

1970 Nyíregyházi Muvelôdési Ház

1973 Bessenyei György síremléke

1988 OKHB Bankszékház

1989 Miskolc, Avas templom, kolostor (Ficzek Istvánnal)

1992 Európa Szálló

1992 Világörökség, Párizs

1993 Metropol Áruház

1996 Debreceni Kollégium

1997 Nemzeti Színház, Budapest

1999 Clark Ádám téri irodaház

2000 Jókai téri épületegyüttes, Nyíregyháza


Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta


C3 Alapítvány      c3.hu/scripta/