Gazdagrét szerkezete „kis túlzással”, de
hasonló New York, Manhattan negyedéhez, azaz az
egész telepen végigfutó utak merőlegesen szelik
át a keresztutcákat.
A lakótelep a XI.
kerület része, így a valódi
városközpont nem itt, hanem a Fehérvári
út – Bartók Béla út – Bocskai út
mentén található.
A lakótelep
saját
központja pedig nagyon érdekesen helyezkedik el, a
központi
sétányon keresztül, mintegy
végighúzódik az egész
városrészen, s már ez is mutatja, hogy
igazi saját központja nincsen. Az alsó
részén
található a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár gazdagréti fiókja és a volt
„cserepes” iskola épülete,
illetve az Eleven Centerben az Önkormányzat Kihelyezett
Ügyfélszolgálati Irodája és egy kis
posta; majd nyugat felé haladva
a Törökugrató utcánál van a
Gazdagréti Közösségi Ház, a Katica
Bölcsőde, az Aranykapu Óvoda, a
Törökugrató utcai Általános Iskola
és a Mechatronikai Szakközépiskola és
Gimnázium; három keresztutcával arrébb a
Csíki-hegyek utcánál található a
Napsugár Bölcsőde, a Pitypang Óvoda, a
Csíki-hegyek utcai Általános Iskola, valamint az
Újbuda Tv stúdiója; s a lakótelep felső
végén, a Gazdagréti téren van a
buszvégállomás, a posta, a házi orvosi
és a gyermekorvosi rendelők, a védőnői szolgálat,
a nyugdíjas klub és a Szivárvány
Óvoda.
Mivel Gazdagrét nem egy
önálló város, így nincs is
szüksége egy önálló városmagra,
sőt miután lakóövezetként funkcionál,
így az itt élők számára kényelmes is
ez
a hosszanti tengely mentén elnyújtott városmag. A
gyermekek
a legközelebbi nevelési intézménybe
járhatnak, sőt ha megfigyeljük egy-egy gyermek a
bölcsődétől kezdve, az óvodán át, az
általános, sőt a középiskola
végéig egy utcában tanulhat. A gyerekeknek nem
kell
egy-egy nevelési intézményből a másikba
kerülve
újabb környéket megszokniuk, sőt azokkal a
pajtásaival,
akikkel a bölcsődét elkezdte, fejezheti be az
általános iskolai tanulmányait is.
A Kaptató
sétány pedig, mintegy sétáló
utcaként is funkcionál, ide nem hajthatnak be
autók, csak gyalogosan lehet közlekedni, a
keresztutcáknál fekvőrendőrök vannak elhelyezve, s
végig parkok övezik. A szó szoros értelemben
itt
zajlik a lakótelepi emberek élete,
délutánonként
itt mennek haza az iskolások, itt sétálnak a
házaspárok,
a családok gyermekkocsit tolva ezen az úton
keresztül
intézik az ügyes-bajos dolgaikat, a fiatalok itt
csatangolnak
fel és alá, hogy találkozhassanak egymással.
Ejtsünk azonban
néhány szót a lakótelepen működő
intézményekről:
Katica Bölcsőde
1118 Budapest,
Törökugrató utca 11.
1985. szeptember 23-án
nyitotta meg a kapuit 80 férőhellyel. Csupasz kerttel indultak,
ahol ma már hatalmasra nőtt fák és bokrok adnak
enyhet az ott játszó kisgyermekeknek.
Az évek során a
változó igényekhez igazodva
próbáltak a szakmai irányelveket szem előtt tartva
megújulni, újabb lehetőségeket
felkínálni a bölcsődét látogató
szülők részére. 1996. szeptemberében
nyitották meg a Ficánka Játszóházat,
amely mind a mai napig működik. Ide 3 éves korukig
jöhetnek a gyermekek szüleikkel együtt.
Programjaik között
szerepelt a reformétkezés is, amelyet a napos
bölcsődei ellátásban is sikerült
megvalósítani. 1998-tól a 2000-ig
terjedő időszakban pedig a Gordon Egyesület is működtetett
egy
klubot, és tanfolyamokat tartottak.
2005. novemberétől
zenés-mozgásos gyermekfoglalkozásoknak is helyet
biztosítanak.
Napsugár
Bölcsőde
1118 Budapest,
Csíki-hegyek utca 9.
1986. október
23-án nyitotta meg kapuit, szintén 80 férőhellyel.
A gyermekszobák a
legkedvezőbb – délkeleti – tájolás szerint
helyezkednek el. Mind
a négy csoportban a szobáknak közvetlen kapcsolata
van
a terasszal és a játszóudvarral. A főzőkonyha
és a mosoda tájolása ellentétes a
gyermekszobákkal.
A bölcsőde a legfontosabb
feladatának a kisgyerek fejlődéséhez
szükséges egészséges és
biztonságos környezet megteremtését,
a mindennapos szeretetteljes és derűs légkör
kialakítását tekinti.
Bölcsődei
nevelésükben nagyon fontos a személyre szabott
bánásmód:
a gyermek egyéni sajátosságaihoz,
igényeihez,
fejlettségéhez igazodó nevelés és
gondozás;
azaz nincs kiinduló és elérendő fejlettségi
szint.
Pitypang
Óvoda
1118 Budapest,
Csíki-hegyek utca 11.
1986. szeptember 1-jén
adták át 200 férőhellyel.
1992-ben két
csoportszobából tornatermet alakított ki az
Önkormányzat, melyet minden igényt
kielégítő tornaszerekkel szereltek fel. Megújult
az óvoda udvara, eltűnt a salak, leszerelték a
balesetveszélyes csúszdákat, s új korszerű
dán játékszereken játszhattak az
óvodások. Sziklakert és kerti
tó épült az udvaron.
1996-tól mint a XI.
kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ
bázisóvodájaként működik. Az
óvoda egyaránt nyitott a szülők és
kollégáik előtt. Szakmai bemutatókat,
továbbképzéseket szerveznek.
Az intézményt
1999-ben felvették a Környezetvédők Országos
Szövetségébe.
Gazdagréti
Szivárvány Óvoda
1118 Budapest,
Gazdagréti tér 2/a.
Az óvoda 1988.
szeptember 1-jétől fogadja a kicsiket, s ez a legfiatalabb
önkormányzati óvoda a kerületben.
A Szivárvány
Óvoda telephelyeként működik a
Törökugrató utca 13. szám alatt
található Aranykapu Óvoda, amelyet – hosszas
csúszás után – 1985. március 4-én
adtak át a gyereknek. Albert Mátyásné, Vera
nénit
1984. februárjában kérték fel az
óvoda
vezetésére, aki így emlékezik vissza a
szocializmusbéli
kezdetekre: „Mikor először kijöttem a helyszínre, az
óvodánk acéltartó pillérei
már álltak, a betonitlappal
való borítást akkor kezdték el. 1984.
májusában
a Regős utca 12. szám alatti pincében írtam be az
óvodai felvételre jelentkezőket. A házakban a
kulcsátadás
ekkor kezdődött. A jövendőbeli szüleinkkel sokat
beszélgettem. Elmondták örömüket,
gondjukat, bajukat. Az együttnevelés megalapozása, a
nevelőpartneri kapcsolat ettől az időtől
számítódik.
Szeptemberben, az óvodában már fogadni kellett
volna a beköltöző családok gyermekeit. Sajnos a sok
sikertelen műszaki átadás miatt a Bocskai úti volt
bölcsödében, három csoportban, majd
januártól a Fogócska
úti óvodában két csoportban neveltük a
ránk bízottakat. A mindennapos buszoztatás
szörnyű
emlékként él bennünk...
Az épületet
két éven belül fel kellett újítani,
mert a teraszok alatti álmennyezet a rossz szigetelés
miatt leszakadt. Öt-hat hónapig több mint 40
munkást kellett kerülgetnünk. Az udvarrész
területén épülettörmelék volt,
amelyen a fű sem maradt meg. Az épület okozta
bosszúságokat a kollégák, a dadus
nénik munkához való jó
hozzáállása, a szülők tisztelete,
hálája, a gyerekek kedvessége enyhítette.”
2003-ban az
Önkormányzat – a csökkenő
gyereklétszámra hivatkozva – úgy
döntött, hogy az Aranykapu Óvodát kimenő
rendszerben
megszünteti, s addig is a Szivárvány Óvoda
vezetése
alá rendeli.
Szerencsére az
Önkormányzatnak nem volt igaza, s azóta is
vidám gyerekzsivaj tölti be az épületet.
2008-ban a Szivárvány Óvoda 20.
születésnapi ünnepségén az
óvónők „bevallották”, hogy a kezdetektől ezt
remélték.
Gazdagrét-Törökugrató
Általános Iskola
1118 Budapest,
Törökugrató utca 15.
Az iskola első
tanévét 1984. szeptember 3-án nyitották
meg. Az iskola épülete korszerű, az udvara szinte a
legszebb a kerületben. A gyerekek részére
homokozó, fajátékok,
hárompályás sportudvar és egy minigolf
pálya áll rendelkezésre, sőt az iskola egy dupla
méretű tornateremmel is rendelkezik, amely a kötelező
testnevelés órák mellett lehetőséget
biztosít délutáni sportfoglalkozásoknak is.
A képzés 8
osztályos iskolai rendszerben folyik.
Az iskola speciális
programja a német nemzetiségi két tannyelvű
oktatás. Célja a kisebbségi
önazonosság megőrzése és
erősítése, a tanulók kétnyelvűségre
nevelése, a tanulók kommunikációs
készségének fejlesztése a
beszédkedvet fokozó, a beszélés
lehetőségét biztosító
eljárásokon keresztül.
A nevelőtestület
fontosnak
tartja, hogy a diákjaik képességeikhez
mérten
a maximális tudást sajátítsák el,
pozitív
emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, önbizalommal,
becsületes emberi tartással felvértezve
hagyják el az intézményt.
A kerületi Weiner
Leó Zeneiskola kihelyezett tagozatán szolfézs
és hangszeres oktatás folyik. Az iskolában
biztosított a különböző felekezetű gyermekek
hitoktatása is.
Az immáron
negyedszázados iskolában szép hagyományok
alakultak ki, mint a karácsonyi koncert, az
alapítványi bál, a szüreti bál, a
sí- és nyári táborok, iskolai sportnapok,
a diákönkormányzat programjai. A német
nemzetiségi tanulóik számára lampionos
felvonulást rendeznek Márton napon, illetve adventi
ünnepséget, német nemzetiségi
hagyományőrző foglalkozásokat, valamint
kirándulásokat is szerveznek.
Gazdagrét-Csíkihegyek
Általános Iskola
1118 Budapest,
Csíki-hegyek utca 13-15.
1985-ben – még a
Törökugrató utcai Általános Iskola
igazgatása alatt – indult meg a tanítás az
alsó tagozaton, és 1986. április 2-án
vált önállóvá az
intézmény.
1988-ban a
robbanásszerűen növekvő létszám miatt
új épülettel
bővült az iskola, a Nagyszeben téri „cserepes”
épülettel,
amely eredetileg étteremként funkcionált a
lakótelepet építő munkások
számára.
2000-től a Szent György
Szakközépiskola működött a „cserepesben”
egészen 2008. nyaráig,
mikor is a tetőszerkezet leégett, és a
szakközépiskola elköltözött az I.
kerületbe. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az
iskola helyén autóparkolót fognak
építeni.
Visszatérve a
„csíkihez”, az oktatás hagyományos,
nyolcosztályos rendszerben
folyik. Az alapképzés mellett kiemelten foglalkoznak az
anyanyelv, idegen nyelv, informatika és testkultúra
oktatásával.
Fő céljuk, hogy a
diákjaik az életbe kilépve megállják
a helyüket
az Európai Unióban, és meg tudjanak felelni a XXI.
század kihívásainak.
A gyermekközpontú,
tárgyi tudást és kommunikációs
készséget közvetítő, a kreativitást
és az aktív cselekedtetést előtérbe helyező
pedagógiát a tantestület minden tagja elfogadja,
és közvetítendő értéknek tekinti.
Az iskola hagyományait
úgy alakították ki, hogy azokon a gyermekek a
szüleikkel
együtt vehessenek részt (pl. úszóversenyek,
karácsony estek). A Csíki-napok kiemelt
rendezvénye a „Pünkösdi Szivárvány”
hagyományőrző találkozó kézműves
foglalkozásokkal, vásárral és
táncházzal. Tavasszal rendezik meg az iskola
színháztermében a
„Toborzó” népdal-, néptánc és
népművészeti találkozót.
Az intézmény
2004-ben megkapta az OM „Minősített Iskola” címét.
Mechatronikai
Szakközépiskola és Gimnázium
1118 Budapest,
Rétköz utca 39.
A középiskola
1990. szeptember
1-jén 3 szakközépiskolai és 2
gimnáziumi osztállyal nyitotta meg a kapuit. Az első
két évben
a Törökugrató utcai Általános Iskola 2-2
osztálya is itt tanult. Az épületben tízezer
négyzetméternyi területen 4330 m²
tanterem és folyosó, 747 m²
osztható tornaterem, 350 főt befogadó Görög
Színház, 12 műhely és 5 labor, valamint
tágas tanári és könyvtár lett
kialakítva. Az épület udvarán
sportpályák épültek.
Az indulás
időszakában a szakmai felszerelés szinte teljesen
hiányzott. Az első öt év alatt sikerült
elérni, hogy a Szakképzési Alap és a
Fővárosi Önkormányzat
támogatásával a műhelyeket és a
laboratóriumokat felszerelték. A
fejlesztés azóta sem állt meg, az
eszközállományt folyamatosan bővítik
és korszerűsítik. Jelenleg már több mint 120
számítógép üzemel az iskolában,
hálózatban és internet kapcsolattal.
2003. február 17-től az
intézményben ECDL vizsgaközpont működik, ahol
nem csak a „mecha” diákjai, hanem más iskolák
tanulói is megszerezhetik a nemzetközi
számítógép-felhasználói
jogosítványt.
Az oktatás mellett
mindig nagy gondot fordítottak a hagyományok
kialakítására is. Az iskola legjelentősebb
rendezvénye a Mechatronikai Napok eseménysorozata lett.
Ekkor történik az Iskolapolgári Cím
odaítélése is. Az Iskolapolgári
Címet a Mechatronikai Szakközépiskola és
Gimnázium tantestülete az 1990/91-es tanév
8. hónapjában alapította abból a
célból, hogy az emberiség
történelmének virágzó
korszakából merítve új
diákhagyományt teremtsen, s így
készüljön a magyar iskolák
fennállásának ezeréves
évfordulójára, 1996-ra. A cím
átadására olyan tekintélyes
állampolgárokat kell felkérni, akik a
polgár
fogalmát – a polgári demokráciában
tapasztalt
módon – saját életútjukkal,
életművükben,
társas kapcsolataikban, személyiségükben
reprezentálják. A cím
átadásával megbízott
állampolgárokat az iskola
díszpolgárává
nyilvánítják. A címet először 1991.
május 2-án Ráday
Mihály és Pécsi Ildikó adta át.
Immár
hagyománynak tekinthető a Szalagavató, a Szülők
Bálja és a
Dönts vetélkedő is.
Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár – Móricz Zsigmond
Könyvtár
1118 Budapest, Nagyszeben
tér 1.
1987. augusztus 19-én
adták át a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár Gazdagréti Könyvtárát. S
az olvasók augusztus 21-én birtokba is vehették az
új létesítményt. 260 m2
alapterületen, több mint 20 ezer kötet
könyv, többféle folyóirat, komoly- és
könnyűzenei lemez várta használóit:
gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A hangulatos
könyvtári terekben a kölcsönzés mellett,
helyben olvasásra, tanulásra is lehetőség
nyílt. A gyermekbirodalom a kicsik kedvence lett: sokféle
játéklehetőséggel, családi
rendezvényekkel.
A 90-es években
új szolgáltatásokat vezettek be: hang- és
videokazetták kölcsönzése,
fénymásolás, könyvek házhoz
szállítása a Nyugdíjasházba, gyerek
és felnőtt programok szervezése.
2002. júniusában
felújítás miatt bezárt a
könyvtár.
2002. december 11-én
ünnepélyes keretek közt adták át a
felújított, immár 15 esztendős
könyvtárat, amely 2002. december 13-tól
már CD kölcsönzéssel,
számítógép és internet
használati lehetőséggel is várja
az olvasókat. Az átalakítás
eredményeként tágasabb, levegősebb,
áttekinthetőbb lett a könyvtár.
2004. október
7-én a gazdagréti könyvtár felvette
Móricz Zsigmond
nevét.
2004. novemberétől
számítógépes kölcsönzésre
tértek át. Így a Fővárosi Szabó
Ervin Könyvtár honlapján a gazdagréti
könyvtár szolgáltatásai
távolról, otthonról is elérhetők lettek, s
a használók
az elektronikus katalógusba is betekinthetnek, így is
tájékozódhatnak könyvtár
aktuális állományáról.
Gazdagréti
Közösségi Ház
1118 Budapest,
Törökugrató utca 9.
Mint minden legenda
eredetét, így a Közösségi Ház
kezdeti éveit
is a régmúlt idők végtelen homálya takarja,
hiszen az intézmény irattárában
található első írásos emlékek
1990-re datálhatóak.
Annyi azonban bizonyos, hogy a
Gazdagréti Közösségi Ház 1985.
novemberében nyitotta meg a kapuit, négy fő
alkalmazottal; s a rendszerváltásig az MSZMP
gazdagréti szervezete is itt működött.
Az 1990-es esztendő igen
mozgalmas volt: megrendezésre kerül egy Vasarely
kiállítás, amelynek a képeit
menetközben valaki „eladta”, megérkezik a Calypso Plus
Band, s a 90-es években a zenekar a házigazdája az
intézmény egyik legsikeresebb programjának, a rock
and roll esteknek; illetve az önkormányzat
engedélyezi az intézmény gazdasági
önállóságát.
1990-ig a
közösségi házban tartotta a szentmiséket
a Gazdagréti Katolikus Közösség, illetve
2004-ig a Gazdagréti Református Gyülekezet
istentiszteleteinek is helyt adott az épület.
1991. szeptember
13-15-én került megrendezésre az első
Gazdagréti Ősz, amely azóta is – immáron
hagyományosan – az intézmény
évadnyitó rendezvénye.
1992.
januárjában
Nagy Bálint építész megbízást
kap
a klubszoba belső terének az
átalakítására, mely szerint az a
továbbiakban
galéria-kávézóként működhessen.
Még ez év nyarán összekötik a
közösségi házat és a Gazdagréti
Közösségi Televíziót (a mai
Újbuda
Tv), amely lehetővé tette élő adások
közvetítését
az intézményből. Az utolsó
közvetítés 1998. áprilisában a Magyar
Költészet Napja alkalmából
rendezett műsor volt.
1992. szeptemberében
jelent meg Gazdagrét lapja, a Rét újság
első száma, amely 1995. szeptemberéig
általában havonta jelent
meg A/4-es formátumban; majd – kétéves szünet
után – 1997. őszétől 1999. őszéig
negyedévente,
füzet formátumban. 2000-ben egyszer jelentkezett egy 200
számozott példányban megjelent millenniumi
különszámmal, majd 2002. szeptemberétől
ismét negyedévente olvashatják az
érdeklődők.
1992. végére
elkészült a Rét Galéria (akkor még
Gazdagréti Galéria) Nagy Bálint és
Kamarás Borbála tervei alapján. Decemberben
két „próba” kiállítást rendeztek,
amelyből az egyik teljes anyaga a felrakást követő
éjszakán leesett. A munkatársak ezt pozitív
előjelként értékelték, s 1993.
január 29-én Szacsvay Varga Ferenc
festménykiállításával hivatalosan is
megnyitották a galériát. Ez a galéria volt
kerületünkben az első, amely „kiköltözött”
az emberek hétköznapi életterébe, s igen
kellemes hangulatú megnyitókkal várta az
érdeklődőket, akik örömmel jöttek el (mindenki
emlékszik még a csókkirályra, vagy a sokat
látott kanapéra).
1994-ben itt rendezték
meg az I. Országos Diák Film és Videó
Szemlét, majd a következő két évben is az
intézmény adott otthont a rendezvénynek.
A 90-es évek
második felében délelőttönként,
egészen a Trafó megnyitásáig,
alternatív és táncszínházak
próbáltak a nagyteremben.
1996. június 9-től
pedig
egy mozi is üzemelt, amely az érdeklődés
hiánya
miatt július 22-én lehúzta a redőnyt.
1997. tavaszán az
intézmény rálép az internetre, s
elkészítteti a honlapját.
Ebben az évben indult a
Csellengő Tábor is, amely az utóbbi években
kézműves foglalkozásokkal várja a gyerekeket.
1997. június
20-tól, mind a mai napig, itt működik az Ixion
Autósiskola.
Egy kis „Csipkerózsika”
álom után 2002-től hatalmas változások
veszik kezdetét az intézményben:
2002-ben megújulnak az
irodák.
2003. szeptemberében
megnyílik a Gazdagréti Közösségi
Számítógépes Központ, ahol nyolc
szélessávú internet
hozzáféréssel rendelkező gép várja
az érdeklődőket. A technikai hátteret felhasználva
az intézmény „beszáll” az időskorúak
képzésébe, s azóta is
számítógépes tanfolyamokat szervez a
nyugdíjasok számára.
2004-ben teljesen
megújul az előtér és a
mellékhelyiségek, új öltözőket és
raktárakat építenek. A
számítógépes központ a kerület
első eMagyarország pontja lesz.
A Gazdagréti
Közösségi Ház egyre szorosabb kapcsolatot
alakít ki a helyi intézményekkel és
civilszervezetekkel, közös programokat szerveznek, amely
2004-ben, a mintegy fél éven keresztül zajló
„20 éve az otthonunk Gazdagrét. Boldog
Születésnapot!” rendezvénysorozatban
csúcsosodik ki.
2005-ben pedig a mintegy 3000
kerületi általános iskolást megmozgató
az „Állam az államban, játsszunk
demokráciát!” társadalomismereti
játékot irányítja a
közösségi ház.
2006-ban bekerítik a
teraszt, és egy mediterrán kertet alakítanak ki. A
közösségi ház részt vesz az EQUAL
programban, amely keretében
egy mozgássérült fiatalembert alkalmaz IT
mentorként, aki átveszi a
számítógépes oktatást és
tanácsadást.
2007. június
20-án – a Millenáris Parkban – a Gazdagréti
Közösségi Ház veheti át elsőként
a Társadalmi Szerepvállalási Díjat, amelyet
a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetbe került
rétegek modellértékű
foglalkoztatásáért ítélnek oda.
A nagy ívű projektek
mellett az intézményben rengeteg program: tanfolyamok,
rendezvények, önszerveződő klubok és
civilszervezetek működnek. A közösségi ház
felismerve a változásokat lépett: igényes
környezetben, az emberek
öntevékenységére
épülő programok jelentik a jövőt; amely mellett a
múltunkat
is ápolni kell, hiszen aki nem tudja merről jött, az nem
tudja
azt sem, hogy merre tart.
A tervek szerint az
intézményt ökoházzá
alakítják át, ahol a látogatókat egy
az évezredes hagyományokon alapuló, de a
legmodernebb technológia felhasználásával
szigetelt, a napenergiát hasznosító
intézményben fogadhatják,
ahol korszerű infotechnikai berendezések állnak a
felhasználók rendelkezésére.
A
Gazdagréti Közösségi Ház így egy
progresszív, modern, öko-info
intézményként szolgálhatja a helyi
társadalom kulturális és
közösségi életét.
Tartalomjegyzék
|