A helyek mögött
A helyek mögött
egy tájkép dereng
fel. Ismerõs helyeknél
ismerõsebb.
A Káptalan utca
Pécsett? A Korvin
tér Budán?
Talán egy útvesztõbe
foglalt elbeszélés.
Egyre több
terem bomlik le elõtted,
ahogy
a középsõ
cella felé haladsz,
mint a kötés
a sebrõl,
fájdalommal átitatott
rétegek.
Eleinte: csak géz.
Egy bemeszelt
város. A beszéd
elé falazott szavak.
Vakolat-nyelv. Aztán
átmész egy
szobán, minden
kitisztul. A gerendák
mélyén föltündökölnek
a gyûrûk.
Mindszent éjjel
Mindszent éjjel
a
szódáslovak
falhoz támasztott
füllel álltak,
hallgatták neszezéseit
a kövek közt
rejlõ belvilágnak,
mert habarcson és
hideg cementen
túl vonzalom van
kõ és kõ között.
Senki sem járt
másnap az utcán,
és lószobrok
álltak a ház elõtt.