Podmaniczky Szilárd

Sansz-script líra

Feltöltõdik a napfény fával
belátod tévedéseid
mindet
vagyis egyet nem
a hajnali ököruszálylevest
*
Szeretted volna mindig írni
ha már minden odaveszett
ez jutott eszedbe:
tudod mitõl döglik a légy
tudásod egy pillanatra konkrét
mint egy fûmag
aztán meg mint a halál fasza
*
hideg van
a fák láthatatlan tarsolyából
zöld nyelvlevelek törnek elõ
a napfény átjátssza a szobát
engedi hogy belenézzek
*
nagyapa végtelen útra indult
késõbb a mama is
most már ketten mennek
hozzávetõlegesen a végtelenbe
*
Itt ül az ágyamon Móricz
Mikszáth
a fotelben Krúdy
hogy vagy kérdezik
nem tudtam
hogy a halottak ilyen õszinték
csak azt hogy rondák
*
Arra gondoltam
majdnem levágtam a lábam
beleborzongtam
aztán abba is
hogy milyen úton szerzem a benyomásaim
*
Végre itt vagy
negyven éve várlak
azt hittem örökre eltûntet
a közénk tett egyenlõség
*
Te tudod a legjobban
hogy magadtól nem szabadulhatsz
így kell végigélned
mint grátisz önazonosság
*
Egyszer szívesen fakasztanál
a sziklából vizet
de nem teszed
nem tudod a követ így megalázni
*
Az erkölcsi törvény benned
kívüled az Antarktisz
olyan ez mint a félálom
hogy akkor most gondolod vagy mondod
*
Odaát tíz körömmel kaparják a falat
hallgatod
hogyan hullik szemeidre
a széttépett déeneslánc
*
Gratulálok
mondtad
és komolyan gondoltad
mert nincs meg benned az az erõ
hogy helyette is végigcsináld
*
Volt egy álmod
hogy szabad legyél és boldog
és ahogy öregszel azt mondod
legalább hetven százalékig
szabad
a boldogságot pedig már ismered
csak most nincs rá idõd
mert a szabadulásért dolgozol
*
Kérek egy kis fazonigazítást
mondtad a fodrásznak
megpörgetett a székben
aztán felálltál
nyugtázta
nála mindig a vendég mondja meg
ha kész
*
Benyúlok a takaró alá
és megfogom
megvan
meleg
és szeretem
*
Az ég kék
jóvátehetetlen
s attól még hogy ez mondható
pompásan tárgyszerû
*
Õszinte leszek
mondom s
érzem
hazudok (hazudnom kell vele)
*
Nem futja most másra az idõ
csak rám
engem kell most kenyérre kenni
akkor is vagy azért
ha más szelek járnak
*
Ha ennyire szeretsz
soha nem tudom meg
hogy ki vagy
*
Ha percenként kettõt ütne a szívem
az egyiket neked adnám
de mert hetvenkettõt
válassz magadnak
s ha jó ütemben veszed ki
megszakad érted a szívem
*
Karácsony volt
s ott ragyogott
Darwin
a fán
*
Boldog vagy
mert mindened elveszett
de legfõképp
az eszed
*
Ha majd ha más idõmbõl olvasóm leszel
gondold el
hogy helyettem te létezel
s én viszont
*
A király meztelen
a királynõ is
vetkõzik a bolond a kamarás
eljött az igazság pillanata
aztán távozik
*
Tényleg
ha majd az angyalok közt leszel
megérinted az egyik szárnytövét
*
Egy ceruza
a test rajzolata
benned van minden bizalmam
de ha nem is maradsz örökre
legalább most maradj
amíg nyelvem áradozik köldöködbe
aztán már mész
isten hírével
hogy szorgalomból négyest kaptál
*
Ha majd eljössz hozzám
lepattan egy gombom
és lehajolok az asztal sarkába
és bekötöd a fejem
*
Ha valami eszembe jut
bánt hogy elfelejtem
például egyszer ültem a szellemvasúton
de már nem emlékszem
*
Látod
te is megvakultál
nem kellett soká várnod
hogy szülj
de nem tartod kizártnak
hogy csak a bennetek keringõ vér illúzió
a többi igaz
 


Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu


C3 Alapítványc3.hu/scripta/