Skip to main content

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Én az életnek egy ...

Tovább

Belépés

Beszélő a facebookon

Beszélő-beszélgetés

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál ...

Tovább


1956

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a ...

Tovább


Demokrácia

Üzenet, vagy hadüzenet?

Zolnay János blogja
Üzenet, vagy hadüzenet?

David Cameron, rövidlátó belpolitikai céljain túl „üzenni” is akart Brüsszelnek, és ezzel katasztrófába kormányozta az Egyesült Királyságot. A ...

Tovább


Filmkritika

Nincs méltó halál egy haláltáborban

Wizner Balázs
Nincs méltó halál egy haláltáborban

A Saul fia az elmúlt évben sikert-sikerre halmozott, csúcskategóriás díjakat nyert el,amire a magyar filmszakma már jó ideje ki volt éhezve, és ...

Tovább


Szociálpolitika

Az elismerés politikája Neményi Mária munkáin keresztül

Kóczé Angéla
Az elismerés politikája Neményi Mária munkáin keresztül

Ezzel a cikkel köszöntöm Neményi Máriát 70. születésnapja alkalmából.1

„Azt hiszitek, hogy csak énácsorgok fényért és szeretetérta város ...

Tovább


Vajdasági viszonyok

A napi 18 óra munka dicsőítése

Szerbhorváth György blogja
A napi 18 óra munka dicsőítése

Olvasom kedvenc vajdasági magyar propagandalapomban az irodalomkritikus-író-újságíró riportját.

Már a címben is ott a verdikt: a ...

Tovább


Révész Sándor posztok

Kissért a múlt

Révész Sándor blogja
Kissért a múlt

Az a tömérdek érdekes kérdés, amely Kiss László ügye kapcsán föltorlódott, maga alá temette az etikailag legnehezebb és ...

Tovább


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Blogok

Üzenet, vagy hadüzenet?

Zolnay János blogja
Üzenet, vagy hadüzenet?

David Cameron, rövidlátó belpolitikai céljain túl „üzenni” is akart Brüsszelnek, és ezzel katasztrófába kormányozta az Egyesült Királyságot. A brit választók szűk többsége ugyanis a kormányfő feje fölött hivatalos „hadüzenetet” nyújtott át az Európai Uniónak, amit Brüsszel látható sietséggel nyugtázott is, még mielőtt esetleg megváltozna a nagy britanniai politikai közhangulat. A hazug és sunyi kérdést megfogalmazó októberi magyarországi népszavazás is olyan folyamatokat indíthat el, amelynek következményeit valójában csak nagyon kevesen akarják, ám senki nem tudhatja, hogy hol van az a pont, ami után már nincs visszaút. A „hadüzenet” ebben az esetben is olyan közjogi automatizmus, ami átgázolhat a szemforgató politikai szándékon.

Tovább