A falu története – A falu intézményei – Népesség – Ipari és mezõgazdasági tevékenység – Társadalmi élet – Testvértelepülés – Rendezvények – Nevezetességek – Közlekedés
Dunavarsány Nagyközség Budapesttõl délre, a Pesti síkság északi peremén terül el, a fõváros egyik déli kerületétõl, Soroksártól mindössze 12 kilométerre. Lélekszáma 5400–5700 fõ között mozog. Északról Taksony, keletrõl Bugyi, délrõl Délegyháza és Majosháza községekkel határos, nyugati természetes határa a Soroksári–Ráckevei dunaág.
Dunavarsány tipikusan pestkörnyéki, úgynevezett alvófalu. A keresõképes lakosság zöme, mintegy 65–70%-a eljár a községbõl dolgozni, legfõképpen a közeli fõvárosba. Ma már a helyi vállalkozók száma is jelentõs, mintegy 300 vállalkozás mûködik a faluban. Mezõgazdasága nem számottevõ.
A település a térségben egyre jelentõsebb szerepet vállal azzal, hogy különbözõ jellegû társulások gesztoraként felvállalja a térség fejlesztési feladatának koordinálását, így nagyon jó kapcsolat alakult ki a környezõ településekkel. A közösen, társulási formában megvalósuló szennyvízberuházás mellett hasonló társulási formában látják el az orvosi ügyeletet, a fogászati ellátást, a gyermekjóléti szolgálatot.
A község egymástól kb. két kilométerre fekvõ két településbõl, a közel ezer éves, történelmi Dunavarsányból (mai neve Nagyvarsány), és a mindössze 110–120 éves Dunakisvarsányból (Kisvarsány) áll. A történelmi falurész, Nagyvarsány nyugati szélén az 51-es számú fõközlekedési út halad el. A tõle keletre fekvõ Kisvarsányt a Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonal szeli ketté. Az 1880–1883 között megépült zimonyi (belgrádi) vasútvonal döntõen befolyásolta a település fejlõdését.
A történelmi falurész, Nagyvarsány feltehetõen a honfoglalást követõen, az ezredforduló tájékán alakulhatott ki, egyes feltételezések szerint jóval korábban, a honfoglalást követõ évtizedekben. Neve akkor még Varsány volt. A XII. század elején a környék nagyobb települései közé számított. A tatárjárás idején (1241) teljesen elpusztult. Elsõ fennmaradt írásos emléke 1269-bõl származik. V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta az egész területet. A vidék újranépesedésének a török hódoltság vetett véget. A budai pasa kincstári feljegyzése szerint mindössze 12 adófizetõ élt Varsány faluban a XVI. század második felében.
A falut I. Lipót császár (1640–1705) kezdte újra benépesíteni. Thüringiából svábokat telepített a kihalt faluba. Munkáját I. József és Mária Terézia (1740–1780) folytatta. A XIX. század közepén Varsány falunak 150 fõ körül volt a lélekszáma. 1896-ban már saját állami elemi iskolája volt. Kisvarsányban 1910-ben készült el a négytantermes pusztai iskola.
A falu neve (Varsány) a honfoglaló magyarokkal együtt élõ, és a Kárpát-medencébe velük együtt érkezõ perzsa–alán néptörzs töredékéhez kapcsolódik. A Duna elõtagot a múlt század második felének elején kapta, megkülönböztetésül az akkoriban létezõ másik 8 Varsány nevû településtõl.
A múlt század végén, a század elején a rohamosan fejlõdõ Kisvarsány fokozatosan átvette a vezetõ szerepet. Ehhez jelentõsen hozzájárult az 1906-ban létesített vasúti megálló is. A tízes évek végén már takarékpénztár-egyesület alakult. A környék elsõ Hangya-szövetkezete is itt jött létre. Lélekszáma ma már közel ötszöröse a történelmi falurésznek. Kulturális és sportélete a húszas évek elején kezdett kialakulni. 1926-ban futballcsapatát a legendás Csárli-bácsi edzette. Õ az az ember, aki az elsõ futball-labdát behozta Angliából Magyarországra. Ezekben az évtizedekben dalárdája, színjátszó együttese már messze környéken híres volt. Mai méltó utóda (kulturális területen) az országos hírû népdalkör (27 éve énekelnek együtt), és a Pro Musica kamarazenekar.
A község infrastrukturális fejlõdése 1990. után kezdõdött. Kiépült az ivóvíz-, a gáz- és a telefonhálózat. Befejezõdött a szennyvíztisztító építése, és 1998-ra a település 50%-ában kiépült a csatornahálózat. A legfõbb hivatalok, intézmények Kisvarsányban találhatók (községháza, posta, vasútállomás, felsõosztályos általános iskola, zeneiskola, mûvelõdési ház, gyógyszertár, üzletek stb.).
Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában közel 500 fõ sajátítja el az alapfokú ismereteket. Jelentõs szerepet játszik a környéket is kiszolgáló Kisegítõ iskola, ahová a szomszéd községbõl is járnak át gyermekek tanulni. Ugyancsak fontos szerepet tölt be az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely 1991-ben lett önálló. Korábban Érdhez, Dabashoz, Ráckevéhez tartozott. Állami zeneoktatás 1963 óta van a faluban. A Weöres Sándor Óvodában 248 gyermek gondozását végzik. A község mûvelõdési igényeit a Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház elégíti ki.
Népességét tekintve Nagyvarsányt fõként a thüringiai svábok leszármazottjai lakják, míg Kisvarsány lakossága etnikai szempontból igen vegyes, nagyjából azonos az ország népességének összetételével. A lakosok száma 5400-5700 fõ körüli.
Ipari és mezõgazdasági tevékenység
A mezõgazdasági tevékenység nem jelentõs, a munkaképes lakosságnak csak kb. 1–2%-a dolgozik a mezõgazdaságban.
Jelentõsebb ipari üzemei:
A DUVÉL Konzervipari Kft., amely méz- és készítményei gyártásával, forgalmazásával foglalkozik.
A Méhes-kavicsbányák.
A különbözõ szakképesítésû ipari munkásság, kereskedelmi és szellemi végzettségû dolgozók zöme a közeli fõvárosban dolgozik. A helyi vállalkozók száma is jelentõs, mintegy 300 vállalkozás mûködik a faluban.
A községben ma is élénk társadalmi élet folyik, amelyben több civilszervezet is közremûködik. Jelentõsebb egyesületek:
Dunavarsányiak Független Köre (DFK)
Dunavarsányi Nemzeti Fórum (DNF)
Dunavarsányi Vállalkozó és Ipartestület (DunaVIP)
Lányok-Asszonyok Klubja (LAK)
Svábtánc Egyesület
Õszirózsa Nyugdíjas Klub
Vasutas Nyugdíjasok Klubja
Kertbarátok Köre
Horgász Egyesület stb.
A fiatalok a
Kossuth Lajos Cserkészcsapatban, a
Nautilus Vízicsapatban, vagy a
Majorette-csoportban
találhatnak lehetõséget az iskolán túli elfoglaltsághoz.
A Pro Musica zenekar kamaraegyüttese állandó szereplõje a község különbözõ rendezvényeinek. Magas színvonalú muzsikálásukkal évtizedek óta a komoly és igényes zene kedvelõinek nyújtanak sok-sok örömet. Ugyancsak színvonalas mûsorral szolgálnak a zeneiskola növendékeibõl, tanáraiból alkalmanként fellépõ együttesek is.
Dunavarsány testvérfaluja a németországi Gemmingen.
A nyár közepén kerülnek megrendezésre a Falunapok, amely minden esztendõben sok száz embernek nyújt élményt, szórakozást. Évente többször is rendezünk népzenei találkozót, amelyen gyakran tizenöt–húsz együttes is részt vesz. A népzenei találkozók sokszor “nemzetközivé” bõvülnek a határainkon kívül élõ magyarok vendégszereplése révén.
Dunavarsány közigazgatási területén van a Népstadion és Intézményei Edzõtábora. Különbözõ sportágak képviselõi készülnek itt fel a világversenyekre, gyakran külföldi partnereik társaságában.
Nyaranta sok ezren keresik fel a környék egykori bányatavait, a Kis-Duna vadregényes vidékét. Horgászok, turisták, fürdõzõk, sõt naturisták valamennyien megtalálják a nekik kedves szórakozási, pihenési lehetõséget. A legmagasabb színvonalú fürdõzõhely a község északi oldalán fekvõ úgynevezett Rukkel-tó. A település nevezetes természeti látnivalói még a Kis-Dunán található mintegy 8–10 hektárnyi úszóláp, a vadregényes Kis-Duna-part, a Tamariba (Domariba)-szigetek. A Varsány-halmon található a nevezetes Árvalányhajas. Nagyvarsányban látható az a négy darab feketefenyõ, mely Ady Endre emlékéhez kapcsolódik. (A fenyõfák hajdanán a Vészi-kúria udvarát díszítették, ahol Ady gyakori vendég volt. Itt írta a Fekete Zongora címû versét 1907 júniusában.)
A falu leghíresebb köztéri alkotása az 1992-ben felavatott XXIII. János pápa-szobra, mely a katolikus templom kertje elõtt. áll. E szobor tudomásunk szerint egyedülálló a világon, Gyõrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotása.
A közlekedés a fõvárosba kitûnõ. Napi 12 pár vonat és 16 autóbusz szállítja az utasokat.
Vissza
a fõlapra
A Teleház tevékenysége
A Teleház szolgáltatásai
