Az andornaktályai Bükkalja Környezetvédő Egyesület 1996 nyarán alakult.
Megalakulásának előzménye:
1989 óta működik az andornaktályai Búbos Banka Környezetvédő Kör, a helyi Művelődési Ház szakköreként. Fő profilja a gyerekek környezeti nevelése.
Az egyre több eredményt elérő szakkörbe rendszeresen visszatértek az általános iskolát már elvégzett gyerekek. Így egyre több közép- és főiskolás tagja lett a szakkörnek. A munkánkkal szimpatizáló felnőttek is csatlakoztak a „csapathoz", így a környezeti nevelés mellett egyre többet foglalkoztunk s foglalkozunk a község és környékének környezetvédelmi problémáival is.
Mindezek indokolták, hogy a szakkörből Egyesület váljék, jóval hatékonyabban tud fellépni a környezeti problémák megoldása érdekében.
Tagjaink:
- általános iskolások,
- közép- és főiskolások,
- szimpatizáns felnőttek,
- szakértők ( erdész, ornitológus, biológus, környezeti nevelési szakértő stb)
Tiszteletbeli tagok:
Dr. Puky Miklós biológus kutató,
Dr. Andrikovics Sándor tanszékvezető főiskolai tanár, EKTF
Az Internet felhasználása:
Gyors információszerzés ( A legfrissebb hírekhez, információkhoz jutunk hozzá azonnal, pályázati lehetőségekről szerzünk tudomást stb.).
A tagok megismertetése az Internettel ( ingyenes Internet oktatás , a gép használatának biztosítása stb.).
Gyors és biztos kapcsolattartás az országon belüli és határainkon kívüli (a jugoszláviai Arcus, a kolozsvári Báthory István líceum) szervezetekkel az elektronikuslevelezés segítségével.
A helyi általános iskolások segítése, megismertetése az Inernettel. ( 1996 novemberében a Heves Megyei Hírlap Internet vetélkedőt hirdetett a megye általános iskolásai között. Az andornaktályai iskolások felkészítésében részt vettünk, részükre biztosítottuk a gép használatát, így ők a megyei döntőbe jutottak, ahol hatodik helyezést értek el.).
Magunk elé tűzött céljaink, feladataink:
Az eddig igen eredményesen végzett környezeti nevelés kiterjesztése:
- az óvodások még aktívabb bevonása,
- a községben lakó, de nem itt iskolába járó fiatalok bevonása,
- ismeretterjesztő előadások a felnőtt lakosság körében stb.
A község környezeti problémáinak feltárása, javaslatok a problémák megoldására, szaktanácsadás.
A már évek óta folyó madárvédelmi munkák folytatása.
A község területén lévő gyurgyalag telepek védelme, ragadozómadár védelem (műfészkek kihelyezése, fészektérképezés stb.).
Táborozások szervezése minden évszakban (nyári őszi, téli és tavaszi táborok).
Az 1989 óta folyó rendszeres kutatómunka folytatása a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben és a Bükk hegységben (botanikai, ornitológiai, herpetológiai kutatások).
Részvétel különböző programokban - Az egri Életfa Környezetvédő Szövetség által meghirdetett Kis tó project, a Varangy Akciócsoport Egyesület által indított Szalamandra éve akció stb.
Saját megmozdulások, akciók szervezése - Őszi szemétszüret, akciók a Víz Napja, A Föld Napja alkalmából, Mocsáry nap szervezése a faluban stb.
Szakértőink segítségével szaktanácsadás és különböző környezetvédelmi vizsgálatok elvégzése az Önkormányzat részére.
Támogatóink:
A községi Önkormányzat
A község lakói
A Soros Alapítvány, mely nélkül nem jöhetett volna létre ez a Web lap
Andornaktálya:
Andornaktálya a Bükk lábánál az egri Bükkalja vidékén Egertől kb 2 km,re az Eger-patak mentén mintegy 4 km hosszon elnyúló település, mely Kistálya és Andornak egyesüléséből keletkezett 1939-ben. 1945-ig Borsod megyéhez tartozott Lakóinak száma 2600 fő, elsődleges megélhetésüket a szőlő és bortermelés biztosítja.
A község rövid története:
A kistályai plébánia környékén - olajvezeték földmunkálatainál - szkítakori település nyomait találták meg. A község nyugati határában, a Kiksútteton XV - XVI. századi temetőre bukkantak.
Andornak és Kistálya községek egyesítéséből keletkezett 1939-ben. 1945-ig Borsod megyéhez tartozott.
Andornak neve a középkorban egy ideig Ugrafalva volt. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstromokban Ostoros közelében említett Vagarad valószínuleg Andornakkal azonos. Az Ugrafalva név mellet a XIV. Század elején az Andurnak név is felbukkan, a falu birtokjoga ekkor az Ugra család magszakadása folytán az uralkodóra szállott. 1435-ben Bykedi János fia, Pál magtalan halála folytán Zsigmond Király Andornak pusztát Lyubelley Bálint fiainak, Miklósnak és Péternek adományozza. 1564-ben - valószínuleg török pusztítás után - újjáépül, lakott falu lesz. 1575-ben Liptay Miklós özvegye, Svalits Katalin, fiaival Liptay Andrással és Györggyel Andornak falut három részre osztja. 1580-ban Rudolf király az Andornak falut illeto „látens" királyi birtokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozza, érdemeik jutalmául, de a tényleges birtokosok, Liptayak megakadályozzák Mocsáryék birtokba iktatását. Az 1682-, majd 1689-ben jóváhagyott megegyezés szerint a kérdéses birtok fele része átadatott a Mocsáry testvérek kezébe s az egész XVIII. században e két család bírta a falut. 1668-ban újabb megegyezést kötnek.
A török alatt többször elpusztult, még 1714-ben is lakatlan. Lakói 1699-1714 között az Eger-patak Heves megyei oldalán lévő pincékben húzták meg magukat. Az 1715 - 1720. évi összeírásba még nem szerepel, sot 1727-ben is puszta. 1727-ben Liptay János az Andornak iránt indított birtokperben minden követelésérol lemond s 1400 forintért minden jogát átruházza Mocsáry Lászlóra. A falu benépesül, s ettől kezdve kizárólagos birtokosai a Mocsáryak, a legújabb időkig. 1771-1857 között 8-10 jobbágy és 46 zsellércsalád lakja. 1200 holdas határában már 1771-ben divatozik a szőlőművelés és a földesúri majorkodás.
Kistálya ősi birtoka volt az egri püspökségnek. 1261 körül Magyartálya - Talya Mogor - néven fordul elő, ellentétben Nagytályával, mely Talya Latina, Francia Tálya néven volt ismeretes. Kistálya még 1338-ban is még Magyartálya néven, a XIV. Század közepétol Talha Minor, Talya Minor névalakban szerepel, majd a XV. századtól kezdve magyarosan Kis Tálya, Kystalya alakban.
1430-ban Rozgonyi Péter egri püspök a pápa beleegyezésével visszaállítván az István király által alapított egervári prépostságot, melynek birtokait a tatárok elpusztították, annak prépostja, káplánja és négy káplánja eltartására az egri püspök birtokaiból Kistályát és Novajt átadta, a püspökséget pedig Solymos, Szentpatak, Kiskompolt stb. Birtokokkal kárpótolta. Ettol kezdve az egervári prépostság javadalma a káptalan kisprépostját illette, ezért Kistálya a legújabb idokig a mindenkori kisprépostnak a többi közös káptalani birtoktól elkülönített egyéni javadalma volt. 1552-ben Eger ostroma idején a falut a törökök felégették. 1554-ben a Fülekre telepedett török basa pusztította el. A török idoszak végén ismét néptelenné vált, mígnem 1722-ben földesura, Sorger Gergely kisprépost jobbágyokkal megszállatta. 1771-1859 között 40-42 jobbágy és ugyanannyi zsellércsalád lakta.
A kistályai községi elöljáróság 1864 május 31-én kelt jelentéséből:
„... régibb idokben nem volt falu, hanem Egernek Maklár mezovárosáig 13 külvárosa lévén azok közül Kistálya egy külváros volt - a midon a törököket Egerbol kiverték, alig 20 ház volt a község helyén, csak azóta népesedett meg, legelso volt a megszállók között Bártzi László Bártziházáról, a Felvidékrol.
Hallomás szerint Rozgonyi Péternek, mint Püspöknek privát birtoka volt, halála után azonban maradott egy hajadon agg nővére, ki is azt halála után az egri kis Prépostságnak adományozta.
Helynevei között: Marinka, ez nevezetét vette az alatta felállított Szűz Mária szoborról...
Sáncz rét, ezen tanyázott a magyar sereg, midon a törökök Egerből kiverettek..."
Jellege: Andornak és Kistálya községek egyesítéséből keletkezett út menti falu, az Eger-patak keleti partján, az Eger - maklári országút mindkét oldalán. Északkeleti részén barlanglakásokkal, északnyugati és délkeleti részén részben újabb keletkezésu, párhuzamos utcákkal. A település északi peremén a kistályai római katolikus templom. A két falu gyakorlatilag összeépült.
Környezetvédelmi értékek a falu körül:
Zoológiai értékek:
Eger felé a falu és Eger között lévő homokbányában jelentős gyurgyalag fészektelep van , ahol rendszeresen sok 20-30 pár gyurgyalag fészkel.
Az andornaktályai szeméttelep felé található homokbányánál (5-15 pár fészkel).
A falu végén Maklár felé, szintén homokbányánál (10-20 pár).
Az ún. Berki malomnál, Maklár felé megfigyeltünk már 50 pár madarat is.
A faluban három helyen is melegvíz feltörés van ( az olajkutatók fúrásai nyomán ) Az andornaki részen a régi vasútállomásnál a vízben vöröshasú unkát és kecskebékát találtunk.
Egyéb megfigyelt állatok:
Kétéltűek: erdei béka, barna és zöld varangy, pettyes gőte.
Hüllők: vízisikló, erdei sikló, fürge gyík, zöld gyík.
Madarak: kerecsen sólyom, kis békászó sas, kabasólyom, vörös vércse, egerész ölyv, holló ( két ízben költött is a falu melletti kis erdoben ) valamint több mint 120 énekesmadár faj.
Emlősök: róka, nyest, korai denevér.
Botanikai értékek:
Nagy völgy: orchideákat találtunk (Bíboros kosbor, agárkosbor).
A régi vasútállomás feletti gesztenyesor.
Egyéb megfigyelt növények: tavaszi hérics, réti boglárka agárkosbor stb.
Környezeti problémák:
A szeméttelep, melynek kezelése nem igazán mondható korszerűnek.
Az Eger-patak, melynek vizét Andornaktálya felett elszennyezi az egri Szennyvíztisztító telep, és a Terra Vita telep.
A szemét, melyet az emberek egy része - jó magyar szokás szerint - nem a szeméttelepre, hanem az út szélére, az erdobe és máshová visz és szór el.
Eredmények:
A faluba bevezették a gázt.
Elkészült és üzemel a szennyvíztisztítómű, melyre a falu lakóinak több mint 80 %-a rácsatlakozott.
Éve óta eredményes környezeti nevelés, melyet a Bükkalja Környezetvédő Egyesület munkatársai folytatnak a faluban.
Ezen oldalakra eddiglátogató volt kíváncsi.
3399 Andornaktálya, Dózsa Gy. u. 43.
Tel.: 06-36-430-624; e-mail: bukkalja@mail.c3.hu
