„A képzômûvészet kellemes élvezeteket
nyújt számunkra. Az építészet természetesen
hasznosságot társít az örömhöz.”
Étienne-Louis Boullée
„A jelen tágassága aszerint alakul, hogy a múltnak
és jövônek mekkora részét foglalja magában.”
Mezei Árpád
A történelem során az épített környezet
objektumait rendszeresen átalakítják. Sok okból:
változnak a stílusok és a rendszerek, a befogadott
technológiák; életformák elavulnak, vagy elavultnak
vélik ôket, a város szerkezete, a benne élô
közösségek mozgásban vannak, stb. Az okok és
a beavatkozás elôjele, minôsége, erôszakossága
kultúránként eltérô. A huszadik század
második felében a beavatkozások száma a sokszorosára
nôtt, és a kommunikáció egyidejûsége
jóvoltából azonnal tudomást is szerzünk
róluk. Tömeges jelenségrôl van szó.
Néhány kiragadott példa: Régiónkban
templomok és zsinagógák sokaságából
magtár, bútorraktár, vívóterem, jobb
esetben technika háza lett. „A szocializmusban nincsenek szegények,
elmebetegek” szlogen jegyében nem építettek (elme-)
szociális otthonokat, így ezeknek vidéki kastélyok,
kúriák adtak otthont. Az udvarházak tsz-központokká
alakultak. Van pozitív hazai példa is: a mûveléssel
felhagyott fertôrákosi kôfejtô évtizedek
óta látogatott barlangszínház.
Észak-Amerika keleti partján a nagy iparvárosok
kiüresedett városrészeinek loftjai a változó
életformákat befogadni képes, vonzó lakásokká
alakultak. New Englandtól Vermontig divatos lakó- vagy hétvégi
házzá rendezték be a funkciójukat vesztett
barnokat.
Nyugat-Európában értékes architektúrájú,
fontos városképi szerepet viselô, nagy ipari, közlekedési
létesítményeket terveztek át kulturális
intézménnyé. A legismertebbek ezek közül
a párizsi pályaudvar épületében 1986-ban
megnyitott Musée d’Orsay és a londoni Tate Gallery idén
átadott, dokkból átalakított új épülete.
A kilencvenes évtizedben a hazai kulturális, gazdasági
élet mozgékony szereplôi: kultúrmenedzserek,
vendéglôsök, mûgyûjtôk, képzômûvészek,
építészek, egyetemi hallgatók találtak
néhány figyelemre méltó helyszínt. A
Vörösvári Ákos fékezhetetlen energiájával
létrehozott Elsô Magyar Látványtár otthonosan
rendezkedett be a Mujdricza Péter segítségével
áttervezett tapolca-diszeli vízimalomban.
A Lévay Jenô által újra felfedezett Dorog–Esztergom
közötti dunai szénátrakó ez idáig
Szellemi átrakó, Váltótér, Repülô
híd neveken számtalan képzômûvészeti
akció inspirálója és modellje. Néhány
általam instruált építészhallgató
a Biatorbágy melletti (Matuska Szilveszterrôl elhíresült)
viadukt és környékének újrahasznosításával
kísérletezett. Többeket foglalkoztat a budafoki barokk
lôporraktár hasznosítása. A Trafó – Kortárs
Mûvészetek Háza, a Fonó, a (zugligeti) Remíz,
a Dokk a budapesti kulturális és vendéglátó
világ bejáratott, változó építészeti
színvonalú, de karakteres elemei.
A Rosta S. Csaba választotta ipari mûemlék, a pinnyédi
Rábca-híd önmagában is egyedülálló,
kiváló alapanyag.
A burjánzó természeti környezetben álló,
ötven méter fesztávolságú, acélrácsos
szerkezetû híd ezernyolcszázötvenháromban
épült. 1908. július huszonkilencedikére virradó
éjszaka – egy darabban, két uszályon – új helyére
vontatták. A híd ritka szerencséje: elôször
helyet változtat, majd – felöltöztetve – funkciót.
(N. B. Az építészet ruha.)
A híd-múzeum ötletének különleges
súlyát a MADI-háttér adja. A MADI – Mozgás,
Absztrakció, Dimenzió, Invenció – nemzetközi
mûvészeti mozgalom. 1946-ban indult Buenos Airesbôl,
kezdeményezôje Carmelo Arden Quin. A MADI alapgondolatára
Kassák, Moholy-Nagy, Péri munkássága is nagy
hatással volt. A MADI elsô magyarországi bemutatkozásán,
1993-ban a Gyôri Mûcsarnokban és a budapesti Kassák
Múzeumban a második avantgárd generáció
(Csiky, Fajó, Bak, Haraszty, Keserû) és fiatal mûvészek
(Bányász, Saxon, Marafko) állítottak ki. Azóta
folyamatos a MADI jelenléte a hazai és külföldi
kiállítótermekben. Fontos esemény volt az 1995-ös
gyôri nemzetközi MADI fesztivál. Az ott felajánlott
mûvek alapozták meg a Mobil MADI Múzeum anyagát.
A Nemzetközi MADI Múzeum Alapítvány 1997
végén megbízta a gyôri RAS Stúdiót,
Rosta S. Csaba építészt az építészeti
koncepció elkészítésével.
„Legyen ez a híd kedvenc találkozóhelye a kortárs
képzômûvészet barátainak, a modern építészet
és technika híveinek! Nem csak egyszerûen keresztül
lehet majd sétálni rajta és nézelôdni
meg-megállva. Reméljük mindenki be is akar menni. Mert
odabent állnak majd a kiállítások, a geometrikus-absztrakt
mûvészet szellemes, színes, formabontó és
újabb formák teremtésére indító
darabjai. És lesz még bent kávézó, olvasóterem,
könyvesbolt is, hogy sokáig maradhasson, aki jól érzi
magát. Mert legyünk ôszinték, egy hídon
kiállítást nézni, folyóiratot olvasni,
ebédelni vagy éppen konferenciát tartani rendhagyó
dolog. A mi hidunk, a MADI Múzeumhíd ilyen lesz.” Ez olvasható
egy 1998-as, lelkes szórólapon.
Rosta azonosult a feladattal. A buja természeti környezet,
a karakteres ipari tárgy és a funkció példás
harmóniáját teremtette meg. Alaprajza – miként
a víz felülete – visszatükrözi a híd tartószerkezetének
ívét. Az új szerkezetek a híd elemeinek magától
értetôdô folytatásai. Rosta pontos érzékkel
egyensúlyozza ki a meglévô és a hozzáadott
tömegek arányát. Anyaghasználata az adottságokkal,
a választott stílussal és mondanivalójával
tökéletes összhangban van. Az üveg alkalmazása
járófelületként a technikai lehetôségek
határát tágítja, térelhatárolóként
a kint is vagyunk-bent is vagyunk illúzióját szolgálja.
A tetôteraszra felvezetô – a híd ívét
követô – lépcsô szellemes és bátor
megoldás.
A MADI a geometrikus-absztrakt képzômûvészet
formai szabadságát hirdeti, vidám, játékos
és színes. Ebben az értelemben Rosta S. Csaba MADI
Múzeumhíd terve originális MADI-mû.
A MADI Múzeumhíd tervezett átadásának
idôpontja 2000. december 31. Ma már egyértelmû,
hogy ebbôl semmi sem lesz. A gyôri önkormányzat
felajánlása – a híd 99 éves bérletére
– lejár. Az alapítvány dolgozik a MADI gyûjtemény
hivatalos elfogadtatásán. Ennek egy része jelenleg
– Mucha József tulajdonos jóvoltából – megtekinthetô
a kôkapui (BAZ megye, Sátoraljaújhely, Pálháza)
Károlyi-vadászkastélyban mûködô hotelban.
Rosta S. Csaba építész vezetô, tervezô
BME Építészmérnöki Kar, Budapest,
1990
Munkái
RAS Galéria Hajó, Gyôr
Vízisí fogadóépület
ATS hajó, Bécs
Yachtkikötô, Gyôr
1996 Mûjégpálya, Gyôr
1997 Tóparti lakópark, Gyôr
1997 Termál Fürdô és Hotel, Kapuvár
1997–98 MADI MÚZEUMHÍD, Gyôr
1998–99 Bank és bevásárlóközpont,
Tatabánya
1997–99 Árpád tömbrehabilitáció, Gyôr
1999 Patak utcai sorház, Gyôr
1999 Aranyossziget utcai ház, Mosonmagyaróvár
1999 Fôapátsági fogadóépület
és Üvegmûvészeti
mûhelygaléria
1999 Lakópark, Nagykovácsi
1999 Mitsubishi szalon és szerviz, Gyôr
Céltorony és lelátó, Gyôr
Pályázatok:
1996 Expo’96 – híd pályázat
Vásárhelyi közúti híd pályázat
– I. díj
1997 Baross sétálóutca – szoborpályázat,
Gyôr
1998 Termál Fürdô és Hotel pályázat,
Gyôr
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu