29. szám

(III. évf., 1998 jan. 7.)

Tartalom

E számunk a Balaton Bulletin nyári számának tanulmányát közli, és egy környezetvédelmi szöveggyûjtemény ismertetését.

1. Wolfgang Sachs: Miért pont a sebesség?

2. Goldstein, Eleanor C. (ed.): Szennyezés
(Környezetvédelmi szöveggyûjtemény fôként a 13-16 éves tanulók számára)

Cikkek, dokumentumok

1.

Wolfgang Sachs: Miért pont a sebesség?

A német arisztokrata Friedrich von Raumer volt az, aki angliai utazgatásai során az elsô szemtanú beszámolóját küldte haza a liverpooli vasútvonalról. "A tüzes sárkány megy legelöl - írta 1835-ben -, prüszkölve, nyögve és ordítva, miközben húsz kocsi kapaszkodik a farkába; gyermeki könnyedséggel és valami félelmetes sebességgel mozgatja ôket a vágányokon. Utat törtek a hegyeken át, völgyeket vágtak; a sárkány szikrákat és lángokat szór a boltíves alagút éjszakájába. De minden erôszak és ordítás ellenére egy emberi lény irányítja a szörnyet egyetlen ujja érintésével saját akarata szerint."

Raumer beszámolója elárulja izgatottságát és zavarodottságát, melyet a hegyek és völgyek között erôteljesen és szakadatlanul, verejték és fáradtság nélkül rohanó vonatot figyelve érzett. ât és kortársait megdöbbentette a vasút látható fáradhatatlansága. A lovak, csakúgy mint az emberek, rettegnek a kimerültségtôl. Testük határt szab. Nem úgy a vasút. Áttör a szerves természeti határokon, sem anyagcseréje, sem a terep nem hátráltatja. A gépek korában sem a test, sem a topográfia nem jelenti többé a sebesség természetes korlátait. A végtelenségig növekvô gyorsaság fogalma megragadhatott az emberi elmében.

A vonat a térben halad: az utas nyugodtan ül, míg mellette erdôk és falvak repülnek el. Ami kívül történik, azzal nem kell törôdnie. Az érkezés és indulás közti tér a távolságba veszik, a cél a táv lehetô leggyorsabb áthidalása. A vasút távoli helyeket hozott elérhetô közelségbe; az emberek fejében a hozzáférhetôség térképét hozta létre, felülkerekedvén az izom-erejû világon. 1843-ban a költô Heinrich Heine így ragadta meg ezt az élményt: "Látom minden ország hegyeit és erdeit Párizs felé tartani. Érzem a német hársfák illatát; az Északi-tenger hullámai küszöbömön törnek meg."

Ceasar és Napóleon között nem történt nagy haladás a sebességet illetôen. Gyors jármûvek hajtásához mélyen a föld alatt lévô ôskori energiatartalékokra volt szükség. A rákövetkezô évtizedekben a vasutak, az automobilok és repülôgépek támadást intéztek az idô és a tér ellenállása ellen. Az egymást követô szállító technológiák küldetése nem volt más, mint az idôbeli és térbeli távolságok fokozatos eltüntetése. A szén, vas, majd az olaj igénybevétele lehetôvé tette ezt. Az idô és a tér jármûvek általi csökkentése a rablógazdaságon alapszik.

Bármely társadalmi rendszer hasonlítható egy testhez, melyet anyagcseréje tart fenn, és amely ezáltal környezetétôl függô. Mint ahogy semmilyen élô test nem élhet táplálékfelvétel és a felesleg ürítése nélkül, egy társadalmi rendszer sem képes fennmaradni a természetbôl való fogyasztás és a maradék eltávolítása nélkül. A modern társadalom, mindenki tudja, súlyosan rátelepszik a természetre; anyagcseréje olyan mértéket és gyorsaságot ért el, mely azzal fenyeget, hogy teljes káoszba dönti azokat a természeti rendszereket, melyektôl függ. Az a kisebb baj, hogy a természetet használjuk, a nagyobb az, amennyire, amilyen módon és amilyen sebességgel.

Általánosítva az ökológiai válság nem más, mint idôrendszerek összecsapása; a modernitás idôrendszeréé és azoké az idôrendszereké, melyek az életet és a földet vezérlik.

Az ipari rendszer évente annyi üzemanyagot éget el, amennyit a természet közel egymillió év alatt halmozott fel. Geológiai idô szerint egy pillanaton belül el fognak pazarlódni a bolygó tartalékai az ipari kor tûzijátékaira. Az idôt, melyet üzemanyag-hajtotta gyorsasággal nyerünk, az ôsi tartalékokat gyûjtögetô élôvilág idejébôl vesszük el.

Az üvegházhatás feltûnésével is a természet a gyorsaság áldozata lesz. Észak-Amerika fái hajlandóak voltak költözni (magot hozva és növekedve újabb maghozásra) az utolsó jégkorszak visszahúzódásakor évente kb. fél kilométeres sebességgel. Ha a globális hômérséklet 30 éven belül 1-2 fokkal megemelkedik, az arra kényszerítené ôket, hogy évente 5 kilométert haladjanak a megfelelô éghajlati zóna követéséhez. Ha nem tudják megtenni, elpusztulnak.

Tehenek és csirkék, rizs és gabona - kiválasztják, tenyésztik, kémiailag kezelik, genetikailag módosítják, hogy siettessék a termést. Bármilyen terhelést ró is azonban az ipari kor a természet ritmusaira, nem teheti ezt döbbenetes ár nélkül. Állatokat tartanak szörnyû körülmények között, járványok terjednek, szennyezés növekszik, a talaj gyengül, a faji diverzitás csökken, és az evolúciónak nincs ideje alkalmazkodni. A mezôgazdaságban jelentkezô ökológiai problémák egy sora abban a tényben gyökerezik, hogy a természet ritmusait a high-speed (nagysebességû) gazdaság vezérli.

Az energia és anyagi teljesítmény már lélegzetelállító sebességgel folyik. Az ipari kor gyors ütemébe kényszerítve az ökoszisztémák megzavarodnak, leegyszerûsödnek és elvesztik stabilitásukat. A pénzügyi érdekek mértéke hadilábon áll a természetes regenerálódás mértékével. Túl sokat veszünk és túl gyorsan.

A sebesség hatalom. Az idô és tér uralásának gyönyöre - egy gyors kocsi vezetése vagy elektronikus impulzusok küldözgetése a földgömb körül - azonban meglehetôsen kétoldalú. C. S. Lewis 1947-es "Az ember eltörlése" c. esszéjében rámutat e hatalom árnyoldalára. "Az ember hatalma a Természet fölött nem más, mint néhány ember más emberek felett gyakorolt hatalma a Természet segítségével, melyet ehhez eszközként használ fel... Minden hatalom, melyet ember megszerez, egyben más ember feletti hatalom." Ez a hatalom kétféle lehet. Egyrészt minden generáció hatalmat gyakorol az utána következô generáció felett, másrészt, a jelenben, a hatalombirtokosok azokon gyakorolják befolyásukat, akik nem rendelkeznek hatalommal. A hatalom mindig az igazságosság kérdését veti fel.

Ebbôl a szempontból a távolság és idô legyôzésének súlyos költségei vannak. Tér és idô mobilizációja megkívánja a természet mobilizációját. Felnyitjuk a földet; olajat, gázt, szenet, vasat, cinket, magnéziumot nyerünk ki belôle, szemétlerakóhelyként használjuk, ahol szennyezett vizek, sérült sziklák, olajtócsák, mérgezô anyagok és üvegház hatást okozó gázok maradnak. A hatékonyság növelése sosem fogja megmásítani a sebesség fizikáját. Egy autónak, mely 80 km/h sebességen 5 liter gázolajat fogyaszt, 160 km/h-n nem 10, hanem 20 literre lesz szüksége. Ha a vonat sebességét 200 km/h-ról 300-ra növeljük, energiafogyasztása nem 50, hanem 100%-kal nô meg. A teljesítmény növekedése nem arányos a sebesség növekedésével.

Sokan gondolják, hogy az elektronikus kommunikációval a nagy forrás-igényû sebesség korát meghaladtuk. Az elektronikus impulzusok egyidejûséget és mindenütt jelenvalóságot tudnak produkálni a természet költségei nélkül. De az elektronikus hálózatok is igényelnek némi berendezést. A Wuppertal Institute egy tanulmánya szerint egy kis számítógép gyártása és élethosszig való használata 15-19 tonna energiát és nyersanyagot igényel.

A hatalom, melyet ma a sebességgel nyerünk, nagy valószínûséggel kevesebb hatalmat hagy a jövendô generációk számára. És a jelenlegi nagysebességen élô lakosság hatalomfelhalmozása elzárja az alacsony sebességen élô népek lehetôségeit, akik pedig kortársaink nagy többségét jelentik. A világon élô emberek mindössze 8%-a rendelkezik saját kocsival. Egy kis frakció élvezi a sebességet, mely hozzájárul a többi ember megfosztásához a forrásokból való jogos részesedésüktôl. Akármilyen erényeket is kíván meg az igazságosság, a lassúság keresése közötte kell hogy legyen.

Jobb gyorsabban? Gazdagabbá teszi életünket a nagyobb sebesség? Erre a fajta kérdésre nincs egyértelmû válasz, de érdemes elgondolkodni azon, hogy az idôspóroló masinák növekvô száma ellenére miért élünk nagyobb nyomás alatt, mint valaha?

Az autó egy idevágó eset. Tanulmányok sokasága mutatja, hogy az autósok nem töltenek kevesebb idôt közlekedéssel, mint a nem-autósok. Nem is utaznak gyakrabban - alig többször hagyják el otthonukat, mint a nem-autósok. Mi történt az idôvel, amit az autó megspórolt? Átalakult térré. Az autósok távolabbra utaznak. A helyek térbeli eloszlása változik. Az emberek továbbra is járnak iskolába, munkába, moziba, de messzebbre utaznak ennek érdekében. Az átlag német 15.000 km-t utazik egy évben, ezzel szemben 1950-ben csak 2.000 km-t utazott. A megmentett órákat felemészti a növekvô távolság, a növekvô teljesítmény, a több elfoglaltság, a több tevékenység. Egy idô után ez újabb idôspórolásra késztet, újrakezdve a kört. Az idônyerés átfordul minden növekedésébe; a gyorsaság a legbiztosabb út a következô dugóhoz.

Különféle helyzetek és egyének saját idôvel rendelkeznek; sok különféle belsô ritmus létezik és ezek a belsô idôk tönkremennek a gyorsaság terjedésével. A gyerekeknek sietniük kell, a diákoknak gyorsabban tanulni, a munka közben nincs szünet, a betegséget el kell hallgatni, még a zenekarnak is össze kell sûrítenie mûsorát. Az egyes tevékenységek belsô ideje, mint a tanulás és kutatás, gondoskodás és segítés, felnövés és megöregedés, barátságok ápolása és alkotó tevékenység végzése hadilábon áll a gazdaság sebességével. A gyorsaság aláássa a szép életet.

Az ember egyre gyorsabban érkezik azokra a helyekre, ahol egyre kevesebb idôt tölt. Minden erôvel az érkezésre és az indulásra koncentrálva kísértésbe esünk, hogy az ottlétet semmibevegyük. Minél több ember van úton, annál nehezebbé válik találkozni velük. A célt - összejönni - eltiporja a gyorsaság. Aki meg akarja védeni ezt a célt, annak a lassúságot kell választania.

Ahol mozgékonyság uralkodik, kifejlôdhet a nyugalom iránti érzékenység; ahol a gyorsaság a mindennapos norma, a lassúság non-konformista kaland lesz. Ami sokáig a haladás mértéke volt, fokozatosan megkérdôjelezôdik. Növekszik a gyanú, hogy a haladás az idô és a tér ellenállásának változatlanul hagyását, sôt növelését jelentheti. Egy ilyen változás bebizonyítaná, hogy társadalmunk kinôtte a kötelességet, hogy a 19. századi vágyak világát egybôl a 21. századba vigye.

Nem valószínû, hogy egy társadalom, amely mindig a gyorsabb sávban halad, valaha is környezetileg vagy szociálisan fenntartható lesz. "Fenntartható Németország" c. tanulmányunkban felhívtuk a figyelmet arra, milyen fontos mérlegelni a forgalmi sebesség csökkentését. Azt javasoljuk, hogy az autókat és vonatokat szándékosan alacsonyabb maximális sebességre tervezzék. Elképzelünk egy jármûhadat, melyben felépítésénél fogva semelyik autó sem tud 120 km/h-nál és semmilyen vonat 200 km/h-nál gyorsabban menni. Mivel az anyagigény, súly, kényelem és kivitel követik ezeket a kritériumokat, a szelídebb közlekedés generációja következne, mely a társas együttlét sokszínûségének értékelésén alapszik és a források mértékletes fogyasztásán.

Az elektronikus továbbítás némely esetekben pótolja a fizikai szállítást, de a magasan szárnyaló remények, miszerint az on-line kommunikáció majd végleg megoldja a szállítási problémákat, valószínûleg illúzió. Amint a telefon történelme mutatja, a technikai kommunikáció nem csak pótolja a közlekedést; hanem a megnövekedett kapcsolathálózat új forgalmat is serkent. Biztosra vehetô, hogy az elektronikus interakciók a földgömb körül elôbb vagy utóbb robbanáshoz fognak vezetni a fizikai forgalomban, mivel az elektronikus kapcsolatok növelik a hatótávolságot és felkeltik a vágyat, hogy a bekapcsolódó emberek fizikailag is találkozzanak. (Erre tanú a Balaton Group!) Kisebb sebességû és kisebb távolságú utazások nélkül az on-line társadalom közlekedési rémálommá fog válni.

A lassúság tehát, amint látszik, nem csak gyönyörû, de gyakran ésszerû is. Még mi, Internet-használók is jól tesszük, ha csatlakozunk egy szövetséghez, mely nemrégen jött létre Ausztriában - hol máshol? -: a Szövetség az Idô Sebességének Csökkentéséért (Association for the Deceleration of Time).

Eredeti cím: Why Speed Matters
Nyelv: angol
Eredeti méret: teljes fordítás
Forrás: The Balaton Bulletin (Summer 1997)
(Részlet egy Amszterdamban, 1996. november 7-8-án elhangzott beszédbôl.)
Fordította: T. T.

Könyvek

Goldstein, Eleanor C. (ed.): Szennyezés
(Környezetvédelmi szöveggyûjtemény fôként a 13-16 éves tanulók számára)

502 P 80
Goldstein, Eleanor C. (ed.): Pollution
Szennyezés
Boca Raton, FL : Social Issues Resources Series, Inc., [1988]. - [182] p., ill.
ISBN 0-89777-106-0

KIKNEK SZÓL
A környezetvédelmi szöveggyûjtemény fôként a 13-16 éves tanulók számára tartalmaz környezetvédelemmel foglalkozó cikkeket. Azonban felsô korhatár nélkül bárki haszonnal forgathatja.

TARTALOM
A SIRS a program angol címének (amelynek jelentése: társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányok gyûjteménye) kezdôbetûibôl képzett betûszó. A SIRS Digest fontos társadalmi témákról szóló cikkeket tartalmaz, témák szerint kötetekbe rendszerezve. Ezek között az egyik a Pollution c. kötet. A cikkeket a kiadvány számára írták. Ugyanarról a témáról különbözô mélységû és sok esetben eltérô álláspontokat tükrözô tanulmányokat közölnek. A kötet szerkesztôi azt javasolják, hogy a tanulók a tanulmányokat önállóan dolgozzák fel. Ezt kövesse megbeszélés és vita kis csoportakban vagy osztálykeretben. A tanulmányok végén megtalálhatjuk a témával kapcsolatos további cikkek listáját. A szöveggyûjtemény iskolai és könyvtári használatra készült.

IDÕIGÉNY
Tanulmányonként 3-4 óra

FEJEZETEK
Bevezetés; Tartalomjegyzék ; Tárgymutató; Útmutató a használathoz; Feladatlap minták; Tanulmányok

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A Föld ûrhajó, A környezetszennyezés komplex probléma, Az éghajlat és az "emberi vulkán", Élettér - ahol az emberek megtelepedtek, Világóceán - világcsatorna, Veszély a munkahelyen, Gazdasági fejlôdés vagy környezet, Ólom - helyes és helytelen használata, Alacsony szintû sugárzás: a láthatatlan szennyezô, Ûrszemét c. fejezetek

Részletes ismertetés a könyvrôl
(megjelent az Iskolakultúra 1996. 2. számában)

CIKKGYÛJTEMÉNY A KÖRNYEZETSZENNYEZÉSRÕL

Bevezetés
Örvendetes, hogy Magyarországon is egyre inkább felfigyelnek a környezeti gondokra. A NAT-ban is tükrözôdik ez a szemléletváltozás, az általános fejlesztési követelmények között olvashatjuk: Értsék meg (a tanulók), hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként benne él. A földi rendszer mûködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak életére, végsô soron saját létét veszélyeztetve." Az iskolai környezeti nevelést is segíti, hogy Magyarországon is egyre több környezetvédelemmel foglalkozó tankönyv, könyv és folyóirat válik hozzáférhetôvé. Ezeknek egy része külföldi kiadvány, illetve annak magyar adaptációja vagy fordítása. Bár a mi problémáink és lehetôségeink sok esetben eltérnek a másokéitól, mégis sokat tanulhatunk azoknak az országoknak a jó megoldásaiból (sôt tévedéseibôl is), amelyek a környezeti nevelésben elôttünk járnak.

A SIRS Digest kiadványok
Például Észak-Amerikában a felnôttek szemléletének átformálását és az iskolai nevelést számos állami és alapítványi kezdeményezés segíti. Ezek közül az egyik a SIRS Digest Pollution címet viselô kiadvány, amely egy 1972-ben indított program része. A SIRS betûszót a program angol címének (amelynek jelentése: társadalmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányok gyûjteménye) kezdôbetûibôl rakták össze. Ezen projekt keretében több tucatnyi kiadvány jelent meg, amelyek fontos társadalmi témákról szóló cikkek gyûjteményei, témák szerint kötetekbe rendszerezve. A környezetvédelem is olyan kérdéskör, amely nemcsak a természettudományos szakemberekre tartozik, hanem mindannyiunk ügye, ezért a SIRS Digest sorozat szerkesztôi több kötetet is szenteltek ennek a témakörnek.

A SIRS Digest Pollution cikkgyûjtemény
A szerkesztôk a cikkgyûjteményt könyvtári és iskolai használatra készítették. Törekedtek arra, hogy a kiadvány számára írt cikkek a környezetvédelem számos témakörét korszerûen és sokrétûen mutassák be. Ugyanarról a témáról különbözô mélységû és sok esetben eltérô álláspontokat tükrözô tanulmányokat közölnek. A 4 oldal terjedelmû tanulmányok könnyen érthetôek és olvasmányosak, ezzel lehetôvé teszik azt, hogy a nem szakemberek is ismereteket szerezhessenek egy adott témában. A SIRS Digest Pollution különbözô korú és igényû olvasók számára tartalmaz fontos tudásanyagot.

Ajánlás a magyarországi felhasználásra
Magyarországon a SIRS Digest Pollution cikkgyûjteményt az angolul tudó és a környezetvédelem iránt érdeklôdô tanárok eredményesen használhatják a tudásuk gyarapítására. A kiadvány az angol órákon is jó segédanyag lehet a nyelvet már jól tudó diákok számára, kb. 13 éves kortól. A cikkek egy része magyar fordításban is elérhetô, ezért ezek feldolgozása minden környezetvédelem iránt érdeklôdô tanár és diák számára lehetséges.

Az iskolai felhasználásnál a kötet szerkesztôi azt javasolják, hogy a tanulmányokat a tanulók elôször önállóan dolgozzák fel. Ezt kövesse a tanulócsoportban megbeszélés és vita a különbözô álláspontokat tükrözô cikkek alapján. Mivel minden tanuló megkapja a saját személyreszóló feladatát, így a nehezebben tanuló vagy bátortalanabb diákok is szóhoz jutnak a megbeszélés során. A tanár szerepe az, hogy megtalálja minden tanuló számára a megfelelô cikket, segítse a tanulók önálló munkáját és az ezt követô megbeszélést és vitát a tanulók között. Ha a javasolt módszerrel dolgozzuk fel az iskolában a cikkeket, a diákoknak nemcsak a tudása gyarapszik, hanem fejlôdik a vitakészségük is.

A cikkgyûjtemény témái
Bevezetésként érdemes Adlai Stevenson aggódó de egyben bizakodó szavait idézni:
"Együtt utazunk, utasok egy kis ûrhajón: a könnyen sebezhetô levegô- és talaj-készletektôl függünk; ezek megóvása biztosítja létezésünket; csakis akkor menekülhetünk meg a megsemmisüléstôl, ha óvjuk, munkálkodunk érte és ... szeretjük törékeny ûrhajónkat."

Az írások egy része arra figyelmeztet minket, hogy a földi élet fennmaradása érdekében meg kell változtatnunk a környezetünkhöz való viszonyunkat: ne akarjuk leigázni és kizsákmányolni a természetet, hanem próbáljunk meg harmónikus viszonyban élni vele. Végre rá kell jönnünk arra, hogy a Föld nyersanyagkészletei nem kimeríthetelenek, mint ahogy azt eddig helytelenül hittük. Ugyanakkor a környezetünk nem szennyezhetô bûntetlenül. Az ember által a levegôbe, a természetes vizekbe és a közvetlenül a talajba bocsátott szennyezôdések hozzáadódnak a természetes szennyezôdésekhez (pl. a vulkánok által kibocsátott anyagokhoz). A bioszféra kényes és bonyolult egyensúlyi állapotát a szennyezô anyagok megzavarhatják és ez tragikus következményekkel járhat a földi életre. Az emberiség komoly gondja a túlszaporodás. Bár már az ôsember is szennyezte a lakóhelyét, ez mégsem jelentett globális veszélyt az akkor élô emberek csekély száma miatt.

A tanulmányokból sok esetben az is kiderül, hogy egy-egy környezeti probléma megítélésénél eltér a szakemberek véleménye. Erre jó példa az éghajlat megváltozásának elôrejelzése. Nehéz megjósolni, hogy a Föld éghajlata a közeli és a távoli jövôben milyen irányban változik. Az egyik tanulmány mind az átlaghômérséklet csökkenésének, mind a növekedésének a lehetôségét felveti. Az üvegházhatás teszi lehetôvé, hogy a Földön élet virágozzék. A megfelelô mértékû üvegházhatást a légkört alkotó, kényes egyensúlyban lévô gázok biztosítják. Az ember ezt az egyensúlyt számtalan módszerrel megbontja. A növekvô szén-dioxid kibocsátás az üvegházhatás növekedését és ezáltal az átlaghômérséklet emelkedését vonja maga után. Azt is figyelembe kell azonban vennünk, hogy a növekvô számú emberiség egyre nagyobb mennyiségû szemcse állapotú szennyezôdést juttat fel a légkörbe. Az anyagszemcsék a napsugárzás egy részét elnyelik, és ez a Föld lehûlését okozhatja. A kétféle hatás arányától függ a végeredmény, vagyis az éghajlat alakulása.

A különbözô anyagok (szén, nitrogén, víz stb.) körforgása a természetben biztosítja az élôlények tápanyagszükségleteit. Az egyik tanulmány szerzôje írja: "Az esôvíz, amely a háztetôdre hullik, ugyanaz a víz, amely 70millió évvel ezelôtt a dinoszauruszokra esett." A víz az élet alapja a Földön, ezért nagy gondot jelent, hogy ma már alig találhatunk a Földön olyan természetes vizet, amely ne lenne szennyezett. Az emberiség a Világóceánt is "Világcsatorna"-ként kezeli, mintha az olyan határtalanul nagy lenne, hogy akármennyi szennyezô anyagot el tudna nyelni. A híres francia mélytengeri kutató, Jacques Cousteau tragikusan látja a helyzetet; 30 év búvárkodásai után mondta: "Bárhol merülök is le, mindenütt látom az óceán lassú haldoklását. Az utóbbi 20 évben az óceánban az élet 40 százalékkal csökkent. Ha ez így folytatódik tovább, azt jósolom, hogy az ember legfeljebb 50 évig képes még élni ezen a bolygón."

A különbözô célokra mesterségesen elôállított vegyületek (pl. a DDT) a környezetbe jutva káros hatást fejthetnek ki. Számos hasznos kémiai elem veszélyt is jelenthet a környezetre: például sok kutató úgy véli, hogy a Római Birodalom hanyatlásához a rómaiak ólommérgezése is jelentôsen hozzájárult. Ma is jelen van az ólom a környezetünkben: többek között egyes festékek alkotórésze és benzinadalékanyag.

A szennyezôdések között igen alattomosak azok, amelyek környezeti hatása nem jelentkezik azonnal, csak évek vagy évtizedek múlva. A késleltetett hatásra jellemzô példa a CFC gázok (halogénezett szénvegyületek) környezeti hatása. Évtizedekig azt hitték a szakemberek, hogy ezek a gázok teljesen ártalmatlanok a környezetre és ezért nagy mennyiséget használt fel belôlük az ipar. Kiderült azonban, hogy a CFC gázok észrevétlenül feljutnak a felsô légrétegekbe és ott károsítják az ózonréteget, amely megvédi a Földet az ártalmas ibolyántúli sugárzás nagy részétôl. A CFC gázok ózonromboló hatása azonban néhány évtizedig felismeretlen maradt.

Az emberek egészségét a munkahelyi ártalmak is veszélyeztetik: a bányászokat a por és a rádióaktív sugárzás, a mezôgazdaságban dolgozókat a növényvédôszerek, az építôiparban dolgozókat az azbeszt, a hivatalnokokat a számítógéphez kapcsolt képernyô káros sugárzása, a vegyi üzemekben dolgozókat pedig a vegyszerek hatása (elgondolkoztató adat, hogy a jelenleg használatban lévô 55ezer féle vegyszernek csupán a 13százalékánál vizsgálták meg alaposan a környezeti hatást).

Egy kicsit bepillantást nyerhetünk az amerikai munkaegészségügyi törvények világába is. Például törvény írja elô, hogy fenn kell tartani egy olyan ingyenesen hívható telefonvonalat, amelyen bármelyik munkás felvilágosítást kaphat bármely vegyszer veszélyeirôl. Az is világossá válik azonban a cikkek alapján, hogy az Egyesült Államokban sem olyan egyszerû a törvényeknek érvényt szerezni, különösen egy-egy nagyhatalmú, gazdag világcéggel szemben. A Nobel díjas biológus, George Wald jegyezte meg, hogy "Ez olyan mint egy nagy háború. Azonban a sérültek nem harcoltak, csupán a megélhetéshez szükséges pénzt akarták elôteremteni."

Nemcsak a munkahelyeken folyik a küzdelem a szennyezés ellen, az emberekért és a környezetért. A tanulmányok sok esetben írnak arról a harcról is, amit az USA-ban az egyes közösségek, környezetvédôk, vagy civil szervezetek vívtak annak érdekében, hogy egy-egy helyi környezeti probléma megoldást nyerjen. A kiadvány nemcsak tudásanyagot ad, hanem pozitív példákon keresztül azt is sugallja, hogy kell és lehet tenni a környezetszennyezés ellen.

Szó esik arról a fontos kérdésrôl is, hogy fenntartható-e a gazdasági növekedés a környezet károsítása és az emberek egészségének veszélyeztetése nélkül. Eddig nem sokszor sikerült erre "igen"-nel válaszolni. Így sok helyen ez a probléma két táborra osztja a helyi közösségeket: a környezetvédôk sok esetben a legszívesebben teljesen érintetlenül hagynák a természeti környezetet. A másik táborba tartozók viszont a vállalati nyereség illetve a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek érdekében szemet hunynak a környezet károsodása sôt még a saját egészségük veszélyeztetése elôtt is.

Összegzés
A SIRS Digest Pollution cikkgyûjtemény tehát sokrétû tudásanyagot közvetít, és a szerzôk által ajánlott feldolgozási módszer segítségével fejleszti a tanulók vitakészségét is. A téma iránt érdeklôdô tanár, esetleg tanítványainak közremûködésével, a kiadvány mintájára elkészítheti saját környezetvédelmi cikkgyûjteményét is.

Lényeges gyakorlati kérdés, hogy hol lelhetô fel ez a kiadvány. Óbudán a Miklós tér 1. szám alatt, a Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárában más, szintén környezetvédelemmel foglalkozó, fôként idegennyelvû könyvek társaságában lehet megtalálni a SIRS Digest Pollution cikkgyûjteményt. Azonban azok a tanárok se búsuljanak, akik nem értenek elég jól angolul, németül, vagy finnül, ugyanis e kiadványok egy részének magyar fordítását is megtalálhatják ugyanitt.

Az ismertetést készítette: dr. Adorjánné Farkas Magdolna