Ha érdekel, elosvashatod a szakdolgozatomat:
Civil szervezetek a szociális szférában...
 
 
 

A törvények és a rendeletek sokszor adottak, mégsem tudunk vele élni. Nem ismerjük vagy nem jól értelmezzük őket. Nincs elég információnk vagy "bátorságunk" a segítség - kéréshez.

Ezen szeretnénk segíteni - az érdeklődő szülőknek, nagyszülőknek, fiataloknak nyújtva tanácsot, vagy kapcsolatot közvetítve.
 
 

   a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
   szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162.§-a (2) bekezdésének a) és b)   pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

                                                        I. Fejezet
                                           ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

   1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes
   képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá az ellátást nyújtó személyre és intézményre.

   (2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson a Gyvt. 15.§ (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a továbbiakban:
   alapellátás), valamint a Gyvt. 15.§ (3) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell érteni.

   (3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami szerv (Gyvt. 30.§) által nyújtott személyes gondoskodásra is.

   (4) A Gyvt. 5.§-ában foglalt értelmező rendelkezések e rendelet vonatkozásában is irányadóak.

   (5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve intézmény.

   2.§ (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni.

   (2) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor
   gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33.§ (2) bekezdése szerinti tájékoztatásáról. A
   gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.

   (3) Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz
   szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére.

   3.§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a bölcsődei ellátásnak, valamint a
   szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is
   létesíthetők.

   (2) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.

   (3) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek munkaruha juttatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

   4.§ (1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény
   a) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá
   szorgalmazza mind szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat,
   b) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,
   c) elemzi és értékeli a személyes gondoskodást nyújtó személyek, illetve intézmények működését, és javaslatot tesz a működés lehetőség szerinti
   javítására.

   (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmény a megyei gyámhivatal felkérésére részt vesz az ellátást nyújtó személy és intézmény ellenőrzésében.

                                                        II. Fejezet
                                       A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
                                                         1. Cím
                                              ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

   5.§ (1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38.§ (1) bekezdésében meghatározott célokat.

   (2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos
   módon.

   (3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani,
   kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében.

                                                         2. Cím
                                         GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

   6.§ (1) A Gyvt. 39.§-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az - szükség esetén - kiterjedjen a településen vagy településrészen élő
   valamennyi gyermekre.

   (2) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés)
   kell biztosítani.

   (3) A gondozó tevékenységet, így különösen a családgondozást a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy megbízott szakember látja el.

   (4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott -
   szolgáltatáshoz.

   (5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és
   intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről.

   7.§ (1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Speciális szolgáltatás különösen a
   gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyermekek szociális gondozása, illetve az ifjúsági lelkisegély-telefonvonal működtetése.

   (2) Az utcai szociális munka célja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek
   felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban
   részesítésének kezdeményezése.

   (3) A lakótelepi szociális munka célja elsősorban a felügyelet nélkül maradó, illetve az iskolából kimaradt, munkahellyel nem rendelkező, a településen
   csoportosan csellengő gyermekek és fiatal felnőttek gondozása.

                                          A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai
                                 A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

   8.§ (1) A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek
   testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével.

   (2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes
   képviselője nélkül is tudomást szerezhessen.

   9.§ A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében
   a) segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez,
   b) szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál,
   c) a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására.

   10.§ Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a
   szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét)
   a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére,
   b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről,
   c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében.

   11.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát
   a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
   b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásban,
   c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, valamint arról,
   hogy melyik gyámhivatal ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.

   (3) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja az illetékes védőnőt a várandós anyag szociális válsághelyzetéről.

   12.§ (1) A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek
   a) a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve
   b) megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a
   társadalmi szervezetek, szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat.

   (3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat
   nyújtó szervezetekről, illetve programjaikról, és ezekről tájékoztatja a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és
   ifjúságvédelmi felelősöket.

   13.§ A hivatalos ügyek intézkedésben való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat
   a) segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez,
   b) tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.

                                       A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

   14.§ (1) A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi.

   (2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását,
   valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek
   a) életkörülményeit és szociális helyzetét,
   b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét,
   c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.

   (3) A gyermekjóléti szolgálat
   a) kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17.§-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és
   jelzőrendszerben,
   b) felhívja a Gyvt. 17.§-ában meghatározott személyeket és szerveket jelzési kötelezettségük teljesítésére,
   c) nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat.

   (4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3)
   bekezdés a) pontjában meghatározott - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek
   veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó
   intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.

   (5) A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.

   15.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdésről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai
   igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a 14.§ (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket
   és intézményeket.

   (2) A 14.§ (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása
   érdekében, a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatásra
   rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a részt vevő szakemberek és
   egyéb meghívottak között.

   (3) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő
   szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa.

   (4) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak hivatásos pártfogóját meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak
   pártfogó felügyelete alatt áll.

   (5) A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha
   részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők
   megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.

   (6) Évente legalább egy alkalommal - a gyermekjóléti szolgálat által szervezett tanácskozáson - át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének
   működését, és javaslatot kell tenni annak lehetőség szerinti javítására.

                                     A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

   16.§ (1) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő
   kapcsolata keretében
   a) támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében,
   b) segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve
   c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás
   keretében nyújtott személyes gondoskodást.

   (2) Az (1) bekezdés szerinti családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni.

   (3) A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít.

   (4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - gondozási tervet
   készít. A gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel).

   (5) A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás
   eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti.

   17.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat, illetve a speciális szolgálat a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más
   konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti
   kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

   18.§ (1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a
   gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.

   (2) Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti vagy szociális ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető vagy mérsékelhető, a szolgálat
   kezdeményezi az ellátás biztosítását.

   (3) Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szüléje
   (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn.

   (4) A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként
   igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelemi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e
   szükség.

                                Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására

   19.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet
   a) a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére,
   b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.

   (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a szolgálatnak ismertetni kell a gyermek helyzetét, különösen
   a) a veszélyeztető körülményeket,
   b) a gyermek személyiségének feltárt jellemzőit,
   c) a szülő nevelési tevékenységét, és
   d) a család szociális helyzetére vonatkozó adatokat,
   e) az addig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
   f) a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) addigi együttműködési készségét, illetve annak hiányát.

   (3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának
   mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatáság felhívásától függően szerzi be.

                                 A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok

   20.§ (1) Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a
   továbbiakban: Gyer.) 85.§-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő
   segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a gyermek védelmébe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az
   alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett
   eredményre.

   (3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség
   esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére.

   21.§ (1) A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti
   szolgáltatást.

   (2) A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a szülővel és a gyermekkel együttműködve készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az
   alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.

   (3) A gondozási-nevelési terv tartalmazza
   a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,
   b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, valamint a gyermek
   feladatait,
   c) a család részére szükséges ellátásokat,
   d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,
   e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, továbbá
   f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

   22.§ (1) A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata
   a) a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint
   b) a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szüksége szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.

   (2) A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

   (3) A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy
   a) a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében,
   b) a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti együttműködést,
   c) a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
   fejlődésének biztosítására,
   d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére.

   (4) Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó
   a) módosítja a gondozási-nevelési tervet,
   b) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének
   alkalmazására kerülhet sor,
   c) javaslatot tesz a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.

   (5) A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végezett családgondozói tevékenységéről,
   és megindokolt javaslatot tesz
   a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére,
   b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.

                    A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása

   23.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési
   terv alapján teljesíti.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a
   nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója
   elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.

   (3) a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti:
   a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése,
   b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása,
   c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében,
   d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása,
   e) társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.

   (4) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a
   szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.

   (5) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a Gyer. 109.§ (1) bekezdésében
   foglaltakról.

   24.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.

   (2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy iskolai végezettségének,
   szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.

   (3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülő hálózatot működtető, illetve a
   szakszolgálat utógondozójával.

   (4) A gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra egyébként a 16.§ szabályait kell megfelelően alkalmazni.

                                           A helyettes szülői hálózat szervezése

   25.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló
   személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői
   jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat a települési önkormányzat által működtetett helyettes szülői hálózat szervezése, működtetése érdekében helyettes szülői
   tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét.

   (3) A gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről,
   ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja.

   (4) A helyettes szülői tanácsadó feladataira a 100.§ (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

   (5) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a települési önkormányzat jegyzőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja
   megfelelően.

                                        Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok

   26.§ (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal
   megkeresésére
   a) környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél,
   b) véleményt ad arról, hogy az örökbefogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbefogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről
   a) az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat,
   b) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal
   megkeresésére.

   (3) A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek
   ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az
   örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

                                    A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja

   27.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezhető különösen:
   a) önálló gyermekjóléti szolgálat működtetésével,
   b) más intézmény keretében,
   c) önálló családgondozó alkalmazásával.

   (2) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgálat több telephellyel működik,
   a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,
   b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait.

   (3) Az önkormányzat speciális feladatkörű gyermekjóléti szolgálatot is szervezhet.

                                            Az önálló gyermekjóléti szolgálat

   28.§ (1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat olyan szolgáltató intézmény, mely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást
   nyújt.

   (2) A gyermekjóléti szolgálat vezetőjének feladata különösen
   a) az esetek elosztása a családgondozók között,
   b) legalább havonta esetmegbeszélések megszervezése,
   c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése.

   29.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell
   a) olyan önálló irodai elhelyezést, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek,
   b) a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való
   elvégzéséhez,
   c) a rendszeres szakmai továbbképzést.

   (2) A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli.

                               A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat

   30.§ (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az önálló gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó
   szabályokat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

   (2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását is.

   (3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését.

   (4) Ha a gyermekjóléti szolgálat családsegítő szolgálat keretében működik, a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális
   igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítési feladatán túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is
   ellátja.

                                   A társulás keretében működő gyermekjóléti szolgálat

   31.§ (1) Ha a települési önkormányzat társulás keretében vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat feladatainak
   ellátásáról, a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való
   elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről és gyakoriságáról.

   (2) Az (1) bekezdés szerint biztosított gyermekjóléti szolgálat családgondozójára a 29.§-ban foglaltak az irányadók.

                                                Az önálló családgondozó

   32.§ (1) Ha az önkormányzat önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítja a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását, a 2. számú mellékletben
   meghatározott képesítésű személyt kell családgondozó munkakörben alkalmaznia.

   (2) Az önálló családgondozóra - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat családgondozójára vonatkozó
   rendelkezések az irányadóak (29.§)

   (3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy az önálló családgondozó számára szakintézmény - különösen önálló gyermekjóléti szolgálat vagy
   gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat - biztosítsa
   a) szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt,
   b) a rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével,
   b) a rendszeres szakmai továbbképzést,
   c) a családgondozó szakszerű helyettesítését.

                                           A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése

   33.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118.§-ának (3) bekezdése szerint történik.

   (2) A módszertani feladatot is ellátó gyermekjóléti szolgálat a megyei gyámhivatal, a fenntartó, illetve a működést engedélyező jegyző felkérésre
   szakvéleményt ad arról, hogy az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek.

                                                         3. Cím
                                      A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA

   34.§ A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését
   napközbeni ellátás keretében kell biztosítani.

                                                        Bölcsőde

   35.§ (1) A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára.

   (2) A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni
   sajátosságok figyelembevételével.

   (3) A bölcsőde a feladat jellegétől függően
   a) napos bölcsőde,
   b) hetes (5 napos) bölcsőde
   lehet.

   (4) Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő működtetését.

   36.§ (1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától hároméves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben harmadik
   életévét betölti.

   (2) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi nevelésére és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasoltja,
   bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

   (3) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
   a) a körzeti védőnő,
   b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
   c) a szociális, illetve családgondozó,
   d) a gyermekjóléti szolgálat,
   e) a gyámhatóság
   is kezdeményezheti.

   (4) A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő szakember és a
   közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30.§-ának (3) bekezdésében, valamint 34.§-ának a) pontjában szabályozott szerv
   (a továbbiakban: szakértői bizottság) is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető.

   37.§ (1) A napos bölcsődébe a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás
   esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenként órát nem haladhatja meg.

   (2) A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.

   38.§ (1) Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni
   körülményei miatt otthonában hétközben nem biztosítható.

   (2) Ha a gyermek hetes bölcsődei elhelyezésére okot adó körülmények megváltoztak, a hetes bölcsődei ellátást meg kell szüntetni.

   39.§ (1) A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a kezelőorvosának igazolását arról, hogy a gyermek
   egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.

   (2) Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a kezelőorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll.

   40.§ (1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
   a) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen
   aa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
   ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,
   ac) a játéktevékenység feltételeit,
   ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,
   ae) a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit,
   b) az étkeztetést.

   (2) Egy bölcsődei csoportban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb 10 gyermek gondozható.

   (3) A fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható.

   (4) A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet
   (a továbbiakban: Módszertani Intézet) által kiadott módszertani levél tartalmazza.

   41.§ (1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe felvehető és a szakértői bizottsággal egyeztetett
   vélemény alapján gondozható, ha a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.

   (2) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján felvehető a bölcsődébe és 6 éves koráig gondozható az a fogyatékos gyermek, aki valószínűsíthetően
   képzési kötelezettséget fog teljesíteni. A gyermek képességeit 5 éves korában a szakértői bizottságnak újra szakvéleményeznie kell.

   (3) Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap.

   (4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport (orvos, gyógypedagógus, gondozónő) együttes véleménye
   figyelembevételével kell dönteni a gyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében a 36.§ (4)
   bekezdése szerinti szakértői bizottsághoz kell irányítani, illetve a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének
   lehetőségéről és módjáról.

   42.§ (1) A fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezése történhet
   a) egészséges gyermekekkel közös csoportban,
   b) speciális bölcsődei csoportban.

   (2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy gondozó által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban
   gondozónként három gyermeknél több nem lehet.

   43.§ (1) A bölcsődei ellátás megszűnik
   a) a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, illetve
   b) ha a 36.§ (2) bekezdése, illetve a 41.§ (2) bekezdése szerinti életkort elérte.

   (2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem
   gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.

   (3) A bölcsőde orvosa a (2) bekezdés szerinti szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozó stb.) véleményét
   is kikéri.

   44.§ (1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde térítési díj ellenében külön szolgáltatásként
   a) játszócsoportot,
   b) időszakos gyermekfelügyeletet,
   c) gyermekhotelt,
   d) egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést)
   működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat. A bölcsőde által biztosított külön szolgáltatásokat a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet
   igénybe venni.

   (2) A játszócsoportban szakképzett gondozónő segítségével gyermekfelügyelet vagy a gyermek és a szülő (gondozó) együttes játéklehetősége
   biztosítható.

   (3) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás
   nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.

   (4) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt 24 órás folyamatos ellátást, akiről szülője (gondozója) elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud
   gondoskodni. Az ellátás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban egy alkalommal a tizenöt napot nem haladhatja meg.

   45.§ (1) A bölcsődék szakmai ellenőrzése a Gyvt. 118.§-ának (3) bekezdése szerint történik.

   (2) A bölcsődék egészséügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei
   (fővárosi) intézetének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a
   megyei módszertani bölcsődét.

   (3) A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a
   bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek.

                                                     Családi napközi

   46.§ Az alapellátás keretében germekek napközbeni ellátásra családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra
   kialakított helyiségben.

   47.§ (1) Családi napköziben a Gyvt. 43.§ (2) bekezdése szerinti ellátás biztosításában csak olyan böntetlen előéletű személy vehet részt, aki érvényes
   egészségügyi könyvvel rendelkezik, és vérsezrinti gyermeke nincs ideiglenes hatályú elhelyezésben, átmeneti vagy tartós nevelésben. Az alkalmasság
   szempontjaira egyébként a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltak az irányadók.

   (4) A családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetekzése esetén helyettesítése megoldott
   olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek.

   (5) Amenyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a vállalkozóval közös
   lakásban élő személyekre is alkalmazni kell.

   48.§ (1) A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy
   önállóan vagy olyan épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak.

   (2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében
   a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Módszertani Intézet módszertani levelében foglaltaknak.

   49.§ (1) Családi napköziben a gyermeklétszám a saját, napközbeni ellátást igénylő gyermeket is figyelembe véve
   a) három 5 éves kor alatti egészséges gyermek - akik közül egy lehet 1 évesnél fiatalabb, de 20 hetesnél idősebb -, továbbá két iskolás korú gyermek,
   vagy
   b) öt fő 5 évesnél idősebb egészséges gyermek [a Kt. 69.§ (1) bekezdésében szabályozottak szerint], vagy
   c) egy fogyatékos gyermek és két 5 évesnél fiatalabb nem fogyatékos gyermek, vagy
   d) két fogyatékos gyermek
   lehet.

   (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszámon túl egy 3 év alatti és egy 3 év feletti gyermekkel több gyermek ellátása engedélyezhető, ha az ellátást
   végzőnek kisegítő feladatokra állandó segítsége van.

   50.§ Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kör közötti gyermeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és
   öltöztetőhelyet kell kialakítani.

                                                 Házi gyermekfelügyelet

   51.§ (1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a gyermek ellátásában akadályozott szülő
   kérelmére
   a) a nappali intézményben el nem helyezhető,
   b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó
   gyermek számára.

   (2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása
   a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén,
   b) iker gyermekek gondozásának, nevelésének segítésre,
   c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő eseti órákban.

   (3) A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.

   (4) A házi gyermekfelügyelet keretében gondozó tevékenységet csak olyan személy láthat el, aki megfelel a 47.§ (1) bekezdésében foglaltaknak.

   (5) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a
   személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható
   bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.

   (6) A házi gyermekfelügyeletet végző gondozó csak a gyermek gondozásra vehető igénybe.

                                                         4. Cím
                                       GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA

   52.§ (1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb
   szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító - a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó - átmeneti gondozásban kell részesíteni.

   (2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82.§-okban részletezett ellátást kell nyújtani.

   (3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy
   a) ideiglenesen pótolja a gyermek gondozásában akadályozott szülő gondoskodását,
   b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára.

   (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőkhöz történő mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a
   szülőt segítőszemélyek kötelesek együttműködni egymással.

   53.§ (1) Az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó
   egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladtok részletes
   megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.

   (2) A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni
   a) a gyermek testi, lelki állapotára, családi kapcsolataira, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására,
   b) az átmeneti gondozását szükségessé tevő okokra,
   c) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített gondozási tervre,
   d) a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,
   e) egyéb, a gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.

   (3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásában be kell vonni a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).

   (4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84.§ értelemszerűen irányadó.

   54.§ (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek számára nyújtott ellátásról, gondozásról, nevelésről a gyermek és szülője (törvényes képviselője) a
   85.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint nyilváníthat véleményt.

   (2) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek vallásgyakorlására, továbbá kisebbségi önazonossága megőrzésére a 85.§ (3)-(4) bekezdései az
   irányadók.

   55.§ Az átmeneti gondozásban részesített gyermeknek a gondozási helyéről engedély nélküli eltávozása, illetve távolmaradása esetén a 86.§-ban foglaltak
   szerint kell eljárni.

   56.§ (1) Az átmeneti gondozást nyújtó személy vagy intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását.

   (2) A szülő az átmeneti otthon házirendje, illetve a helyettes szülővel történt megállapodás szerint látogathatja meg, illetve viheti el a gyermeket, és élhet a
   kapcsolattartás egyéb formáival (levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).

   (3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálatot és
   együttműködik vele az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.

   57.§ (1) Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről önkényeses eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek számára az
   állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális ellátást, lakhatást kell biztosítani.

   (2) A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve átmeneti
   gondozását szükségessé tevő okokat.

   (3) Ha a feltárt körülmények alapján valószínűsíthető, hogy a gyermek visszakerülése a szülőhöz (törvényes képviselőhöz) ellentétes a gyermek
   érdekével, vagy ha a gyermek nem akar visszakerülni szülőjéhez (törvényes képviselőjéhez), az ellátást nyújtó haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a
   szükséges hatósági intézkedés megtétele céljából.

   (4) Az (1) bekezdés szerinti gyermek átmeneti gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, továbbá
   értesíteni kell a szülőt (törvényes képviselőt) arról, hogy
   a) gyermekéről gondoskodjon, vagy
   b) nyilatkozzon írásban arról, hogy gyermeke átmeneti gondozását kéri, illetve abba beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az átmeneti
   gondozást szükségessé teszik, vagy
   c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben keresse fel az ügyben eljáró gyámhivatalt.

   (5) Amennyiben a szülő (törvényes képviselő) gyermekéért nem jelenik meg és nem is kéri gyermeke további átmeneti gondozását, az átmeneti gondozást
   nyújtó haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából.

   58.§ Az átmeneti gondozásnak a Gyvt. 47.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt megszüntetése, illetve megszűnése esetén a gyermeket a szülőjének (törvényes
   képviselőjének), vagy a gyámhivatal határozatában megjelölt személynek lehet átadni.

                                                     Helyettes szülő
                                                  A működtető feladatai

   59.§ (1) A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, illetve felkészítésére a 95.§-ban, valamint a 96.0 (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak az
   irányadók.

   (2) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös
   kérelmére - a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg a működtető a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői és helyettes szülői
   jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nevr.) 29.§ (1) bekezdés szerint megállapodást köt a helyettes
   szülői feladatot vállaló személlyel.

   (3) A helyettes szülői jogviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre a Nevr. 29.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

   (4) Amennyiben a jegyző kijelölése alapján a helyettes szülőnél további gyermeket helyeznek el átmeneti gondozás céljából, a működtető a kijelölésről
   szóló határozat kézhezvételét követően - a Nevr. 29.§ (2) bek. szerint - módosítja a helyettes szülői megállapodást.

   (5) A helyettes szülői hálózatot működtető a helyettes szülő folyamatos szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25.§ (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak
   szerint gondoskodik.

                                                A helyettes szülő feladatai

   60.§ (1) A helyettes szülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozás biztosítására kijelölték.

   (2) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

   61.§ (1) A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó közösen elkészítik - az 53.§-ában foglaltak szerint - a gyermek egyéni gondozási-nevelési
   tervét.

   (2) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek
   megfelelően - a 76-82.§-okban részletezett ellátását, gondozást, nevelést.

   (3) A gyermek elhelyezésének körülményeire a 105.§ (2) bekezdés rendelkezései az irányadók.

                                              Gyermekek átmeneti otthona
                                                        Feladatai

   62.§ (1) A gyermekek átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a alapellátás keretéven a gyermek
   számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít.

   (2) A gyermekek átmeneti otthona az alapító okiratában rögzítettek szerint alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási
   formákat is. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.

   (3) A gyermekek átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását,
   illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

   (4) A gyermekek átmeneti otthona létesítésére a 110.§-ban foglaltak az irányadóak.

   63.§ A gyermekek átmeneti otthona házirendjére a 112.§-ban foglaltak az irányadóak.

                                                       Befogadás

   64.§ (1) A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.

   (2) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról külön jogszabály rendelkezik.

                                             Értesítés rendkívüli eseményről

   65.§ A gyermekek átmeneti otthona a 119.§ (1) bekezdésében meghatározott - a gyermekkel kapcsolatos - eseményről haladéktalanul értesíti a
   fenntartót és a törvényes képviselőt.

                                                  Elhelyezési feltételek

   66.§ (1) A gyermekek átmeneti otthonában biztosítandó elhelyezési feltételekre a 124.§-ban foglaltak az irányadóak.

   (2) Ha a gyermekek átmeneti otthona lakásotthoni formában működik, az elhelyezési feltételekre a 125.§-ban foglaltak az irányadóak.

                                               Családok átmeneti otthona
                                                        Feladatai

   67.§ (1) A családok átmeneti otthona folytonos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője
   számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51.§ (2) bekezdése szerinti átmeneti gondozást.

   (2) Ha a családok átmeneti otthona más ellátási forma részeként működik, az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási
   formánként külön-külön biztosítani kell.

   (3) A családok átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását,
   illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődését.

   (4) A családok átmeneti otthona létesítésére a 110.§-ban foglaltak az irányadóak.

   68.§ A családok átmeneti otthona házirendjére a 112.§-ban, foglaltak az irányadóak.

                                                       Befogadás

   69.§ (1) A családok átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti
   a) a gyermek és a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,
   b) ha a szülő kiskorú, törvényes képviselőjét, valamint a gyermeke törvényes képviselőjét is.

   (2) Ha a kiskorú szülő és törvényes képviselője, illetve gyermekének törvényes képviselője között vita merül fel az átmeneti otthonban való tartózkodás
   miatt, a gyámhivatal döntését kell kérni.

                                                  Elhelyezési feltételek

   70.§ (1) A családok átmeneti otthona a szülő és gyermeke együttes lakhatását otthonszerű elhelyezés formájában biztosítja.

   (2) A családok átmeneti otthonának legalább 12, de legfeljebb 40 személy (felnőtt és gyermek együttes) ellátására alkalmasnak kell lennie.

   (3) Az egyes családok elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani.

   (4) A családok átmeneti otthonában biztosítani kell
   a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,
   b) a személyi tisztálkodásra,
   c) az étkezésre,
   d) közösségi együttlétre
   szolgáló helyiségeket.

                                                         Ellátás

   71.§ (1) A családok átmeneti otthona a gyermek és a szülő számára biztosítja
   a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,
   b) tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget,
   c) a textíliával történő ellátást, és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését,
   d) szükség szerint ruházatot és élelmiszert,
   e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket.

   (2) A szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte, illetve akadályoztatása esetén a családok átmeneti otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke
   ellátásához, gondozásához.

   72.§ A családok átmeneti otthona a teljes körű ellátás mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt, így különösen a fiatal szülő, a
   családi krízis bekövetkeztében védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára.

   73.§ (1) A 71-72.§-okban meghatározott ellátásra vonatkozóan az intézmény vezetője és az igénybevevő írásbeli megállapodást köt.

   (2) A családok átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról külön jogszabály rendelkezik.

                                                       III. Fejezet
                                     A GYERMEKVÉDELEMI SZAKELLÁTÁSOK