Index Fórum >> Politika >> Sorkatonaság-Nemzetőrség
Index Fórum >> Fegyverek, Emberek, Félelmek >> Nemzeti Gárda
Curier: Sorkatonák vagy hivatásosak?
A FIDESZ és a hadkötelezettség /MNO Fórum/
Fontos a Sorkoteles hadsereg fenntartasa! /Politikafórum-Fórum
CoMedia Fórum >> Politika >>Hadkötelezettség/HEL/nemzetőrség
****************************
Szeged Biztonságpolitikai Központ.Irattár.2000
Április 14.Hadk.htm
Szeged Biztonságpolitikai
Központ 2000.
Hadkötelezettségről
- elkötelezetten
Farkas Henrik
Részletek:
4. Szempontok, érvek
Eltekintve a tisztán magyar pártpolitikai
érvektől, próbáljuk meg a
többit rendszerbe foglalni.
Az érvek, szempontok két nagy csoportba oszthatók:
a) állandó jellegűek,
b) átmeneti jellegűek.
Az átmeneti jellegű érvek a jelen
helyzetre vonatkoznak, ahhoz
kötődnek. Ilyenek például a pénzügyi
érvek, vagy a jelenlegi külpolitikai
helyzetre vonatkozó megfontolások.
Az állandó jellegű érvek nem
kötődnek a jelen körülményekhez,
úgyszólván �örök� érvényűnek
tekinthetők. Ilyenek a hazaszeretetre,
a civil kontrollra, a
puccsveszélyre hivatkozó érvek.
A most folyó politikai vita jellegzetessége,
hogy ugyanaz a politikus,
politikai erő egyszer átmeneti,
máskor állandó jellegű érvet
hangsúlyoz, ugyanakkor a másik
típusú érvet is fenntartja, �lebegteti.�
Sajnálkozva mondják például, hogy
nem lehet önkéntes haderő, mert
nincs rá elég pénz, de egy másik
mondatban már a sorozott hadsereg
nevelő hatását ecsetelik. Ez a
hozzáállás pragmatikus jellegű: arról
árulkodik, hogy az illető mindenképpen
fenn akarja tartani a
hadkötelezettséget, az számára
másodlagos, hogy milyen indokkal.
Másik elképzelhető motívum lehet,
hogy a hadkötelezettség táborának
egységét erősítsék: nem a különbségekre,
hanem a közös célra
koncentrálnak. A magyar politikai
élet ismeretében kézenfekvő
feltételezni, hogy az aktuálpolitikai
érdekek erősebbek, mint a
honvédelem ügye.
Az alábbiakban (eltérően a szokásos
tárgyalástól) a hadkötelezettség
melletti és elleni érvek nem különülnek
el egymástól, az osztályozás
más szempontok alapján történik.
a) Állandó jellegű érvek
4.1. Emberi jogok
A kötelező katonai szolgálat az
emberi jogok széles skálájának
folyamatos és súlyos megsértésével
jár. Szinte nincs olyan emberi
jog, ami ne sérülne. Az emberi
jogoknak ilyen mértékű, tömegekre
kiterjedő megsértése a modern polgári
államokban az élet egyetlen
más területén sem képzelhető el.
Radikálisan fogalmazva: a
hadkötelezettség a modern állami
rabszolgaság intézménye. Ezt a
radikális megfogalmazást sokan
durvának tartják, elutasítják. Ám ha
belegondolunk, hogy ez az intézmény
az állampolgár életének szinte
minden részletét szigorúan szabályozza,
előírja, hogy mit és mikor
egyen, hogyan öltözködjön, kinek
és hogyan köszönjön, kinek
engedelmeskedjen, kivel és hol
lakjon egy szobában, és olyan esküre
kötelezi, amelyben még a saját
életének feláldozását is vállalja - nos,
akkor nem tagadható, hogy a rabszolgasággal
való analógiának van
alapja.
Nem véletlen, hogy olyan sok kiemelkedő
értelmiségi ellenzi a
hadkötelezettséget. Azzal, hogy
az egyéniségükre büszke, az
egyenruhától egyébként is irtózó
személyeket a hadseregbe
bevonultattak és ott megaláztak,
a sorkatonaság intézménye számos
esküdt ellenséget szerzett magának.
4.2. Nevelés
�A katonai szolgálat nevel. Hazaszeretetre,
önfeláldozásra,
fegyelemre, férfiasságra, bajtársiasságra,
közösségi életre.� -
mondják.
1993-ban a Honvédelmi Törvény tervezetéből
kihagyták a nevelési
funkciót. Való igaz, a hadsereg
nevelési funkciója nem egyeztethető
össze a modern polgári állam eszméivel.
Alkotmányba ütköző
szereptévesztés, ha a hon védelmére
megszavazott költségeket más
célokra fordítják. Különben is
erősen vitatható, alkalmas-e nevelésre
egy olyan intézmény, aminek fő
funkcója a pusztítás, az emberölés
eszközeinek, módszereinek, technikájának
megismerése. Különösen
érthetetlen számomra, hogy a magukat
kereszténynek valló
politikusok hogyan tudják összeegyeztetni
az ellenség szeretetének
jézusi követelményét a hadsereg
�nevelő� funkciójával.
Szemléltető leírást adott a hadseregben
tapasztalt nevelésről a
politikus Kövér László [Függelék].
Tapasztalai máig érvényesek, ezt
támasztja alá az agyhártyagyulladás-járvánnyal
kapcsolatos
tudósítások, publicisztikák tömege.
Azt gondolhatnánk, hogy legalább
a fegyelem vonatkozásában pozitív
a hadsereg hatása. A csoportosan
szabadságra utazó vagy leszerelő
katonák hangoskodó, botrányos viselkedése
még ezt a várakozást is
szembeszökően cáfolja.
Nem akarom kétségbevonni, hogy a
sorkatonaságnak néha kedvező
hatásai, előnyei is észlelhetők.
Ám hogy egy intézménynek vannak
pozitív hatásai is, az még nem
bizonyítja az intézmény létjogát. A volt
politikai foglyoktól tudjuk például,
hogy a recski
kényszermunkatáborban vagy az ötvenes
évek egyes börtöneiben
milyen pezsgő szellemi élet folyt.
Mégsem jutna senkinek eszébe,
hogy ezeket a pozitív momentumokat
a lágerek igazolására használja.
Az is közismert, hogy egyes szülők
nevelési célból helyeslik fiaik
bevonultatását. De semmivel sem
igazolható, hogy a gondos nevelést
biztosító családok fiataljait mások
mulasztásai miatt büntessék.
4.3. Honvédelem
Tradicionálisan alakult úgy, hogy
a honvédelem kifejezést kizárólag a
haderővel kapcsolatban használják.
Pedig a hon védelme sokkal
tágabb, és különösen manapság elmondható,
hogy a hazát nem
annyira a külső államok hadseregei,
hanem sokkal inkább más
tényezők, például belvíz, árvíz,
a folyókba került cián, avagy éppen a
laktanyákból elterjedt agyhártyagyulladás-járvány
veszélyezteti.
Másrészt az ország érdekeinek védelmében
a diplomaták és a
pénzemberek sokkal hatékonyabban
tudnak fellépni, mint a katonák.
Románia és Magyarország határainak
történelmi változásai
szemléletesen mutatják a hadsereg
szerepének túlbecsülését.
Széles konszenzus van abban, hogy
a hon fegyveres védelme
szükséges. A modern államokban
azonban a hon védelmét nem az
egyes polgárokra, hanem az arra
illetékes állami szervekre célszerű
bízni. A sorozáson alapuló magyar
haderő jelen állapota aggasztó,
hadrafoghatósága csekély [10, 11].
Ahhoz, hogy a helyzet javuljon,
szükséges a professzionális haderő
[12, 13, 14].
Kézenfekvő a kérdés: mi a helyzet
háború esetén. A háború kivételes
állapot, amikor a törvényeket,
jogszabályokat pillanatok alatt
felfüggesztik, újakat hoznak, tehát
háborús konfliktus esetére előre
tervezni igen nehéz, bizonytalan.
A sorkatonaság előnyeként szokás
emlegetni, hogy a sorozás révén
nagyszámú tartalékos tömegek
vannak, akik mozgósíthatók, ha
a védelem gerincét jelentő elit,
professzionális haderő nem tudja
feltartóztatni az ellenség támadását.
Erre a nemvárt és nemkívánt esetre
két, egymást kizáró védekezési
stratégiát tudnak javasolni a hadkötelezettség
ellenzői:
a) Népfelkelés, illetve a tartalékosok mozgósítása.
Kérdéses, hogy szükséges-e ehhez
előzetes kiképzés, hiszen az
ismeretek gyorsan elavulnak, másrészt
éppen a rendkívüli helyzet
miatt várhatóan semmi sem úgy menne
végbe, ahogy azt előre
eltervezik. A korábbi sorozások
miatt még hosszú évekig lesz
elegendő �kiképzett� tartalékos.
A kiképzett tartalékosok folyamatos
utánpótlását (ha az egyáltalán
szükséges) önkéntes alapon is lehetne
biztosítani megfelelő ösztönzéssel.
b) A fehér zászló kitűzése.
Ez ugyan megdöbbentően hangozhat,
de nagyon sok történelmi
tapasztalat azt mutatja, hogy egy
ország a végső tartalékok
mozgósításával csak növeli veszteségeit,
és valószínű, hogy végül
egy rosszabb pozícióban kényszerül
erre a lépésre. A népesség
megtartása sokkal fontosabb szerepet
szokott játszani a nemzetek
jövője szempontjából, mint a terület
átmeneti hovatartozása.
4.4. Béke - militarizmus
A sorozott hadsereghez kapcsolódó
szimbólumrendszer a nemzeti
különbségek hangsúlyozásán alapul.
Kitünteti a saját nemzetet a
többihez, a potenciális ellenséghez
képest. Így a sorozott hadsereg
kiválóan alkalmas a nacionalista
indulatok felszítására. A
tömeghadseregek - legalábbis elvileg
- nemcsak védekezésre, hanem
támadásra is alkalmasak, ezért
tömeghadseregek fenntartása állandó
kísértést jelent a nemzetállamok
vezetőinek, hogy a problémákat
erőszakkal való fenyegetéssel vagy
erőszakkal oldják meg. Így a
tömeghadseregek nagyobb veszélyt
jelentenek a békére, mint a kis
létszámú professzionális hadseregek.
A sorozott hadsereggel szinte minden
polgár, minden család
kapcsolatba kerül, az egész társadalom
bizonyos mértékig militarizált,
míg önkéntes haderő esetén a katonaság
csak a társadalom egy
részének életét érinti.
Nem csoda, hogy a fegyveres harcban,
a történelmi háborús
eseményekben pozitív értékeket
látó, katonai hagyományokat ápoló,
nacionalista körökben nagyon is
népszerű a hadkötelezettség.
4.5. Kasztosodási és puccsveszély, civil kontroll
�A sorozott hadsereg a civil kontroll
biztosítéka. A professzionális
hadsereg viszont könnyen felhasználható
nemcsak külső
ellenséggel szemben, hanem belső
célokra is, puccsveszélyt jelent.�
Nagyon érdekes érv. Hallottam már
tekintélyes német szakértőktől,
magyar politikusoktól, de még a
rádióba betelefonáló vidéki
nagymamától is - annak ellenére,
hogy az ezt alátámasztó konkrét
esetek nem ismertek. Amikor valami
konkrétumot mondanak,
leginkább Pinochetet említik ezzel
kapcsolatban - helytelenül, mert
Chilében sorozott hadsereg van,
vagy a régmúlt római korból idézik fel
a �pretoriánus gárda� csínyeit.
Ha az egyre kisebb létszámú, kezdő,
sorozott közkatonák bármiféle
befolyást gyakorolhatnának a haditervekre
vagy bevetési akciókra,
avagy a sorkatonák a főtisztek
titkos terveit kifecseghetnék a
diszkóban vagy családjuk körében,
akkor ez a hadsereg katonailag
teljesen értéktelen. A hadsereg
ugyanis akkor bír katonai
jelentőséggel, ha szigorúan hierarchikus,
fegyelmezett és konspiratív.
Egészen más kérdés a civil kontroll:
egy ilyen hadseregnél szükséges
és elegendő, hogy a hadsereg legfelső
vezetése - ami egyébként
mindig hivatásos állományú - az
állam civil politikai döntéshozóinak
irányítása alatt álljon. A civil
kontroll további biztosítéka a
nyilvánosság, valamint a hadseregtől
független, de a katonák számára
is nyitott civil szerveződések,
társadalmi szervezetek tevékenysége.
Semmi sem bizonyítja, hogy a sorozott
hadseregek kevésbé lennének
hajlamosak gaztettek elkövetésére,
vagy a hazát elkötelezettebben
szolgálnák, mint az önkéntes hadsereg.
A magyar sorozott hadsereg
gátlástalanul kiszolgálta a hitleri
Németországot, a sztálini
Szovjetuniót, részt vett az újvidéki
vérengzésben és Csehszlovákia
1968-as megszállásában. Utalhatunk
továbbá a II. világháború más
sorozott hadseregeinek rémtetteire,
a görög ezredesek puccsára, a
szerb hadsereg koszovói akcióira
stb.
A mai bevonulási adatok ismeretében
már az az állítás sem állja meg
helyét, hogy a sorozott haderő
hűen reprezentálja a társadalmi
összetételt, sőt, ettől igen távol
áll. Az elit fiataljait szinte egyáltalán
nem érinti a sorozás.
Ami a katonai kaszt kialakulásának
veszélyét illeti, ez a probléma
független a sorozástól: leginkább
a mindenképpen hivatásos tisztek
esetében vetődhet fel, bár szerintem
ez a mai Magyarországon
álprobléma.
Van még itt egy másik érv is: �önkéntesség
esetén a szegény
néprétegek gazdasági okból kényszerülnének
katonai pályára, s ez
sérti a társadalmi igazságosság
elvét.� Ez az érv képmutató - több
okból is. Egyrészt mert sohasem
emlegetik más, sokkal alacsonyabb
presztízsű szakmáknál, csak kizárólag
a katonaságnál. Másrészt a
mai katonai szakma nem különösebben
veszélyes, az utóbbi 50 év
tapasztalatai szerint sokkal veszélyesebb
szakmák is vannak. Végül
azért is képmutató ez a fajta érvelés,
mert a gazdasági
kényszerhelyzetben levők lehetőségeit
kívánja korlátozni. A társadalmi
igazságosságra hivatkozva nem lehet
és nem méltányos a szabad
munkavállalás jogát kétségbe vonni.
b) Átmeneti jellegű érvek
4.6. Jogi szempontok
A jelenlegi Alkotmány előírja a
polgárok honvédelmi kötelezettségét
[2]. Ez az alkotmányos rendelkezés
ütközik az Alkotmány más
rendelkezéseivel, az alkotmányos
alapjogokkal, például az élethez való
joggal. Így a hadkötelezettség
alkotmányos feszültségek forrása.
1996-ban tervezték egy új Alkotmány
megalkotását. Az előzetes
társadalmi vita egyik eredménye
az volt, hogy az illetékes parlamenti
bizottság által ötpártilag elfogadott
módosító csomagba bekerült egy
olyan módosítás, ami a hadkötelezettséget
kivonta az Alkotmányból
és alacsonyabb jogszabályba, törvénybe
utalta. A parlament végül -
más okok miatt - néhány szavazat
híján nem fogadta el az új
Alkotmányt.
A jelenleg hatályos Alkotmány alapján
lelkiismereti indokkal
alternatívaként polgári szolgálat
is választható. Polgári szolgálatot
teljesíthetnek a sorkötelesek pacifista,
hadseregellenes
szervezeteknél is, amire a hadkötelezettség
kifejezés alkalmazása
egyenesen abszurd.
4.7. Szakmai (katonai és gazdasági) megfontolások
A sorozott hadsereg a piacgazdaságtól
idegen. A rejtett, járulékos
költségek miatt a gazdasági tisztánlátást
is lehetetlenné teszi [15].
Társadalmi szinten biztosan drágább,
pazarlóbb. Az önkéntes haderő
a piacgazdaság eszközeivel valósítja
meg a munkamegosztást.
Mégis elterjedt a köztudatban, hogy
�az önkéntes hadsereg a
drágább�. Itt két tényezőre gondolhatunk.
Az egyik az, hogy a sorozott
katonának nem kell bér, tehát az
�megtakarítható�. Ám ez az érvelés
amorális: ha az állam igényel valami
szolgálatot polgáraitól, azt nem
illik erőszakkal elvenni, hanem
szabadpiaci áron illik megvásárolni. A
sorkatonákon megtakarított bérköltség
nem is igazán jelentős faktor.
Ez csak a HM által nemrégiben készített
költségszámításban jelentős
[16], mert ott
- a tervek szerintinél jóval magasabb létszámmal számoltak,
- a magyar munkaerőpiaci viszonyokhoz
képest irreálisan magasra
becsülték a szerződéses katonák
bérét,
- feltételezték, hogy az átálláskor minden katonai bért növelni kell,
- bruttó bérrel számoltak, noha
az adó és egyes járulékok az állam
számára nem jelentenek többletköltséget.
Arról nem is beszélve, hogy az áttérésnél
megtakarítások is lesznek,
ezeket a HM számítása figyelmen
kívül hagyta.
A másik szóba jöhető szempont az
átállással járó többletköltségek. A
honvédelmi miniszter megfogalmazásában:
�a szerződéses katona
másfajta szállást és haditechnikát
igényel� [17]. A �haditechnika�
katonai kérdés. Ám nyilvánvaló,
hogy a haditechnikai felszerelés
korszerűsége, hatóereje nem attól
függ, hogy a hadsereg milyen
típusú. Sőt, egy szerződéses katona,
jobb kiképzettsége, több
gyakorlata miatt ugyanazzal a felszereléssel
is hatékonyabban,
eredményesebben tud bánni, mint
a kezdő, szakképzetlen sorkatona.
Lehet, hogy szükség van a magyar
hadsereg felszerelésének
modernizálására, de inkorrekt ezt
az igényt az önkéntességre való
áttérés számlájára írni.
Az az állítás pedig, hogy a sorkatonának
másféle szállás dukál,
etikailag, jogilag elfogadhatatlan,
a sorkatonákra nézve sértő. Ők sem
tekinthetők másodosztályú állampolgárnak.
A méltányosság azt
kívánná, hogy éppen azok elhelyezésére,
ellátására kellene nagyobb
gonddal ügyelni, akik nem szabad
akaratukból és nem is büntetésből,
hanem kényszerűségből kerülnek
a laktanyákba.
A sorkatonákat egyre kevesebb tényleges
katonai feladatra lehet
alkalmazni. Magyarországon már
most is két haderő létezik: az egyik
a NATO-követelményekhez igazodó
önkéntes, a másik a tradíciókon
alapuló sorozott sereg. E két struktúra
egyidejű fenntartása,
azonkívül, hogy értelmetlen pazarlás,
rontja az önkéntes sereg
színvonalát is. A szerződéses katonai
állásokra például nincs elég
jelentkező. Ha nem követelnék meg
a jelentkezéshez a sorkatonai
szolgálat részbeni letöltését,
akkor jóval több jelentkező lenne. A
sorkatonaságnál uralkodó hangulat
azokat is elriasztja a katonai
pályától, akik arra egyébként hajlamosak
lennének.
4.8. A külföldi példák
A sorozás hívei előszeretettel hivatkoznak
európai példákra,
elsősorban Németországra, habár
éppen ott is vita folyik a
haderőreformról.
Magyarországnak a német modellt
nem célszerű követni - nemcsak
történelmi okok, hanem az eltérő
adottságok, a lakosság eltérő
hozzáállása miatt sem. Németországban
például igen jelentős a
polgári szolgálatot választók aránya.
A kato illetve polgári szolgálat
elfogadottsága, a jogkövető magatartás
jóval nagyobb, mint nálunk.
Az európai semleges országok gyakorlatára
való hivatkozás is
helytelen. Egyrészt igen lényeges
a biztonságpolitika szempontjából a
NATO-tagság. Másrészt Svájc, Svédország
és Finnország történelmi
tapasztalatai a miénktől rendkívül
távol állnak. Svájc és Svédország
régóta nem volt háborúban, Finnország
második világháborús
szerepe pedig pozitív értékként
jelenik meg a közvéleményben. Így
ezekben az országokban a fegyveres
honvédelem presztízse -
ellentétben Magyarországgal - fennmaradt,
nem diszkreditálódott.
4.9. Magyar nemzeti érdekek
Magyarország a két világháborúban
nemcsak katasztrofális katonai
vereséget, hanem katasztrofális
megaláztatást, erkölcsi vereséget is
szenvedett. Ez a történelmi tapasztalat
a felelősen gondolkodókat és
az egyszerű embereket is elvezette
a felismeréshez: számunkra a
konfliktusok fegyveres erővel történő
megoldása nem kifizetődő.
Még a diktatúra éveiben erősödött
meg a Bokor Közösség. A
mozgalom alapítója, Bulányi György
piarista tanár úgy vélte: a magyar
nemzet érdekeit leginkább azzal
szolgálja, ha Jézus tanítását követve
radikális erőszakmentességet hirdet.
A mozgalom sok tagját
bebörtönözték a katonai szolgálat
megtagadása miatt. Ez a mozgalom
jelentős hatással volt több kiemelkedő
közéleti személyiség
gondolkodására.
A magyar történelmi tapasztalatok
alapján még a radikális pacifizmust
sem lehet pragmatikus érveléssel
lesöpörni. Csak a politikailag
elfogultak vonják kétségbe, hogy
hadseregünk léte, tevékenysége a
két világháborúban hátrányosan
befolyásolta hazánk sorsát.
Trianon óta Magyarországot olyan
államok veszik körül, amelyekben a
magyar nemzetiség létszáma jelentős.
A szomszédos országokban
élő magyarság szempontjából a hadkötelezettség
különösen ártalmas.
A magyarországi hadkötelezettség-ellenes
mozgalom nagy erkölcsi
támogatást kapott a vajdasági magyarok
erőszakmentes ellenállási
mozgalmától. A hadköteles fiatalok
elvándorlása veszélyezteti a
magyar nemzetiségek jövőjét.
A nemzetiségek kettős kötődésben
élnek: egyrészt kötődnek ahhoz az
államhoz, amelynek polgárai, másrészt
kötődnek az anyaországhoz. A
magyar nemzeti érdek megkiíánná,
hogy a nemzetiséghez való
tartozás - a lelkiismereti okhoz
hasonlóan - mentességet biztosítson a
kötelező katonai szolgálat alól.
4.10. A magyar polgárok hozzáállása
A magyar fiatalok túlnyomó többségére
már nem hatnak a régi
frázisok. A történelmi tapasztalatokat
az egyszerű polgárok sokkal
gyorsabban és pragmatikusabban
dolgozták fel, mint a politikai elit. A
kötelező katonai szolgálatot elkerülők
nagy száma bizonyítja a magyar
fiatalok szabadságszeretetét és
leleményességét. Ugyanakkor az is
megfigyelhető, hogy a magyar polgárok
nagyobb hangsúlyt fektetnek
arra, hogy a problémára egyéni,
kivételes megoldást keressenek,
mintsem, hogy gyökeres változást,
általános rendezést
követeljenenek. A közvéleménykutatási
adatok [18] szerint a lakosság
többsége már ellenzi a sorozott
hadsereget, és ez a többség egyre
növekszik. Ez a tény, valamint
a nyilvános vita kiszélesedése arra utal,
hogy a kérdés politikai, választási
jelentősége fokozódik.
A közéletben azonban jelen vannak
más hagyományaink is. A
nacionalista indulatok, az irredentizmussal
való kacérkodás, a
militarista hagyományok ápolása
olyan tényezők, amelyek az önkéntes
haderőre való áttérést késleltethetik.
(c) HEL - Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája. Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.