1989. jan. 9. 20-22 százalékos, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelés. Válaszul az áremelésekre 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezetô testülete is tiltakozik.
1989. jan. 10–11. Az Országgyûlés elfogadja a gyülekezési jogról szóló törvényt és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetôvé teszi a pártalapítást, de külön párttörvénybe utalja a részletes szabályozást.
1989. jan. 12. Huszonöt alternatív szervezet közös nyilatkozatot ad ki, melyben követelik a Kossuth-címer visszaállítását.
1989. jan. 13. A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Országos Nemzeti Bizottság felállítását javasolja az Új Márciusi Front.
1989. jan. 15. Prágában tüntetéseken emlékeznek meg Jan Palach tûzhalálának huszadik évfordulójáról.
1989. jan. 19. Cservenka Ferencné országgyûlési képviselô visszahívását kezdeményezi az MDF gödöllôi szervezete. A képviselô nem sokkal késôbb lemond mandátumáról.
1989. jan. 20. Az elsô nyilvános tárgyalás az MDF és az MSZMP képviselôi között.
George Busht beiktatják hivatalába.
1989. jan. 21. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli, hogy Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezôk számára.
1989. jan. 22. Weöres Sándor halála.
1989. jan. 23. Salvador Dali halála.
1989. jan. 24. Az Országgyûlésben Fodor István elnökletével megalakul a független képviselôk csoportja.
1989. jan. 26. A minisztertanács ülésén a kormány kegyeleti intézkedésként hagyja jóvá Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését.
1989. jan. 27. Pozsgay Imre vezetésével ülést tart az MSZMP KB történelmi albizottsága, melyen megvitatják azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke terjeszt elô.
Az Elnöki Tanács döntése szerint február 1-jétôl megszûnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.
1989. jan. 28. Pozsgay Imre a 168 óra címû rádiómûsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minôsíti az 1956-os eseményeket. Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli.
A lelkiismereti és vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és állami szervek képviselôi. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli szolgálatot Magyarországon.
1989. jan. 30. A Világgazdasági Fórumról Svájcból hazatérô Grósz Károly kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat elôzményeirôl és körülményeirôl, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét.
1989. február Megjelenik a Társadalmi Szemle különszáma
a Pozsgay-bizottság Történelmi utunk címû jelentésével.
1989. febr. 1. Magyarország és a Koreai Köztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Erre reagálva a KNDK ügyvivôi szintre szállítja le diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
1989. febr. 5. Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Elnöke: Kozma Imre.
1989. febr. 6. 15 alternatív szervezet, illetve az Írószövetség nyilatkozatban sürgeti az 1956-os népfelkelés igazságos történeti megítélését, hozzátéve: csak így tudnak akár koalícióban, akár konstruktív ellenzékként együttmûködni az MSZMP-vel.
1989. febr. 7. Nagy Sándor SZOT-fôtitkár közli: a szakszervezetek felmondják a kormánnyal kötött megállapodásukat a minimálbérekrôl, a szociális intézkedésekrôl és a nyugdíjemelésrôl, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12%-osnál.
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzôkönyvet ír alá arról, hogy a bôsi vízerômûvet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át.
1989. febr. 9. A kormány állást foglal az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás megrendezése mellett.
1989. febr. 10–11. Az MSZMP KB ülése állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékelik, amelyben végül felerôsödtek az ellenforradalmi tendenciák. Támogatják olyan politikai egyeztetô fórum létrehozását, amely folyamatos párbeszéddel segíti az új alkotmány és a választási törvény kidolgozását.
A párton belüli irányzatok kiegyezésével sikerült elkerülni a pártszakadást. Németh Miklós nyilatkozata szerint Pozsgay Imre fellépése késztette állásfoglalásra a KB-t a platformszabadságról és a többpártrendszerrôl.
1989. febr. 13. Németh Miklós kormányfô és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyeznek a mûszaki határzár felszámolásáról.
1989. febr. 14. Magyar–csehszlovák pártfôtitkári találkozó Prágában.
Khomeini ajatollah felszólítja híveit az iszlám vallást „megszentségtelenítô" Salman Rushdie megölésére.
1989. febr. 15. Elhagyják Afganisztánt az utolsó szovjet csapatok.
1989. febr. 16. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága úgy határoz, hogy rehabilitálják a Tiszatáj címû irodalmi folyóirat két és fél évvel korábban elbocsátott szerkesztôit.
1989. febr. 17. A független politikai szervezetek és pártok közös nyilatkozatban üdvözlik az MSZMP KB állásfoglalását a többpártrendszer bevezetésérôl, ugyanakkor kifogásolják, hogy 1956-ot nem forradalomként és szabadságharcként minôsítették.
A Nemzetközi Vöröskereszt papírjaival Szófiából Bécsbe repül, majd onnan Magyarországra érkezik az a 12 erdélyi, akik 1988 szeptemberében menekültek a szófiai magyar nagykövetségre.
1989. febr. 19. Budapesten tanácskoznak a BZSBT, a Fidesz, az MDF, az FKGP és az SZDSZ képviselôi. Elutasítják a HNF március
15-e közös megünneplésére vonatkozó felhívását, és szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.
1989. febr. 20. A TIB bejegyzett társadalmi szervezetté alakul.
Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezetô szerepét rögzítse a készülô alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elôkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különbözô politikai és társadalmi szervezetekkel.
1989. febr. 22. Megalakul Budapesten a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz). A szövetség elnöke Fónay Jenô.
A kormány visszavonja a tervezett áremeléseket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják.
1989. febr. 26. Ungváron megalakul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Elnöke: Fodó Sándor.
1989. febr. 27. A dunai vízlépcsô építésének azonnali leállítását követelô petíciót adnak át Stadinger Istvánnak, az Országgyûlés elnökének 124 ezer aláírással.
1989. febr. 28. Hét évtizedes távollét után Magyarországra látogat Habsburg Ottó.
Horn Gyula külügyi államtitkár a Romániában élô magyar nemzetiségek súlyos helyzetére hívja fel a figyelmet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén.
1989. márc. 1. Az MSZMP és az
Új Márciusi Front képviselôi tanácskozó fórum létrehozását javasolják a politikai és társadalmi szervezetek párbeszédének megkezdésére.
Baracskán szabadon engedik a katonai szolgálatot korábban megtagadó s emiatt börtönbüntetésre ítélt 70 fiatalembert.
A magyar–szovjet határon négy határátkelôt nyitnak meg a kishatár menti személyforgalom számára.
1989. márc. 2. Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfô.
1989. márc. 4. Az FKGP zászlóbontó nagygyûlése.
A nemzeti kerekasztal-tárgyalások elôkészítése érdekében az MSZMP képviselôi Fejti György vezetésével külön-külön megbeszélést folytatnak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Független Kisgazdapárt küldöttségével.
1989. márc. 5. Az MSZMP tárgyalóküldöttsége a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Néppárt, valamint a Magyar Demokrata Fórum képviselôivel tanácskozik.
1989. márc. 6. Huszár István, a HNF fôtitkára kijelenti, hogy a Népfrontnak a jövôben a pártoktól függetlenül, önálló arculatú társadalmi szövetségként kell mûködnie.
A SZOT felfüggeszti alapszabályát, hogy megkezdôdhessen a szakszervezeti szövetség kiépítése.
Megbeszélést folytatnak az MSZMP és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselôi.
1989. márc. 7. Rendkívüli állapotot vezetnek be Tibetben a kínai megszállás elleni tüntetések megtörésére.
1989. márc. 8. Megjelenik az Igazság a Nagy Imre-ügyben címû kötet, melynek eredeti magyar kiadása 1959-ben Brüsszelben látott napvilágot.
Megjelenik Kenedi János szerkesztésében A forradalom hangja, az 1956-os rádióadások szöveggyûjteménye.
Az Országgyûlés Szûrös Mátyást választja elnöknek a leköszönt Stadinger István helyett. Több képviselô indítványára válaszul Németh Miklós miniszterelnök közli: a kormány hajlandó megvizsgálni egy esetleges népszavazás kiírását Bôs–Nagymarosról.
1989. márc. 10. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.
1989. márc. 11. Megkezdi mûködését az Országos Sajtószolgálat.
1989. márc. 11–12. Az MDF
I. országos gyûlése. Az MDF bizottságot hoz létre a párttá szervezôdés elôkészítésére, és 15 tagú elnökséget választ. Az országos gyûlés javasolja a minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerzôdés politikai tanácskozó testületének összehívását a romániai helyzet miatt.
1989. márc. 14. Meghal Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly özvegye.
1989. márc. 15. Tízezrek tüntetnek Budapesten. A Szabadság téren, a televízió lépcsôjén Cserhalmi György felolvassa a tüntetést szervezô ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsôsorban a televízió továbbra is hiányosan és torzítva számol be a tüntetésekrôl.
1989. márc. 16. Budapesten Grósz Károllyal tárgyal Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke.
A Szabad Demokraták Szövetsége javasolja, hogy a független szervezetek kerekasztal-megbeszéléseken alakítsanak ki közös álláspontot, mielôtt újra tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZMP-vel.
1989. márc. 17. Megalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP).
Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához.
1989. márc. 18. A Petôfi Kör
– a reformmozgalom fóruma 1956-ban címmel tudományos emlékülést rendeznek a Budai Vigadó dísztermében. A vitaindító elôadást Hegedûs B. András tartja, felszólal Lakatos István, az egykori Bessenyei Kör elnöke, Kosáry Domokos, Vásárhelyi Miklós, Pataki Ferenc, Nagy Balázs, Kende Péter, Mécs Imre, Vígh Károly és Litván György.
1989. márc. 19. Az SZDSZ közgyûlése.
Paskai László bíboros, római katolikus prímás magánlátogatást tesz II. János Pál pápánál.
1989. márc. 20. Az OKP kongresszusának vendégeként Rómában tartózkodó Pozsgay Imre találkozik II. János Pál pápával. A magyar politikus bejelenti, hogy a pápa várhatóan 1991 szeptemberében jön Magyarországra.
1989. márc. 22. Az Országgyûlés elfogadja a sztrájkjogról szóló törvényt.
A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal.
Salgótarjánban ledöntik Lenin szobrát.
1989. márc. 24. Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részrôl megértéssel fogadják azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a dollárelszámolásra, világpiaci árakon.
A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozik Románia budapesti nagyköveténél amiatt, hogy a bukaresti hatóságok március 15-én az ottani magyar nagykövetség vitrinjébôl kivetették a Nemzeti dal szövegét.
1989. márc. 28. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke közli: a fizetési mérleg hiánya az év elsô három hónapjában 600 millió USD-t tett ki, és ez több, mint amennyi tavaly egész évben volt.
1989. márc. 29. A rákoskeresztúri köztemetô 301-es parcellájában megkezdôdik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok, a TIB képviselôi, a szakértôk, valamint Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.
1989. márc. 30. Lukács János, az MSZMP KB titkára közli, hogy az utóbbi másfél évben 120 ezren léptek ki a pártból, és 20 ezer új tag lépett be.
1989. márc. 31. Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemrôl szóló törvényerejû rendeletet, így a magánkereskedôk akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.
1989. ápr. 1. Függetlenné válik az utolsó afrikai gyarmat, Namíbia is.
A rákoskeresztúri Új köztemetô 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál földi maradványait.
A minisztertanács dönt az útalap és az autópálya-használati díj bevezetésérôl. Az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás elôkészítô bizottságának vezetésével Somogyi Lászlót bízzák meg, kormánybiztosi kinevezéssel.
1989. ápr. 2. Grósz Károly hallgatói kérdésre válaszolva a rádióban valószínûtlennek minôsíti Nagy Imre politikai rehabilitációját.
Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt.
1989. ápr. 4. Országos egyesületté alakul a Szeta.
A munkaszüneti napon becslések szerint 150 ezer magyar turista utazott vásárolni Ausztriába.
1989. ápr. 8. Budapesten az MSZMP kezdeményezésére 7 politikai és társadalmi szervezet képviselôi megbeszélést tartanak az ún. politikai érdekegyeztetô fórum megalakításáról. Az újonnan alakult szervezetek közül csak a kisgazdapárt és a Münnich Ferenc Társaság képviselôi vesznek részt a tanácskozáson. Az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó további nyolc meghívott szervezet távol marad a tanácskozástól azzal az indokkal, hogy az elôkészítés nem volt megfelelô, ezért nem lett volna mód az érdemi tárgyalásokra.
1989. ápr. 12. Az MSZMP KB ülésén Kádár János zavart elmével elmondott beszédében hosszasan foglalkozik ’56-os szerepével és Nagy Imrével. A beszédrôl a sajtó nem számol be, annak szövegét csak évek múltán publikálják. A politikai bizottság átalakítása során a testület létszáma 11-rôl 9-re csökken. Nem választják be az új PB-be Berecz Jánost, Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre Jassó Mihály, a budapesti és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság elsô titkára kerül.
1989. ápr. 14. A Magyar Demokrata Fórum válságkormány létrehozását javasolja.
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ideiglenes vezetôséget választ. Ügyvezetô elnök: Kukorelli István, elnök-fôtitkár: Huszár István.
1989. ápr. 15. Országos tanácskozás Reform-mûhely címmel Kecskeméten az MSZMP reformköreinek elsô találkozójával egybekötve. Elôrehozott pártkongreszszust tartanak szükségesnek, élesen bírálják a pártvezetést és a kormányt.
1989. ápr. 16. Az SZDSZ közgyûlésének második fordulóján elfogadják A rendszerváltás programját, az ún. Kék könyvet, szakértôi kormány létrehozását sürgetik, és nyilatkozatban szorgalmazzák Magyarország semlegességének kikiáltását.
1989. ápr. 17. Az MSZMP KEB érvényteleníti a Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt, Lengyel Lászlót kizáró korábbi határozatot, de az érintettek nem lépnek vissza a pártba. A KEB új elnöke Lukács János.
A SZOT elnöksége úgy dönt, hogy a lakosságot sújtó legújabb minisztertanácsi intézkedések miatt felülvizsgálja a kormánnyal kötött korábbi megállapodásait. A szaktanács vezetô testülete csak egy összetételében jelentôsen megújult kormánnyal lát lehetôséget érdemi tárgyalásokra.
1989. ápr. 18. Grósz Károly, az MSZMP fôtitkára és Németh Miklós kormányfô Budapesten megbeszélést folytat Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel.
1989. ápr. 19. Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyûlési képviselôválasztások idôpontjáról.
Az MSZMP PB javasolja a KB-nek, hogy a párt mondjon le káderhatáskörérôl a nem párttisztségek esetében. A testület szerint az élet túlhaladta a hagyományos értelemben vett demokratikus centralizmust, ezért ez a kifejezés az ideiglenes szervezeti szabályzat tervezetében már nem szerepel.
1989. ápr. 20. A kormány a tiltakozások hatására visszavonja az autópálya-használati díj bevezetésérôl kiadott rendelkezését, és áremeléseket halaszt el.
1989. ápr. 21. Bejelenti lemondását Váncsa Jenô mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter.
A nyírádi bauxitbánya dolgozói Budapesten átadják Németh Miklós kormányfônek és Nagy Sándornak, a SZOT fôtitkárának levelüket, amelyben követelik, hogy a kormány adjon garanciákat a dolgozók anyagi és szociális helyzetének biztosítására, továbbá mondja meg, milyen gazdasági megfontolások alapján döntött a bánya bezárásáról.
1989. ápr. 23. A KISZ jogutódaként megalakult Demisz Nagy Imrét választja elnökének.
1989. ápr. 25. Megkezdôdik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása.
1989. ápr. 26. A kormány a koncepciós büntetôügyek felülvizsgálatára büntetôjogászokból és történészekbôl álló bizottságot hoz létre, melynek társelnöke Zinner Tibor és Földvári József.
1989. máj. 1. Külön ünneplik május 1-jét a független szakszervezetek és a SZOT.
1989. máj. 2. A magyar–osztrák határon megkezdôdik a mûszaki határzár bontása.
1989. máj. 8–9. Az MSZMP KB ülésén betegségére való tekintettel minden tisztségébôl felmentik Kádár Jánost. Ôszre országos pártértekezletet hívnak össze, javasolják politikai egyeztetô fórum létrehozását.
1989. máj. 10. Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát.
1989. máj. 10–12. Az Országgyûlés módosítja a választási törvényt. A megüresedett képviselôi helyekre idôközi választásokat kell kiírni, s a jelölteknek nem a Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk.
Személyi változások a kormányban: Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet mûvelôdési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Hütter Csabát mezôgazdasági miniszterré nevezik ki.
1989. máj. 12. A TIB elfogadhatatlannak ítéli, hogy Magyarország érdekeit a gorbacsovi Szovjetunióban az a Rajnai Sándor nagykövet képviselje, aki Nagy Imrét és társait letartóztatta, majd ügyükben a nyomozást irányította.
1989. máj. 13. A minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi vízlépcsô építését.
1989. máj. 15. Németh Miklós miniszterelnök Varsóban Mieczyslaw Rakowski kormányfôvel és Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP elsô titkárával folytat megbeszélést.
A Pekingben tüntetô és éhségsztrájkoló diákok az odalátogató Gorbacsovot éltetik.
1989. máj. 18. Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben megállapítják, hogy az MSZMP megakasztotta, sôt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogás annak fényében, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban 6 év múlva kerülhet sor.
1989. máj. 20. Az MSZMP reformköreinek elsô országos tanácskozásán, Szegeden követelik a pártkongresszus összehívását, s ennek érdekében aláírásgyûjtési akciót hirdetnek. Indítványozzák a központi bizottságnak, hogy a június 16-i gyászszertartás elôtt mondják ki, hogy Nagy Imre politikai koncepciós per áldozata lett.
A Fiatal Demokraták Szövetsége vezetôi bejelentik, hogy szervezetük kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsából.
1989. máj. 20. Szûrös Mátyás, az Országgyûlés elnöke az egyik olasz tévétársaságnak adott interjújában szorgalmazza Nagy Imre teljes politikai, jogi rehabilitálását.
1989. máj. 22. Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP egri reformkörének vitáján, Szûrös Mátyás, az Országgyûlés elnöke pedig rádiónyilatkozatban jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek.
1989. máj. 23. Megállapodás születik a június 16-i Nagy Imre-temetéssel kapcsolatban a kivégzettek hozzátartozói, a TIB, illetve a hivatalos szervek képviselôi között.
1989. máj. 24. Az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja Pozsgay Imrét tárgyalópartnernek.
1989. máj. 26. Az MSZMP PB hatálytalanítja a hét filozófus és szociológus – Heller Ágnes és mások – ellen 1973-ban hozott állásfoglalását.
A nagymarosi vízlépcsôépítés felfüggesztésérôl hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselôi átadják azokat az íveket, amelyekben újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP alapszervezet képviselôi 78 500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését.
Törvényesen elismert vallási felekezetté nyilvánítják a Hit Gyülekezetét.
1989. máj. 27. A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség alakuló kongresszusa a Jurta Színházban.
Bejelentik, hogy Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap továbbra is fenntartja pénzügyi együttmûködését, jóllehet az IMF egyelôre nem folyósítja a legutóbbi egyéves készenléti hitel utolsó részletét, mert hazánk nem teljesítette a vállalt feltételeket.
Megalakul a Baloldali Ifjúsági Társulás.
1989. máj. 28. Az MSZMP KB úgy dönt, hogy ôszre nem pártértekezletet, hanem kongresszust hív össze.
1989. máj. 29. Az MSZMP KB ülésén hozott állásfoglalás szerint Nagy Imre és társai újratemetésén hivatalosan nem vesznek részt.
1989. máj. 30. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. Eszerint négyoldalú megbeszéléseket kellene kezdeményezni úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselôi, a negyediken pedig megfigyelôk foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Országgyûlés elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.
1989. máj. 30–jún. 2. Az Országgyûlés elfogadja a népszavazásról és népi kezdeményezésrôl szóló törvényt, valamint az ún. átalakulási törvényt.
1989. máj. 31. A Legfôbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának, az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a Viharos emberöltô címû élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket, leveleket. Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás is hiányzik.
1989 nyara Megjelenik a szamizdat Beszélô utolsó száma, amely a június 16-i nemzeti gyásznap szellemében számos ’56-os dokumentumot, tanulmányt és fényképet közöl.
1989. jún. 1. A TIB ellenzi, hogy Nagy Imrének és sorstársainak temetésén hivatalosan koszorúzzanak az MSZMP, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, mert ezek a testületek még nem határolták el magukat egyértelmûen az akkori eseményektôl.
Megszûnik a szocialista munkaverseny. A 70 éven felüliek számára ingyenessé válik a vasúti és a helyközi buszközlekedés is.
A MÚOSZ 1957. január 1-jével helyreállítja Obersovszky Gyula és számos más, 1956 után kizárt újságíró szövetségi tagságát.
1989. jún. 2. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak elsô fordulója eredmény nélkül ér véget.
Az MSZMP Budapesti Reformköre nyílt levelet intéz a TIB elnökségéhez, amelyben elítélik Grósz Károly tevékenységét.
A Budapesti Mûszaki Egyetem pártbizottsága nyilatkozatot tesz közzé, amelyben azonnali lemondásra szólítják fel az MSZMP fôtitkárát.
1989. jún. 3. A Független Kisgazdapárt országos választmánya megválasztja elnöknek Vörös Vincét, és tiszteletbeli elnöknek Pártay Tivadart.
Meghal Khomeini ajatollah.
1989. jún. 4. Kínában, a pekingi Tienanmen téren a hadsereg bevetésével vetnek véget a diákok többhetes tiltakozó megmozdulásainak.
Lengyelországban az ellenzék elsöprô gyôzelmet arat a parlamenti választásokon.
1989. jún. 5. A minisztertanács határozatai: június végéig rendezik az 1949–53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját. Szeptemberben méltányos intézkedéseket hoznak az 1945–49 között, valamint 1956 után joghátrányt szenvedett emberek és a kitelepítettek ügyében. A jóvátétel módozatairól törvényjavaslat készül. A minisztertanács dönt arról is, hogy ezentúl nem kell engedély könyvek és filmek megjelentetéséhez.
Számos politikai és társadalmi szervezet nyilatkozatban ítéli el a pekingi vérontást, és arra figyelmeztet, hogy Magyarországon a politikai vitákat nem szabad fegyverrel megoldani.
1989. jún. 5–6. Az Inconnu független mûvészcsoport 301 kopjafa felállításával tiszteleg a rákoskeresztúri köztemetô 301-es parcellájában nyugvó névtelen áldozatok emléke elôtt.
1989. jún. 7. Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom elôkészítô bizottsága. A kezdeményezôk között van Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja.
A Kereszténydemokrata Néppárt csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz.
1989. jún. 8. A kormány és a TIB megállapodása szerint Németh Miklós és Szûrös Mátyás hivatalosan vesz részt június 16-án a temetésén, de az MSZMP testületileg nem képviselteti magát.
Bejelentik, hogy a következô tanévtôl megszûnik az orosz nyelv kötelezô oktatása.
1989. jún. 9. A Magyar Népköztársaság legfôbb ügyésze Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Szilágyi József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsôbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa elôtt törvényességi óvást emel, amelyben a törvénysértô ítéletek hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza.
A Münnich Ferenc Társaság felhívást tesz közzé, melyben „csatlakozva a nemzeti megbékélés napjához", arra szólítja fel a szocializmus minden hívét, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettôl, amely veszélyeztetné az óhajtott nemzeti megbékélést.
Az MSZMP V. kerületi bizottsága kezdeményezi, hogy Nagy Imre jogi rehabilitálása után az V. kerületben levô névtelen teret, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, Nagy Imre térnek nevezzék el.
1989. jún. 10. Aláírják az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közti megállapodást, melynek alapján megkezdôdhetnek az érdemi tárgyalások.
Újra megjelenik a Magyar Néppárt lapja, a Szabad Szó.
A 15 hónapja mûködô Új Márciusi Front tagsággal rendelkezô független szellemi, politikai tömörüléssé alakul.
1989. jún. 11. Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztetô tárgyalások megkezdésérôl szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erôszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel.
Újjáalakul a Magyar Néppárt.
1989. jún. 12. A TIB közleményt ad ki, amelyben felhívják Magyarország és Budapest népét, hogy június 16-án a Hôsök terén egy-egy szál virággal rója le kegyeletét a nemzet mártírjai elôtt.
1989. jún. 13. Megkezdôdnek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.
1989. jún. 14. A kormány nyilatkozatában kegyelettel emlékezik Nagy Imrére és sorstársaira, az „1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára"; osztozik a hozzátartozók gyászában.
Az Egyesült Államok szenátusa ülésén egyhangúlag határozatot fogad el, mely kimondja: „Az 1956-os magyar forradalom vízválasztó volt a legújabb kori történelemben, s az elsô fontos jelzés arra, hogy elkerülhetetlen a sztálinizmus lerombolása."
1989. jún. 15. A kormány ellenôrzése alá helyezik a munkásôrséget.
Emléktáblát avatnak Kaposvárott Nagy Imre szülôházán. A Fô utcai börtön falán, ahol Nagy Imrét és társait halálra ítélték, ideiglenes emléktáblát helyeznek el. Az elítéltek nevében Mécs Imre emlékezik Nagy Imrére, majd Antall József, Debreczeni Károly és Fodor Gábor mond beszédet.
A Fidesz kezdeményezésére csaknem 200-an tüntetnek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége elôtt a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve.
1989. jún. 16. Százezrek róják le a kegyeletüket a Hôsök terén, Nagy Imre és mártírtársai temetésén. Mensáros László és társai felolvassák a mártírok névsorát. Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor mond beszédet. Orbán követeli a szovjet csapatok kivonását.
Délután a temetôben a családtagok, harcostársak, barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát, és lerakják a jövendô emlékmû alapkövét. A különbözô felekezetek papjai ökumenikus imát mondanak, és megáldják a 301-es parcellát.
A szertartás befejezéseként a Szózat hangjaira Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsóját engedik le a sírokba.
Este a Mûvelôdéskutató Intézetben a TIB fogadást ad a magyar emigráció – nagyrészt elsô ízben hazaérkezô – képviselôinek tiszteletére.
Felfüggesztik állásából Tabajdi Csabát, a pártközpont osztályvezetô-helyettesét olasz lapokban megjelent nyilatkozatai miatt.
1989. jún. 19. Romániában országszerte „röpgyûléseken tiltakoznak a dolgozók" a Nagy Imre-temetésen elhangzott „soviniszta-fasiszta-nacionalista" szónoklatok ellen.
Budapesten tanácskozik az Európai Demokratikus Unió.
1989. jún. 21. Megkezdôdik a politikai egyeztetô tárgyalások második fordulója.
Budapesti irodát állít fel a Szabad Európa Rádió.
1989. jún. 22. Nagy Sándor, a SZOT fôtitkára az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat, miután az ott dolgozók sztrájkot helyeznek kilátásba, amiért szerkezetátalakítás miatt 2500 embert el akarnak bocsátani 1990-ben.
1989. jún. 23. Angolában életbe lép a polgárháborút lezáró tûzszünet.
1989. jún. 23–24. Az MSZMP KB ülésén négytagú elnökséget (Grósz Károly, Németh Miklós, Nyers Rezsô, Pozsgay Imre) és 21 tagú Politikai Intézô Bizottságot választanak. Pozsgay Imrét javasolják köztársasági elnöknek.
A KNEB vizsgálata szerint 1988-ban csaknem 130 ezren voltak munka nélküli álláskeresôk, ami az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékos növekedést jelent.
1989. jún. 24. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya úgy dönt, hogy alakuljon párttá az MDF.
Törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítják a Krisna-tudatú Hívôk Közösségét.
1989. jún. 25. Kalkuttai Teréz anya Magyarországra látogat. Az általa alapított rend megkezdi magyarországi tevékenységét.
1989. jún. 26. A kormány állásfoglalást tesz közzé, miszerint érvényét veszti az állam és egyházak viszonyát szabályozó, 1950-ben kötött megállapodás. Jogutód nélkül megszûnik az Állami Egyházügyi Hivatal.
A minisztertanács elfogadja a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélrôl szóló törvénytervezeteket.
Az Elnöki Tanács felfüggeszti a halálra ítélték kegyelmi kérvényének elbírálását mindaddig, amíg az Országgyûlés nem dönt a halálbüntetések eltörlésérôl.
1989. jún. 27. Krassó György vezetésével megalakul a Magyar Október Párt.
Az Országgyûlés felmenti államminiszteri tisztségébôl az MSZMP elnökének megválasztott Nyers Rezsôt.
Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete találkozik az Ellenzéki Kerekasztal képviselôivel.
Törvényesen elismert vallási felekezetté válik a Jehova Tanúi Vallási Közösség.
1989. jún. 28. Rigómezôn több mint egymillió szerb emlékezik meg a csata hatszázadik évfordulójáról.
1989. jún. 29. Országszerte békésen zajlik le reggel 7 és 9 óra között a Péter-Pál-napi aratási demonstráció. Csaknem 1000 tsz és állami gazdaság dolgozói vonulnak kombájnjaikkal és szállító jármûveikkel a fôútvonalakra, hogy így adjanak nyomatékot a gabonaárak 30 százalékos növekedését sürgetô kérésüknek.
1989. jún. 30. Az Országgyûlés módosítja a honvédelmi törvényt, amely szerint a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat idôtartama egységesen 24 hónap.
1989. júl. 1–2. A Szociáldemokrata Párt elsô országos értekezlete. A pártelnök ismét Révész András.
1989. júl. 6. A Legfelsôbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és Szilágyi József ítéletét hatályon kívül helyezi, és bûncselekmény hiányában felmenti ôket.
Meghal Kádár János. A kormány országos gyászt rendel el.
1989. júl. 7. A Varsói Szerzôdés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén Nyers Rezsô Mihail Gorbacsovval, másnap pedig Ceausescuval találkozik.
1989. júl. 11. Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Megkezdi próbaadását az elsô magánrádió, a Rádió Bridge.
1989. júl. 14. Százezrek vesznek búcsút Kádár Jánostól az MSZMP KB székházában felállított ravatalánál, és több tízezren kísérik utolsó útjára a Kerepesi temetô munkásmozgalmi panteonjába.
Ifj. Rajk László nyilatkozatot tesz közzé, miszerint szándékában áll elvitetni szülei földi maradványait a munkásmozgalmi panteonból.
A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tart Budapesten a Münnich Ferenc utcában: leragasztják az összes utcatáblát, és felszegezik a Nádor utca feliratot.
1989. júl. 15. A hét legfejlettebb tôkés ország vezetôi összehangolt gazdasági segélyt helyeznek kilátásba Magyarország és Lengyelország számára, és nemzetközi értekezlet összehívását ígérik a lengyel és a magyar reformok támogatása érdekében.
1989. júl. 16. Meghal Herbert von Karajan.
1989. júl. 18. A TASZSZ jelenti, hogy Barguzinban megtalálták Petôfi sírját.
1989. júl. 19. A rádióban megszólal Vida Ferenc, a Nagy Imre-per tanácsvezetô bírája.
1989. júl. 20. Az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselôcsoportjával tárgyal Brüsszelben Antall József.
1989. júl. 25. Moszkvában Mihail Gorbacsov és Nyers Rezsô, valamint Grósz Károly tárgyalásain megállapodnak, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról. Közös véleményként fogalmazódik meg, hogy megfelelô nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.
1989. júl. 26. Az MTA közgyûlésén a tagokat sértô korábbi intézkedéseket, határozatokat hatálytalanítják.
Az SZDSZ követeli, hogy a magyar határôrök ne üssenek speciális pecsétet azon NDK-állampolgárok útlevelébe, akiket tetten érnek, amikor át akarnak szökni Magyarországról Ausztriába.
1989. júl. 27. A Magyar Október Párt és a Fôvárosi Tanács megegyeznek, hogy Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, és társadalmi, politikai szervezetek képviselôibôl és szakemberekbôl álló bizottság tekintise át a jelképeket és közterületi elnevezéseket.
1989. júl. 30. Lettország Legfelsôbb Tanácsa kinyilvánítja ígényét az állami szuverenitásra. Példáját hamarosan a másik két balti állam is követi.
1989. aug. 1. Megszûnik a nyugati határszélen a zárt határsáv.
1989. aug. 5. Három országgyûlési választókerületben pótválasztásokat tartanak, a képviselôk visszahívása miatt. Szegeden és Kecskeméten az MDF jelöltjei, Raffay Ernô és Debreczeni József gyôznek. Kiskunfélegyházán nem sikerül képviselôt választani, mert a szavazóknak a fele sem járul az urnához.
1989. aug. 7. Egyes források szerint már 200 keletnémet állampolgár tartózkodik a budapesti nyugatnémet követségen. Egy magas rangú bonni kormánytisztviselô szerint a berlini hatóságok adminisztratív lépésekkel igyekeznek korlátozni a keletnémet turisták magyarországi utazásait.
1989. aug. 8. Megállapodás jön létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egymással szemben álló frakciói között, hogy novemberben kongresszust, elôtte pedig pártértekezletet tartanak. Az Ellenzéki Kerekasztal a megegyezés hírére visszahívja soraiba a szociáldemokraták képviselôit.
1989. aug. 13. A Demisz aláírásgyûjtési akciót indít annak érdekében, hogy a köztársasági elnöki intézményt még a jövôre esedékes parlamenti választások elôtt bevezessék.
1989. aug. 14. Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat.
1989. aug. 16. Az MSZMP Politikai Intézô Bizottsága állásfoglalást tesz közzé, miszerint a pártvezetés nem azonosul az 1968-as prágai katonai beavatkozással.
1989. aug. 17. A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap elsô felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.
1989. aug. 18. Az SZDSZ képviselôi Gorbacsovnak szóló levelet adnak át a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Ebben kérik a Legfelsô Tanács elnökét, hogy a szovjet állam vezetése hivatalosan ítélje el a nemzetközi jogot sértô 1956-os és 1968-as intervenciókat.
A szakszervezetek becslése szerint ezen a napon egymillió dolgozó vesz részt a húsáremelés elleni figyelmeztetô sztrájkban. A SZOT és a kormány tárgyalásán megállapodnak, hogy közösen kérik a húsipari vállalatokat: ne emeljék az árakat.
1989. aug. 19. Sopron közelében a „Páneurópai piknik" keretében megnyitott határon át mintegy 300 keletnémet állampolgár menekül Ausztriába.
Indul az MDF kedvezményes zöldség- és gyümölcsárusítási akciója, az MDF-piac.
1989. aug. 20. Budapesten 41 év után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet. Elmarad az addig szokásos légi és vízi parádé.
1989. aug. 21. Az 1968-as katonai beavatkozás évfordulóján tartott tüntetéseken Prágában több Fidesz-aktivistát letartóztatnak. Szabadon bocsátásuk érdekében társaik egy héten át ülô- és éhségsztrájkot folytatnak a budapesti csehszlovák nagykövetség elôtt.
Az elôzetes cáfolatok ellenére mégis drágulnak egyes húskészítmények.
Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át a határt a hét végén.
1989. aug. 22. Budapesten újabb tábort nyitnak az NDK-menekültek számára Csillebércen.
1989. aug. 23. A magyar–osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az idôben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérel meg illegális határátlépést.
1989. aug. 24. Az NSZK budapesti nagykövetségén menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok elsô csoportja Ausztriába távozik.
Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni.
A háromoldalú politikai egyeztetô tárgyaláson megállapodnak abban, hogy a Rádió, a Televízió és az MTI ellenôrzésére létrehozzák a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát.
Lengyelországban Tadeusz Mazowieczkit, a Szolidaritás jelöltjét választják kormányfônek.
1989. aug. 25. A Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekrôl tárgyal Bonnban Németh Miklós kormányfô és Horn Gyula külügyminiszter.
Az Elnöki Tanács törvényerejû rendeletet hoz a szerzetesrendek mûködésének engedélyezésérôl és az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi érvényességérôl.
1989. aug. 26. A prágai kerületi bíróság úgy dönt, hogy bíróság elé állítják Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt. Tiltakozásul a budapesti csehszlovák nagykövetség elé vonulnak annak a nagygyûlésnek a résztvevôi, amelyet az SZDSZ szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyûlésen a szabaddemokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát: például Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékû üdülôit gondozza.
1989. aug. 28. A külügyminiszter magához kéreti Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivôjét, és közli: Magyarország tiltakozik a prágai tüntetések során ôrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt.
A prágai bíróság bûnösnek találja Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, és 5-5 ezer korona pénzbírságra ítéli, illetve kiutasítja ôket Csehszlovákiából. Az ellenzék tiltakozása ellenére megalakul a Next 2000 Kft.
1989. aug. 30. Pécsett csaknem 10 ezren tüntetnek a bányászat tervezett visszafejlesztése ellen. A nagygyûlésen a tömeg belefojtja a szót Horváth Ferenc ipari miniszterbe.
A SZOT kivonul a háromoldalú politikai egyeztetô tárgyalásokról, mert az szerinte egyre inkább pártközi fórummá válik.
1989. aug. 31. Ellenzéki parlamenti csoportot alakít Király Zoltán vezetésével öt képviselô.
Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint hatezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába.
1989. szept. 2. Az MSZMP KB titkára beszámol arról, hogy a pártot havonta mintegy tízezren hagyják el, taglétszáma 730 ezerre tehetô.
1989. szept. 4. Október 23-a Bizottság alakul a BZSBT, az FKGP, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, a Pofosz és a Recski Szövetség képviselôibôl az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és az ünnepségek megszervezésére.
Megérkeznek a Szovjetunióból azok az iratok, amelyek fôként Nagy Imre 1930 és 1941 közötti emigrációs tevékenységével foglalkoznak.
1989. szept. 10. A kormány bejelenti, hogy szeptember 11-én 0 órától engedélyezi a keletnémet állampolgárok kiutazását nyugati országokba is. A következô három napban több mint 12 ezren élnek a lehetôséggel.
1989. szept. 11. A Budai Vigadóban ülést tart a TIB. A forradalom történetével foglalkozó tudományos intézetet a korábbi tervekkel ellentétben az 1956-os forradalomról nevezik el.
1989. szept. 16. Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre.
1989. szept. 18. Lezárul a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások elsô szakasza. A megállapodást a Fidesz és az SZDSZ nem írja alá. Másnap az SZDSZ állásfoglalást tesz közzé, melyben követelik az MSZMP, a SZOT és a Munkásôrség vagyonának zárolását.
Magyarország és Izrael 22 év után helyreállítja a diplomáciai kapcsolatait.
1989. szept. 24. Az SZDSZ aláírásgyûjtést kezdeményez 4 kérdés népszavazásra bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekrôl? 2. El kell-e számoltatni az MSZMP-t a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásôrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelôzôen legyen megválasztva a köztársasági elnök?
1989. szept. 26. A Békés megyei munkásôrök fegyveres megtorlással fenyegetôznek, ha nem fejezôdik be az „ellenforradalmi zendülésre való uszítás".
Az Országgyûlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt, amely alapvetô emberi jognak nyilvánítja a kivándorlást, és az útlevéltörvényt, amely már nem korlátozza a külföldi tartózkodás idejét.
Brüsszelben 24 tôkés ország újabb értekezletet tart Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatásáról.
1989. szept. 27. Az Országgyûlés elfogadja a büntetô törvénykönyv és a büntetô eljárási törvény megváltoztatására benyújtott javaslatokat.
1989. szept. 29. A Magyar Október Párt az 1956-os Nagy-budapesti KMT elnökének, Rácz Sándornak a személyében állít köztársaságielnök-jelöltet.
1989. szept. 29–okt. 2. A Fidesz országszerte demonstrációkat szervez a munkásôrség ellen.
1989. okt. 1. A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetôje megerôsíti: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosuknak a korábbi egyházi ingatlanokat.
1989. okt. 3. Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy a következô évben 220 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak.
1989. okt. 4. A kormányülést követô sajtótájékoztatón bejelentik, hogy október 23-át nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé minôsíteni. Azt látnák szívesen, ha a 23-i megemlékezések a nemzeti megbékélés ügyét szolgálnák. A kormány – utód kinevezése nélkül – nyugdíjazza a Munkásôrség országos parancsnokát.
1989. okt. 5. Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívása szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
1989. okt. 6–10. Az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa.
1989. okt. 7. Az állampárt feloszlatja magát. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát.
1989. okt. 9. Az MSZP megválasztja vezetôségét: az elnök Nyers Rezsô. Az új vezetôség kétharmada sosem töltött be vezetô párttisztséget.
Az MSZMP Marxista Egységplatformja felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szûnt meg.
1989. okt. 13. Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében.
1989. okt. 14. A Fidesz II. országos kongresszusán úgy döntenek, egyelôre nem alakulnak párttá, s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet.
1989. okt. 15. A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választják a mozgalom elnökévé és köztársaságielnök-jelöltté.
Az MDF elnöksége Für Lajos történészt ajánlja köztársaságielnök-jelöltnek.
A romániai hatóságok Tôkés László temesvári lelkészt eltávolítják gyülekezete élérôl.
1989. okt. 16. A kormány javasolja az Országgyûlésnek, hogy a köztársasági elnök választásával egyidejûleg két kérdésben írjon
ki népszavazást: március 15., augusztus 20. és október 23. közül melyek legyenek nemzeti ünnepek, illetve a Magyar Köztársaság címere ügyében. A munkásôrség ügyében azt javasolja, hogy azt vagy jogutód nélkül szüntessék meg, vagy pedig csatlakozzon a területi önkéntes véderôhöz.
1989. okt. 17. Megnyílik az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának budapesti irodája.
1989. okt. 17–20. Az Országgyûlés több alkotmánymódosító törvényt fogad el: az Alkotmánybíróság felállításáról, a pártok mûködésérôl és gazdálkodásáról, a képviselôválasztásról, az Elnöki Tanács megszüntetésérôl és a köztársasági elnök választásáról és az „1956-os népfelkeléssel összefüggô ítéletek" orvoslásáról. Kimondják, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Úgy döntenek, hogy a jövôben a munkahelyeken nem szervezôdhetnek pártok. Felállítják az Alkotmánybíróságot. Szûrös Mátyást választják ideiglenes köztársasági elnökké. Jogutód nélkül feloszlatják a Munkásôrséget. A parlament nem nyilvánítja nemzeti ünneppé október 23-át.
1989. okt. 18. Lemond Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt fôtitkára, az NDK államfôje. Utóda Egon Krenz.
1989. okt. 19. Folyik a nyomozás a napokban az utcákra került nyilaskeresztes röpirat ügyében. A röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel. A Nyilaskeresztes Párt újjáalakítását hirdetô plakát késôbb Antoniewicz Roland provokációjának bizonyult.
Nyolc évvel elsô számának megjelenése után e naptól kapható a
Beszélô próbaszáma.
1989. okt. 20. Megjelenik a Magyar Narancs második próbaszáma, melyben több írás foglalkozik a forradalommal.
1989. okt. 21. Az MDF tanácskozása Für Lajost jelöli köztársasági elnöknek és Antall Józsefet választja elnökké.
1989. okt. 22. Az ’56-os Kegyeleti Bizottság megemlékezést tart a Kerepesi temetô 21-es parcellájában. Elhelyezik a Hôsi Halottak Emlékmûvének alapkövét.
A Budapest Galériában megnyílik az 1956-os vértanúk emlékére, a 301-es parcellában felállítandó emlékmû – TIB által kiírt – pályázatára beérkezett tervek kiállítása.
1989. okt. 23. Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. Délben a Kossuth téren Szûrös Mátyás, az Országgyûlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyérôl kikiáltja a Magyar Köztársaságot. A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temetô 21-es parcellájában, a Hôsök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a Mûszaki Egyetem központi épülete elôtt. Este a Kossuth téri nagygyûlésre 100-150 ezren gyûlnek össze.
A köztársaság kikiáltásának napján öngyilkosságot követ el Imre Katalin irodalmár, a Tûztánc egykori társszerkesztôje, a forradalom utáni években fellépô balos fiatalok vezéregyénisége.
Megalakul a Magyar Liberális Párt.
1989. okt. 24. Az SZDSZ újabb aláírásokat ad át a parlamentben, így összesen már 206 ezren szorgalmazzák a népszavazást.
1989. okt. 25. Az elsô nap a budapesti tôzsdén.
1989. okt. 26. Bush amerikai elnök aláírja azt a döntést, amelynek alapján Magyarország hosszabb idôre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
Németh Miklós bejelenti, hogy a kormány a nagymarosi erômû építésének végleges leállítását javasolja az Országgyûlésnek.
1989. okt. 28. Prágában a Vencel téren brutális erôszakkal oszlatják fel a vezetôk lemondását követelô tüntetést.
1989. okt. 30–31. Fodor Istvánt választják az Országgyûlés megbízott elnökévé. A Ház dönt a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról, és (az SZDSZ és a Fidesz által összegyûjtött aláírások nyomán) népszavazást rendel el november 26-ra. A képviselôk úgy döntenek, hogy az elnökválasztás a címerrôl kiírandó népszavazással egyidejûleg, január 7-én legyen.
1989. okt. 30. Az MSZP Budapesti Bizottsága koszorúzást rendez a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védôinek tiszteletére. A koszorúzás után kisebb incidensre kerül sor a szervezôk és a volt MSZMP néhány, többségében idôs tagja között.
1989. november A Magyar Rádió 217 mûsorkészítô munkatársa írja alá azt a kormányfôhöz intézett levelet, amelyben a Televíziót és a Rádiót felügyelô bizottság feloszlatását kérik, mert szerintük a testület felállításával a tájékoztatás hitelessége és objektivitása került veszélybe.
1989. nov. 2. A kormány november 3-ától 20-áig felfüggeszti a turistaellátmány folyósítását, aztán pedig új, a jelenleginél szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be.
A konvertibilis fizetési mérleg növekvô hiánya miatt a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz. Az intézkedést követôen több tízezer magyar kerekedik fel ausztriai bevásárlókörútra.
Miután elterjed a vámemelés híre, naponta több mint 300 autót hoznak be a magyar turisták Nyugatról.
1989. nov. 4. Németh Miklós azt reméli, hogy a választások után az MSZP és az MDF alakíthat koalíciós kormányt néhány más párt támogatásával.
Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség elôtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve. A kormány elhatárolja magát a demonstrációtól.
1989. nov. 5. Az MSZDP kongresszusán határozatban mondják ki, hogy a párt a szociáldemokrata értékek egyetlen magyarországi képviselôjeként akar csatlakozni a Szocialista Internacionáléhoz. A párt elnökévé Petrasovits Annát választják.
1989. nov. 6. Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei elôtt.
1989. nov. 7. Politikai nagygyûlést tart az MSZMP ideiglenes országos ügyvezetô testülete november 7-e alkalmából: jelen van Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszky Róbert.
1989. nov. 8. A magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tôkés László temesvári lelkész ügyében.
1989. nov. 9. Megnyitják a határt a két Németország között, megkezdôdik a berlini fal lebontása.
Horn Gyula közli, hogy a kormánynak az a célja, hogy jövôre jelentôsen felgyorsuljon a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, s mielôbb távozzon az összes szovjet katonai egység.
1989. nov. 10. Leváltják a Bolgár Kommunista Párt élérôl Todor Zsivkovot. Utóda Petar Mladenov.
1989. nov. 12. Tagtoborzó nagygyûlést tart Kunszentmiklóson a Független Kisgazdapárt, ahol Vörös Vince pártelnök hangsúlyozza, hogy a földet az 1947-es állapotoknak megfelelôen kell visszaadni tulajdonosainak.
1989. nov. 13. Az MDF a november 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel.
1989. nov. 16. Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.
1989. nov. 18. A Magyarországi Zöld Párt alakuló ülése.
1989. nov. 19. Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
1989. nov. 20. Megszûnik az Opus Pacis és a Katolikus Papok Országos Békebizottsága.
A kormány lemond a Rádió és Televízió felügyeleti jogáról, és a feladattal egy 15 tagú felügyelô bizottságot bíz meg.
1989. nov. 21. Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezôket. A kormányfô bejelenti, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról. Lemond Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.
Az MDF elnöksége szorgalmazza, hogy a parlament december 11-ével oszlassa fel magát, és 1990. március 11-ére írják ki a képviselôválasztásokat és a köztársaságielnök-választást.
Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát.
1989. nov. 22. Az Országgyûlés leszavazza a kormány 3 éves gazdaságpolitikai programját.
A tömegtüntetések hatására Csehszlovákiában lemond Milosÿ Jakesÿ és a kommunista párt egész vezetôsége.
1989. nov. 23. Az Országgyûlés megválasztja az Alkotmánybíróság öt tagját és az Állami Számvevôszék elnökhelyettesét.
Az MSZP elnöksége úgy dönt, hogy megszüntetik a Next 2000 Kft. mûködését, átadják az államnak a kezelésükben lévô pártüdülôket, a Politikai Fôiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet.
1989. nov. 24. Az Országgyûlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében.
A kormány, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bôvíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
1989. nov. 26. Az elsô országos népszavazás Magyarországon – az ún. „négyigenes népszavazás".
A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás maradt aktuális. A szavazásra jogosultak 58 százaléka vesz részt a népszavazáson, és a résztvevôk 50,07 százaléka szavaz a parlamenti választások utáni elnökválasztásra.
1989. nov. 27. Lemond a Magyar Televízió elnöke: Bereczky Gyula azzal indokolja döntését, hogy a Televízió és Rádió felügyeletével megbízott testület kíméletlen pártharcok színterévé változtatta a szerkesztôségeket, lehetetlenné téve a munkát.
1989. nov. 28. Helmut Kohl a Bundestagban javaslatot tesz a két német állam konföderációjára.
1989. nov. 29. Az MSZP szorgalmazza, hogy a parlament tegye lehetôvé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását.
Érvénytelenítik a debreceni 95-ös szavazókör népszavazási eredményét, mert feltûnôen sok átjavított szavazólapot találtak.
1989. nov. 30. A Nemzetközi Valutaalap azzal vádolja a magyar kormányt, hogy habozik meghozni a népszerûtlen intézkedéseket.
1989. december Párizsban megjelenik az Irodalmi Újság utolsó száma.
1989. dec. 1. A minisztertanács úgy foglal állást, hogy Magyarország a honvédelem feladatait a Varsói Szerzôdésen belül kívánja megoldani, jóllehet távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak.
Budapesten ideiglenes szálláshelyeket alakítanak ki a hajléktalanok számára.
1989. dec. 2. A minisztertanács úgy dönt, hogy a Politikai Fôiskola januártól a Mûvelôdési Minisztériumhoz tartozik, a Társadalomtudományi Intézet pedig az Akadémia felügyelete alá kerül.
1989. dec. 2–3. Gorbacsov és Bush máltai csúcstalálkozója.
1989. dec. 3. Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfô és Nyers Rezsô, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról.
A Német Szocialista Egységpárt vezetése lemond. Egon Krenz utóda Gregor Gysi.
1989. dec. 4. A pénzügyminisztérium államtitkára képviselôk elôtt közli: az ország belsô tartalékai olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, rövid idôn belül be kell jelenteni az ország fizetésképtelenségét. A Nemzetközi Valutaalap 1990-ben a fizetésimérleg-hiány további radikális csökkentését várja, ellenkezô esetben várhatóan nem nyújt újabb hiteleket Magyarországnak.
1989. dec. 5. A forintot 10 százalékkal leértékelik a konvertibilis valutákhoz képest.
1989. dec. 6. Az Európai Közösség egymilliárd ECU hitelt nyújt Magyarországnak, ha Budapest megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal.
A Rába mosonmagyaróvári gépgyára 8 órás sztrájkkal próbálja kikényszeríteni elszakadását a gyôri központtól.
1989. dec. 7. Grósz Károly egy miskolci pártgyûlésen azt javasolja: szervezzék meg az MSZMP rendezôgárdáját Borsod megyében, mert politikai hibának tartja a munkásôrség felszámolását.
1989. dec. 8. Háromnapos nemzeti csúcstalálkozó kezdôdik az Országgyûlés, a kormány, illetve a különbözô pártok és érdekképviseleti szervezetek között.
1989. dec. 9. Idôközi országgyûlési képviselô-választásokat tartanak Budapest V. kerületében. A legtöbb szavazatot Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ jelöltje kapja, de a választást meg kell ismételni, mert a szavazásra jogosultaknak alig 40 százaléka adja le voksát.
1989. dec. 10. A nemzeti csúcstalálkozón éles vita alakul ki a kormány és a képviselôk között. A törvényhozók nem értenek egyet azzal, hogy már decemberben megtárgyalják az 1990. évi költségvetés tervezetét, míg a kormány sürgeti a vitát, mert a Nemzetközi Valutaalap a megállapodás feltételeként a költségvetés elfogadását jelölte meg.
A csúcstalálkozó résztvevôi általánosságban támogatják a sürgetô gazdasági intézkedéseket.
Csehszlovákiában új kormány alakul, amelyben a kommunisták kisebbségben vannak.
1989. dec. 11. A Demisz januártól lemond vagyonáról a kormány javára.
A Bolgár Kommunista Párt plénuma lemond a párt vezetô szerepérôl.
1989. dec. 14. Az Országgyûlés terv- és költségvetési bizottsága elfogadja az 1990. évi költségvetés tervezetét.
Budapest és Bécs megkapja az 1995-ös világkiállítás megrendezésének jogát.
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Hazafias Választási Koalíció néven választási szövetséget hoz létre. Chilében az ellenzéki pártok jelöltje nyeri az elnökválasztásokat. Pinochet tábornok diktatúrája végleg lezárul.
1989. dec. 15. Meghal Andrej Szaharov.
1989. dec. 16–18. Helmut Kohl magyarországi látogatása.
1989. dec. 17. Temesvárott vérbe fojtják a kormányellenes tüntetést. A tüntetések folytatódnak, Romániában kitör a forradalom.
1989. dec. 17–18. Az MSZMP XIV. kongresszusán nem ismerik el az októberi pártkongresszus határozatait, és újjáalakítják a pártot. Elnökké választják Thürmer Gyulát.
1989. dec. 18. A román hatóságok lezárják a magyar határt. Budapesten több ezren tüntetnek a Hôsök terén Tôkés László mellett.
Lemond MSZP-elnökségi tagságáról Németh Miklós.
1989. dec. 19. Az Országgyûlés elfogadja a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját.
Göncz Árpádot választják az Írószövetség elnökévé.
1989. dec. 20. Az Országgyûlés elfogadja a kormány lakáskoncepcióját. Eszerint a lakbérek február 1-jétôl átlagosan 35 százalékkal emelkednek, a lakáscélú állami hitelekre pedig kamatadót vetnek ki.
Figyelmeztetô sztrájkot tartanak a mozdonyvezetôk.
1989. dec. 21. Az Országgyûlés 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. A képviselôk elfogadják az 1990. évi költségvetés tervezetét. Budapesten a Hôsök terétôl Románia nagykövetségéig vonul a romániai megmozdulások áldozataira emlékezô gyászmenet.
1989. dec. 22. Szûrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a következô év március 25-ére kitûzi az országgyûlési választások elsô fordulóját.
Élelmiszer- és gyógyszer-segélyszállítmányokat indít Romániába több magyar szervezet és intézmény.
1989. dec. 24. Budapesten több tízezer résztvevôvel ökumenikus éjféli istentiszteletet tartanak, amelyen a temesvári áldozatokról is megemlékeznek.
1989. dec. 25. Megalakul a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége. Kivégzik Nicolae és Elena Ceausescut.
1989. dec. 26. Szûrös Mátyás és Németh Miklós táviratban üdvözli az új román vezetôket, akik ismételten megköszönik Magyarország segítségét és szolidaritását.
1989. dec. 29. A magasabb rangú külföldi politikusok közül elsôként tárgyal Bukarestben az új román vezetéssel Horn Gyula.
1989. dec. 30. A Magyar Vöröskereszt
közli: eddig 450 tonna segélyszállítmány
indult Magyarországról Romániába.
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.hu