A FALU TÖTÉNETE
A falu elsõ írásos említése
1193-ból ismert, amikor III. Béla megerõsítette
a fehérvári kereszteseket a falu bírtoklásában,
amelyet ekkor "Sarcajn"-ként említettek. Az elnevezés
török eredetû, mesebeli szörnyeteget jelent.
1247-ben IV. Béla a falut Bencs ispánnak
ajándékozta, majd több tulajdonos váltás
után 1385-tõl a csókakõi vár tartozéka
lett.
Zsigmond király Kokas Lászlónak
adományozta, majd Erzsébet királyné jóvoltából
a Rozgonyi család kezére került. 1493-ban Egervári
László kapta meg, 1521-ben Kanizsai László
bírta. Az 1543-as hadjárat során került török
kézre. Mivel a falu fontos útvonal mellett feküdt (Via
regia - Király útja), ezért a török csapatok
zaklatásait a helyi lakosok nem sokáig viselték el,
s az 1582-es török összeírás már nem
említi a lakott és így adózó helyek
között.
1662-ben Csókakõ várához
tartozó lakatlan pusztaként tartották nyílván.
1691-ben Csókakõvel együtt I.
Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta.
Amikor 1752-ben a csókakõi uradalmat
felosztották, a falu Berényi György özvegyének
a tulajdonába került. Ekkor a falu már lakott, hisz
1747-tõl a pusztát újra betelepítették.1760-ban
38 magyar, 8 német és 8 tót családot tartottak
nyílván, 1774-ben 19 magyar, 37 német és 8
tót család lakta.
1771-ben felépült a falu elsõ
iskolája Selesztei József, elsõ oskolamester segédletével.
1788-tól Zichy Jozefa tulajdona.
A XIX.-XX. századi Bakonysárkány.