PAUER
GYULA
Szobrászművész, Budapesten született 1941-ben.
A Képzőművészeti Gimnáziumban, majd négy évig az olasz DeBattista Alajos mellett
tanulja a szobrászatot. A hatvanas évek végén bekapcsolódik az underground
avantgard mozgalomba, kidolgozza a Pszeudo-artot 1970-től a színház érdekli,
az ország ( főként Kaposvárott, a Katona József Szinházban és Európa számos
színházában dolgozik. Többször elnyeri a színikritikusok díjat. A nyolcvanas
évek második felétől filmlátványterveket készít. 1990-töl a Magyar Képzőművészeti
Főiskola tanára; 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészteti Akadérnia rendes
tagja.
A PSZEUDÓ SZOBRÁSZAT
MEGTEREMTŐJE
Pauer Gyulát, akinek tevékenységi köre kiterjed
a képző-, a színház- és a filmművészet számos területére, akit a magyar konceptuális
művészet egyik fő képviselőjeként tarthatunk számon, a pszeudo-art kitalálóját
több mint húsz éve tulajdonképpen a látvány foglalkoztatja: a külvilág dolgainak
látványa, külső megjelenése, ahogy azt a befogadó érzékeli, és az, hogy miképp
képezhetők le e látványok - vagyis a tág értelemben vett ábrázolás. A magát
elsősorban mégis szobrásznak valló Pauer számára a látvány-ábrázolás problémája
először mint szobrászati probléma vetődött fel. A 60-as évek második felében
készült kisplasztikáinak nézőponttól, megvilágítástól függően eltérő látványa
arra indította, hogy szobrászatában a reális harmadik dimenzió információértékét
a minimálisra csökkentse, s plasztikáinak felületén a nem reális, illuzórikus,
"festészeti" harmadik dimenziót jelenítse meg. Ezzel megteremtette
a pszeudo szobrászatot, melynek 1970-es manifesztumában Pauer elméletileg
is megfogalmazta, hogy a pszeudo a valódi és a nem valódi, a hamis és igaz,
és számos más, ezekkel a fogalmakkal és jelenségekkel kapcsolatos dichotómia
felmutatásával magának a szobrászatnak a helyzetére reflektál, és egy régi,
de mindig aktuális filozófiai problémát, a világ megismerhetőségének kérdését
veti fel a. képzőművészet nyelvén. Az érzékcsalódás élménvét elementáris erővel
prezentáló pszeudo szobrászat világnézeti vonatkozásai miatt az élet bármely
területére kiterjeszthető volt.
Dolgok, tárgyak felületének fény-árnyék
viszonyait rögzítette Pauer a pszeudo-eljárás segítségével, a fényképészeti
eljárással analóg módon, de leplek és szórópisztoly segítségével, és a "dolgoknak"
ily módon rögzített, levett képét a dolgokra magukra helyezte vissza, ezáltal
ezeknek önmagukkal való azonosságát kérdőjelezve meg. A képzőművészet területén
a pszeudo-probléma Pauert az elképzelés, az ideal megvalósítását szükségtelennek
tartó konceptuális művészethez vezette el, s ezzel párhuzamosan az eleve pszeudo
természetű színházi látványtervezésben alkalmazta a pszeudó technikát.
1978 óta elsősorban az emberi testre alkalmazza
a pszeudót; Maya szobra; Pauer saját testével létrehozott pathostörmelékek;
Krisztus teste a turini leplen, az 1985-ös szépségkirálvnőválasztáson induló
lányok, francia balett táncosok testéről készült lenyomatok; Szöulban a saját
feje körül tolószékben kerengő égből zuhant alak, s a fiktív festő, Péry Puci
e folyamat fontosabb állomásai.
SZŐKE ANNAMÁRlA
VÁLOGATÁS
KIÁLLÍTÁSOKBÓL
|
Pszeudo hasáb,
1970
karton, műanyag, festék, 30 x 15
x 15 cm
Pauer Gyula tulajdona |
PAUER GYULA: ELSŐ PSZEUDO MANIFESZTUM
A PSZEUDO magyar megfelelői: ál, hamis,
nem valódi, valódinak látszó. A szobrászatban először 1970-ben készült
munkáim előállítva alkalmaztam. A szobor egyik feltunő tulajdonságát
jelzi, s ezen keresztül a szobrászat egy új aspektusát. A PSZEUDO
szobor nem annak látszik, ami valódi formája. A PSZEUDO szobor nem
a szobrászatról beszél, hanem a szobrászat helyzetéről.
A PSZEUDO szobor egyik történeti előzménye a MINIMAL ART. A MINIMAL
szobor néhány egyszeru geometrikus formára redukált plasztika, melynek
sokkírozó hatása éppen tiszta, puritán megjelenése, a díszítő hatások
vagy az érzelmesség tudatos kerülése. A másik előzménye az OP ART
muvészet illuzionista technikája. Az OP ART a tiszta formát a mozgás
végtelen lehetőségében oldja fel. Az OP ART azonban megmaradt síkmuvészetnek,
díszítő illuzionizmusnak.
A PSZEUDO a MINIMAL szobor puritán formái elé egy másik szobor felületét
hazudja, s tulajdonképpen két szoborról ad egyszerre képet. Ezt úgy
éri el, hogy az egyszerű geometrikus formák felületére egy másik,
kevésbé egyszerű plasztika képét vetíti. A leképezés fotóeljárással
történik, a szobor felületén egy másik szobor felülete jelenik meg.
A PSZEUDO szobor így egy tárgyon egyszerre jeleníti meg a létezőt
és a látszatot, az anyagit és az anyagtalant. A konkrét formák felfoghatók,
de tudomásulvételüket az illuzionista kép állandóan megzavarja. A
PSZEUDO végül is a következő szobrászati témákat tartalmazza:
1. A plasztika meglétét.
2. A plasztika hiányát.
3. A PSZEUDO jellegű attitűdöt, a tárgy manipuláltságát.
E témák kilépnek a szobor anyagi teréből és funkcionális értelmezést
keresnek. A következő értelmezést tartjuk megfelelőnek:
A PSZEUDO jelleg a szobor plasztikai manipuláltságát jelenti. A manipuláltság
a művészet általános egzisztenciáját jellemezheti. A PSZEUDO jelleg
a szobor plasztikai manipuláltságát jelenti. A manipuláltság a művészet
általános egzisztenciáját jellemezheti. A PSZEUDO szobor formai és
technikai manipuláltsága csak szimbóluma a szobrászat (és művészet)
egzisztenciális manipuláltságának:
A modern művészet a XX. század utolsó harmadában a fogyasztói cikkek
útját végigjárva került a társadalmi manipulációk örvényébe. A PSZEUDO
szobor természetesen nem beszélhet a mvészeti cikkek árainak, forgalmazásának,
reklámmódszereinek és tárgyi funkcióinak manipuláltságáról, mert a
PSZEUDO szobor nem történeti értekezés, nem szociológiai dolgozat
és nem illusztrált népszerűsítő előadás. A PSZEUDO szobor plasztika,
amely önmagát mint manipulált plasztikát mutatja be, és ezzel a manipulált
egzisztencia létét bizonyítja. A PSZEUDO önmagát leplezi le mint hamis
képet, vagy legalábbis mint összetett, hamis látszatot is adó objektumot.
A PSZEUDO azonban nem kötelezi el magát csupán a leleplezés aktusának.
A PSZEUDO szobor az egyszerű és konkrét tárgyak felületére óvatosan
újabb felületeket helyez, s a tárgy felületére finoman rárakódo vizuális
elemek új szemszögből mutatják be a formákat. A PSZEUDO tehát nem
csak tagadja a manipulált egzisztenciát, hanem igenli is, amikor megvilágítja
összetettségét, szerkezeti gazdagságát. Végül is a PSZEUDO nem értelmezhető
egyértelmu állásfoglalásként. Az igen és a nem dialektikus egységben
önmagán túli világba mutat, de vissza is tér önmagába.
A PSZEUDO nem filozófia, nem történelem, hanem az, ami megszületése
pillanatában is volt: szobor. A PSZEUDO addig egzisztál, amíg a látszat
igazi tényező, és viszont.
1970. október
|
|
Pszeudo félgömbök,
1970
festett fém, átm.: 12 cm
(Fotó:
Kovács Ferenc) |
|
Pszeudo felület
(vázlat), 1970-1972
papír, festék
Pauer Gyula tulajdona
|
|
Villányi pszeudorelief,
1971 nyara
Elpusztult
Méret: 8x2 méteres, téblalap alakú (16 m2)
Anyaga: Kő (sziklafal), alumínium (lemez), zománc
Technika: Domborítás, szórópisztoly, hengerezés
Készült: 1971 nyarán |
PAUER GYULA: A villányi pszeudorelief
leírása
Idea: A villányi kőbánya hatalmas sziklafalának
egy részletét legszebb pillanatában fémre kopírozni és a kész másolatot
az eredeti mellé odaszerelni, hogy optimális esetben – évente
legfeljebb egyszer, az illető napszak egyetlen órájában – a
természeti és az emberi mu plasztikai látványa megegyezzék. (Leszámítva
anyagi különbözőségüket!)
Tudnivalók: E másolat a pszeudoszobrászat sajátos mechanikus technológiájával
készült, ezért amíg a természetes képződmény valóságos plasztikával
rendelkezik, az emberi másolat a valóságban kétdimenziós, vagyis térhatása
csupán ILLÚZIÓ. A „Természetes mu” tehát a fényszituációkra (napállás,
holdállás stb.) roppant érzékeny, vizuálisan örökös változásban van.
Az emberi mu viszont statikus, ebből következik, hogy a két objektum
már az elkészülést követő órában eltérő látványú, ami óráról órára,
napról napra csak fokozódik, mígnem lassan ismét közelítő tendenciát
mutat.
Megjegyzés: Az együttállás pillanatát nem kívánom nyilvánosságra hozni.
Az idelátogató saját szerencséjének tudhatja be, hogy a hasonlóság
melyik fokán találkozik a művel.
Villány, 1971. IX. 20.
|
|
Nagy pszeudo
kocka, 1971
alumínium, alufólia, tűzzománc, 24,5
x 24,5 x 29,5 cm
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
(Fotó: Nádor Katalin)
|
|
Pauer’72,
1972
fotó, papír, 29,8 x 20,9 cm
Beke László tulajdona |
|
Halványlilakép, 1973
Galántai György rekonstrukciója
a Balatonboglári Kápolnatárlatokon 1973 júniusában kiállított műről
Artpool Művészeti Kutatóközpont
tulajdona
|
|
Maya
tölgyfa, selyem, festék, M: 210 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
(Fotó: Berényi Zsuzsa)
|
RECEPTLEÍRÁS FIGURÁLIS SELYEMBEVONATÚ TÖLGYFA PSZEUDO
SZOBOR KÉSZÍTÉSÉHEZ
HOZZÁVALÓK: élőmodell, tölgyfatörzs,
csomagolópapír, selyem textília, flanell, kenderkötél, fehér festék,
fekete festék, ragasztó, hosszított ceruza, olló, vésők, reszelők,
csiszoló papírok, furészgép és festékszóró berendezés.
Vegyen egy gyönyöru nőt, vetkőztesse
meztelenre, állítsa talapzatra, falhoz közel, egyenesen. Jelölje meg.
Tegyen a falra csomagolópapírt, a nő alakját rajzolja körül szemből,
majd profilból is, hosszú ceruzával…
Vegyen egy mindössze kétméteres
hengeres tölgyfatörzset. Szeletelje tégla-hasáb alakúra. A kivágott
rajzokat lássa el jellel, helyezze a hasáb oldalaira. Fűrészelje először
szemből, majd profilból, hogy négyszögletes emberalakú legyen. Ezt
azután gömbölyítse le. Készítse el szép simára, fényesítse fel. Vegyen
egy mintegy négyméteres textiliát, s szabdalja a fadarabra a jelek
szerint.
Vegye a gyönyörű nőt, állítsa meg
egyenesen, ékesítse fel, borítsa fehér selyemfátyolba. Simítsa testére
vizes, tiszta tenyérrel a tapadó selymet és örökítse meg az árnyakat.
Készítsen fény-árnyék kópiát az alábbiak szerint: a fényes helyekre
szórjon fehér festéket, az árnyékos helyekre fekete festéket… (kompresszoros
festékfújóval) Várjon, amíg megszárad, ekkor fejtse le testéről
a selyemképet és ragassza az elkészített tölgyfadarabra, szép simán,
feszesen – jel szerint. Külön csinálja arcát, kezét, ékeit,
talapzatát – illesztéssel.
A
selyemképbevonatú tölgyfabábot, illetve pszeudo szobor-nőalakot öltöztesse
fel. Vegyen még mintegy négy-négy méter könnyu selymet s puha flanellt,
burkolja be lágyan, kötözzeát kenderkötéllel. Így tárolja, szép világos
délben, fényességben, lassan beszélve róla s vetkeztetve mutassa be
este is, fényes körítésben.
Ez a recept csupán ízelítő a sokféle lehetőségből,
ahogyan a pszeudo szobrot saját maga elkészítheti!
de…
A PSZEUDOSZOBOR
MAGÁBAN IS KITŰNŐ!
hisz…
TÖBB
MINT A MECHANIKUS MŰVELETEK SZIMPLA ÖSSZEGE!
mert…
MAYA!
MAYA MAJA FÁTYLA! NYOLCADIK FÁTYOL! MAYA!
pszeudo…
NŐ! VALÓSÁG! KÁPRÁZAT! VALÓSÁGHÚ
ISTENNŐKÁPRÁZAT!
ISTENI NŐ!
|
|
Pauer az „ Erőltetettek”
című szövegének előadás közben – phatosformel, 1980 (részletek)
színes fotótekercs
Pauer Gyula tulajdona |
|
„Magyarország
szépe 1985”
, 1985
bronz, 197 x 57 x 36 cm
Magyar Nemzeti Galéria tulajdona |
|
Szöuli torzó
, 1987-1988
poliészter, 178 x 87 x 28 cm poliester
Olimpiai Park (Szöul), Dél-Korea |
|
Töredék IV.
, 1988
gipsz, 34 x 33 x 8 cm
Körmendi Galéria tulajdona |
|
Kettős
(Rita, Bernardo): a párizsi Studio
DM tánctársulat Catherine Diverres és Bernardo Montet rendezte Fragments
(Töredékek) című darabjának egyik díszleteleme, 1989 május
poliészter, műgyanta, 160 x 100 x 35 cm
Studio DM tulajdona (Franciaország) |
|