Dobos István
KONFERENCIÁK HAJDÚ-BIHARBAN NÉMETH LÁSZLÓRÓL
É9S BARTA JÁNOSRÓL
A Társaság Hajdú-Bihar megyei Tagozatának 2001.
évi tettei közül két centenáriumi emlékülést
és konferenciát érdemes kiemelni.
Május 4-én, a Debreceni
Akadémiai Bizottság (DAB) székházának
nagytermében
Németh
László, a tanár, az író, a tudós,
a 20. század polihisztora
címmel Németh László születésének
századik évfordulója alkalmából emlékülést
rendezett a Tagozatunk, továbbá a Debreceni Akadémiai
Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottsága és
a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi
Intézete. Imre László megnyitója után
Dobos István a Tagozat elnöke vezette az emlékülést,
amelyen a következõ elõadások hangzottak el: Fekete
Károly: Németh
László és a protestantizmus
, Bertha Zoltán:
Németh László eszmevilágának filozófiai
alapvonásai, ifj.
Dr. Sipka Sándor:
Az orvos szerepe Németh László életében,
Barta János: A történelmi
személyiség kérdése
(Németh László
II. József-élménye),
Nagy János:
A kert-Magyarország,
Beck Mihály: A tudománytörténet
szerepe a középiskolai oktatásban,
Vecsey Beatrix: «Hogy
lehetõségeinkhez méltók legyünk» (Németh
László pedagógiai nézetei),
Görömbei András:
A minõség forradalmára.
Tagozatunk 2001. október
3-án emlékezett meg Barta János (19011988) egyetemi
tanár, akadémikus, a DAB egykori alelnöke, iskolateremtõ
tudós születésének 100. évfordulójáról.
Ebbõl az alkalomból emléktáblával jelölték
meg a Múzeum utca 4. szám alatti épületet, ahol
Barta János több mint három és fél évtizeden
át lakott. Ezt követõen a DAB székházban
tudományos ülésszak keretében idéztük
fel a nagy tudós életmûvének idõszerûségét.
A következõ elõadások
hangzottak el: Németh G. Béla:
Barta János, az ember és a tudós,
Korompay H. János:
Horváth János és Barta János,
Berta Erzsébet:
Barta János és a német irodalom,
Beke Albert: Barta János
tanítványai körében az 50-es évek elején,
Nagy Miklós: Barta
János és a XIX. századi magyar regényírás
kérdései,
S. Varga Pál: A
«nagy téma», Arany
, Imre László:
Az ismeretlen Madách
és Barta János
pályakezdése,
Takács Judit: Barta
János és a Vajda-kutatás,
Görömbei András:
Barta János Ady-élménye,
Márkus Béla:
A Baumgarten-díjas Barta János és Babits,
Dobos István: Barta
János és a Kosztolányi-kérdés,
Aczél Géza:
Az avantgarde dilemmái Barta János életmûvében,
Oláh Szabolcs: A
líraelmélet és Barta János kora,
Kun András: Az iskolateremtõ
Barta János, Takács
Miklós: Barta János
polémiái az 195060-as években.
Ami a tagozat 2002. évi terveit illeti, társrendezõként
részt veszünk az MTA Irodalomtudományi Intézetének
Reneszánsz Osztálya és a Debreceni Egyetem Régi
Magyar Irodalmi Tanszéke mellett a 2002. május 2325.
között megrendezésre kerülõ régi magyar
irodalmi kutatások soron következõ
Religió, retorika, nemzettudat
(Tudományos ülésszak Klaniczay Tibor halálának
10. évfodulóján) címû országos konferenciájának
munkájában. Szeptember 20-án kívánjuk
a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi
Intézetével és a DAB Irodalomtudományi Munkabizottságával
közösen megvalósítani a száz éve született
Illyés Gyula munkásságát elemzõ konferenciánkat,
amelyre több hazai intézmény munkatársa mellett
külföldi elõadók meghívását
is tervezzük.