Kedves Olvasók, Pályázatírók!
 

Számos "pályázatírós" kiadvány jelent meg az elmúlt pár évben hazánkban, külföldről meg még több szerezhető be. Nagyon hasznos kiadványok ezek, ám közös tulajdonságuk, hogy "szakirodalom jellegűek", viszonylag vaskosak, súlyos elméleti alapra építenek, kevéssé közvetlenek, és a száraz, gyakorlati tudnivalókat, "pályázatírós trükköket" sok esetben úgy kell kihámozni belőlük.

Nem valószínű, hogy különösebbb újdonságot lehet mondani ebben a témakörben, a "tananyag" ugyanaz, ebben a kis füzetben csak a magam szájíze szerint állítottam egyfajta összefoglaló rendszerbe az összegyűlt pályázatírási ötleteket. A gyűjtemény nem tartalmaz "varázsformulákat", tuti tippeket és szigorúan követendő formai előírásokat - tapasztalatokon alapuló formai és tartalmi tanácsokat annál többet!

A kiadvány eredetileg az Állampolgári Tanulmányok Központja számára készült, ez az első, "csiszolatlan" kiadása. Célja az volt, hogy olyan, lépésről-lépésre használható, áttekinthető segédletet állítsunk össze, amelyet konkrét pályázatok írásánál tényleg elővesztek és haszonnal forgattok majd.

Ezúton kérek minden olvasót, segítsetek abban, hogy igazán hasznos segédlet legyen ez a kiadvány mindenkinek. Minden további ötletet, tapasztalatot, trükköt, módosítási javaslatot szívesen fogadok! (Cím a kiadvány végén.)
 
 

Az utánközlés nem tilos, hanem kívánatos, természetesen a források megjelölésével és a tartalmi alapelvek tiszteletben tartásával.

P. László
 
 
 

FELHASZNÁLT IRODALOM (többek között):
 
 

FUNDRAISING II. - Project proposal writing - REC Junior Fellowship Program háttéranyagok

(Kosztolányi István, Simona Popovici)

Joan Flanagan: How to write a Grant Proposal - Johns Hopkins University Third Sector Project

Money for Earth! - A Milieukontakt Oosteuropa kiadványa - Jan Haverkamp, Magda Verheije, Dan Swartz IUCN Guide to the Preparation of Project Proposal

Stephanie Barton-Farcas: Hogyan Írjunk Pályázati Programot? Institute for Local Government and Public Service - 1995

És még egy sor segédlet, amelyeket többek között a következő támogató szervezetek adtak ki a pályázati programjaik részeként: REC, Ökotárs, Soros, Autonómia, Magyar Országgyűlés, KTM, OFA. Úgyszintén sokat segített néhány szervezet - az Ökotárs Alapítvány Facilitátor csoportja, a Soros-NIOK Iroda, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány és a REC - amelynek munkájában, illetve képzésein részt vettem.
 
 

Külön köszönet Kosztolányi Istvánnak, akinek munkáján az egész füzetke alapszik.
 
 

A karikatúrákért (sic:amelyek ebben a verzióban nem látszanak) pedig köszi Kalmár Csabi cimborámnak.
 
 
 

Bevezetés
 
 

Tapasztalatok mutatják, hogy gyakorlatilag az összes polgári önszerveződésből kiinduló csoport, egyesület, alapítvány a pénzt jelöli meg a tevékenységéhez, létezéséhez legfontosabb szükségletnek.

Arra vonatkozólag, hogy hogyan teremtenek elő forrásokat, nagyjából ugyanilyen arányban válaszolják, hogy leginkább a jelenleg leggyakoribb és legismertebb, ugyanakkor számos hátránnyal járó, pályázatíráson keresztüli támogatásszerzésre tudnak gondolni, mint lehetséges pénzforrásra.
 
 

Ennek a pályázatírási ötletgyűjteménynek nem célja ezen szemlélet kritizálása, megvitatása. Azért indítottam ezzel az általános(ító) meglátással, mert egy források után kutató civil szervezet számára nem árt mindenek előtt felidézni: a pénz a tényleges munkának eszköze, nem célja!
 
 

A pályázatírás csak egy módszer a sok közül!
 
 

Mielőtt azonban belemennénk a pályázatírás technikai vonatkozásainak részletezésébe, tisztázzunk egy fontos elvi kérdést:

Ha átfutjuk egy szervezet tevékenységének, életének részeit és azokra kritikus szemmel tekintünk, akkor hamar feltűnhet, hogy a pénzügyi források hiánya csupán egyike a szervezet munkáját akadályozó tényezőknek. Gondoljunk csak a rosszul megszervezett megbeszélésekre, a tisztázatlan szerepekre és munkakörökre, a hosszú távú tervezés hiányára, az elmulasztott értékelésekre, a tagok és/vagy alkalmazottak képességeit figyelmen kívül hagyó munkamegosztásra - a sort oldalakon keresztül lehetne folytatni.
 
 

Ne felejtsük el továbbá, hogy a pályázatírás a támogatásszerzésnek csak egy módja. Csak jelzésképpen néhány egyéb pénz- és támogatásszerzési módszer, kiemelve két jól ismert, de ebből a szemszögből kevéssé nyilvánvaló formát:
 
 

Tagdíjak:
 

Viszonylag kevés szervezet él ezzel a lehetőséggel (alapítványok természetesen nem is élhetnek vele), mivel "a tagok már önkéntes munkájukkal is bőven megtették a magukét", illetve "az embereknek nincs pénzük tagdíjra". Viszont a tagdíjat szedő szervezetekben inkább nyilvánvaló a partneri viszony: a tagok tagdíjat (esetleg önkéntes munkát is) adnak, a szervezet viszont különböző szolgáltatásokat nyújt cserébe (hírlevél, ingyenes előadások, összejövetelek stb.).
 
 

Önkéntes munka:
 

Sajnos sokan kihagyják a számításból az önkéntes munka értékét - ami ugyan pénzben nem jelenik meg, de a pályázatíráskor alapvető érv lehet: vegyünk például egy olyan szervezetet, ahol 10 önkéntes fejenként átlagosan heti 5 órát szán a szervezetre. (Valós példa.) Az országnak azon a területén, ahol ez a szervezet tevékenykedik, az átlagos órabér 300 forint körül van. Ha elvégezzük ezt az egyszerű összeszorzást, azt kapjuk, hogy a szervezet hetente 15.000 forintnyi önkéntes munkát használ, évente pedig mintegy 700.000 forintnyit. Felelőtlenség ezt az óriási, szinte "ingyen" kapott forrást elpazarolni. Ugyanakkor hasznosan fel lehet használni a különböző támogatásszerző tevékenységek során - bizonyos szempontból ez a szervezet erejét és emberi oldalról történő támogatottságát jelzi.
 
 

És a többi:
 

Szolgáltatási díjak

Munkahelyi pénzszerzés

Hagyaték

Hírlevelek, újságok, hirdetés, előfizetés

Névre szóló levelek

Rendezvények - pl.: tombola, árverés, bazár, kiállítás.
 
 

Azaz mielőtt pályázatírásba fogunk, gondoljuk végig, mit, miért és hogyan csinálunk! Sokan először "pénzt akarnak csinálni", hogy dolgozhassanak. Ez fordítva van az önkéntes munka esetén - előbb le kell tenni valamit az asztalra, tervezni kell, és csak aztán lehet pénzt felhajtani rá! És ismétlem, hiteles szervezetekben a pénz a munkának eszköze, nem célja!
 
 

A támogató és a pályázó viszonya
 

Bizonyos kifogások a támogatásszerzés ellen azon a felfogáson alapulnak, hogy a szervezet csak attól a személytől vagy intézménytől függ, akinél a források csapja vagy a pénz van. Ebből könnyen vonják le a következtetést: más út nincs, mint elfogadni ezt a függő helyzetet és megpróbálni kinyitni a csapokat.
 
 

Egy-két kivételtől eltekintve azonban hasznosan alkalmazható egy másik megközelítés is. E szerint a támogatónak rendelkezésére áll valamilyen forrás (pályázati program esetén pénz, természetbeni támogató esetében idő, asztal, számítógép vagy bármilyen más tárgy, illetve szolgáltatás). A pályázónak viszont vannak tagjai, munkatársai, önkéntesei, rendelkezésére áll ezek szaktudása, tapasztalata, helyszíni ismerete és ideje.

Az egész támogatásszerző folyamat legelején két, egymástól független szereplő található.

A támogató szervezetek nem egyszerűen kiszórják a pénzüket az ablakon - általában a feltételeket meghatározó Támogatási Szerződés szerint elvégzett munkát várnak. Fontos tehát leszögezni: a "kéregető-adakozó" szemlélet idejétmúlt - a támogatásért folyamodó szervezetek a támogató független partnerei a pályázat beadásától kezdve a munka befejeztéig!
 
 

Felmerül a kérdés:

"Na, de miért is adna nekünk bárki pénzt arra, amit csinálunk?"

 Nos, például a következőkért:

1. Egyetért céljainkkal;

2. Neki nincs ideje az adott tevékenységre;

3. Lelkiismereti okokból;

4. Így mossa a szennyest;

5. Jól jön neki, ha a támogatók között szerepelhet;

6. Levonhatja az adójából;

7. Olyan pénzalapot kezel, amit azért kapott, hogy azt szétossza az adott cél érdekében
    tevékenykedő szervezetek között;

8.Sok pénze van; stb.
 
 

Még számos indokot lehetne találni, de a fenti lista így is jól mutatja, hogy számos olyan terület van, ahol megközelíthetjük, "megkörnyékezhetjük" leendő támogatóinkat.

Ebből a szempontból a támogatásszerzés nem más, mint ötletünk, tevékenységünk "eladása" a támogató(k)nak. A forráskeresés időszakában tehát úgy kell kezelnünk a leendő támogatókat, mint partnereinket egy adott cél érdekében.
 
 

A sikeres támogatásszerzés lépései
 

A támogatások megszerzésére irányuló erőfeszítések előtt érdemes kicsit elmorfondírozni, az alábbiak alapján végig gondolni az egész folyamatot:
 

Miről is szól ez az egész támogatásszerzés?

Mikor érdemes támogatás után járkálni?

Mik azok az alapok, amivel a szervezeteknek rendelkeznie kell, ha támogatást akar szerezni?

A folyamat mely részére lehetünk befolyással?

Hol és hogyan lelünk támogatókra?

Hogyan vegyük fel a kapcsolatot a lehetséges támogatókkal, ha megtaláltuk őket?

Kinek a feladata legyen a pályázati anyag elkészítése?

Ha elkészült az anyag, mit kell tennünk, hogy az a támogató asztalán a kupac tetejére kerüljön?

Mit tegyünk, ha visszautasítottak minket?

Mit tegyünk, ha megkaptuk a támogatást?
 
 

A legelső lépés egyszerűen a mit?, miért?, miért pont mi?, hogyan?, mikor?, mennyiért?, főbb kérdések megválaszolása. A lényeg az, hogy viszonylag rövid, legfeljebb egy oldalas ütőképes leírását készítsük el annak a tevékenységnek, programnak, amire majd a támogatást kérjük.

Gyűjtsünk háttéranyagokat; adatokat, irodalmat, képeket, tanulmányokat, szakmai véleményeket stb.

Ezeknek először csak a közérthetőbb részét mutassuk meg leendő támogatónknak. Elég annyi, amiből látja, hogy értünk a problémához, átlátjuk annak megoldási lehetőségeit. Ne essünk át a ló túloldalára; ne érezze úgy beszélgető társunk, hogy "mi vagyunk az okosok", ő meg majd csak a támogatást adja hozzá!

Fegyverkezzünk fel támogatólevelekkel, szervezetünkről vagy eddigi tevékenységünkről szóló újságcikkekkel, korábbi programjaink külső értékelésével. A támogatónak látnia kell, hogy "érdemes" és "biztonságos" minket támogatni. A legtöbb támogató szeret előzetesen meggyőződni a támogatandó szervezet pénzügyi és munkavégzési megbízhatóságáról. Ez érthető, hiszen a támogató szempontjából a támogatás bizonyos értelemben befektetést jelent. Mindenki szereti befektetésének megtérülését látni... (Ez persze nem jelenti azt, hogy egy kísérleti program kudarca rontja helyzetünket - főleg, ha elvégeztük annak pontos értékelését, amelyből látható, hogy nem feltétlenül rajtunk bukott el a program.)
 
 

A lehetséges támogatók felkutatása

Ha megválaszoltuk az alapkérdéseket és "felfegyverkeztünk", jöhet a lehetséges támogatók felkutatása.

Kezdhetjük ezzel a lépéssel is, csak sokkal munkaigényesebb. Ha viszont az első három lépéssel elkészültünk, akkor már csak a megfelelő "szósszal kell leöntenünk" pályázatunkat az egyes támogatók ízlésének megfelelően: formátumát, hangsúlyait, felépítését stb. kell megváltoztatnunk.
 
 

A sikeres támogatásszerzőknek állandóan a keze ügyében vannak azok az alapanyagok, amelyek segítségével könnyen össze tudnak állítani különféle igényeket kielégítő pályázatokat.
 
 

A szervezet készen áll a támogatásszerzési folyamatra, ha:

Kidolgozott programja és munkaterve van.

Van éves költségvetése, vagy ha ez nincsen, akkor is be tudja bizonyítani a támogatónak, hogy a szervezet léte nem csak ettől az egy támogatástól függ.

Felelősséget tud vállalni a pénz elköltésének módjáért és a tervezett eredmények eléréséért.

Kéznél van az alapító okmány egy példánya.

Van valamilyen információs anyaga, amely tartalmazza történetét, célját (céljait), főbb tevékenységeit, szervezeti felépítését és eddigi sikereit.

Birtokában vannak a tevékenységéről szóló újságcikkek és más híradások.

Rendelkezik támogatólevelekkel.

Tisztában van azzal, mit és hogyan tud nyújtani a támogatásért cserébe a támogatóknak.
 

Ezek a feltételek némileg földről elrugaszkodottnak tűnhetnek sok szervezet számára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy azok, akik sikerrel végzik forrásfelkutató és támogatásszerző munkájukat, minden fentebb említett feltételnek megfelelnek.
 
 

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy aki nem rendelkezik a fentiekkel, az ne is kezdjen bele a támogatások hajkurászásába. Csupán számolnia kell azzal, hogy erőfeszítéseit kevesebb siker koronázza majd...
 
 

A PÁLYÁZATÍRÁS ELŐTT
 
 

MÉG A PÁLYÁZAT BEADÁSA ELŐTT TÁJÉKOZÓDNI KELL:
 

A pályázati kiírás részletes feltételeiről (kik pályázhatnak, mire, mikor, milyen határidővel,
mekkora összeggel stb.)

a pályázatot kiíró alapítvány, intézmény stb. céljairól,

a pályázatot kiíró "speciális igényeiről",

a döntési mechanizmusról!
 
 

MINDEZEK ÉS A PÁLYÁZATOT KIÍRÓK ÁLTAL (SZERENCSÉSEBB ESETBEN) KIADOTT RÉSZLETES KIÍRÁSBAN SZEREPLŐ SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL LEHETŐLEG NE KÖVESSÜK EL A KÖVETKEZŐ, GYAKORI HIBÁKAT:
 
 

a formai követelmények figyelmen kívül hagyása,

a beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró intézmény tevékenységi körébe,

a pályázat szétfolyik vagy túl rövid vagy kusza,

a pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit,

a tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül,

a pályázó túl sokat markol, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik,

a költségvetés nem reális,

a pályázatban a pályázó kirekesztő/kioktató hangnemben ír,

a pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal!
 
 
 
 

A pályázat részei
 
 

A következő pár oldalon a pályázatírás elméleti alapjait vesszük sorra egy kicsit bővebben, jó néhány gyakorlati tanáccsal és ötlettel fűszerezve.

Mindjárt az első: Mindig próbáljuk a bíráló helyébe képzelni magunkat!

Valahogy így kell egy bírálót elképzelnünk, pár nappal a döntéshozó ülés előtt. Azaz úgy írjuk a pályázatunkat, mintha egy túlterhelt, morcos, fáradt embernek kellene röviden, egyszerűen és érthetően "eladnunk" a programunkat, úgy hogy az emlékezetes és megkapó legyen! (Az esetek nagy részében ez így is van!)

Hogyan tegyük hát ilyenné a pályázatunkat? Erre következik most néhány jótanács. A pályázat részein nem a megírás sorrendjében megyünk végig, abban a sorrendben megyünk végig, amilyenben egy valódi pályázat lapjai vannak egymás után, ahogy a bíráló kihúzza azokat a borítékból.
 
 

A pályázat részei:

I. Kísérőlevél

II. A pályázat címlapja és rövid összefoglalása

III. A pályázat leíró részei

III/1. A pályázat bemutatása

III/2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése

III/3. A program céljai

III/4. Módszerek

III/5. Értékelés

III/6. Jövőbeni folytatás lehetőségei és kiegészítő források

IV. Költségvetés

+Mellékletek
 
 

I. Kísérőlevél
 
 

A kísérőlevél nem elengedhetetlen része egy pályázatnak. Ennek ellenére általánosan bevett szokás rövid kísérőlevelet csatolni a támogató szervezeteknek küldött folyamodványokhoz, ezért erre is kitérünk röviden:
 

A kísérőlevél céljai:

1.A támogató udvarias megszólítása,

2.a pályázó személynek a pályázó szervezet általi felhatalmazása, megbízása, és ennek a
támogató felé történő jelzése (mandátum),

3.rövid utalás a pályázat tartalmára, (NEM leírás, összefoglalás, mivel a kísérőlevelet általában
nem kezelik együtt a pályázattal!)

4.a pályázattal kapcsolatos elkötelezettségünk jelzése.
 
 

FONTOS!

A pályázatnak kell magáért beszélnie, nem a kísérőlevélnek kell eladnia azt!

Ne legyen tolakodó, nyomást gyakorló, fenyegető, ne próbálja megmagyarázni, hogy miért
"kell" a támogató szervezetnek pénzt adnia nekünk!

Ne legyen megalázkodó, tekintse a címzettet jövőbeni partnerének, ne leendő "urának és
parancsolójának"!

Lehetőleg megnevezett személynek íródjon, ne "tisztelt cím"-nek vagy "akire tartozik"-nak!

A kísérőlevelet a pályázó szervezet képviselője, esetleg a szervezet vezetője is kézzel írja alá!
 
 

Egy jó kísérőlevél lehet olyan egyszerű, mint a következő példa mutatja:

1971 Augusztus 9.

Garas Dezső

Hét Krajcár Alapítvány

Butarest, XII. ker. Fillér u. .
 
 

Tisztelt Garas Úr!

Múlt heti megbeszélésünk szerint ezúton továbbítom a Fityfiritty Klub pályázatát. A
pályázat révén egyesületünk 150000 forint támogatást kíván elnyerni az ebihalak békává
válását bemutató vándorkiállításunk országszerte történő bemutatásához.

Klubunk, illetve anyaszervezetünk, a Magyar Futtyfurutty Szövetség nevében bízunk
benne, hogy Alapítványuk támogatásra érdemesnek találja hiánypótló
kezdeményezésünket, amelyet az 1914 június 28-i közgyűlésünk a második félévi
programjaink közé egyhangúlag betervezett, és programvezetőként Rontó Pált jelölte meg.
 
 

Üdvözlettel:
 
 

Kont Árpád Fityisz Balambér

A Magyar Futtyfurutty A Fityfiritty Klub

Szövetség elnöke vezetője
 
 

II. A pályázat címlapja és rövid összefoglalása
 
 

A pályázat első része a címlapja, amely a pályázó adatait és az egész pályázat tartalmát hivatott
egyetlen összesűrített oldalon összefoglalni. Nem keverendő össze a kísérőlevéllel, a pályázat maga valójában ezzel kezdődik - ez tekinthető valójában az egész pályázat csontvázának... (Noha ez az egész alapja, érdemes legutoljára összeállítani a kész pályázat alapján.)
 
 

A címlap részei:

1.A pályázó szervezet neve

2.A pályázat címe
 
 

Legyen egyértelmű, figyelemfelkeltő, rövid és emlékezetes!
 
 

1.A pályázó legfontosabb adatai - a szervezet neve, címe, telefonszáma, bankszámlaszáma.

Fontos a pomtos azonosítás, különösen, ha esernyőszervezet csoportjáról van szó. Több
szervezet együttműködése esetén a fő megvalósító és a felelősségvállaló (pályázó) szervezet
adatai is szerepeljenek!

2.A pályázó csoport képviselőjének adatai - név, elérhetőség

Nem feltétlenül a csoport vezetője! Az a személy kerüljön megnevezésre, aki a támogatókkal
tartja majd a kapcsolatot, további adatokkal tud szolgálni a pályázatot illetően és felelős
azért.

3.A benyújtás dátuma

Főleg határidős pályázatoknál jó, ha a címlapon szerepel ez az adat. Néha hosszabb idő is
eltelik a pályázat benyújtása és az elbírálás között, ezért is fontos tudni, mikor került
beadásra.

4.A pályázott tevékenység időtartama

Kezdetének és végének napra pontos dátuma. Amennyiben a tevékenység szakaszokra oszlik,
azok dátumai is legyenek benne.

5.A támogatótól kért pénzösszeg

Megfelelő pénznemet válasszunk. Nem kötelező, de jó, ha itt feltüntetjük, hogy mennyi a
tevékenység megvalósításához szükséges teljes pénzösszeg (a költségvetési oldal főszáma),
és ebből mennyi a rendelkezésre álló pénzösszeg - saját forrás, egyéb támogatóktól származó
juttatás - a kettő különbsége értelemszerűen a támogatótól kért összeg kell hogy legyen.

6.A pályázat összefoglalása, azon belül:

- ki? mit? hol? miért? mikor? hogyan? - a pályázó bemutatása, utalás korábbi tevékenységeire
és hitelességére - a probléma felvetése, a megoldásra tett javaslat (hosszú táv) - a konkrét
tevékenység, alkalmazandó módszerek leírása (rövid táv).

A tevékenység tömör összefoglalása nagyon fontos - nem szép dolog, de gyakran csak ennek
az elolvasására jut a bírálók idejéből - azaz ezen állhat vagy bukhat egy pályázat sorsa!!! A
tapasztalatok szerint a kész pályázat alapján, csoportos ötletbörze segítségével lehet
legjobban megfogalmazni ezt a pár mondatot.

7.(Esetleg egy felvezető idézet is jól jöhet - ha van egy hangzatos, rövid figyelemfelkeltő idézet,
mondat, amely megragadhatja a bírálók figyelmét, érdemes a címlapra tenni!)

8.(Jó, ha a címlap is alá van írva és le van pecsételve)
 
 

FONTOS!!!
 
 

A pályázat általában az összefoglaló címlap alapján kerül a többi kozé besorolásra,
adminisztrálásra - megengedhetetlen, hogy ebben bármi hiba vagy hiányosság legyen!
A bírálók - akik a több száz pályázatot olvassák - minden valószínűség szerint ezt a lapot olvassák el először alapinformációkért.

A kísérőlevélen általában csak átfutnak, az összefoglalás az első dolog, amit részletesen áttanulmányoznak. Itt kell megragadni a támogató fogyelmét!

Amennyiben a támogató által kiadott űrlapról van szó, azt töltsük ki, ne változtassunk a formátumán!

Az összefoglalás adja a pályázat keretét, ezért érdemes minél hatékonyabban összeállítani azt. Legjobb ezt utoljára hagyni, a kész pályázat alapján megszövegezni!

Egy minden lényeges információt tartalmazó, világos és rövid összefoglaló megírása mindenképp hasznos - levelekben, sajtóban, fórumokon jól tudjuk majd használni a frappánsan összeszedett bemutatkozásunkat!
 
 

PÉLDA:
 
 

TANULNI!!! TANULNI?! TÁN ÜLNI?!?!

(VI. Lenin pápa)
 
 

A pályázó csoport neve:

FITYFIRITTY KLUB (A Magyar Futtyfurutty Egyesület (MaFE) butapesti tagszervezete)

A csoport (nem önálló szervezet esetén a felelősségvállaló csoport) bejegyzési száma:

Magyar Futtyfurutty Egyesület - Megyei Bíróság, Miskárolc. - bejegyzési száma: 1234

(A Fityfiritty Klub önálló jogi személyiséggel nem rendelkező önálló tagszervezet.)

Levelezési címe:

Fityfiritty Klub - Butapest, Buksza utca 13. 1O2

Telefon:

(+1) 231 O11

Fax: (+1) 231 O13

Drótposta (e-mail): fityisz@fitty.zpok.hu

A pályázatért felelős személy neve: RONTÓ PÁL

Elérhetősége: (az egyesületen kívül)

Butapest, Tárca tér 4. III/#. tel.:(+1) 543 O32

A csoport bankszámlaszáma: (2*8 vagy 3*8 szám, kötőjelekkel elválasztva)

12345678-12345678-12345678

A bank neve: BUTAPEST BANK

A bankszámla-tulajdonos szervezet nev: Magyar Futtyfurutty Egyesület (MaFE)

- átutalás esetén kérjük a Fityfiritty Klubot jogosult felhasználóként megjelölni!

A pályázat típusa:

Helyi tevékenység, működés, egyéb

A pályázatban foglalt tevékenység időtartama:

Kezdete: 19O Január 5. Vége: 19O Június 1.

A tevékenység összefoglalása:

(Ide jön a tevékenység leírása 5-6 mondatban)

(A "lásd a 3. oldalon" típusú summázat nem jó, mindenképpen muszáj három sorba beszorítani
valamit!)
 
 

12. A kért forint összeg:

120 000 forint

A teljes költségvetés: 210 000 Ft.

Saját forrás: 90 000 Ft.
 
 
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA A CÍMLAPHOZ

A pályázat elején található

Pontosan azonosítja a pályázó csoportot

Nincs benne adathiba
 
 

A pályázat összefoglalása:

Legalább egy mondat jelzi a csoport hitelességét, elszámoltathatóságát

Legalább egy mondat jelzi a problémát, illetve szükségletet

Legalább egy mondat jelzi a célokat

Legalább egy mondat jelzi a felhasznált módszereket

Egyértelműen meghatározza a kért összeget, a teljes költségvetést és a rendelkezésre álló
forrásokat

Rövid, lényegre törő, tömör

Érdekes és világos
 
 

III. A pályázat leíró részei

III/1. A pályázó bemutatása

Bármilyen kapcsolatfelvétel esetén az első dolog a bemutatkozás. A leíró részt is ezzel kezdjük: a csoport bemutatása az eszköz, amely megismerteti a támogató szervezetet a pályázó tevékenységeivel, képességeivel, megalapozza a hitelét.
 
 

(Nem szabad elhanyagolni abban az esetben sem, ha egy szervezet már sokadszorra pályázik ugyanahhoz a támogató szervezethez: minden pályázatot külön-külön regisztrálnak, külön azonosítási számot kap, azaz minden pályázat egy "kis külön világ". Nem lehet tehát elintézni a dolgot annyival, hogy "már úgyis ismernek minket" - régi és régen látott ismerőseink memóriáját is fel kell frissíteni néha.)

A bemutatás részei: (nem kötelező mindent belevenni, de ha lehet, érdemes!)

szervezet teljes neve (Már egy jól megválasztott név is keltheti az eredetiség és hitelesség képzetét.

Általában persze már megvan a pályázó neve - ilyenkor érdemes szépen kivitelezett, de nem túl csicsás fejléces papírt használni.)

a szervezet céljainak, filozófiájának bemutatása

a szervezet eddigi munkájának legjelentősebb eseményei

alap- és az azon belül a jelenleg futó - tevékenységek

a szervezet felépítése, tagjainak, aktivistáinak száma, emberi erőforrásai más szervezetekkel való együttműködés

anyagi erőforrások és azok származási helye, ha lehet referenciaanyagokkal az egyéb támogatóktól

a szervezet eddigi munkájának külső vagy belső értékelése

támogatólevelekből kiemelt idézetek

kiadványok megemlítése

és bármi más, ami a teljes és frappáns bemutatkozást elősegíti!
 
 

Az információk az összegyűjtés csoportban végezhető el a legjobban. Egyszerűen meg kell kérni a társaságot, a szervezetet ismerőket, hogy írják össze gondolataikat. A különbözően megfogalmazott álláspontokból már könnyebben összeállítható egy jó bemutatkozás.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bemutatkozás formailag legyen összeszedett, tömör. Gondolatainkat rendezzük logikai sorrendbe, az egyes bekezdések következzenek egymásból.
 
 
 

FONTOS!!!
 
 

Ne vigyük az olvasót szervezeti felépítéseket, belső mechanizmusokat taglaló "erdőbe".

Ne részletezzük túláradóan a filozófiánkat, ne "lihegjük túl" szervezetünk küldetésének
fontosságát. A sok elméleti megközelítés, "beszéd" eltakarhatja a "tetteket", a
cselekvőképességet is.

Ne listázzuk ki az összes eddig begyűjtött pénzforrást, csak említés szintjén és
általánosságban a legfontosabbakat - különben a támogató még azt hiszi, hogy a pénz
előteremtése még a tényleges munkánál is fontosabb szervezetünk számára.

Ne felejtsünk el azért konkrét adatokat közölni, de ne keverjük össze a bemutatkozást az
egyszerű adatszolgáltatással.
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSÁHOZ
 
 

Pontosan azonosítja a pályázatért felelős csoportot

Pontosan azonosítja a pályázatot kivitelező csoportot

Leírja a csoport rövid és hosszú távú céljait általánosságban, még nem a pályázatra
vonatkozóan!

Ismerteti a pályázó egyéb eddigi és tervezett programjait

Tartalmazza a pályázó hitelére vonatkozó adatokat és alá is támasztja azokat

Bemutatja a pályázó tapasztalatát a pályázott tevékenységi területen

A probléma/szükséglet leírás egyenesen kapcsolódhat hozzá

Érdekes

Szakzsargont nem tartalmaz

Rövid, tömör
 
 

III/2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése
 

Ez az egész pályázati terv legkritikusabb pontja - ez mutatja be a pályázat mögött meghúzódó okokat.

Amennyiben szükséglet-kielégítés jellegű a pályázat, akkor ez a rész a célcsoport azon általános körülményeire, hiányaira koncentrál, amelyeket meg kívánunk változtatni. Ha pedig probléma-megoldás szerepel majd a pályázatban, akkor konkrét helyzetet ismertetünk. Ez a két kategória sem választható el élesen egymástól, hiszen bizonyos elemei mindenképp azonosak:
 
 

FONTOS!!!
 
 

A bemutatott probléma/szükséglet hátterébe nyilvánvaló módon bele kell illeszkednie a
pályázó szervezet céljainak, terveinek - különben hiteltelen pénzhajhászásnak tűnik a
pályázat!

Ennek a résznek kell tartalmaznia azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pályázó
érintettségét, tapasztaltságát mutatják a kérdéses területen.

Ez a rész adja a keretet, a "dimenziókat" a pályázathoz - meg kell jelenjen benne a
megfontolás, hogy reálisan mit tud a szervezet tenni az ügy érdekében általában és a
pályázaton nyert támogatás segítségével.

A szükséglet/probléma kell, hogy előtérben legyen, semmiképp sem a pályázó saját igényei!
 
 

A leírásnak tényeken kell alapulnia! Ha vannak olyan dokumentációk, statisztikák a problémával
kapcsolatosan, amelyek nem a pályázó vagy az érintettek által kerültek összeállításra, azok komolyan tudják segíteni a szükséglet alátámasztását!
 
 

Ahhoz, hogy a pályázatunk a lehető legmeggyőzőbb és minél érdekesebb legyen, mindig érdemes a támogatók helyébe képzelve magunkat, az "ő" kérdéseikre válaszolva árnyalnunk a megfogalmazásokat:
 
 

Kinek/minek az érdekében kezdeményezi a pályázó a tevékenységet?

Mi a probléma vagy szükséglet, amelyet a pályázó megcéloz?

Valósak és reálisak a tervek? Elérhető tényleges változás a program segítségével?

Milyen irányba mutat a problémaleírás? Levezethető belőle logikusan a tervezett program?

A célcsoport szükséglete van előtérben, nem a pályázóé? - Érdemes a célzottaktól is
véleményt és támogató/együttműködő nyilatkozatot kérni a pályázattal kapcsolatosan!
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA A SZÜKSÉGLET, ILLETVE A PROBLÉMA ISMERTETÉSÉHEZ
 
 

Kapcsolódik a csoport bemutatásához, céljaihoz

Valós helyzetet ír le, nem feltételezésekre alapszik

Statisztikailag alátámasztható tényeket tartalmaz

Hatóságilag alátámasztható tényeket tartalmaz

A célcsoport bevonásával, megkérdezésével került megfogalmazásra, kidolgozásra

Létező és nem a pályázó által generált probléma, azaz nem a felkínált módszer, tevékenység
hiány, "maga a probléma"

Nem használ szakzsargont, érdekes, rövid és tömör
 
 
 

III/3. A program céljai

A célok leírása a pályázat végén "kjövő" eredményt írja le, nem az oda vezető utat részletezi! A cél meghatározása még nem a módszerek bemutatása, ne keverjük össze!
 
 

MÓDSZER:

Ha az állítások ezeket a folyamatra utaló szavakat használják, akkor ez módszer, eszköz és nem a cél:

...biztosítjuk...

...megalakítjuk...

...létrehozzuk...

...működtetjük...
 
 
 
 

CÉL:

A program célmeghatározásánál ilyen jellegű. eredményre utaló szavakat használunk:

...növelni...

...megszűntetni...

...csökkenteni...

...elterjeszteni...
 
 

Természetesen nem kell, nem is lehet éles határvonalat húzni a két rész között - gyakorta a célt rögtön össze is kötik az érvelésben. Ez kisebb célok, kis összegre szóló "egynevezős" pályázatok esetén mindenképp jól működik. Azért tárgyalom külön fejezetben mégis őket, mert ha hosszabb távú, nagyobb léptékű programról van szó, akkor érdemesebb előbb a célt tisztázni, hiszen egy "nagy cél" mellé nem könnyű a sok különböző eszközt változatos formában mellérendelni.

Példa:

Az ötnapos munkatalálkozó eredményét mutatja az a teszt, amit a 20-25 résztvevő az elméleti képzés elején és végén is kitölt majd. Legalább 25%-os javulást várunk a következő területeken:
 
 

(1) statisztika-elméleti ismeretek,

(2) objektív célmeghatározási módszerek és

(3) nevelési programok értékelési metódusai.

Figyeljünk fel arra, hogy ez a rövid, "csupasz" célleírás nem tartalmazza azt, hogy a résztvevők mire fogják használni a tanultakat! Itt még csak azt, hogy a pályázó mit fog közölni a résztvevőkkel. Ez ugyanis már egy másik, távlatibb cél, amit egybe lehet vonni az alapcéllal - érdemes is.
 
 

A cél leírásánál érdemes ismét a pályázat kiírójának képzelni magunkat, és feltenni magunknak legalább a legfontosabb kérdést: hogyan lehet mérni a program eredményét?!
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA CÉL ISMERTETÉSÉHEZ
 
 

Leírja a problémához kapcsolódó várt végeredményeket

Nem a módszereket írja még le !

Leírja a célcsoportot , hogy milyen végeredményt vár a pályázó velük kapcsolatosan

Meghatározza a célok várt megvalósulásának idejét

Meghatározza a célokat számok tekintetében , ha lehetséges
 
 

III/4. Módszerek

Amikor a szükségleteket, illetve a megoldandó problémákat feltüntettük, leírtuk az ezekkel kapcsolatos célokat, a következő lépés azoknak a módszereknek a részletezése, amelyeket fel kívánunk használni a megoldás során.

A "módszer"-résznek két alapkövetelménye van - érthetőség és igazolhatóság. Rövidebben: miért gondoljuk azt, hogy így működni fog a dolog?
 
 

Mire érdemes odafigyelni? A módszerek leírásának hosszúsága: a pályázatírók nem egyszer hosszasan részletezik a "forradalmi" megközelítéseket, miközben kimarad a megfelelő probléma- és célleírás. Pedig ha ez megvan, a módszer-rész különösebb magyarázkodás nélkül lehet akár ilyen rövid is:
 
 

PÉLDA:

A tevékenység keretében három, különböző felépítésű, színjátszáson és helyzetgyakorlatokon alapuló képzési programot juttatunk el legalább 50 iskolába, illetve kulturális központba és közösségi helyre. Előadásokat tartunk és megfelelő segédanyagokat bocsátunk a résztvevők rendelkezésére. A célcsoport az ifjúság - hozzávetőlegesen 20.000 emberre számítunk.

Persze ez már túl tömör, de még így, szövegkörnyezetéből kiragadva is érthető módszerleírást ad. Ha a programismertetést kiegészítjük egy kis elméleti háttérrel, hogy mondjuk miért jó a színház-módszer, mi az elvi háttér mögötte, minden teljesen tisztává válik az olvasók/bírálók számára.
 
 

Fontos, hogy semmiképp ne legyen egyik rész sem hosszabb, mint amit a pályázati kiírás megszab - és lehetőleg legyen apró, emészthető darabokra bontva. (lásd a sikeres pályázatírás tíz pontját!)

Egy-egy hosszabb részt mindenképp bontsunk fejezetekre, minél több gondolatjeles, felsorolásszerű mondatot használjunk.
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA A MÓDSZEREK BEMUTATÁSÁHOZ
 
 

Szervesen kapcsolódik a problémához és a csoport céljaihoz

Világosan összefoglalja a tervezett tevékenységeket

Leírja, hogy miért pont az adott módszert választotta a csoport

Leírja a tevékenységek egymás utáni sorrendjét és kapcsolódását

Leírja a megvalósítók szakmai feladatait

Részletesen bemutatja a célok megvalósításához szükséges tevékenységek idő, tér és
befektetésbeli vonzatait
 
 
 
 

PÉLDA:

A módszerek és a tevékenység lefolyásának ábrázolására gyakorta szoktak időtáblázatot összeállítani a pályázatírók.

Ez az időtáblázat persze már a tervezési szakaszban is remekül használható - egy ilyen terv nélkül bizonyos lépések akár ki is maradhatnak, ezért mindenképp ajánlott a használata!
 
 

III/5. Értékelés
 
 

Gondolom jó páran már ugranátok a költségvetéshez, hiszen úgy tűnhet, már minden leírás benne van a pályázatban, ami benne lehet. Nos, azért még fér bele: ha előre gondolkodik a pályázatért felelős személy, tudhatja, hogy a pályázattal majd el is kell számolnia a támogató szervezet felé. Sokkal jobb, ha már a pályázatban értékeljük a várható eredményeket, már csak azért is, mert így mi "adjuk" az értékelési módszert is, és nem a támogató!
 
 

Érdemes tehát már előre értékelni a programot, így aztán csak össze kell majd hasonlítani a tényleges, programvégi értékelést az előzetessel, illetve még van lehetőségünk arra, hogy alakítsunk a programon és pályázaton. Ha a program célját pontosan meghatároztuk, a siker objektíven mérhető, az értékelő kérdések pedig "adják magukat".
 
 

PÉLDA :
 
 

Ha például egy munkanélkülieket képző és munkába állító oktatóprogramról van szó, jogosan kérdezhetjük meg magunktól :
 
 

A résztvevők hány százaléka végezte el a tanfolyamot?

Milyen tanulmányi eredménnyel?

Hányan álltak ezt követően munkába?
 
 

De vannak általános kérdések is, melyek minden értékeléshez jók:

Összehasonlítva hasonló munkát végzőkkel milyenek az eredményeink?

A program, mely részei mondhatók a legsikeresebbnek?
 
 

Vigyázat: Az előzetes értékelésbe még nem vehetjük bele az olyan szempontokat, mint a költséghatékonyság vagy a résztvevők száma, hiszen azt még csak tervezzük!

Még egy figyelmeztetés! Néhány pályázó, ha fel is ajánl valamilyen értékelési módot, elköveti néha a következő hibákat:

Nem tartja szükségesnek az értékelést - ("Kiállításunk magáért beszél, látható lesz, hogy jó
helyre költöttük el a pénzt!")

Valamilyen túl tudományos, költséges és szükségtelen módot javasol. - ("A program
folyamatos értékelését egy 11 szakértőből álló szakmai zsűri hetenkénti értekezlete biztosítja
a tevékenység egésze alatt.")

Valamiféle szakértő veszi át az egész dolgot ("Dr. Nagyon Tudor, a hablatyszki egyetem
professzora fogja a program értékelő tanulmányát megírni")

Valamiféle komolytalan, gyerekes értékelési módot javasol ("Összeállítunk egy kis kérdőívet,
amelyen a résztvevők 1-től 3-ig pontozhatják az esemény színvonalát.")
 
 
 
 

Hogyan tervezzük meg az értékelést?
 
 

Nyolc megfontolandó lépést javaslok:
 
 

1.A tevékenység céljainak tisztázása

Már eleve gondoljunk a világos és mérhető célokra a tervezésnél, így a saját dolgunkat is
megkönnyítjük!

2.Gondoljunk az értékelés olvasóinak szempontjaira!
 
 

A csoport tagjainak értékelési szempontjai nem biztos , hogy megegyeznek a támogatók
szempontjaival. Különösen vonatkozik ez a pénzügyi részekre! Sok pályázó hajlamos csak az
eredményt nézni, az oda vezető utat, illetve a költségeket pedig a "cél szentesíti az eszközt"
alapon mellékesnek tekinteni az értékelés szempontjából. Ez a szemlélet igen kevés támogató
szervezetre jellemző, de alapjában sem elég csak a végeredményt nézni!
 
 

3.Munkaértékelés - eredményértékelés - vagy mindkettő?
 
 

Erről szól a 2. pont. Természetesen el lehet dönteni, hogy milyen értékelést ajánlunk fel, mi
a fontosabb szempontrendszer. Azt viszont mindenképp tegyük világossá, hogy miért az adott
értékelési módszert választottuk.
 
 

4.Ki végzi el az értékelést?

A legfontosabb annak eldöntése és megindoklása, hogy külső vagy belső szakember végzi el
az értékelést, és miért pont ő. Hangsúlyozom megint, előkészítő értékelésről van szó, nem a
program utáni tényleges értékelésről!
 
 

5.Mennyiben legyen szó az anyagi vonzatokról?
 
 

Ha két közel azonos eredménnyel járó program közül az egyik jóval takarékosabb, nyilván
érdemes azt választani. Az előzetes értékelés kimutathatja a költségvetés hiányosságait -
viszont magyarázatot is tud adni az egyes költségekre.
 
 

6.Hogyan gyűjtjük össze az értékeléshez szükséges adatokat?

Ez a tevékenység jellegétől függ. Érdemes az előzetes értékelésben ide beépíteni az
ellenőrzési pontokat, amelyeket a tevékenység alatt használunk és a végső értékelésben
összehasonlítunk a tervezettel.
 
 

7.Hogyan rendszerezzük az adatokat?

Ez a 6. pont másik oldala - az összegyűjtött adathalmazt válogatni és rendszerezni is kell,
ennek módszerét is előre el kell dönteni.
 
 

8.Milyen formában állítjuk össze a végső értékelési riportot?

Ha a kiírás nem határozza meg az értékelés formai követelményeit, érdemes előre jelezni a
támogató felé, hogy milyen riportot várhat tőlünk.
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA AZ ELŐZETES ÉRTÉKELÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ:
 
 

A módszereket és a végeredményt is értékeli

Bemutatja, hogy ki és miért pont ő fog értékelni

Értékelési kritériumrendszert állít fel

Leírja az adatgyűjtő és rendszerező módszereket

Bemutatja, hogy az értékelés mennyiben hasznosul a program folyamán

Felajánlja a programvégi értékelés módszerét és az összehasonlítás lehetőségét
 
 

III/6. Jövőbeni vagy kiegészítő források, a folytatás lehetősége
 
 

A pályázat leíró részének ez az utolsó fejezete. Egy tevékenység sikere, folytatása, kivitelezhetősége nagyban függ a pénzügyi források meglététől. Nem egy alapjában igen jó és támogatandó pályázat bukott el már azon, hogy a pénz csak egy "kis fellángolásra" volt, vagy lett volna elegendő - így aztán "mindent vagy semmit" alapon a pénzosztó szervezet nem tudta támogatni a programot.
 
 

Érdemes tehát már a pályázat leírásánál ismertetni a folytatáshoz vagy teljes megvalósításhoz szükséges források előteremtésének tervezett módját - még abban esetben is, ha a kiegészítő források még nem állnak rendelkezésre.

Ismét néhány megfontolandó kérdés és javaslat, ami segíti ennek a résznek a kidolgozását:
 
 

Elég tőkeerős a szervezetünk ahhoz, hogy a pályázaton nyert pénzek felhasználása után is
folytatni tudja a programot? Ha igen, hogyan tesszük ezt nyilvánvalóvá a pályázat kiírója
számára?

Ha a tevékenység valamilyen profitot eredményez, akkor feltétlenül tüntessük fel a tervezett
bevételek forrását, mértékét, stb. itt is és a költségvetésben is!

Részt vesz-e egyéb együttműködő szervezet is a programban?
 
 

Mennyiben segíti ez a program fenntarthatóságát?
 
 

Vannak-e egyéb támogatói a programnak? Ez kiadványok, szerzői jogok, reklám és elszámolás
szempontjából igen fontos a legtöbb támogatónak.

Milyen nem pénz jellegű források állnak rendelkezésre? Lehet, hogy pusztán önkéntes
munkával is továbbmegy a program?

Tervezzük-e újabb, hasonló vagy folytatólagos pályázat beadását? (Ezt a legtöbb támogató
szervezet nem nagyon szereti, de ha ezt tervezzük, jó előre közölni!)
 
 

Ne felejtsük el: minél konkrétabb, tényszerűbb a pályázat, annál nagyobb az esélye a támogatásra!

A bizalom egyik legfontosabb építőköve az a tudat, hogy nem szalmaláng lesz a végzett munka, és így a befektetett pénz is hasznosul!
 
 
 
 

ELLENŐRZŐ LISTA A JÖVŐBELI ÉS KIEGÉSZÍTŐ
 
 

FORRÁSOK BEMUTATÁSÁHOZ
 
 

Bemutatja a tevékenység fenntartásához és folytatásához szükséges források
előteremtésének tervezett módszerét

A fenntartás és fejlesztés lehetőségeit külön tárgyalja
 
 
 
 

IV. Költségvetés
 
 

A kísérőlevél, a címlap/összefoglalás és a leíró részek mellett a költségvetés a pályázat negyedikként sorra kerülő eleme. Ez azonban semmiképp sem a fontossági sorrend! Egy támogató szervezet alkalmanként több száz pályázatot is kaphat, szinte biztos, hogy nem olvassa mindet rögtön végén: valószínűleg először a címlapot és az összefoglalást nézik meg, aztán a költségvetést, majd a leíró részeket, a kísérőlevelet pedig általában ,ár csak átfutja a szem. A költségvetés tehát a pályázat egyik legfontosabb része, akár van hozzá a kiíró által meghatározott külön formanyomtatvány, akár nincs, fontos igen pontosan és áttekinthetően összeállítani azt!
 
 

Mi a költségvetés? Nem egyéb, mint a tervezett tevékenységeire vonatkozó becslés. Mint minden "jóslat", ez sem biztos, de a tapasztalatok és körülmények ismeretében igen nagy pontossággal megadható jóslat!
 
 

Mint a pályázat összes részénél, itt is a tényszerűség, konkrétság, rövidség és áttekinthetőség a legfontosabb! Az általam javasolt forma a pályázat szöveges részeinek "pénzesített" változata, amelynek részei:
 
 

1.Pénzügyi összesítő - a címlaphoz hasonlóan ez jön legelőre, de ez kerül legutoljára
összeállításra

2.Teljes költségvetés - a költségvetés "problémafelvetés-része". Itt minden tétel fel kell tűnjön,
az összes tervezett pénzmozgás, kiadások, bevételek, és nem pénzbeli értékek, beleértve az
anyagi eszközöktől az önkéntes munka értékét is!

3.Programköltségvetés - A támogatótól kért összeg, kiemelve a teljes költségvetésből.
 
 

PÉLDA:
 

KÖLTSÉG-KATEGÓRIÁK

Teljes költségvetés

Rendelkezésre álló forrás

Kért támogatás
 
 

I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK

A. Fizetés - nettó

B. Adó és TB

C. Alkalmi megbízások

II. ANYAGI KÖLTSÉGEK

A. Irodabérlet

B. Eszközkölcsönzés

C. Irodafelszerelések

D. Utazás- és szállásköltségek

E. Telefon, fax, posta

F. Egyéb költségek

III. ÖSSZESEN
 
 

A részletes költségvetés ez egyes sorok részletezése, további sorokra bontása, amelyben kivetítjük, hogy:

Miből áll össze a fizetés, kinek adjuk, miért annyi, amennyi?

Miért annyi az adó és TB, amennyi?

Hova utazunk, miért, milyen járművel?

Milyen eszközöket kölcsönzünk?

stb.
 
 

Lehetőleg minden költségvetési tétel szerepeljen a leíró részben is!
 
 

Amennyiben kerek összeget írunk, nem árt kifejteni, hogy miért pont annyira saccoltuk a szükségleteket. De még jobb pontos számításokkal előállni, és azt felkerekíteni kerek összegre.

Például ha tudjuk, hogy a körlevél feladása 9324 forintba fog kerülni, nyomtatással, borítékolással és postázással együtt, akkor érdemes ezt feltüntetni alapként, de a biztonság kedvéért 10000 forintot kérni. Az picivel több ugyan, de mindig akadhat egy-két utánrendelő! 10 % tűrés mindenhova belefér - persze nem milliós nagyságrendek esetén. Mindenesetre igyekezzünk tisztában lenni az árakkal, bérekkel és bankügyletekkel, ha költségvetést állítunk össze!
 
 

Részletes költségvetés elkészítése - két fő kategóriát szoktunk megkülönböztetni:
 
 

alapköltségek - amelyek a konkrét tevékenységhez kellenek: pl. bérleti díjak, bérek,

megbízási szerződések, alkalmi munkások, szakértők, irodai költségek, adminisztráció,

telefon, postázás, nyomtatás, másolás, eszközök kölcsönzése, karbantartása, szállítási

költségek, utazás, szállás, étkezés, stb.)

háttérköltségek - a tevékenység koordinálásához, hátterének biztosításához szükséges
keretek - "overhead expenses", azaz a fenti alkategóriákkal jellegében megegyező, de nem a
konkrét tevékenységhez, hanem a szervezet "két tevékenység közötti létezéséhez"
kapcsolódó költségek.

Tekinthető ez a szervezet nyereségének is, ezért is jó, ha ez az összes költségek legfeljebb
15 %-át teszi ki egy pályázatban - gyakran nem is szokták feltüntetni külön a pályázatban, de
érdemes a tervezéskor kalkulálni vele.
 
 

V. MELLÉKLETEK

A mellékletek két csoportra oszthatók:

Amit a pályázat kiírója megkövetel - mint például:
 
 

alapszabály másolata

bejegyzési végzés másolata

banki vagy egyéb támogatók jótállása

ajánlólevelek

éves jelentés stb.
 
 

Amit nem kértek, de a pályázó kiegészítő adatként csatolni akar, például:
 
 

újságcikkek

térképek, tervrajzok

fényképek

egyéb dokumentáció.
 
 

A mellékletekkel kapcsolatban az az egyetlen szabály, hogy a támogató szervezet által nem kért kiegészítések mennyisége semmiképp ne legyen több, mint a pályázat negyede-harmada. Egy ötoldalas pályázat mellé csatolt 15 oldalnyi cikk, térkép és fotó szabályosan elnyomná a pályázatot magát.
 
 

MELLÉKLET TOVÁBBI ÖTLETEK,

TIPPEK, JAVASLATOK ÉS TRÜKKÖK:
 
 

A pályázatírás és tanítás 15 alapelve:

1. Készüljünk fel alaposan.

2. Higgyünk abban, hogy mondanivalónk fontos (az is!).

3. Legyünk tisztában céljainkkal és azok realitásával.

4. Ismernünk kell a fő mondanivalónkat és annak lényegi pontjait.

5. Ismernünk kell hallgatóságunkat, arról kell beszélni, ami őket érdekli.

6. Összegezzünk: mondjuk el, miről fogunk beszélni, aztán beszéljünk, majd mondjuk el, miről
    beszéltünk.

7. Nyerjük meg hallgatóságunkat, használjunk pozitív megerősítést.

8. A szemléltetőeszközök legyenek jól láthatók.

9. Fordítsunk figyelmet a részletekre.

10. Ellenőrizzük elméleteinket, végezzünk próbarepülést.

11. Kössük le a hallgatóság figyelmét.

12. Legyünk rugalmasak, igazodjunk az igényekhez.

13. Álljunk készen a kérdésekre és figyeljünk rájuk oda.

14. Tegyük szívesen a dolgunkat.

15. Ne felejtsük el: éppen eladni próbálunk valamit!

A pályázatok:

18 %-a nem tartalmazott oldalszámot

73 %-ából hiányzott a tartalomjegyzék

81 %-ában nem szerepelt összegzés

92 %-ából hiányzott a pályázók szakmai önéletrajza

25 %-ában hiányzott a projekt-felelős szakmai önéletrajza

66 %-a nem készített tervet a projekt értékelésére

17 %-a meg sem nevezte a projekt felelősét

20 %-a nem sorolta fel a célkitűzéseket

18 %-a nem biztosította az elérhetőséget, nem adott meg telefon-  és/vagy fax-számot

13 %-a esetében a költségvetés számításaiban hibák voltak

22 %-a egy korábban elutasított pályázat volt, amit kiegészítések és a  javasolt változtatások  nélkül adtak be újra.
 
 

Pályázatírási tippek:
 
 

1.Ha lehet, aláhúzás vagy dőlt betű helyett inkább használjunk vastag betűt, mert az jobban
olvasható.

2.A grafikonokat és a táblázatokat egyetlen vonallal rajzoljuk meg, ne pontozva vagy
szaggatottan.

3.Használjuk inkább magabiztosan a "fog" és "lesz" szavakat a "lehet" helyett.

4.Postázzuk úgy, hogy lehetőleg keddi vagy szerdai napon érkezzen. Hétfőn még álmosak,
csütörtök-pénteken meg már mennének víkendezni!

5.A lapok oldalán hagyjunk elég helyet (2-3 cm), lehet, hogy a bírálók jegyzetelni akarnak.

6.A sorok végét hagyjuk egyenetlenre, ezáltal megkönnyítjük az olvasást.

7.Ne írjunk 15 szavasnál hosszabb mondatokat.

8.Egyes szám helyett használjunk többes számot, amikor emberekről írunk.

9.Ha a pályázat megírása gondot okoz, kezdjük a költségvetéssel. A pénz meghatározza a
módszereket és a kitűzhető célokat.

10.Ne használjunk színezett papírt a szöveghez vagy a fejezetek elkülönítésére.

11.Az új bekezdéseket kezdjük 5 leütéssel vagy 1 tabulátorral beljebb.

12.Ellenőrizzük a helyesírást és a szóközöket.

13.Használjunk kötőszókat: valójában, mégis, ezenkívül, de, így, következésképpen, ennek
eredményeként, ha, tehát...

14.Használjunk felsorolásokat, amelyek tartalmazhatják: - egy sorozat lépéseit - a szükséges
anyagokat - az értékelés kritériumait - következtetéseket - javaslatokat

15.Lehetőleg használjunk 12-es betűnagyságot, az kényelmesen olvasható.

16.Fogalmazzunk tömören!

Ilyen kifejezések helyett:

Így:

azon a véleményen vagyunk - azt gondoljuk

egy későbbi időpontban - később

a jelenlegi időpontban - most

azalatt az idő alatt - amíg

abból az okból, hogy - azért, mert

nyilvánvalónak tűnik számunkra - nyilvánvaló

jelentős számú - sok

(Stephanie Barton-Farcas)
 
 
 
 

A sikeres pályázat "tízparancsolata"
 
 

1. Ragadd meg a figyelmet - és tartsd is meg! A támogató szervezetek gyakran százával kapnak
pályázatokat, akár minden héten! Nekik emlékezniük kell rád!

2. Használd a támogató nyelvét! Biztosnak kell lenned abban, hogy az általad használt
kifejezéseken és megfogalmazásokon más is ugyanazt érti, amit te.

3. Legyél magabiztos! Soha ne mondd, hogy "csinálnánk", "szeretnénk", "próbálkozunk",
"lehetne"! Ne értékeld túl magad, de mindig mondd, hogy "fogjuk", "tesszük", "megcsináljuk"!
Ha te nem vagy biztos magadban és a tevékenységedben, ők sem lesznek azok.

4. Érthetőség. Pályázatod legyen oly módon elrendezve és megszerkesztve, hogy minden "simán
folyjon" benne. Ellenőriztesd a helyesírást és a nyelvezetet, idegen nyelvű pályázat esetén
anyanyelvű emberrel. Ne bízz csak a számítógép helyesírás ellenőrző programjában!

5. Kezelhető méret/reális program. Aki sokat markol, keveset fog! Ne próbálj túl sokat kérni vagy
tenni! A legjobb munka kicsi, rövidtávú, mérhető eredményt hoz és sikere nyilvánvaló. Kérj
meg másokat a "realitásvizsgálat" elvégzésére.

6. Falatka-teória. Mindent vágj falatnyi darabokra - olyanokra, amelyek egy darabban
"lenyelhetők" és nem kell az olvasónak rágódnia rajtuk. Különösen fontos ez a stratégia és a
várt eredmények leírásánál.

7. Használd a támogató kiírását. A támogató okkal adott kiírást - szorosan kövesd hát azt. Ha a
kiírás szerint csak természetvédelmi pályázatok támogathatók, ne is próbálkozz
energiahatékonysági ügyekkel. A pályázatodat úgy szerkeszd meg, ahogy ők kérik.

8. Lényegre, lényegre, lényegre! Ha napenergiáról szól a pályázatod, ne kezdj el a bálnákról írni!
És ne feledd a kezelhető méretet!

9. Hitelesség. Hangsúlyozhatod a háttéranyagokban (pl. a szervezeted leírásánál, a tervezett
leírásánál, a tervezett tevékenység értékelésénél, vagy a más intézményektől kapott támogató
levelekben), de látsszon a pályázat egészén is!

10. Teljesség. Ha három másolatot kérnek, mellékelj három másolatot, stb.

(Dan Swartz)
 
 

Kedves Olvasók, Pályázatírók!
 
 

Ez a füzet amolyan "nulladik kiadás". Elsődlegesen "nekünk", civileknek íródott, de minden, pályázatírással foglalkozó haszonnal forgathatja, hiszen az alapelvek minden pályázat esetében azonosak.

Mivel a civil szektor jobbára közös értékek mentén alakul ki, baráti és mozgalmi jellegű, remélem elnézitek nekem a tegező hangnemet.

Az írottakhoz pár ember máris adott néhány hasznos tanácsot, így a második ("igazi első") kiadás összeállítása máris elkezdődött.

Ezúton kérek mindenkit: osszátok megy velünk tapasztalataitokat, meglátásaitokat, adjatok tanácsot, segítsetek még praktikusabbá, hasznosabbá tenni ezt a segédletet. Minden tartalmi és formai javaslatot szívesen fogadok. Kérlek benneteket, ha csak lehet, inkább írjátok le véleményeteket és kiegészítéseiteket, úgy küldjétek - a szó ugyebár elszáll...

A kiadványhoz gyakorlati képzés (tréning) is kapcsolódik, amelyet megegyezés szerint szívesen megtartok az érdeklődőknek. A képzés gyorstalpaló változata mintegy 3 órába besűríthető. Persze érdemesebb egy teljes napot rászánni, mert így kényelmesen végig lehet menni az elméleti részeken, de lehet gyakorlatokat is csinálni. Érdeklődni az alant olvasható címen lehet, és a kiegészítési és módosítási javaslatokat is oda várom.
 
 

Köszönöm. és kellemes, hasznos olvasgatást kívánok!
 

pepe
 

Összeállította: Perneczky László

Kiadó: Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, (REC)

Magyar Iroda

1035, Budapest, Miklós tér 1.

tel.: +1/269 7210 fax: +1/269 7259

e-mail: loh@rec.rog

pepe közvetlen e-mail: pepe@rec.org vagy pepe@re.zpok.hu