Kronológia

---

1988. jan. 1. Hatályba lép az új útlevéltörvény, valamint a személyi jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról és a vállalkozási adóról szóló törvény.

Budapesten – több száz értelmiségi aláírásával – nyilatkozatot adnak ki, amely elítéli a Ceausescu-rendszert, és szolidaritásáról biztosítja a diktatúra ellen küzdôket. A felhívást nemzetközi sajtótájékoztatón teszik közzé Für Lajos lakásán, Vásárhelyi Miklós elnökletével.

1988. jan. 8. Önálló lap kiadását engedélyezik öt településnek.

1988. jan. 16. Megtartja történetének elsô nyilvános ülését a KISZ KB.

1988. jan. 18. Megalakul a Homoszexuálisok Országos Egyesülete.

1988. jan. 19. A Budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban is megtartják az elsô tôzsdenapot.

1988. jan. 28. Vitát rendeznek Budapesten a nyilvánosságról, és felhívást adnak ki a Nyilvánosság Klub megalakítására.

Kezdetét vesz a Barátság 88 hadgyakorlat, melyen nyugati megfigyelôk is jelen vannak.

Menedék Bizottság alakul a romániai menekültek magyarországi segítésére.

1988. jan. 30. A Magyar Demokrata Fórum elsô nyilvános gyûlése a Jurta Színházban.

1988. jan. 31. Több kisszövetkezet és szervezet (pl. Göncöl, Isis, Maecenas) önálló kiadói jogot kap.

1988. febr. 1. A budapesti román nagykövetség elôtt Ceausescu politikája ellen tüntetnek.

1988. febr. 2. Foglalkoztatásszervezô bizottság alakul a fôvárosban, hogy a munkanélkülivé vált dolgozóknak segítséget nyújtson az álláskeresésben.

1988. febr. 4. A Szovjetunió Legfelsôbb Bírósága kivégzésük után 50 évvel rehabilitálja Nyikolaj Buharint és társait.

1988. febr. 8. Gorbacsov bejelenti, hogy a szovjet csapatokat kivonják Afganisztánból.

1988. febr. 10. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes bejelenti, hogy ez évben megkezdôdik a veszteségesen mûködô Mecseki, Nógrádi és Tatai Szénbányák szanálása.

1988. febr. 11–13. Az Európai Közösség állam- és kormányfôinek brüsszeli csúcsértekezletén döntenek a közösség 1992-re tervezett integrációjának megvalósításáról.

1988. febr. 15. Párhuzamos ünnepségeket rendeznek Moszkvában és Budapesten a Szovjet–magyar, illetve a Magyar–szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából.

1988. febr. 19. Király Zoltán vitaindító elôadásával újraindul a Rakpart Klub, amelyet 1986-ban az 1956 értékelésérôl rendezett vita miatt betiltottak.

1988. febr. 20. Megalakul a Vállalkozók Országos Szövetsége.

1988. febr. 22. Megalakul az Útlevél-bizottság – Bence György, Eörsi István, Kôszeg Ferenc, Sós Vilmos –, amely az új útlevélrendeletben is továbbélô visszásságokat kívánja felszámolni.

Grósz Károly írókat fogad a Parlamentben.

1988. febr. 24. Grósz Károly az újságíró-szövetségbe látogat.

1988. febr. 25. A kormány tárcaközi bizottságot hoz létre a Magyarországra érkezô román állampolgárok megsegítésére.

1988. febr. 26. A SZOT Elnöksége állásfoglalást ad ki, melyben elítélik „a mozgalommal szemben álló szervezetek" létrehozására tett kísérleteket.

1988. febr. 27. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter jugoszláviai látogatása során egyezményt ír alá a Dráva közös szakaszának hasznosításáról.

A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 40. évfordulóját ünneplik országszerte.

1988. február vége A 32 halálos áldozatot követelô szumgaiti zavargásokkal kirobban az azeri–örmény viszály Karabah hovatartozásáról.

1988. márc. 10. A kormányszóvivô bejelenti: a kormány nem vesz tudomást a hónapokkal korábban megalakult Magyar Demokrata Fórumról.

Házkutatást tartanak ellenzékiek lakásán. Röplapokat és egyéb kiadványokat foglalnak le.

1988. márc. 14. Grósz Károly egyházi vezetôkkel találkozik.

Pozsgay Imre elnökletével társadalmi szervezet alakul az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak szentelt emlékmû felállítására.

1988. márc. 15. A rendôrség ismert ellenzéki személyiségeket „preventív" ôrizetbe vesz a nemzeti ünnep reggelén. Mintegy 15 ezren tüntetnek Budapesten a Petôfi tér–Batthyány-örökmécses–Kossuth Lajos tér–Bem tér–Batthyány tér útvonalon. Tamás Gáspár Miklós a Kossuth-szobor talapzatán Kádár János távozását követeli, az ôrizetbe vett Demszky Gábor beszédét a Batthyány-örökmécsesnél Hodosán Róza olvassa fel. A Ráday Kollégiumban tartott beszédében Csengey Dénes az MDF nevében elhatárolódik a tüntetéstôl. A megmozdulások nyolc résztvevôjét ôrizetbe veszik.

1988. márc. 17. Felhívás jelenik meg a Szabad Kezdeményezések Hálózatának létrehozására.

Kádár János iparvállalatok vezetôivel találkozik. A találkozó után adott nyilatkozatában a fôtitkár kijelenti, hogy Magyarországon semmiféle válság nincs.

1988. márc. 18. Nemzetközi tudományos konferencia kezdôdik Gyôrben, a kelet-európai reformalternatívákról.

1988. márc. 23. Az MSZMP KB ülése a párt vezetô szerepének érvényesítésérôl, a politikai intézményrendszer mûködésének továbbfejlesztésérôl szóló elôterjesztést tárgyal. Május 20-ra összehívják az MSZMP országos értekezletét.

1988. márc. 25. Megszûnik a Tájékoztatási Hivatal.

1988. márc. 30. Harminchét egyetemista és fiatal diplomás megalakítja a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz).

1988. április Megjelenik Liska Tibor 25 éve írt mûve, az Ökonosztát.

1988. ápr. 1. Feloldják az áremelések bejelentésének kötelezettségét.

1988. ápr. 2. Barcsay Jenô halála.

1988. ápr. 3. Romániában ezentúl hivatalosan és a sajtóban csak a román helységnevek használhatók.

1988. ápr. 6. Demszky Gábor, Kôszeg Ferenc, Mécs Imre, Solt Ottilia és Philipp Tibor kiadják a Független Jogvédô Szolgálat alapító felhívását.

1988. ápr. 8. Kizárják az MSZMP-bôl Bihari Mihályt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanárát, Bíró Zoltánt, az Országos Széchényi Könyvtár fômunkatársát, Király Zoltánt, a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztô-riporterét és Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató Rt. tudományos fômunkatársát.

1988. ápr. 14. Shultz amerikai és Sevarnadze szovjet külügyminiszter aláírja az Afganisztánról szóló megállapodást.

1988. ápr. 20. A Baranya menti Ófalu által fölkért szakértôi bizottság jelentése szerint környezeti veszélyekkel jár, ha a falu területének közelében rádioaktív hulladékot helyeznek el.

1988. ápr. 21. Kádár János tudósokat, mûvészeket fogad.

1988. ápr. 23–24. Kétnapos felsôoktatási parlamentet tartanak Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen. A felsôoktatási ifjúsági parlament határozata sürgeti, hogy az egyetemen politikai tevékenységet folytató ifjúsági szervezetek is alakulhassanak.

1988. ápr. 29. Ceausescu bejelenti a településszerkezet átalakításának programját, mely szerint 2000-ig közel kétezer falut számolnának föl.

Megnyílik az elsô McDonald’s gyorsétterem Budapesten, a Régiposta utcában.

1988. május A Medvetánc címû folyóirat mellékleteként megjelennek a Fordulat és reform és a Javaslat a nyilvánosság és a tömegkommunikáció reformjára címû dolgozatok.

1988. máj. 1. Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata.

1988. máj. 2. A Baranya Megyei Tanács építési osztálya nem engedélyezi az Ófalu közelébe tervezett atomtemetô építését.

1988. máj. 4. Grósz Károly Nagy-Britanniába látogat.

A kormány költségvetési reformbizottságot alakít.

1988. máj. 14. A Metro Klubban 1028 alapító taggal megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.

1988. máj. 20–22. Az MSZMP országos értekezletén Kádár Jánost a párt elnökének választják meg. Utóda a fôtitkári tisztségben Grósz Károly. Megújítják a KB-t és a PB-t. A PB tagjai: Berecz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezsô, Pozsgay Imre, Szabó István, Tatai Ilona. (A PB-bôl kimarad: Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Lázár György, Maróthy László, Németh Károly, Óvári Miklós. Gáspár, Havasi, Lázár, Németh és Óvári a KB-ba se kerül be.) A KB titkárai Berecz János, Fejti György, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd, Szûrös Mátyás lesznek. A KB egyharmadát új tagok alkotják.

1988. máj. 27. Tüntetés a budapesti osztrák nagykövetség elôtt a bôs–nagymarosi vízlépcsô megépítésének osztrák támogatása miatt.

1988. máj. 29. II. János Pál pápa bíborossá nevezi ki Paskai László esztergomi érseket.

1988. máj. 29–jún. 2. Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozója Moszkvában.

1988. jún. 5. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) bejelenti megalakulását. A felhívást a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 ötvenhatos elítélt írja alá. A TIB, az Inconnu Csoport és az SZKH felhívást tesz közzé: a magyar társadalom követelje az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó eltemetését és egy nemzeti emlékmû felállítását, az ’56-os elítéltek priuszának eltörlését. Június 16-ára, Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulójára kegyeleti emlékezésre hívnak mindenkit.

1988. jún. 7. Kiskôrösön a borfelvásárlási zavarok miatt mintegy 2000 szôlôtermelô gazda tart tiltakozó felvonulást.

1988. jún. 8. Elsôként a Magyar Építômûvészek Szövetsége tiltakozik felhívásban a romániai magyar falvak megsemmisítésének terve ellen (a hónap folyamán tiltakozásukat fejezik ki többek között a SZOT, a KISZ, az MTA, az Országos Béketanács és a magyarországi egyházak képviselôi is).

1988. jún. 9. Timár Mátyást Bartha Ferenc váltja fel a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében.

1988. jún. 12. A munkásôrparancsnokok országos értekezletén Grósz Károly kijelenti, hogy ha szükséges, „adminisztratív eszközöket" is igénybe vesznek az ellenzékkel szemben.

1988. jún. 13. A SZOT elnöksége bejelenti, hogy nyugdíjazását kérte Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT fôtitkára.

1988. jún. 15. Az Egyesült Államok Kongresszusa emlékülést tart Nagy Imre halálának 30. évfordulója alkalmából.

1988. jún. 16. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Pére Lachaise temetô 44-es parcellájában felavatják Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét.

Független csoportok megemlékezést tartanak Budapest több pontján. A rákoskeresztúri temetô 301-es parcellájában Rácz Sándor és Fónay Jenô mond beszédet, Nagy Gáspár olvassa fel versét, majd Mécs Imre és Hegedûs László olvassa fel annak a 244 kivégzettnek a nevét, akikrôl biztosan tudják, hogy a 301-es parcellában nyugszanak. A temetôi megemlékezést, a sok száz résztvevôt nem zavarja meg a rendôrség. A Hôsök terét az ünneplôk nem tudják megközelíteni, így az összegyûltek nagy része a Hôsök terérôl a Batthyány–Nagy Imre-örökmécseshez vonul, bár itt is rendôrkordonba ütköznek. A körülbelül 200 fônyi ünneplô tömegbôl – a kettôs rendôrfal között – néhányan virágot helyeznek el az örökmécsesnél. A tüntetôk a Szabadság téren, a televízió épülete elôtt meghallgatják Kis János és Mécs Imre beszédét, majd Nagy Imre nevét skandálva a Vörösmarty térre vonulnak, ahol a rendôrség erôszakkal feloszlatja a tömeget. 19.30-kor a ferencesek Mártírok úti templomában mintegy háromszázan vesznek részt a gyászmisén.

1988. jún. 18. Göncz Árpád levelet intéz a június 16-án történtekkel kapcsolatban Grósz Károlyhoz. Ebben emlékezteti Grószt emberi és történelmi felelôsségére, és kéri: ne csak szavakban, hanem tettekben is határolódjon el a korábbi módszerektôl.

1988. jún. 21. A SZOT ülése Nagy Sándort választja a szervezet fôtitkárává.

Közleményt adnak ki az MSZMP és a Román Kommunista Párt levélváltásáról. A magyar fél kifejti, hogy fontos számukra a romániai magyarság helyzete, és találkozót javasol a két párt külügyi titkárai között.

1988. jún. 23. Az MSZMP KB a választási törvény módosításáról tárgyal. A törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az ún. spontán jelölés kizárásával az eddigieknél is kevesebb lehetôség legyen a hatalom által nem támogatott jelöltek megválasztására.

1988. jún. 24. 60 ezer magyar állampolgár zarándokol el a burgenlandi Darázsfalvára, hogy részt vegyen a II. János Pál pápa által celebrált misén.

1988. jún. 25. Megalakul a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (Tudosz).

1988. jún. 27. Budapesten, a Hôsök terén 70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. A román nagykövetség nem hajlandó átvenni a tüntetés szervezôi által fogalmazott tiltakozó levelet.

A budapesti pártbizottság a lemondott Havasi Ferenc helyére Jassó Mihályt választja elsô titkárnak. A Hazafias Népfront (HNF) Országos Elnökségének ülésén Grósz Károly fölveti, hogy újra kellene gondolni a népfront szerepét.

1988. jún. 28. Romániában – válaszul a „településrendezés" elleni magyar tiltakozásra – bezárják a kolozsvári magyar fôkonzulátust.

1988. jún. 29. Megkezdôdik az Országgyûlés nyári idôszaka. Állásfoglalást tesznek közzé a romániai falurombolásról. A nyugdíjazott Németh Károly helyett Straub F. Brunó akadémikust választják meg az Elnöki Tanács elnökének. A kormányba három új miniszter kerül. Az államminiszter Pozsgay Imre, az igazságügy-miniszter Kulcsár Kálmán, a mûvelôdési miniszter Czibere Tibor lesz. Az Országgyûlés új elnöke Stadinger István. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör közérdekû bejelentésben javasolja az Országgyûlésnek az alternatív katonai szolgálat bevezetését.

1988. júl. 1. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata szerint: Magyarországon újabb nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak hivatalos jóváhagyással.

A KGST-államok sajátos „hitelezését" szûkítendô, a kormány megszünteti az ún. stratégiai fontosságú kontingenstermékek szocialista exportjára adott külön állami támogatást.

Ausztriában törvénymódosítással lehetôvé teszik, hogy Magyarország is részesüljön az osztrák vámpreferenciákból.

Megalapítják a Magyar Közvéleménykutató Intézetet.

1988. júl. 2. Grósz Károly kijelenti: változatlanul kész eleget tenni a kormányfôként kapott bukaresti meghívásnak, hogy közvetlen párbeszédet folytasson a településrendezési tervek által kiélezett ellentétekrôl. Hangsúlyozza: Magyarország ezután sem kívánja felülvizsgálni a II. világháború utáni határokat, és a nézeteltérések feloldására sem akar igénybe venni semmilyen nemzetközi szervezetet, de az enyhülést akadályozná, ha Közép-Európában tartósan megromlana a viszony két szomszédos ország között.

1988. júl. 4. Az államminiszterré választott Pozsgay Imre helyett Huszár István lesz a Hazafias Népfront új fôtitkára.

1988. júl. 5. Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov.

1988. júl. 7. Nagy Sándor, a SZOT új fôtitkára kijelenti, hogy a készülô szakszervezeti törvényben szabályozni kell a dolgozók sztrájkjogát is, pontosan meghatározva a munkabeszüntetés módját, kereteit, hogy a sztrájkok ne kaphassanak politikai jelleget.

Bartók Béla temetése a Farkasréti temetôben.

1988. júl. 9. Jugoszlávia Vajdaság autonóm tartományában a Koszovóban élô szerbek és crnagoracok az állítólagos albán nacionalizmus ellen tüntetnek. Többen magyarellenes élû tüntetésrôl beszélnek.

1988. júl. 11. Grósz Károly nyilatkozatot ad a Newsweek címû amerikai hetilapnak, melyben kijelenti: „A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. (…) 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió katonai akciója mindezt megakadályozta." Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert „egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt".

1988. júl. 13. Gobbi Hilda halála.

1988. júl. 13–14. Az MSZMP KB ülésén a radikálisabb gazdaságátalakítási programot fogadják el. Ez elôirányozza a piaci eszközök fokozott alkalmazását (importliberalizálás, forintleértékelés, az ár- és bérrendszer átalakítása, a teljes foglalkoztatottságra való törekvés feladása). A testület indokoltnak nevezi, hogy törvényben szabályozzák a gyülekezési és egyesülési jogot. Az ülésrôl elôször sugároz összefoglalót a rádió és a televízió.

Hivatalosan közlik: az elsô félévben 6178 román állampolgár kért letelepedési engedélyt a magyar hatóságoktól. Támogatásukra a kormány alapot létesít.

1988. júl. 18. A konvertibilis valutákhoz képest 6 százalékkal leértékelik a forintot.

1988. júl. 19–30. Grósz Károly körútja az Egyesült Államokban. 22-én San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de „ha a család akarja, megfelelô körülmények között végsô nyugalomra helyezhetik" ôket. Több mint száz Amerikában élô magyarral találkozik, legtöbbjük 1956-ban hagyta el Magyarországot. Nagy Imrére és elítélésére vonatkozó kijelentéseivel mély felháborodást kelt. 26-án Washingtonban Grósz Károly rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni.

1988. júl. 25. Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter túlhaladottnak nevezi a „rendszerek harcáról" szóló elméletet.

1988. júl. 26. A SZOT elnöksége a Minisztertanácshoz intézett levelében kifogásolja, hogy a kormány a költségvetési hiány mérséklése érdekében a lakosságtól követel újabb erôfeszítéseket. A szakszervezetek sérelmezik, hogy a tömegeket érintô ár- és kamatemelések elôtt nem kérték ki a véleményüket.

1988. júl. 28. A kormány válaszol a SZOT bírálatára. Eszerint átfogó kérdésekrôl továbbra is tárgyal a szaktanáccsal, olyan részletkérdésekrôl azonban nem, mint amilyen a forintleértékelés vagy a támogatások leépítése.

A KISZ úgy látja: nem vállalhatja az egész ifjúság érdekképviseletét, ezért létre kívánja hozni a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát, amely népfrontként tömörítené a fiatalok különféle egyenjogú szervezeteit, köztük a KISZ-t.

1988. aug. 2. Szigethalmon a Magyar Néphadsereg és a szovjet déli hadseregcsoport képviselôinek jelenlétében falugyûlésen vitatják meg a helyi lakosság kérését, hogy csökkentsék a katonai gyakorlórepülések okozta zajokat és egyéb környezeti ártalmakat.

1988. aug. 4. Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár nyilatkozatban közli, hogy a minisztériumban felülvizsgálják azokat a jogszabályokat, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a volt ’56-os elítélteket. Grósz Károly közli, hogy „humanitárius szempontokból" megtörténhet az 1956-os szerepük miatt kivégzett magyar állampolgárok rendes eltemetése.

1988. aug. 8. Fegyverszüneti megállapodással véget ér az iraki–iráni háború.

1988. aug. 9. Az MSZMP PB megerôsíti: Magyarország érdekelt abban, hogy az itt lévô katonai erôkre már az elsô szakaszban kiterjedjen a hagyományos fegyveres erôk csökkentésérôl kötendô egyezmény. A testület szorgalmazza, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista államok együttmûködésében az emberi jogi és humanitárius kérdések.

1988. aug. 10. Miniszterhelyettesi rangban ifj. Marosán György a kormány új szóvivôje. Nyilvánosságra hozzák az Úttörôszövetség és a KISZ korábban bizalmas adatként kezelt költségvetését. 1987-ben a két szervezet rendelkezésére álló csaknem 1,5 milliárd forint 61 százaléka állami forrásból származott.

1988. aug. 11. A nagymarosi vízlépcsô építése miatt Visegrádon ideiglenes mederbe terelik a Dunát.

1988. aug. 13. Hegedüs András, volt miniszterelnök nyilatkozik a Képes 7-nek: „Szerintem (1956) nemzeti felkelés, amit nem forradalmárok csináltak, hanem a nemzeti ellenállás névtelen tömegei. Ebbôl az ellenállásból bontakozik ki a nemzeti felkelés."

1988. aug. 15. A hazai kisegyházak közül mûködési engedélyt kap a Magyar Iszlám Közösség is.

1988. aug. 19. Székesfehérváron az államalapítás tiszteletére tartott nagygyûlésen az Elnöki Tanács elnöke kijelenti: új, az állampolgárok és a hatalom viszonyát egyértelmûen szabályozó alkotmányra van szükség.

1988. aug. 20. Magyar független csoportok levelet intéznek a csehszlovákiai polgárjogi mozgalmak képviselôihez a szovjet invázió 20. évfordulóján. A TIB nevében Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós írják alá a levelet.

A budapesti bazilika elôtt több tízezres tömeg jelenlétében szentmisén emlékeznek meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. Paskai László bíboros bejelenti: az Elnöki Tanács és a kormány meghívta a pápát Magyarországra.

1988. aug. 22–23. Ülôsztrájk a budapesti román nagykövetség elôtt a romániai falurombolás elleni tiltakozásul.

A SZOT elnöksége nem ért egyet az egészségügyi tárcával abban, hogy már 1988-ban módosítani kell a táppénzszámítási szabályokat.

1988. aug. 23–24. Sztrájk a Mecseki Szénbányák István-aknájánál a hûségpénz körüli bizonytalanságok miatt. 1956 ôsze óta ez az elsô sztrájk Magyarországon.

1988. aug. 24. Pécsett megszületik az elsô magyar lombikbébi.

Chilében feloldják az 1973 óta érvényben lévô szükségállapotot.

1988. aug. 25. Eldôl, hogy heteken belül felszámolják a Ganz-Mávagot, mert a költségvetés nem hajlandó átvállalni a cég 17 milliárdos adósságát.

Tatai Ilona, a PB tagja kijelenti: veszteséges termelésre és kivitelre még államközi szerzôdések alapján sem kötelezhetôk a magyar vállalatok, mert e megállapodásokért az államnak kellene viselnie a felelôsséget.

1988. aug. 25–31. A szakkollégiumok és klubok társadalompolitikai tábora Szárszón. A tábor az ellenzéki szervezetek és személyiségek elsô nagyszabású találkozója.

1988. aug. 28. Grósz Károly és Ceausescu találkozója Aradon. Tárgyalásaik érdemi eredmény nélkül érnek véget.

1988. aug. 29. Magyar meghívásra az európai hagyományos fegyverzetekrôl tanácskoznak Budapesten a Varsói Szerzôdés és a NATO 5-5 tagállamának vezetôi, leszerelési szakértôi.

1988. aug. 30. Major László, az MSZMP szóvivôje közli: a román vezetés elfogadta az 1989-re javasolt legfelsô szintû eszmecserét és azt, hogy azon közös deklaráció szülessen a nemzetiségi kérdésrôl. Román részrôl hajlandók a gazdasági együttmûködés kiszélesítésére és arra, hogy újból összeüljön a kulturális vegyesbizottság. Közös testület vizsgálja meg a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok helyzetét.

1988. szeptember A Nagyvilág közli Orwell 1984 címû regényének egy fejezetét.

1988. szept. 2. Nemzetközi környezetvédelmi konferencia kezdôdik Budapesten a dunai duzzasztógátakról a Duna Kör, a World Life Fund for Nature és az International Rivers Network rendezésében. A résztvevôk a bôs–nagymarosi munkálatok haladéktalan felfüggesztését sürgetik.

Pozsgay Imre államminiszter kijelenti: az új hazai egyesületek megítélésében a politikának toleranciát kell tanúsítania, a tanácsoknak pedig meg kell szabadulniuk az ilyen ügyek kezelésében megmutatkozó bürokratizmustól.

1988. szept. 3. Demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független társadalmi szervezetté alakul a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Lakiteleken.

1988. szept. 4. Berecz János bejelenti: az MSZMP kapcsolatokat alakított ki a Magyar Demokrata Fórummal. A KB-titkár szerint az MDF zömmel olyan írókat tömörít, akik kevesellték azt a lehetôséget, amelyet az Írószövetség nyújtott nekik az ország ügyeinek intézésében.

1988. szept. 5. Moszkvában megkezdôdik Jurij Csurbanov (Brezsnyev veje) és társai nagyszabású korrupciós pere.

1988. szept. 6. Az MSZMP úgy határoz, hogy ad hoc bizottságokat kell létrehozni a szocializmus fejlôdésével összefüggô ideológiai kérdések tanulmányozására.

1988. szept. 7. A kormány szerint a jelenlegi helyzetben meg kell építeni a bôs–nagymarosi vízlépcsôt, de ha egy esetleges népszavazás másképpen dönt, a Minisztertanács aláveti magát a döntésnek.

1988. szept. 8. Magyarország csatlakozni kíván az ENSZ Polgári és Politikai Egyezségokmányának jegyzôkönyvéhez, közli Kovács László külügyminiszter-helyettes Milánóban, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulóján rendezett konferencián.

1988. szept. 12. A Fidesz küldöttsége találkozik Pozsgay Imre államminiszterrel. Pozsgay kijelenti, hogy az alternatív szervezetek és az MSZMP közötti esetleges tárgyalások során az ellenzéki szervezetek két területen ne várjanak kompromisszumot. Az egyik kérdéscsoport 1956 és Nagy Imre, a másik pedig a szövetségi kapcsolatok kérdése.

Budapesten mintegy húszezren vesznek részt a bôs–nagymarosi vízlépcsô megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben Grósz Károlynak és Straub F. Brúnónak címzett petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet.

Németh Miklós KB-titkár kijelenti: a magyar gazdasági program sarkalatos pontja a tulajdonviszonyok átalakítása. Ennek lényege a társadalmi tulajdon mûködôképes formáinak kifejlesztése, illetve a magán- és az egyéni tulajdon egyenjogúságának megteremtése.

1988. szept. 12–17. Reformpárti esték címen nagyszabású vitasorozatot rendeznek a Budapesti Mûszaki Egyetemen.

1988. szept. 13. Grósz Károly levélben javasolja az ENSZ-nek, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét és a nemzeti kultúrák megôrzésének jogait is foglalják nemzetközi szerzôdésbe, mivel az emberi jogok deklarációja nem rögzíti külön ezeket a jogokat.

1988. szept. 15. Grósz Károly a kétoldalú viszonyról és a közel-keleti válságról tárgyal Jichak Samir izraeli kormányfôvel, aki kétnapos magánlátogatáson tartózkodik Budapesten.

Megjelenik az Új Magyar Márciusi Front felhívása a társadalmi megújulás szellemi megalapozására. A tavasszal megalakult ÚMF az 1938-as Márciusi Front baloldali népfrontos törekvéseit vallja magáénak. Az ÚMF elnöke Újhelyi Szilárd, titkára Vitányi Iván.

1988. szept. 16. Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szövetsége.

Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5000 olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak, és elzártak a nagyközönség elôl.

1988. szept. 17. A KNDK (Észak-Korea) központi pártlapja éles hangú cikkben bírálja, hogy Magyarország és Dél-Korea kölcsönösen állandó képviseletet létesít.

1988. szept. 17–18. Konferencia a „magyar sorskérdésekrôl" Balatonszárszón.

1988. szept. 17–okt. 2. A magyar sportolók 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyernek a szöuli XXIV. nyári olimpián.

1988. szept. 20. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter azzal érvel a bôs–nagymarosi vízlépcsô mellett, hogy az építkezés leállítása költségesebb lenne, mint a befejezés.

Három évtized után Budapestre látogat Faludy György költô.

1988. szept. 21. A kormány és a szakszervezetek vezetôinek egyeztetô találkozója. A szakszervezetek elfogadhatatlannak ítélik az 1989-es népgazdasági tervet.

1988. szept. 22. A kormány felállítja az Országos Érdekegyeztetô Tanácsot, hogy összehangolják a Minisztertanács, a szakszervezetek, a Gazdasági Kamara, az Okisz, a Szövosz és a TOT által képviselt érdekeket.

1988. szept. 23. Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja és a KISZ KB elsô titkára szerint utópia a kommunista társadalom, mert az odavezetô út nincsen kidolgozva, ráadásul az eddigi irány nem is oda vezet. Úgy véli, hogy kezd megkopni az új pártvezetés iránti bizalom.

1988. szept. 25. 12 erdélyi magyar menedékjogot kér a szófiai magyar nagykövetségen azért, hogy Magyarországra juthassanak.

1988. szept. 26. Brüsszelben kereskedelmi és gazdasági együttmûködési megállapodást köt a Közös Piac Magyarországgal – elsôként a szocialista országok közül. A 10 évre szóló szerzôdés megszabja, hogy az EGK milyen ütemben számolja fel Magyarországgal szemben a mennyiségi korlátozásokat.

1988. szept. 27. Az MSZMP KB ülésén közlik, hogy az utóbbi egy évben – 1957 óta elôször – csökkent a párt taglétszáma – 73 000 fôvel.

1988. szept. 28. Megalakul a Bibó István Emlékbizottság és a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL).

1988. szept. 29. Budapesten mintegy 3000 egyetemista és fôiskolás tüntet a bôs–nagymarosi erômû ellen.

1988. szept. 30. Az Elnöki Tanács törvényerejû rendeletet hoz az „1956. október 23. – 1957. május 1. közötti idôben elkövetett bûncselekmények miatt elítéltek kegyelemben részesítésérôl". A kegyelem nem terjed ki azokra, akiket hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve köztörvényes bûncselekmény vádjával ítéltek el.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar felkéri az Európa Parlamentet, hogy legközelebbi ülésén foglalkozzon a romániai falurendezési tervvel.

1988. október A Kapu címû folyóirat közli a recski tábor volt foglyainak névsorát, és az 1956-os forradalom után elítéltek, kivégzettek, illetve a börtönökben meghaltak listáját.

1988. okt. 1. Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió elnökének. Gromiko nyugdíjba vonul.

1988. okt. 2. A Fidesz I. kongresszusa.

1988. okt. 4. Az MSZMP PB úgy foglal állást, hogy párttagok is beléphetnek olyan alternatív szervezetekbe, amelyek törvényesen mûködnek, elfogadják a szocialista társadalmi rendet és az ország nemzetközi elkötelezettségét.

Budapesten, a Duna-parton élô lánccal tiltakoznak a nagymarosi építkezés ellen.

1988. okt. 5. Az Országgyûlés egyhangúlag elfogadja a társasági törvényt (1988:VI.), amely lehetôvé teszi, hogy kizárólag magánszemélyek is – legfeljebb 500 alkalmazottal – részvénytársaságot vagy kft.-t alapíthassanak.

A nyugalomba vonuló Marjai József helyett Beck Tamás lesz a kereskedelmi miniszter.

Chilében népszavazáson leszavazzák a juntát, nem hosszabbítják meg Pinochet államfôi megbízatását.

1988. okt. 6. Vatikánvárosban közlik, hogy egy-két éven belül Magyarországra látogat II. János Pál pápa.

1988. okt. 7. A széles körû tiltakozás ellenére az Országgyûlés név szerinti szavazással (felállással) megszavazza a bôs–nagymarosi vízlépcsô építésének folytatását.

1988. okt. 6. Megemlékezések a Batthyány–Nagy Imre-örökmécsesnél.

1988. okt. 9. Az Országos Béketanács több más békecsoporttal közösen javasolja, hogy 1989-tôl tegyék lehetôvé az alternatív katonai szolgálatot.

1988. okt. 14. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (BZSBT), a Fidesz, az MDF, az SZKH és a TIB képviselôi felhívást adnak ki, amelyben közlik: október 23-án – a tüntetés egykori útvonalán – csendes felvonulást rendeznek. A tüntetés tervét bejelentik a rendôrségen.

A Duna Kör és más alternatív szervezetek hívei aláírásgyûjtô kampányt kezdenek annak érdekében, hogy tartsanak népszavazást Bôs–Nagymaros ügyében.

1988. okt. 17. A stockholmi bizalomerôsítô megállapodás alapján elsô ízben 12 tôkés és 6 szocialista ország katonai megfigyelôi is jelen vannak a Dunántúlon folyó, 17 000 fôs magyar–szovjet hadgyakorlaton.

1988. okt. 18. Az MSZMP PB két tagja, Berecz János és Nyers Rezsô szerint a magyar politikai vezetés nem a többpártrendszertôl, hanem attól tart, hogy annak bevezetése nyomán anarchia keletkezik az országban.

1988. okt. 19. A BRFK tudomásul veszi az öt szervezet október 23-ára tervezett tüntetésének bejelentését.

Budapest utcáin megjelennek a lengyel Szolidaritás röplapjai „Magyar Testvérek" felszólítással, amelyen a kommunizmus elleni harcra szólítanak fel.

1988. okt. 20. Az MSZMP KB után – a szakszervezetek támogatásával – a kormány is arra az álláspontra jut, hogy a gazdaságpolitikai elképzelések közül 1989-ben a nagyobb megpróbáltatásokkal járó, de gyorsabb eredményt ígérô „A" variánst kell bevezetni. A Minisztertanács szerint azonban az életszínvonal 1989-ben nem csökkenhet olyan mértékben, mint 1988-ban.

A Mûvelôdési Minisztérium megszünteti a tudományos szocializmus oktatását a hazai egyetemeken, fôiskolákon. Helyette politikaelmélet néven új tantárgyat vezet be. A Minisztertanács döntése szerint 1989-tôl egyszerûsítik az abortusz engedélyezését, de a duplájára emelik a terhességmegszakításért fizetendô összeget.

1988. okt. 21. A BRFK betilt minden, október 23-ára tervezett megmozdulást. A szervezôk ennek ellenére a demonstráció megtartása mellett döntenek.

1988. okt. 22. Este az MDF a televízión keresztül felhívja tagjait, hogy maradjanak távol az október 23-ai utcai megmozdulásoktól. A BZSBT, a Fidesz, az SZKH és a TIB ezt követôen kényszerûen visszalép a békés megemlékezés megtartásától.

1988. okt. 23. A forradalom 32. évfordulója. Az óriási rendôri készültség ellenére kisebb csoportok gyülekeznek a fôváros különbözô pontjain (Mûszaki Egyetem, Batthyány tér, Bem tér, Váci utca stb.). Az ellenzéki szervezetek tiltakozó levélben fordulnak Grósz Károly miniszterelnökhöz. Este a Jurta Színházban több száz nézô részvételével a TIB által szerkesztett dokumentummûsor keretében emlékeznek meg a forradalomról.

1988. okt. 24. A keleti tömbön belül elôször Magyarország teszi lehetôvé, hogy szükség esetén az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az ország területén vizsgálatot folytasson.

1988. okt. 25. Bejelentik, hogy Magyarországon 1989. január 1-jétôl bevezetik a munkanélküli segélyt, mert a kormány 1989-ben 50–100 ezer munkanélkülivel számol.

Budapesten megnyílik a Koreai Köztársaság állandó képviselete.

1988. okt. 27. A Határôrség Országos Parancsnoksága kezdeményezi, hogy a nyugati határon számolják fel a mûszaki zárat.

1988. okt. 28. Grósz Károly a Magyar Hírlapnak adott interjújában közli, hogy 1956-ban mindenekelôtt ellenforradalom volt, ezért emlékét jeles eseményként felidézni nem megengedhetô. Grósz Károly hangsúlyozza, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bár a stabilizációs program megvalósítása jól halad.

Több mint 60 ezer pedagógus aláírással hitelesített állásfoglalásban kéri, hogy az Országgyûlés tûzze napirendre az oktatásügy helyzetét.

1988. okt. 29. Megalakul a Nyilvánosság Klub.

1988. okt. 30. A világ 17 országának 28 városában tüntetnek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bôs–Nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoznak az építkezések ellen.

1988. november A Kossuth Kiadó 32 évvel elhangzása után kiadja Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusa zárt ülésén elmondott beszámolóját.

1988. nov. 2. Megjelenik a Hitel címû folyóirat elsô száma.

A Hazafias Népfront támogatásával megalakul a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége.

1988. nov. 4. Az MSZMP, a KISZ és a Munkásôrség megemlékezik a Köztársaság téren a pártház elesett védôirôl és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról. Barabás János, az MSZMP budapesti pártbizottságának titkára beszédében kijelenti, hogy az MSZMP 1956. decemberi határozata az „ellenforradalom okairól" ma is érvényes.

A kormány úgy dönt, hogy 4 év alatt 130 milliárd Ft-ról 40 milliárd Ft-ra csökkenti a vállalatok támogatásának összegét.

Nagy Sándor, a SZOT fôtitkára kijelenti, hogy a szakszervezetek nem fogadják el az 1989-re tervezett reálbércsökkenést, illetve áremelést.

1988. nov. 7–8. Berecz János részvételével emlékülést tartanak a Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred 1956–57-es tevékenységérôl.

1988. nov. 8. George Busht választják az Egyesült Államok elnökévé.

1988. nov. 10. Politikai pártok alapítását is lehetôvé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetésérôl.

1988. nov. 11. Megalakul a Münnich Ferenc Társaság.

Az MSZMP Pest megyei Bizottságának új elsô titkára Hámori Csaba.

1988. nov. 13. Az SZKH utódjaként megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).

1988. nov. 14. Spanyolországot és Portugáliát fölveszik a Nyugat-európai Unióba.

1988. nov. 15. Az MSZMP PB szerint szükséges, hogy az 1989-ben életbe lépô tájékoztatási törvény állampolgári jogként szabályozza a szólás- és sajtószabadságot.

Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyûlés ülésszakán, ahova a NATO felállása óta elôször hívták meg a Varsói Szerzôdés egyik tagállamának hivatalos képviselôjét.

Budapesten a rendôrség fegyveres erôvel oszlatja szét azt az 500-1000 fôs tüntetést, amelyet a hatósági tilalom ellenére néhány alternatív csoport szervezett a román nagykövetség közelében a brassói munkásfelkelés elsô évfordulóján.

A Palesztin Nemzeti Tanács Algírban kikiáltja a független palesztin államot.

1988. nov. 17. A Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása ügyében éles vita támad a bérhatóság és a SZOT között.

1988. nov. 18. Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakul a Független Kisgazdapárt. Elnöke Pártay Tivadar, fôtitkára: Futó Dezsô.

1988. nov. 18–19. A KISZ országos értekezlete Székesfehérváron úgy határoz, hogy az MSZMP ifjúsági szervezeteként, a párttal stratégiai szövetségben, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak mûködni a továbbiakban. Hámori Csaba utóda a szervezet élén Nagy Imre.

1988. nov. 19. A román hatóságok kiutasítják az országból Gyôrfi Károly bukaresti magyar kereskedelmi tanácsost, akit néhány nappal azelôtt izgató röpcédulák osztogatásának vádjával állítottak elô.

1988. nov. 19–20. A program kialakításával folytatódik a Fiatal Demokraták Szövetségének elsô kongresszusa.

1988. nov. 20. Megalakul a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.

1988. nov. 23. Pozsgay Imre nyilatkozata szerint a többpártrendszer kialakítása elsôsorban a társadalom akaratán és nem a kormányon múlik.

Országszerte nyilvános demonstrációkat rendeznek az egyetemeken és a fôiskolákon, követelve a felsôoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek javítását, az intézmények önkormányzatát és a tanszabadságot.

1988. nov. 24. A TIB felhívást ad közre, amelyben felszólítja az 1956 után kivégzettek hozzátartozóit, hogy éljenek kegyeleti jogukkal és követeljék, hogy eltemethessék hozzátartozóikat.

1988. nov. 24–26. Az Országgyûlés miniszterelnöknek választja Németh Miklóst. Grósz Károly a párt fôtitkára marad.

A bukaresti magyar kereskedelmi tanácsos kiutasításával összefüggésben kiutasítják Magyarországról a román nagykövetség fôtanácsosát.

1988. nov. 27. Megalakul a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT, amely párbeszédet akar a fiatalokat képviselô mozgalmak között, és a 29 tagszervezet álláspontját szándékozik képviselni az állami, politikai és kormányszervek elôtt. Elnök: Stumpf István.

1988. nov. 29. Grósz Károly a Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíván kijelenti, hogy Magyarországon osztályharc folyik, és ha nem tudnak „az ellenséges, ellenforradalmi erôkkel" szemben fellépni, akkor „az anarchia, a káosz és – ne legyen illúzió – fehérterror uralkodik el" az országban. Hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, mert az „történelmileg alakult ki".

Berecz János egy tatabányai fórumon kijelenti, hogy „jelenleg forradalmi válság van" Magyarországon.

1988. december Párizsban megjelenik a Magyar Füzetek 19–20., utolsó száma, amely teljes egészében a magyarországi politikai válsággal foglalkozik.

1988. dec. 1. A kormány döntése értelmében januártól csak a költségvetési szerveknél marad meg a központi bérszabályozás.

1988. dec. 3–4. A Széchenyi István Szakkollégium és Társadalomtudományi Klub megrendezi az elsô legális és nyilvános tudományos konferenciát az 1956-os forradalomról a Közgazdaságtudományi Egyetemen.

1988. dec. 5. Megalakul Budapesten az Emberi Jogok Bizottsága.

1988. dec. 6. Budapesten a KISZ a Margitszigeten rendezi meg a lakásgazdálkodás reformját és a szociális biztonság növelését követelô demonstrációt, miután a rendôrség nem engedélyezte, hogy a megmozdulás a Parlament elôtt legyen.

1988. dec. 7. 55 000 halálos áldozatot követelô földrengés Örményországban.

1988. dec. 8. Budapesten, a Józsefvárosban aláírásgyûjtô kampányt kezdeményeznek Vida Miklós képviselô visszahívására, mert az Országgyûlés ôszi ülésszakán ô is azt szorgalmazta, hogy zárt ülésen döntsenek Bôs–Nagymaros ügyében. Ez az elsô visszahívási akció.

Elôször találkoznak hivatalosan a KISZ és a Fidesz képviselôi.

1988. dec. 11. Az Árhivatal elnöke közli, hogy 1988-ban 16 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal.

1988. dec. 13. Németh Miklós miniszterelnök a Newsweeknek adott interjújában úgy fogalmaz, hogy a magyar politikai reformok egy nyugati stílusú parlamenti demokráciához vezetnek el.

1988. dec. 14. Magyarország és Ausztria hivatalosan benyújtja a jelentkezését az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésére.

1988-hoz képest 30 millió Ft-tal kevesebbet, csaknem 720 millió Ft-ot irányoznak elô a Munkásôrség 1989-es támogatására.

1988. dec. 16. Grósz Károly kijelenti: az MSZMP nem akarja megosztani a hatalmat, hanem ennek gyakorlásába kíván bevonni szövetséges erôket.

1988. dec. 17. Megalakul az Erdélyi Szövetség és a Raoul Wallenberg Egyesület.

1988. dec. 18. Nyers Rezsô elôször szól a nyilvánosság elôtt arról, hogy az MSZMP-nek meg kell ôriznie egyesült párt jellegét és hasznosítania kell a szociáldemokrácia pozitív vonásait is.

1988. dec. 19. Megalakul a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.

A Népfront Országos Tanácsa visszautasítja a választójogi törvénytervezetet, mert képtelenségnek tartja, hogy az új alkotmány elfogadása elôtt alakítsák ki a késôbbi választási rendszert.

Több alternatív szervezet a Vörösmarty téren tartott gyûlésén követeli, hogy a jelenlegi Országgyûlés helyett válasszanak Alkotmányozó Nemzetgyûlést.

1988. dec. 20. Az Országgyûlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.

Az Országgyûlés pártonkívüli képviselôi bejelentik, hogy külön frakciót kívánnak létrehozni.

1988. dec. 21. Az Országgyûlés hosszas vita után elfogadja az 1989-es költségvetést, ám a kormány elképzeléseivel szemben nem 6, hanem 4 százalékos egyszeri nyereségadó kivetését szavazzák meg. A hiányzó ötmilliárd forintos összeg pótlására tovább csökkentik a védelmi kiadásokat és a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatást.

1988. dec. 30. Az Elnöki Tanács 120 embert mentesít 1956-os cselekményük hátrányai alól.

1988. dec. 31. Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozik a Kyodo japán hírügynökségnek: személy szerint bármely párttal el tud képzelni koalíciót, ha annak elvei nem sértik a szocialista rendszer alapjait, de egy ilyen koalícióra még nem érett meg a helyzet.