Üdvözlöm Bakonyszombathely honlapján
A Bakony kapuja: Bakonyszombathely
A település általános bemutatása
/földrajzi elhelyezkedése, lakossága, megközelíthetősége
/Bakonyszombathely a Bakony hegység északi lankáin, Komárom-Esztergom megye déli csücskén helyezkedik el. Közepes nagyságú dunántúli település, lakóinak száma 1600 fő körül mozog. A lakosság megélhetését elsősorban a mezőgazdaság szolgálja.
A község az M 1-es autópályától Győr, illetve Komárom kijáratot figyelembe véve 25-30 percre, a 81-es és a 13-as autóúttól pedig pár kilométerre van. Megközelíthetõ autóbusszal és vonattal is. A településtől kb. 40 km-es körben helyezkedik el Győr, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, Tata és Komárom. Kedvező fekvése egyszerre biztosítja a csendet és a nyugalmat, ugyanakkor könnyen és gyorsan bejárhatóak innen a Dunántúl idegenforgalmi központjai, látványosságai.
A település néhány nevezetessége képekben
Bakonyszombathely története, jelene
Bakonyszombathely és környéke ősidőktől fogva ember által lakott vidék. Ezt igazolják az újabb kőkorból származó leletek / kőbalta, kőkés, kőfejsze / léte, valamint a Damjanich utcától északnyugatra található részben feltárt avarkori temető. Honfoglaláskori emlékeket a Hánta felé talált sírleletek mutatnak / karperec, kengyel, zabla /.
A falu az Árpád-korban feltehetően vásáros hely volt, ahol szombatonként tartották a vásárokat, innen származtatható a középkori forrásokban szerepelő Szombathely elnevezés is. A XV. században már virágzó települ
és, igen tekintélyes, 22 aranyforint királyi adót fizetett.A török uralom és pusztítások után az 1690-es években kezdték újratelepíteni a települést az Eszterházyak.
Mária Terézia uralkodása idején Eszterházy Gábor német telepesekkel növelte jobbágyai számát. A németek a falu mellett települtek le, ezt a falurészt Németszombathelynek, a régit Magyarszombathelynek nevezték el. A két települést Bakonyszombathely elnevezés alatt 1926-ban egyesítették.
A második világháborút megelőzően a község több mint hate
zerholdas határának kb. háromnegyed része a grófi birtokhoz tartozott. A háború eseményeinek áldozatul esett a grófi család szép, barokk stílusú, 32 szobás kastélya,a lakóházak és melléképületek nagy része leégett ill. megrongálódott. Az újjáépítéssel ala
kult ki a település mai lineáris szerkezete. / Jelenleg 563 lakóház van Bakonyszombathelyen / 1948. szeptemberében megtörtént a felekezeti iskolák összevonása, államosítása. A szocialista gazdasági és társadalmi struktúra kiépülése után elsõsorban a helyi termelőszövetkezet és az állami gazdaság adott megélhetést a lakosságnak, de sokan jártak be a térség központjában, Kisbéren müködő üzemekbe is. A 70-es, 80-as években egyre meghatározóbb lett a háztáji gazdálkodás.A rendszerváltás után komoly infrastrukt
urális fejlesztésekre került sor. / Az előző években kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. / Átadásra került a korszerű digitális telefonhálózat, a szennyvíztisztító, kiépült a helyi kábel televízió rendszer. 1996. évben megoldódott a település gázellátása, az elkövetkező években pedig a csatornázás szerepel a fejlesztési tervekben. Szintén a következő évek terveiben szerepel egy Sportház kialakítása, mely tornateremmel és kiegészítő helységekkel többcélúan biztosítaná a testmozgás lehetőségeit.Bakonyszombathelyi programlehetőségek Bakonyszombathelyi nyár '98