Az Internet kapcsolat és a Web-oldal nem jöhetett volna létre a Soros Alapítvány támogatása nélkül.

http://www.c3.hu

Hiperhivatkozás beszúrása.

Törökkoppány Rövid Története

helytörténeti kutatások tanúsága szerint az első írott emlékünk 1138-ból származik, mely ˝ Villa Cuppan ˝ néven említi a települést. 1332-37. évi tizedjegyzék is tartalmazza a település nevét mint a veszprémi egyházi igazgatási körzet része.

Koppány a XV.-XVI. századra tett szert nagyobb jelentősségre, vára is ebben az időben épült. A közeli pálos monostorok levelezéseinek tanúsága szerint az első török támadás 1542-ben érte községünket. A kiváló védelem és a polgárok önfeláldozó hazaszeretete miatt Koppányt csak 10 esztendővel később 1551-53-ban tudták teljesen elfoglalni. A települést a budai pasa szandzsává ( kerületi székhellyé ) és 5 nahié-vé ( járássá ) tette.

A török időben elsősorban a vár épült, terebélyesedett tovább. Kultikus és igazgatási célokra részben a meglévő épületeket használták ( templom, kúria ), részben saját igényeik szerint építettek ( fürdő, kút, vízvezeték ).

1587-ben Zrínyi György és Nádasdy Ferenc a pápai várőrséggel rajtaütöttek a török helyőrségen és rövid időre visszafoglalták a várat ( koppányi-csata ). Nem sokkal később Koppány azonban ismét török kézen volt. Eulia Csebeli török író és utazó így látta falunkat-városunkat a török hódoltság idejében.

˝ Koppan vára... jelenleg három oda ( szakasz ), dsebedsi ( gyalogos ) és egyéb topcsija van. Vámfelügyelője, adófelügyelője, városi építőmestere, parancsnokagája van, 500 kul ( állandó zsoldos )-ja. Néhány száz előkelője és nemese van, 645 deszkatetős alacsonyabb magasabb háza, kertjei azonban nincsenek. Négy dzsámija van, a várban és a külvárosban 11 városrészi mecset. Összesen 16 muzulmán és keresztény városnegyede - többnyire a külvárosban vannak.

Van két medszereje ( teológiai főiskola ), három elemi iskolája. Két fürdője. Összesen 100 kézműves boltja van .... Népe szép és egészséges és nagyon barátságos. Hadakozással foglalkoznak mert nagyon határszéli hely. Katonái bátor vitézek de nem járnak muzulmán szokás szerint......

Maga a néphagyomány sokkal többen őrzött meg a törökvilág emlékeiből, mint a szűkszavú történelmi források. Így példának kedvéért: Hocsa-kert ( Hodzsa-kertje ), Tabán, ˝Bég-útja-vőgy˝, ˝ Csejzut-ajja˝ , ˝Babadag˝ (Öreg-hegy ), stb.

Buda 1686-os felszabadulása után Koppány városa 1689-ben nyerte vissza teljes függetlenségét. A község a ˝ Neoaquistica Comissio ˝ után talált birtokosra. Első földesura 1689-től Széchényi Pál, majd 1715-től Eszterházy József volt. 1721-től a község fele része a veszprémi püspökségé a másik fele az Eszterházy hitbizományé lett és maradt a XX. századig.

A Templom Története

templom a község középpontjában, az autóút fordulójában, kisebb park közepében áll. Tömegalakítása, kelet-nyugati tengelye, és támpilléres szentélye már messziről elárulja középkori eredetét.

A XV. Század második felében épült fel a község gótikus temploma, de ma már csak a szentély gótikus stílusú. A hajóját a jelenlegi barokk hajó építésekor bontották le. A nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres hálóboltozatos szentély boltozatának szerkesztésmódja rokonságot mutat az ez időben a somogyi ferences műhely épített templomaival. A mérműves ablakok, a sedilia ( ülőfülke ) és a mellettük ritkaságnak tekinthető szamárhátíves mécsesfülke mind a korabeli mesteremberek ügyes kézmunkájára utal.

A gótikus templom padlószintje - téglaburkolata - néhány megmaradt darabja 55 cm-re lejjebb volt. ( Az 1979-es kutatásokra hivatkozva. ).

A török hódoltság idején a templomot mecsetté alakították át. Valószínűleg ebben állott a mosdómedence is. Ekkor falazták be a sediliát is, és a szentélyház gazdag kőfaragásainak pusztulása is ekkor következhetett be. A templom északi falához egy kisebb épületet építettek, amibe külön bejárat vezetett.

A török végleges kiűzésére - ami 1689-ben volt - a templom erősen megrongálódott. A romossá vált templomot Péntek György plébános kezdeményezésére építették újjá 1927 márciusában. Az erősen megrongálódott gótikus ablakok helyébe , azok káváinak felhasználásával félköríves ablakok kerültek. A jelenlegi hajó 1799-ben épült miután - egy földrengés során - a hajó megrongálódott. A nemes lelkű újjáépítők Eszterházi Antal herceg és Bajzáth József püspök voltak. Ezzel az átépítéssel egy időben készült el a kvalitásos berendezés ( főoltár, mellékoltárok, szószék, orgonaszekrény ) is. Az új toronyalj alatti kriptába temették el az akkori plébánost Johann Csatsinocsot, és egy ismeretlen személyt ( ez utóbbinak jeltelen sírja van ). A kripta jelenleg megközelíthetetlen. Az eredeti fa hagymasisakos tornyát 1926-ban építették ét a jelenlegi formára. 1973-75-ig jelentős restaurációs munkálatok folytak a község templomán Kozák Károly régész, Nagy Klára építészmérnök és Tóth Alajos plébános vezetésével. A munkálatokat a Budapesti Műszaki Egyetem Építésztörténeti Tanszékének hallgatói végezték. Azóta nagyobb munkálatokat nem végeztek a műemlékeken.

Helytörténeti Múzeum

A templom északi sekrestyéjében ( régen raktár ) rendezték be a község nép- és egyházművészeti emlékeit, valamint a legutóbbi feltárás és a helyreállítás során előkerült emlékanyagot bemutató helytörténeti múzeumot. A gyűjteményt a jó szándékú falusi polgároknak köszönhetően Tóth Alajos plébános ( + 1984) az Országos Műemléki Felügyelőség segítségével állította össze.

A gyűjtemény népművészeti anyaga bemutatja a Koppány-völgyében a közelmúltban még használt népviselet és népi életforma megmentett darabjait. A legfontosabb műemlékeink a következők:

A középkori vár kapujához tartozó kőtöredékek. Ezek elég támpontot adnak ahhoz, hogy képzeletben kiegészítsük a kapu akkori díszes keretét. A templom és a község egyik legértékesebb és legérdekesebb darabja a mosdómedence, melyet csupán a kegyelet mentett meg korunk számára. Ez egy tömb mészkőből faragott kb. 60 cm magasságú mosdómedence. A törökök imádkozás előtt rituális mosakodásra használták. Valószínűleg a törökkoppányi templom ( dzsámi ) előterében állt. A török kiűzése után keresztelőkút majd szenteltvíztartó lett. Fennmaradása ennek köszönhető. A török turbános sírkő az egyik legékesebb darabja a gyűjteménynek. A sok viszontagság után eredeti helyére, Törökkoppányba visszakerülő sírkő egyben a népi kegyelet és emlékezés szép példája. A hagyomány szerint a plébánia kertjében rejtették el, mint az egykori utolsó ˝ koppányi aga ˝ síremlékét a labancok elől. Itt megtalálható továbbá a törökkori szabja ami Dr. Barbély István háziorvos ajándéka. Kiemelkedő jelentősségük van az érdekes textíliáknak, nyomtatványoknak, ötvösművészeti tárgyaknak is egyaránt. Itt kell megemlíteni a legszebbet ami egy pacificale ( talpas-kereszt ) 1759-ből. A kincsekhez tartozik továbbá a mostrancia az ereklyetartó és a Padányi-kehely is. A múzeumban található továbbá néhány népies ízű vallásos témájú kegykép is.

Az említett tárgyakhoz kapcsolódik még a törökkor egyik legkézzelfoghatóbb építészeti emléke : a Török-kút. A községtől délre a Babadag ( Öreg-hegy ) déli oldalán található a Cseszmei-alj nevű területen. A kút kb. 8,0x9,0 m alapterületű téglából falazott záradékában 1,7 m magasságú. A fekvése észak-déli irányú. Analógiája a magyar törökkori gyakorlatban nem ismert, a szakirodalom is alig említi. A hagyomány szól viszont a kút szellemeiről akik időnként átlépve a történelmi dimenziókat az esti órákba megjelennek az arra járó személyeknek - de barátságos természetüknél fogva a falu népe nem fél tőlük.

 Somogydöröcske

Somogydöröcske az élő múzeum

A Koppány-pataktól délre, egy észak-déli irányú kis patak völgyének két oldalán települt a falu. Már 1138-ban ismert település, az oklevelek Villa Diarugsa néven a dömösi prépostság birtokai között sorolják fel. A török harcok idején a környező felvakoz hasonlóan, elnéptelenedik. Az 1573-74-es adólajstrom szerint 9 házból állt. Döröcske határában István szerzetes kápolnát építtetett és megalapította a Szent Pál néven ismert pálos monostort. Valószínűleg a török időkben pusztult el. Nevére csak a később idetelepedett német lakosság által elnevezett ˝ Klosterbrunne ˝ helynév utal. 1733-tól a Hunyady-család bírtoka. 1758-ban ők telepítették ide a német lakosságot - egyes adatok szerint Stuttgart, mások szerint Wittenberg környékéről. 1872-ben körjegyzőséget alapítanak Törökkoppány székhellyel. Ez idő tájt a lakósság 1182 fő. 1907-től lett a település neve Somogydöröcske. A második világháború után lakósainak nagy részét kitelepítették és helyükbe felvidéki magyarok költöztettek. Ma már csak 238 ember él Somogydöröcskén, akik zömében magyar anyanyelvűek. Mégis hagyományőrző német falunka tartják Somogydöröcskét mert, szinte érintetlen szépségében, őrzi a századforduló építészetét, és mint ilyen, napjainkban egyedülálló, nemcsak a Koppány-völgyében, hanem Somogy megyében is. Somogydöröcske egyéb látnivalói: v Jozsef-hegy kilátó ( Somogy-ország legmagasabb pontja ) v Evangélikus templom v A jellegzetes építésű lakúházak ( Nyugati u. 129. ) v Világháborús hősi emlékmű v Világháborús hősi kopjafa.