jan. 1. Népszámlálás kezdõdik Magyarországon.
jan. 12. Líbiában Moamer el-Kadhafi, a Forradalmi Parancsnoki Tanács vezetõje alakít kormányt.
jan. 14–15. Huszonnyolc európai kommunista és munkáspárt tanácskozása Moszkvában.
jan. 15. Magyarországot további három évre beválasztják az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa keretében mûködõ, a nõk helyzetével foglalkozó bizottságba.
jan. 20. Magyar–amerikai megállapodás a második világháború elõtti kereskedelmi adósságok rendezésérõl.
jan. 21. Párizsban bejelentik, hogy francia harci és kiképzõ-repülõgépeket adnak el Líbiának.
jan. 25. Richard Nixon elnök korlátozza az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállításokat.
jan. 27. Kádár János és Fock Jenõ négynapos látogatásra érkezik az NDK-ba.
jan. 28–30. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén lemond O. Cernik miniszterelnök. Utóda Lubomír Strougal.
febr. 1. A Szovjetunió és az NSZK kereskedelmi egyezményt köt.
febr. 3–5. Magyar–román tárgyalások Nagyváradon a tudományos és mûszaki együttmûködésrõl.
febr. 5. Az MTA 130. közgyûlésén Erdey-Grúz Tibort a testület elnökévé, Erdei Ferencet a fõtitkárává választják, és elfogadják az új szervezeti felépítést.
febr. 5–6. Varsóban több hónapos lengyel–nyugatnémet tárgyalássorozat kezdõdik a két ország viszonyának rendezése érdekében.
febr. 12. Bemutatják Jancsó Miklós Így jöttem címû filmjét.
febr. 24–25. A szocialista országok pártvezetõinek tanácskozása Szófiában ideológiai és politikai kérdésekrõl.
márc. 1. Ausztriában – Bruno Kreisky vezetésével – a szocialisták nyerik a választásokat.
márc. 6. R. Nixon bejelenti, hogy az Egyesült Államok intervencióra készül Laoszban.
márc. 11. Irak elismeri a kurd területek belsõ autonómiáját.
márc. 14. Hirohito japán császár Oszakában megnyitja a világkiállítást.
márc. 19. W. Brand német kancellár és W. Stoph, az NDK miniszterelnökének találkozója Erfurtban. Ez az elsõ csúcstalálkozó a két német állam vezetõi között.
márc. 23–30. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban.
márc. 25. Az Elnöki Tanács az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából közkegyelmet hirdet.
márc. 26. Négyhatalmi tanácskozás kezdõdik Berlinben a város státusáról.
márc. 29. Súlyos összecsapások Belfastban.
márc. 31. Líbiát elhagyják az utolsó brit egységek.
ápr. 2. Budapesten felavatják a kelet–nyugati metró elsõ, Deák tér–Fehér út közötti szakaszát.
ápr. 3–5. Magyarországon nagyszabású ünnepségek a felszabadulás 25. évfordulóján. 4-én Budapesten, a Felvonulási téren katonai díszszemlét tartanak.
ápr. 7. Zoboki Sándor fõhadnagy egy MIG–15-ös vadászgéppel Olaszországba menekül. Szeptember 15-én távollétében halálra ítélik.
ápr. 16. Bécsben megkezdõdnek a stratégiai fegyverkezés korlátozását célzó szovjet–amerikai (SALT-) tárgyalások. – Bemutatják Kósa Ferenc és Csoóri Sándor Ítélet címû filmjét.
ápr. 17. Csaknem katasztrófával végzõdik az amerikai Apollo–13 expedíciója.
ápr. 20. Bécsben Bruno Kreisky alakít kormányt.
ápr. 21–22. Ünnepi megemlékezések Moszkvában V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából.
ápr. 22. Az 1966-ban várossá nyilvánított Tiszaszederkény a Leninváros nevet kapja.
ápr. 29. Amerikai és dél-vietnami csapatok lépik át a kambodzsai határt. Az akció célja Kambodzsa semlegességének megvédése. Júniusban az amerikai haderõt kivonják az országból, a dél-vietnamiak azonban maradnak.
máj. 4. Az Ohio állambeli Kentben négy halálos áldozata van a karhatalom beavatkozásának az indokínai háború ellen tiltakozó tüntetésen.
máj. 5. A magyar Minisztertanács nyilatkozatban ítéli el az Egyesült Államok dél-ázsiai politikáját.
máj. 6. Prágában aláírják a 20 évre szóló szovjet–csehszlovák kölcsönös barátsági, együttmûködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt.
máj. 11. A CSEMADOK közgyûlése Pozsonyban.
máj. 12. Az MTA tudományos ülésszakot rendez Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából.
máj. 26. Szovjet–kínai egyezmény Észak-Vietnam együttes katonai és gazdasági segítésérõl.
máj. 30. – jún. 4. Kairóban ülésezik a Palesztin Nemzeti Tanács, amely valamennyi palesztin szervezet egységének megteremtésére törekszik.
máj. 30. – jún. 7. Az Ünnepi Könyvhétre megjelenik többek között Sík Endre Bem rakparti évek címû visszaemlékezése.
május Véget ér a jemeni polgárháború.
jún. 2–5. Fock Jenõ miniszterelnök látogatása Jugoszláviában.
jún. 2–6. Péter János külügyminiszter látogatása Oslóban.
jún. 7. Olaszországban elsõ ízben tartanak regionális választásokat.
jún. 11. Jordániában kiújulnak a harcok a palesztin fegyveres szervezetek és a kormányerõk között.
jún. 17–21. U-Thant ENSZ-fõtitkár a közel-keleti rendezésrõl tárgyal Moszkvában.
jún. 18. Nagy-Britanniában a konzervatív párt nyeri a választásokat. 20-án Heath alakít kormányt.
jún. 19. R. Nixon amerikai elnök nyilvánosságra hozza új közel-keleti rendezési tervét.
jún. 21–22. A Varsói Szerzõdés tagállamainak külügyminiszteri konferenciája memorandumot fogad el az európai biztonsági értekezletrõl.
jún. 29. – júl. 17. Nasszer egyiptomi elnök látogatása a Szovjetunióban.
júl. 3–9. Finn–magyar barátsági hét Helsinkiben és Budapesten.
júl. 6. Rumor miniszterelnök lemondását követõen egy hónapos kormányválság kezdõdik Olaszországban.
júl. 7–8. Koszigin szovjet miniszterelnök romániai látogatása során aláírják a 20 évre szóló román–szovjet kölcsönös barátsági, együttmûködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt.
júl. 9. A Szovjetunió is közzéteszi közel-keleti rendezési tervét.
júl. 10. A szocialista országok Nemzetközi Beruházási Bank létrehozásáról írnak alá szerzõdést Moszkvában.
júl. 15. – aug. 3. Dokkmunkások általános sztrájkja Angliában.
júl. 17–20. Kekkonen finn köztársasági elnök moszkvai látogatása.
júl. 19. A magyar sajtó közli a IV. ötéves terv irányelveit.
júl. 22. Az Egyesült Arab Köztársaság bejelenti, hogy elfogadja az amerikai közel-keleti rendezési tervet. Négy nappal késõbb Jordánia közli, hogy szintén támogatja a javaslatot, Irak és a palesztin szervezetek azonban elutasítják azt.
júl. 26. Moszkvában Gromiko szovjet és Scheel nyugatnémet külügyminiszter vezetésével megkezdõdnek a szovjet–NSZK egyezményt elõkészítõ tárgyalások.
aug. 5. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – a négy nagyhatalom – elfogadják a közel-keleti rendezési tervet.
aug. 7. Az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael, valamint Jordánia és Izrael aláírják a fegyverszüneti egyezményt, amelyet háromhavonta többször meghosszabbítanak.
aug. 7–12. W. Brandt látogatása Moszkvában. 12-én a Szovjetunió és az NSZK vezetõi egyezményt írnak alá, amelyben leszögezik, hogy nem támasztanak területi követeléseket (megerõsítik az Odera–Neisse határt), és a felmerülõ problémákat kizárólag békés úton rendezik.
aug. 13. Bemutatják Kézdi Kovács Zsolt Mérsékelt égöv címû filmjét.
aug. 17. A Szovjetunióban felbocsátják a Venyera–7 elnevezésû ûrszondát, amely decemberben éri el a Vénusz bolygót.
aug. 19. I. (Szent) István király születésének 1000. évfordulója alkalmából megemlékezések Székesfehérváron.
aug. 21. – szept. 2. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének látogatása Szudánban, Tunéziában és az Egyesült Arab Köztársaságban.
aug. 27–28. A Palesztin Nemzeti Tanács ammani ülésén a háború folytatása mellett foglal állást.
szept. 4–5. Elnökválasztás Chilében. A szavazáson egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, így a parlament két háza bízza meg Salvador Allendét az elnöki teendõkkel.
szept. 6. Arab terroristák eltérítenek egy amerikai, egy svájci, majd 9-én egy angol utasszállító repülõgépet. A túszválság 30-án ér véget Ammanban, anélkül, hogy Izrael teljesítette volna a terroristák követeléseit.
szept. 8–10. Zambiában 54 el nem kötelezett ország részvételével rendeznek konferenciát.
szept. 16. Magyarország és az NSZK hosszú távú gazdasági együttmûködési szerzõdést ír alá Budapesten.
szept. 17–27. Polgárháború Jordániában, a harcba iraki és szíriai katonai egységek is beavatkoznak. Jordánia és a Palesztin Felszabadítási Front október 13-án köt békét.
szept. 21–25. A FAO európai konferenciáját Budapesten tartják.
szept. 28. Meghal G. A. Nasszer egyiptomi elnök. Utóda október 5-étõl A. Szadat.
szept. 30. – okt. 3. Az Országgyûlés õszi ülésszakán elfogadják a IV. ötéves tervet.
okt. 5. Kanadában a Quebeci Felszabadítás Front elrabolja a külügyminisztert és egy angol diplomatát. A túszokat 18-án kivégzik, mivel a kormány nem teljesíti követeléseiket.
okt. 6–13. Pompidou francia köztársasági elnök látogatása a Szovjetunióban.
okt. 8. Bemutatják Szabó István Szerelmesfilm címû alkotását.
okt. 11. Párizsban bejelentik, hogy 1971 végéig kivonják Csádból a polgárháborúban a kormánycsapatokat támogató francia haderõt.
okt. 20–21. Huszonhét európai kommunista és munkáspárt tanácskozása Moszkvában.
okt. 20–22. Az európai szocialista országok bányászszakszervezeteinek tanácskozása Budapesten.
okt. 26. – nov. 4. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Budapesten tartja VIII. kongresszusát.
okt. 26–27. Szovjet és amerikai atomtudósok elsõ közös megbeszélése Moszkvában.
nov. 4. S. Allende chilei elnök programbeszédében a nyomor és a munkanélküliség felszámolását ígéri, és politikai, gazdasági reformokat hirdet.
nov. 6. Az októberi szocialista forradalom ünnepének elõestéjén a Kínai Kommunista Párt reményének ad hangot, hogy rendezni tudják a szovjet–kínai kapcsolatokat.
nov. 9. Meghal De Gaulle tábornok.
nov. 16. A Nemzetközi Beruházási Bank elsõ ülése Moszkvában.
nov. 17. A Luna–17 szovjet ûrhajóról leszáll a Holdra a Lunahod–1 elnevezésû holdjáró jármû, amely az elsõ mozgó kísérleti állomás.
nov. 23–28. Az MSZMP X. kongresszusa. A tanácskozás, melyen L. I. Brezsnyev is részt vesz, korrekciókat javasol a gazdasági mechanizmus reformjában, állást foglal a „szocialista demokrácia” fejlesztése és az életszínvonal emelése mellett. Kádár Jánost újra megválasztják a párt elsõ titkárává.
nov. 30. Jemen déli része függetlenné válik Jemeni Népi Köztársaság néven.
dec. 1. Csehszlovákia népszámlálási adatai szerint 572 568 magyar él az országban, a magukat magyar anyanyelvûnek vallók száma pedig 621 588 fõ.
dec. 2. Caetano portugál miniszterelnök bejelenti, hogy gyarmataik az egységes portugál államon belül autonóm státust kapnak.
dec. 6–8. W. Brandt kancellár varsói látogatása során aláírják azt a nyugatnémet–lengyel egyezményt, amely elismeri a fennálló államhatárokat, és a béke megõrzését, a kölcsönös kapcsolatok javítását irányozza elõ. Varsóban Brandt térdre ereszkedik a nácizmus áldozatainak emlékmûve elõtt.
dec. 9–10. A belga parlament elfogadja az évek óta tartó nyelvi vitát lezáró nyelvtörvényt: ez kulturális autonómiát biztosít a flamand, vallon és német anyanyelvû területeknek.
dec. 10. Az irodalmi Nobel-díjat Alekszander Szolzsenyicinnek ítélik oda, aki azonban nem veheti át kitüntetését Stockholmban.
dec. 14. A drasztikus áremeléseket követõen sztrájk robban ki Gdanskban. A katonaság tüzet nyit a békés tüntetõkre, többen meghalnak. Emiatt további tüntetések és sztrájkok kezdõdnek Gdanskban, Szczeczinben, Wroclawban, Sopotban, Gdyniában. – A spanyol kormány különleges intézkedéseket hoz a baszk szeparatista mozgalom visszaszorítására.
dec. 14–16. Magyar–csehszlovák tárgyalások Budapesten a népgazdasági tervek összehangolása érdekében.
dec. 15–18. Moszkvában ülésezik a KGST Végrehajtó Bizottsága.
dec. 16. A hivatalos lengyel közlemény szerint „zavargások” miatt volt szükség a „biztonsági szervek” bevetésére. A válság a legfelsõ vezetésre is kiterjed: 20-án Wladislaw Gomulkát leváltják a Lengyel Egyesült Munkáspárt élérõl, és Edward Gierek kerül a helyére. Az új államfõ J. Cyrankiewicz, s a miniszterelnök helyette P. Jaroszewicz.
dec. 16–17. Az MTA „Napjaink lenini békepolitikája” címmel rendez tudományos konferenciát.

Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.hu