Somogyban jelenleg Nagybajom és Böhönye területén levõ mintegy 5 ezer hektáros erdõrész tartozik az elaknásított körzet kategóriájába. A terület nincs elkerítve és táblák sem jelzik a veszélyt. Ennek ellenére baleset 1950 óta nem történt. Csapody Tamás, a nemzetközi kampány a gyalogsági aknák betiltásáért (ICBL) mozgalom felkérésére készítette el A gyalogsági aknák Magyarországon címû jelentését. Az emberi jogok folyóiratában, a Fundamentumban megjelent írást tegnap Budapesten ismertette a sajtó munkatársaival. A szerzõ elmondta: Magyarország területén összefüggõ aknamezõ nincs, de aknás, lõszeres területek vannak. Viszont nincs hivatalos nyilvántartás arról, mit rejt a föld mélye. Nagybajom és Böhönye aknás erdõrészén kívül még Marcali környékén találtak aknákat: 1997-ben hatot, 1998-ban nyolcat, 1999-ben hármat. Baleset harminc éve itt sem történt. A mai Jugoszlávia, Horvátország, Magyarország hármas határtól nyugatra a szerbek és esetleg a horvátok a magyar határtól néhány méterre helyeztek el úgy aknákat, hogy azok átnyúlnak magyar területre, más esetben viszont a felrobbant akna krátere, illetve a szilánkok károsítottak magyar földön. A mezõgazdasági munkát vagy megtiltották vagy az aknamezõre figyelmeztetõ táblákat helyeztek ki. Csapody Tamás szerint azonban a figyelmeztetés nem elég. Az ottawai egyezmény betartása érdekében a 99 ratifikáló ország köteles az ENSZ-nek a területén levõ aknákról jelentést küldeni. Ezt hazánk 2000. április 30-án megtette. Csapody szerint ez a jelentés nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert nem tesz említést, például a Nagybajom körzetében levõ és a déli határszakasznál található, valamint a volt szovjet hadsereg régi bázisain valószínûleg fellelhetõ aknákról. A honvédség birtokában körülbelül kétezer gyalogsági akna, úgynevezett GYATA-64 van, de ez 500 darabbal több, mint amennyit a jelentés közöl. Nem említi a megsemmisítés technikai és környezetvédelmi körülményeit sem. Kimaradtak a jelentésbõl a szovjet licenc alapján gyártott POMZ-2, MON-50, MON-100 és MON-200 típusú gyalogsági aknák mûszaki adatai is. Bár az utóbbiak villamos gyutaccsal ellátottak, így csak távvezérléssel lehet õket felrobbantani, tehát csak bejelentési kötelezettség alá esnek. Dr. Deák László, a Külügyminisztérium képviselõje a kritikát igaznak ismerte el, hozzátéve, elsõ alkalom, hogy egy civil szervezet és a minisztérium közösen dolgozik. Bár a katonák nem szeretik, ha a civilek beleverik az orrukat a dolgaikba. Szerinte Igalban a volt orosz katonai bázison nincs éles gyalogsági akna. Csapody Tamás lapunk kérdésére elmondta: tudomása szerint a Dráva Somogy megyei szakaszára csak véletlen vízmosás miatt kerülhetett esetleg gyalogsági akna. A határõrök tudnak viszonylag pontos képet adni, hogy a magyar határszakasz hol aknásított.