I. FEJEZET

Általános határozatok a bejegyzett és titkos kéjnõkrõl

1. .

Az 1879. évi 40. t.- c. 81. - ában említett kéjnõnek tekintendõ az olyan nõ, aki a kéjelgést keresetszerûen ûzi és mint ilyen a jelen szabályrendeletben foglalt határozmányokat megtartani köteles.

2. .

A kéjnõ köteles magát az alább jelzett módon a m. kir. államrendõrség fõkapitányi hivatalánál bejegyeztetni.

Aki a kéjelgést keresetszerûen ûzi, anélkül, hogy magát bejegyeztetné, titkos kéjnõnek tekintendõ.

3. .

A bejegyzett kéjnõk: a) magánkéjnõk (bárcás kéjnõk vagy igazolványos nõk) vagy b) bordélyos kéjnõk lehetnek.

II. FEJEZET A kéjnõk bejegyzésérõl

4. .

A kéjnõk bejegyzése a fõkapitányság erkölcsrendészeti ügyosztályánál történik, ahol a bejegyzését kérelmezõ nõ személyazonosságát és életkorát igazoló hiteles okmányaival személyesen jelentkezni tartozik.

Minden jelentkezõ nõt behatóan ki kell hallgatni azokra az okokra nézve, amelyek õt a bejegyzésre késztetik, egyúttal komoly jóakarattal figyelmeztetni ezen elhatározásának súlyos következményeire.

Ha ezen elhatározására pusztán anyagi szükség készteti, akkor a már létezõ vagy ezentúl létesülõ jótékony egyletek vagy intézetek bevonásával, esetleg egyéb alkalmas módon igyekezni kell az ily nõnek a tisztességes módon való megélhetéshez segédkezet nyújtani.

5. .

A bejegyzést kérelmezõ nõ kihallgatása fõleg annak megállapítására irányuljon, hogy saját elhatározásából vagy másnak rábeszélése folytán kéri- e a bejegyzést.

Mindazok, akik valamely nõt igéret, rábeszélés, fenyegetés által vagy egyéb módon arra bírnak, hogy magát a kéjnõk közé felvétesse, vagy akik a bejegyzett kéjnõt vidékre vagy külföldre közvetítik amennyiben cselekményük súlyosabb beszámítás alá nem esik a jelen szabályrendelet 73. - ában megszabott büntetés alá esnek.

6. .

Minden jelentkezõ nõ a bejegyzés elõtt rendõrorvosi vizsgálat alá veendõ és ha felvételét sem egészségi okok, sem ezen szabályrendelet egyéb határozmányai nem gátolják, a fõkapitányság õt a kéjnõk jegyzékébe felveszi és részére az egészségügyi törzslapot kiállítja, a türelmi bárcát, illetõleg igazolványt pedig kiadja.

7. .

Kéjnõül rendszerint csak 17 évnél idõsebb és teljes testi, szellemi fejlettséggel biró olyan nõ jegyezhetõ be, aki már elõzõleg férfival nemileg érintkezett.

Bordélyházba csak olyan nõ jegyezhetõ be, aki 20 évnél idõsebb.

8. .

17 évesnél fiatalabb nõ a magánlakásokon levõ kéjnõk közé egyedül a fõkapitány vagy helyettesének külön és írásbeli engedélyével és csakis oly kivételes esetekben jegyezhetõ be, ha testileg eléggé fejlett és ha elõzõleg már keresetszerûen kéjelgett és ha erkölcsi megjavulása érdekében a szülõk vagy gyám (esetleg gyámhatóság) bevonásával tett intézkedések eredményre nem vezettek.

9. .

A teherben levõ, továbbá tüdõvészben vagy egyéb ragályos betegségben szenvedõ nõ a kéjnõk közé be nem jegyezhetõ. Ha pedig ily jelenségek késõbb merülnének fel, a bárca (igazolvány) azonnal bevonandó és az ily nõ a keresetszerû kéjelgéstõl eltiltandó.

III. FEJEZET Magánlakással bíró kéjnõk

10. .

A magánlakással bíró kéjnõk vagy: a) bárcás kéjnõk, akik csak a rendõrségnél bejelentett és engedélyezett lakáson lakhatnak, vagy:

b) igazolványos nõk, akik lakásukat szabadon választhatják és e részben csakis a 19. - ban meghatározott korlátozásnak vannak alávetve.

A) A magánlakással bíró bárcás kéjnõk

11. .

A magánlakással bíró bárcás kéjnõk, akár fõbérlõk, akár albérlõk gyanánt csakis oly lakásokban lakhatnak, amelyeket a rendõrség ily célra engedélyez.

Kéjnõlakások albérletbe adására csak oly nõk kaphatnak engedélyt, akik vagyon vagy szemérem elleni büntett, vétség vagy súlyosabb erkölcsrendészeti kihágás miatt büntetve nem voltak és ily célra megbízhatónak látszanak.

A kérvényhez a háztulajdonos írásbeli beleegyezõ nyilatkozata is csatolandó.

Az engedély megadása vagy megtagadása iránt a fõkapitány határoz. Az engedélyezõ határozatban a szedhetõ lakbér összege is megállapítandó.

12. .

Bárcás kéjnõk lakásai csakis mellékutcákban, templomtól, iskolától vagy egyéb közmûvelõdési közintézettõl legalább 200 méter távolságra és oly házakban engedélyezhetõk, ahol 16 évnél fiatalabb gyermekekkel bíró családok nem laknak.

Földszinti utcai lakások ily célra csak kivételes esetekben engedélyezhetõk.

Ha már engedélyezett kéjnõlakások közelében késõbb templom, iskola vagy más közintézet létesül, akkor a kéjnõlakás betiltandó.

13. .

Az egy házban engedélyezhetõ kéjnõlakások számát a rendõrség határozza meg.

Kéjnõk albérletben tartására kiadott engedély az engedélyesnek személyéhez kötött és általa személyesen gyakorlandó jog, amelyet a rendõrség engedélye nélkül másra átruházni nem szabad.

Ezért minden kéjnõlakástartó ily célból csakis egy házra kaphat engedélyt.

14. .

Engedély nélkül bárcás kéjnõnek lakást adni, az engedélyezettnél nagyobb számú kéjnõt tartani, vagy az ily lakás egy részét be nem jegyzett 40 éven aluli nõknek albérletbe adni, vagy ilyeneket befogadni tilos.

Az engedélyben megállapított napi bérösszegben a takarítás és ágynemûhasználat díja is bennfoglaltatik. Ennél bármi címen többet követelni vagy elfogadni, vagy a kéjnõ keresetébõl részt követelni tilos. Az engedélyes a kéjnõlakást tisztántartani, naponkint kellõleg szellõztetni, azt rendes bútorral és ágynemûvel ellátni tartozik.

A bárcás kéjnõk lakásainál a felmondási idõ 3 napban állapíttatik meg. A kiköltözés a harmadik napon déli 12 óráig eszközlendõ. Ennek letelte elõtt a lakásadó a kéjnõt a kiköltözésre nem kényszerítheti.

Az engedélyes a kiköltözött kéjnõnek a ruhanemûit még bérhátralék fennállása esetén is kiadni tartozik.

A magánkéjnõk lakását az ezzel megbízott rendõrközegek bármikor megtekinthetik és átvizsgálhatják.

Magánlakáson levõ bárcás kéjnõk lakásukban és ennek mellékhelyiségeiben férfiaknak állandó megszállásra helyet nem adhatnak és cseléd gyanánt csak 40 éven felüli nõt alkalmazhatnak.

Az ily cselédek alapos gyanú esetén szintén orvosi vizsgálat alá vehetõk.

Az utcai szobák ablakai egészben homályos vagy a betekinthetést kizáró recés üveggel, az udvari szobák ablakai pedig megfelelõ függönnyel látandók el.

Az egyes szobák ajtajait kellõen olvasható folyószámmal kell ellátni.

A megállapított napi bérösszeg minden szobában látható módon kifüggesztendõ.

Minden szobában egy jól mûködõ csengettyû- jelzõkészülék alkalmazandó, amely a kéjnõ lakását a fõbérlõ, esetleg a házfelügyelõ lakásával összeköti.

16. .

Ha a kéjnõ lakását mint fõbérlõ bírja, köteles ebbeli foglalkozását a bérbeadóval közölni és annak írásbeli beleegyezését kieszközölni.

A kéjnõ és háztulajdonos, illetve fõbérlõ között a bérleti viszonyból keletkezõ vitás magánjogi kérdések a rendes per útján bíráltatnak el.

17. .

A lakásváltoztatás, az általános bejelentései kötelezettségen kívül, a fõkapitányság erkölcsrendészeti ügyosztályánál mindenkor személyesen bejelentendõ.

B) Magánlakással bíró igazolványos nõk

18. .

Olyan nõk, akiknek egyéb rendes foglalkozásuk van és emellett még a keresetszerû kéjelgést is ûzik, a bárca helyett a keresetszerû kéjelgésre jogosító igazolványt kaphatnak.

Ezen kedvezményben kivételesen olyan bejegyzett kéjnõk is részesíthetõk, akik más foglalkozással nem bírnak ugyan, de akikrõl az ellenõrzõ rendõrközegek észleleteibõl vagy egyéb külsõ ismérvekbõl alaposan lehet feltételezni azt, hogy a kéjelgést a szeméremsértõ nyilvánosság kerülésével és feltünés nélkül gyakorolják.

19. .

Az igazolványos nõk lakásukat szabadon választhatják, de lakásukban a keresetszerû kéjelgést csakis akkor ûzhetik, ha ezzel a házbeli lakóknál feltûnést vagy botrányt nem okoznak és ha olyan külön bejáratú szobájuk van, melyben kivülök más nem lakik.

20. .

Az igazolványos nõk a lakásuk tekintetében a 19. . szerint megállapitott kedvezményen kívül minden egyéb tekintetben ugyanazon rendszabályoknak vannak alávetve, amelyek a magánlakó bárcás kéjnõkre nézve kötelezõk.

21. .

Annak meghatározása, hogy a bejegyzett magán kéjnõ a bárcás kéjnõk vagy igazolványos nõk közé soroltassék- e, az erkölcsrendészeti ügyosztály vezetõjének hatásköréhez tartozik.

Indokolt esetekben, fõleg botrányt okozó szemérmetlen viselkedés vagy a szabályok ismételt áthágása esetén az igazolványos nõ az erkölcsrendészeti ügyosztály vezetõjének szóbeli határozatával a bárcás kéjnõk közé sorolható.

Az erkölcsrendészeti ügyosztály vezetõjének határozata ellen a fõkapitányhoz intézendõ panasznak van helye.

IV. FEJEZET A bejegyzett kéjnõkre vonatkozó rendszabályok

22. .

A bejegyzett kéjnõknek minden olyan cselekménye, amely a jó ízlést, a házbeli lakók vagy a közönség szeméremérzetét és a közerkölcsiséget sérti, szigorúan tilos.

A bejegyzett kéjnõknek különösen szigorúan tilos:

1. saját lakásukon vagy más házban az ablaknál tartózkodni vagy onnan kihajolni, a kapuban vagy kapu mögött állni, a férfiakat szóval vagy egyéb feltûnõ módon lakásukba csábítani;

2. utcán vagy más nyilvános helyen illemet sértõ ruházatban vagy feltünõ módon sétálni, az utcán férfiakat megszólítani, kacérkodással vagy egyébként szemérmetlen módon hivogatni, utcán dohányozni, utcasarkon, szinházak, templomok, iskolák, vasuti pályaházak vagy más középületek, kávéházak, vendéglõk és egyéb mulatóhelyek közelében egyedül vagy csoportosan ácsorogni, ott lármas vagy szemérmetlen társalgást folytatni;

3. tanulókkal, tanoncokkal vagy serdülõ korban levõ fiukkal viszonyt kezdeni, vagy ilyeneket lakásukba bocsátani;

4. kitartott férfikisérõkkel viszonyt folytatni, ezeket lakásukon megtûrni vagy ezek társaságában nyilvános helyen megjelenni.

23. .

Azok az egyének, akik kéjnõk által kitartott kisérõk gyanánt ismeretesek, a székesfõvárosból kitiltandók, a helybeli illetõségûek pedig szigorú rendõri felügyelet alatt tartandók.

24. .

A bejegyzett kéjnõk a türelmi bárcát, illetõleg igazolványt mindig maguknál hordani és azt a magát kellõen igazoló rendõrközegnek és kívánatra a férfilátogatóknak felmutatni tartoznak.

25. .

A kéjnõk saját vagy mások kiskorú gyermekeit vendégek fogadására szolgáló vagy ezzel kapcsolatos lakásokon maguknál nem tarthatják, sem pedig ezeket sétájuk alkalmával magukkal nem vihetik.

26. .

Az utcára nyiló lakások ablakát túlságos módon megvilágítani, vagy egyéb módon feltünõvé tenni nem szabad és azt férfilátogatás idején kellõen elfüggönyözve kell tartani.

27. .

Azokat az utcákat, tereket és sétányokat, valamint a mulatóhelyeket és nyilvános intézeteket, amelyekben bejegyzett kéjnõknek tartózkodniok egyáltalában nem vagy csak bizonyos korlátozás mellett szabad, a fõkapitány állapítja meg.

28. .

Azok a kéjnõk, akik ideiglenesen vagy végleg kilépni akarnak, ezen szándékukat az erkölcsrendészeti ügyosztálynál személyesen bejelenteni és magukat ez alkalommal orvosi vizsgálatnak alávetni tartoznak.

Akik bejelentés nélkül kilépnek és az orvosi vizsgálattól elmaradnak, vagy lakásukból bejelentés nélkül elköltöznek, avagy bárcájukat (igazolványukat) személyes jelentkezés nélkül a rendõrséghez beküldik, kinyomozandók és orvosi vizsgálat végett elõállítandók.

V. FEJEZET Bordélyházak és bordélyházi kéjnõk

29. .

Bordélyház nyitására vagy már meglevõ bordélyház áthelyezésére a székesfõváros tanácsával egyet értõleg a fõkapitányság ad engedélyt s e tekintetben, nézetkülönbség esetén, a belügyminiszter dönt. (1881. évi XXI. t.- c. 7. . d) pontja).

Ha valamely bordélyház megszüntetése bármely okból szükségessé válik, ezt megokolt határozattal a fõkapitány rendeli el és errõl a székesfõváros tanácsát is értesíti. Az ily határozat ellen birtokon kívül a m. kir. belügyminiszterhez lehet fellebbezni.

30. .

Bordélyház csakis kisebb forgalmú mellékutcákban és oly helyeken engedélyezhetõ, amelyek templomtól, iskolától, nevelõintézettõl vagy hasonló jellegû középülettõl legalább 200 méternyi távolságra esnek.

31. .

Bordélyház nyitására csak oly magyar honos nõ kaphat engedélyt, aki a 30 éves életkort betöltötte, vagyon vagy szemérem elleni büntett, vétség vagy súlyosabb erkölcsrendészeti kihágás miatt büntetve nem volt és aki személyi és vagyoni tekintetben megbízhatónak látszik arra, hogy üzletében a kellõ rendet fenn tudja tartani.

A bordélyháztulajdonosnõ a bordélyüzletet személyesen köteles vezetni és a bordélyházakra vonatkozó szabályok meg nem tartása által elkövetett kihágás miatt mindenkor felelõs és büntetendõ.

32. .

A bordély céljára szolgáló házban a bordélyos családtagjain, a kéjnõkön és cselédeken kívül más nem lakhatik.

Két évesnél idõsebb gyermekek a bordélyban nem tarthatók.

Cseléd gyanánt csak 40 évnél idõsebb nõ vagy 24 évnél idõsebb férfi alkalmazható, a házban levõ nõcselédek alapos gyanu esetén, szintén állandó rendõrorvosi felügyelet alá vonhatók.

33. .

Valamely bordélyházba felvehetõ kéjnõk létszámát a ház nagysága és a rendelkezésre álló helyiségek figyelembevételével a fõkapitány határozza meg.

34. .

Bordélyházba a szabályszerûen bejegyzett kéjnõkön és a rendõrségnél bejelentett cselédeken kívül más nõt befogadni, neki kéjelgésre helyet engedni vagy arra alkalmat szolgáltatni; valamely nõt arra csábítani, vagy más által csábíttatni, hogy kéjnõ legyen; bejegyzett kéjnõt egyik bordélyból a másikba közvetíteni vagy a kéjnõt akarata ellenére a bordélyban visszatartani tilos.

35. .

A bordélybeli kéjnõk bejegyzése a 4- 9. - ban meghatározott feltételek mellett a fõkapitányság erkölcsrendészeti ügyosztályánál történik. Szabályszerû bejegyzés és a türelmi bárca kiadása elõtt a kéjnõt a bordélyházba befogadni tilos.

A bordélyból kilépõ kéjnõt a bordélytulajdonosnõ orvosi megvizsgáltatás végett elõállítani, a 28. . határozmányainak ellenére kilépõ kéjnõ türelmi bárcáját pedig 24 óra alatt a fõkapitánysághoz beszolgáltatni köteles.

36. .

A bordélytulajdonosnõ felelõs azért, hogy az orvosi vizsgálat alól egy kéjnõ se vonja ki magát, hogy továbbá a kéjnõk a vizsgáló orvos által aláírt egészségi utasításokat szigorúan megtartsák.

Köteles még a bordélytulajdonosnõ a kéjnõket arra is kitanítani, hogy a velük érintkezõ férfiak egészségérõl maguknak elõzetesen meggyõzõdést szerezzenek és ha betegnek találják, a közösülést saját érdekükben feltétlenül megtagadják.

37. .

A bordélytulajdonosnõ a nála lakó kéjnõket, az orvosi vizsgálati napok kivételével, maga is naponkint megvizsgálni köteles és ha betegséget vagy gyanus tüneteket tapasztal, azt a rendõrorvosi hivatalban az illetõ kéjnõ elõállítása mellett azonnal bejelenteni tartozik.

38. .

A bordélyház ablakai egészben homályos vagy a betekinthetést kizáró recés üvegbõl legyenek s ha takarítás vagy szellõztetés alkalmával nyitva vannak, azoknál kéjnõ nem tartózkodhatik.

A bordélyház csak egy kijárattal bírhat. A kapu a kapuzárási szabályrendeletben elõírt záróráig csak 1/2 méternyire maradhat nyitva, hogy azon az utcán közlekedõk az udvarra be ne láthassanak. A bordélytulajdonosnõ gondoskodni tartozik arról is, hogy a bordélyház udvarába a szomszédos és környékbeli házakból se lehessen betekinteni.

39. .

Ételek és szeszes italok kiszolgáltatása, kártya vagy más szerencsejáték és bármilyen csendháborító mulatság a bordélyházban tilos.

A zenélés csak éjjel 1 óráig van megengedve. E részben tapasztalt kihágásokért, még ha azokat a vendégek követik is el, elsõ sorban a bordélytulajdonosnõ felelõs.

40. .

18 évesnél fiatalabb ifjakat és ittas egyéneket a bordélyba bebocsátani tilos.

41. .

Minden bordélytulajdonosnõ jelen szabályrendelet életbeléptetésétõl számítandó 15 nap alatt a rendõrségnél bejelenteni tartozik, hogy bordélyában milyen díjat óhajt megállapíttatni a kéjnõk nemi érintkezéseért. A megállapított díjnál a vendégektõl többet követelni tilos.

Ezen díjon felül a kéjnõnek ajándékozott összeg kizárólag a kéjnõt illeti, aki arról elszámolni nem tartozik.

42. .

A kéjnõ keresetének egy része, megegyezés szerinti mértékben, a bordélyház tulajdonosát illeti, de annak legalább 1/4 része felett feltétlenül a kéjnõ rendelkezik. A bordélytulajdonosnõ a kéjnõ keresetébõl õt illetõ rész fejében a kéjnõt lakással, fûtéssel, világítással, továbbá élelmezéssel, mosással, valamint külön ágygyal és ágynemûvel, a szükséges fehérnemûvel és megfelelõ ruhanemûekkel ellátni tartozik.

A bordélytulajdonosnõ a kéjnõk keresetérõl a rendõrség által lebélyegzett rendes könyvet vezetni és a kéjnõkkel hetenkint egyszer leszámolni tartozik. Ez az elszámolási könyv a fõkapitányságnál minden hó elején bemutatandó.

A kéjnõnek kijáró összeg mindenkor készpénzben kifizetendõ. A kéjnõknek jogukban áll a keresetükbõl õket megilletõ részt minden egyes alkalommal azonnal levonni és azt megtartani.

43. .

A bordélytulajdonosnõ a kéjnõk részére az õket keresetükbõl megilletõ rész terhére ruhát, fehérnemût, ékszert és egyáltalán semmiféle tárgyat nem vásárolhat és nekik ilyeneket el nem adhat, sem nem közvetíthet, sem pedig nekik kölcsönt nem nyújthat.

44. .

Minden kéjnõ ruhanemûi és egyéb ingóságai a bordélytulajdonosnõ által jegyzékbe veendõk, és ezen két példányban leirandó jegyzék a bordélytulajdonosnõ és a kéjnõ által megõrizendõ.

Ha a kéjnõ a bordélyból kilép, a bordélyosnõ neki a tulajdonát képezõ összes holmiját kiadni köteles és ezeket semmiféle követelés címén vissza nem tarthatja.

Ha a kilépõ kéjnõ az évszaknak megfelelõ ruházattal nem bírna, a bordélytulajdonosnõ õt ilyennel ingyen ellátni köteles.

45. .

A bordélytulajdonosnõ köteles ügyelni arra, hogy a kéjnõk testi erejüket vagy egészségüket veszélyeztetõ mérvben igénybe ne vétessenek, de arra is, hogy a kéjnõk egész testüket tisztán tartsák.

Egy kéjnõ sem kényszeríthetõ arra, hogy akarata ellenére valakivel nemileg érintkezzék.

46. .

A kéjnõt személyes szabadságában bármikép korlátozni, õt bántalmazni, megfenyegetni, vele durva, embertelen módon bánni szigorúan tilos.

47. .

A kéjnõk a nappali órákban magánosan és szabadon legalább három órai sétára naponkint s ezenfelül hetenkint egy fél napra kimehetnek és e részben csakis annyiban korlátozhatók, hogy a kéjnõk létszáma szerinti fele felváltva a bordélyban maradjon.

Minden kéjnõ vallásának ünnepnapján vagy egyéb alkalommal is istentiszteleten való részvétel céljából a bordélyból szabadon távozhatik és ebben a bordélytulajdonosnõ által nem akadályozható.

48. .

A bordélytulajdonosnõ tartozik minden kéjnõ rendelkezésére egy kulccsal elzárható szekrényt adni, amelyet a kéjnõ beleegyezése nélkül más föl nem nyithat.

49. .

Köteles a bordélytulajdonosnõ úgy a ház külsejét, mint annak belsõ helyiségeit, az összes berendezést, ágynemût és fehérnemûeket a közegészség és közbiztonság követelményeinek megfelelõ módon tisztán és rendben tartani. A bordélytulajdonosnõ gondoskodni tartozik, hogy bordélyában legalább egy kellõen berendezett fürdõszoba legyen a kéjnõk rendelkezésére.

50. .

Jelen szabályrendeletnek mindazon határozmányai, amelyek a bordélyokra és a bordélybeli kéjnõkre vonatkoznak, úgy a bordélytulajdonosnõk, mint a kéjnõk elõtt felolvasandók és azoknak egy- egy példánya részükre kiadandó.

A szabályrendeletnek az a része, amely a bordélybeli rendtartásra vonatkozik, valamint a bejelentett kéjelgési díj összege a bordélyház közös termében, üveg alatti keretben, könnyen olvasható módon kifüggesztendõ.

VI. FEJEZET A kéjnõk orvosi vizsgálata

51. .

A bejegyzett kéjnõk és pedig úgy a magánlakó bárcás, igazolványos, mint a bordélyházi kéjnõk, kötelesek hetenként kétszer a rendõrség által megjelölt helyen és idõben orvosi vizsgálatra megjelenni.

Ha bármely okból gyakoribb vizsgálat mutatkozik szükségesnek, a kéjnõk az erre nézve kiadott utasításnak is megfelelni kötelesek. Az orvosi vizsgálatra tiszta ruhában és tiszta fehérnemûvel kell megjelenni.

52. .

Mihelyt a kéjnõ önmagán nemi betegségre mutató tüneteket észlel, tartozik ezt azonnal az erkölcsrendészeti ügyosztálynál szolgálatot teljesítõ rendõrorvosnak bejelenteni. Addig is azonban a nemi érintkezéstõl tartózkodni köteles. Minden egyéb megbetegedés esetén ezt lakásadójával vagy a bordélytulajdonosnõvel közölni, ezek pedig az orvosi kezelésrõl gondoskodni tartoznak. Amennyiben még az orvosi látogatás elõtt fertõzõ betegség tünetei észleltetnek, a kéjnõ a nemi érintkezéstõl tartózkodni köteles.

53. .

A vizsgáló rendõrorvosok a kéjnõket a nemi betegségek felismerésére és elhárítására a szükséges útbaigazítással ellátni és a kéjnõk az ily utasításokat szigorúan megtartani kötelesek.

Ily útmutatás ezenfelül minden kéjnõnek egy nyomtatott példányban kézbesítendõ.

54. .

A vizsgálatok csakis e célra kijelölt hivatalos helyiségekben teljesíthetõk.

Magánlakásokon, bordélyházban vagy találkahelyen rendõrorvosoknak kéjnõvizsgálatot teljesíteni nem szabad.

A vizsgálatok ingyenesek. Ezekért díjat követelni vagy elfogadni tilos.

55. .

A vizsgálat alkalmával nemi betegnek talált minden kéjnõ haladék nélkül az e célra kijelölt közkórházba szállítandó és megyógyulásáig ott tartandó.

Nemi betegségben szenvedõ kéjnõnek magánlakásokon és magánorvos által való gyógykezeltetése semmikép se engedhetõ meg.

56. .

A vizsgáló rendõrorvosok a kéjnõket, azok háznépét, a bordélyosokat, ezek családtagjait vagy cselédjeit nemi bajban vagy egyéb betegségben sem díjazás mellett, sem ingyenesen nem gyógykezelhetik.

57. .

A kéjnõk szakszerû vizsgálatára és egyáltalában a keresetszerû kéjelgésnek orvosi ellenõrzésére vonatkozólag a vizsgáló rendõrorvosok részére kiadandó szolgálati utasításról a fõkapitány tartozik gondoskodni.

Kéjnõtelep tartására csak e célra megbízható oly magyar honos kaphat engedélyt, aki vagyon vagy szemérem elleni bûntett, vétség vagy súlyosabb beszámítás alá esõ erkölcsrendészeti kihágás miatt büntetve nem volt.

VII. FEJEZET A keresetszerû kéjelgés céljára szolgáló egyéb alkalmi helyek

58. .

A keresetszerû kéjelgés céljára, illetõleg a bejegyzett kéjnõk találkozó és tartózkodási helyei gyanánt szolgálnak még:

a) a találkahelyek;

b) a nagyobb számban együtt lakó magánkéjnõk elhelyezésére szolgáló magánkéjnõtelepek;

c) éjjeli kávéházak és mulatóhelyek.

>A) Találkahelyek

59. .

A találkahelyek a bejegyzett kéjnõk, leginkább igazolványos nõk és ezek vendégei által a keresetszerû kéjelgés keresztülvitelére szolgáló alkalmi helyek.

A találkahelyek:

1. nyilvánosak

2. magánosok lehetnek.

60. .

Találkahelyekre a fõkapitány ad engedélyt. Ilyen engedély csak magyar honosságú, e célra teljesen megbízható oly egyénnek adható, aki vagyon vagy szemérem elleni bûntettért vagy vétségért büntetve nem volt.

Találkahelyekre csak bejegyzett kéjnõt szabad bebocsátani. Oly nõt, aki magát türelmi bárca vagy igazolvány felmutatásával igazolni nem tudja, vagy akinek bárcájából vagy igazolványából megállapítható, hogy orvosi vizsgálatot mulasztott, bebocsátani tilos.

Az ily helyek rendõri felügyelet alatt állanak és az ezzel megbízott rendõrközegek által bármikor átvizsgálhatók.

61. .

Nyilvános találkahelyek csak mellékutcákban, templomtól, iskolától és egyéb kulturális jellegû közintézettõl lehetõleg távol engedélyezhetõk.

Az ily házakban a tulajdonoson és háznépen kívül más nem lakhatik.

Állandó megszállásra, vagy 12 órán túl terjedõ tartózkodásra sem kéjnõt, sem más vendéget befogadni nem szabad.

62. .

A nyilvános találkahelyeknél a szobák használati díja a fõkapitányságnál bejelentendõ és minden szobában láthatólag kifüggesztendõ. Ezen díjnál bármilyen címen nagyobb összeget követelni, a kéjnõ keresetébõl részt kérni vagy elfogadni, szigorúan tilos.

Ezen helyeket "szálloda" megjelöléssel, esetleg más címmel vagy cégérrel ellátni vagy hirdetni tilos.

63. .

A használatra bocsátott szobák tiszta ágynemûvel, megfelelõ világító és mosdó berendezéssel szerelendõk fel.

40 éven aluli nõk cseléd gyanánt nem alkalmazhatók és a tulajdonos felelõssége mellett ügyelni tartozik, hogy ezek a vendégekkel nemileg ne érintkezzenek.

64. .

Iparengedéllyel ellátott szállodákban a keresetszerû kéjelgésre alkalmat adni tilos. Azok a zúgszállodák és úgynevezett "Garni" szállók, amelyek alaposan gyanusíthatók, hogy a keresetszerû kéjelgés alkalmi helyei gyanánt szolgálnak, szigorúan rendõri megfigyelés alatt tartandók és ha ezen gyanú a megfigyelés folyamán beszerzett adatok által igazolást nyert, a tulajdonos az 1884. évi XVII. t.- c. 155. - a értelmében az iparengedély megvonása végett az elsõfokú iparhatóságnak feljelentendõ.

65. .

Magántalálkahelyek csak a háztulajdonos elõzetes írásbeli beleegyezõ nyilatkozata alapján és e célra alkalmasnak talált helyeken engedélyezhetõk. Ilyen engedélyek csak nõknek adhatók.

A találkahely tulajdonosának lakásán, vagy ugyanazon házban általa bérelt lakásán bejegyzett kéjnõk vagy más 30 éven alóli nõk nem lakhatnak.

A magántalálkahelyeken a szobáért fizetendõ díj szabad megegyezés tárgyát képezi.

>B) Magánkéjnõ- telepek

66. .

A bejegyzett magánkéjnõk megfelelõ elhelyezése céljából, fõleg annak lehetõvé tétele végett, hogy a kisebb földszinti utcai kéjnõlakások száma apasztható legyen, a fõkapitány nagyobb számú bejegyzett magánkéjnõ elhelyezésére szolgáló kéjnõtelepre is adhat engedélyt, amely telepek helyei azonban a székesfõvárosi tanáccsal egyetértõleg állapítandók meg.

Az ily kéjnõtelep, melyben kizárólag bárcás kéjnõk és kívülök csak az engedélyes, ennek családtagjai és cselédjei lakhatnak, csak félreesõ utcákban, templomtól, iskolától és hasonló jellegû közintézettõl legalább 200 méter távolságra engedélyezhetõ.

16 évesnél fiatalabb fiúgyermekek, illetve kiskorú lánygyermekek ily házban nem lakhatnak.

67. .

A bérbeadható szobák számát és az egyes szobák után szedhetõ bérösszeget a rendõrség állapítja meg. A szobák folyó számmal látandók el s a szoba használati díja minden szobán kifüggesztendõ.

Minden kéjnõ részére egy külön bejáratú, kellõen felszerelt szoba bocsátandó rendelkezésre, melyben a kéjnõn kívül más nem lakhatik.

A kéjnõtõl a megállapított szobabéren kívül, amelyben a takarítás, fûtés, világítás és ágynemû- használat is bennfoglaltatik, bármily címen többet követelni, annak keresetébõl részt kérni vagy elfogadni szigorúan tilos.

A kéjnõk keresetük fölött teljesen szabadon rendelkeznek és az engedélyes a lakbérleti viszonyból eredõ követelésen felül a kéjnõkkel szemben semmiféle igényt nem támaszthat.

>C) Éjjeli kávéházak és mulatóhelyek

68. .

A kéjnõk utcai csavargásának korlátozására a fõkapitány egyes kávéházak, vendéglõk vagy tánctermek tulajdonosainak engedélyt adhat arra, hogy helyiségeik a bejegyzett kéjnõk gyülekezõ helyéül szolgálhassanak.

A rendõrség az ily helyiségeket állandó felügyelet alatt tartja és közegeivel bármikor átvizsgálhatja.

Az ily helyiségekben a kéjelgést megtûrni, azt elõsegíteni vagy arra alkalmat szolgáltatni, a kéjnõket költekezésre kényszeríteni, tõlük a helyiség látogatásáért bármily címen díjat követelni tilos.

Be nem jegyzett titkos kéjnõket, akiket a rendõrközegek ilyenek gyanánt megjelölnek, az ily helyiségekbe bebocsátani vagy ott megtûrni tilos.

VIII. FEJEZET Titkos kéjelgés és annak közvetítése

69. .

Bejegyzés és ezzel egybekötött állandó orvosi vizsgálat nélkül keresetszerû kéjelgést ûzni, azt elõsegíteni, vagy arra bármi módon alkalmat adni, tilos.

A keresetszerû titkos kéjelgéssel alaposan gyanúsítható nõket a rendõrség foglalkozásukra és keresetforrásukra nézve igazolásra szoríthatja.

Ha tisztességes keresetet vagy megfelelõ foglalkozást igazolni nem képesek, jegyzõkönyvileg megintendõk és alkalmas módon továbbra is megfigyelendõk, alapos gyanú esetén pedig a rendelkezésre jogosított rendõrtisztviselõ írásbeli határozatával orvosi megvizsgáltatásuk is elrendelhetõ és a nemi betegségben szenvedõk kórházba szállítandók.

Ha a megintés eredménytelennek mutatkozik, akkor az erkölcstelen életmódot tovább is folytató és idegen illetõségû nõk eltoloncolandók, a helybeliek pedig szigorított rendõri felügyelet és rendszeres orvosi vizsgálat alá veendõk.

70. .

Azok az egyének, akikre nézve beigazolható, hogy a keresetszerû kéjelgést engedély nélkül közvetítik, titkos kéjnõknek lakást vagy egyéb módon alkalmat adnak, akik leánykereskedõk vagy kerítõk gyanánt ismeretesek, a rendõrség által szigorú felügyelet és ellenõrzés alatt tartandók.

71. .

A bejegyezve volt és kilépett vagy kimaradt kéjnõk kilépésük alkalmával figyelmeztetendõk, hogy maguknak záros határidõ alatt rendes foglalkozást szerezzenek.

Az ily nõk a rendõrség által kiméletes módon továbbra is megfigyelendõk és ha tisztességes foglalkozást nem szereznek és titkos kéjelgés gyanújában állanak, csavargókul tekintendõk és mint ilyenek a kb. tkv. 62. - a szerint megfelelõ rendõri elbánásban részesítendõk.

72. .

Mindazok a helyek, amelyek titkos kéjelgéssel, kerítéssel vagy fajtalansággal gyanusítható férfi vagy nõszemélyek gyülekezési helyéül szolgálnak, mint a helyszerzõ üzletek, alsóbbrangú kávéházak, kávémérések, vendéglõk, zúgszállodák, a hely nélkül csavargó cselédek szállásai, tánctermek, tánciskolák, továbbá csapszékek és lebujok, a rendõrség által gyakrabban átvizsgálandók és az ott talált foglalkozás nélküli személyek igazolás, esetleg orvosi megvizsgálás végett a rendõrséghez elõállítandók.

IX. FEJEZET Büntetõ határozatok és az illetékes hatóságok

73. .

Az a bejegyzett kéjnõ, aki jelen szabályrendelet határozmányai ellen vét, valamint az a nõ, aki anélkül, hogy bejegyezve volna, a kéjelgést keresetkép ûzi, a kb. tkv. 81. - a alapján egy hónapig terjedhetõ elzárással büntetendõ.

Jelen szabályrendeletbe ütközõ minden egyéb kihágás elkövetõi, amennyiben bûnrészesség miatt a kb. tkv. 81. - a, illetõleg 26 - a alapján nem büntethetõk, ezen szabályrendelet alapján 5 napig terjedhetõ elzárással és 100 koronáig terjedhetõ pénzbüntetéssel büntetendõk.

Súlyosabb beszámítás alá esõ vagy ismételt kihágás esetén a bordélyosoktól, kéjnõtelepesektõl, továbbá a találkahelyek tulajdonosaitól és magánkéjnõk lakásadóitól a rendõri engedély megvonható.

Az ily határozat ellen csak birtokon kívül lehet fellebbezni.

74. .

Jelen szabályrendelet végrehajtása a m. kir. államrendõrség hatáskörébe utaltatik és annak végrehajtása iránt rendeletileg az államrendõrség fõkapitánya intézkedik.

Kihágási esetekben elsõfokúlag az illetõ kerületi kapitány, másodfokúlag a fõvárosi államrendõrség fõkapitánya, harmadfokúlag a m. kir. belügyminiszter bíráskodik.

Ezen szabályrendelet életbeléptetésével a bordélyügyrõl szóló 837/884. kgy. számú szabályrendelet hatályát veszti.

Kelt Budapesten a székesfõváros törvényhatósági bizottságának 1907. évi június hó 5- én és folytatva 7- én tartott rendes közgyûlésébõl.

(P. H.)

Bárczy s.k., polgármester

Szám 102.050/1908- VI/a.

Az 1879. évi XL. t.- c. 5. - a alapján megerõsítem.

Budapest, 1909. évi április hó 2- án.

(P.H.)

Andrássy s.k. M.kir. Belügyminiszter