Illyés Gyula könyvtáráról
Az írói könyvtárak utóélete mindig
attól függ, hogy az örökösök vagy az utókor
milyen jelentõséget tulajdonítanak a sokszor nagy gonddal
összegyûjtött tékának. Fontos, hogy elrendezésük
érintetlen maradon, hiszen évek múltával igen
nehéz beazonosítani, hogy mely kötetek tartozhattak egyazon
író gyûjteményébe. Gondolok itt arra, hogy
félévszázaddal késõbb pl. Babits Mihály
és József Attila könyveinek gyûjteményét
szinte lehetetlen pontosan regisztrálni.
Véleményem szerint
nem lehet egységes két könyvtár feldolgozásának
szempontja: az alap igen, amely a könyvtári szabályzat
szerinti címleírás, de a további leírások
teljesen egyediek és egyéniek. Itt elveket, ajánlásokat
és javaslatokat lehet foganatosítani, de akkor is minden írói
könyvtár más, és az eredményei is különbözõek.
Mindez függ az író szokásaitól, életritmusától,
érdeklõdési körétõl, ismertségétõl.
Függ attól is, hogy a könyvek, folyóiratok közgyûjteményben,
vagy még magántulajdonban vannak. Amennyiben a könyvtár,
az örökösök tulajdonában van, a ténylegesen
használatban lévõ kötetek, feldolgozása
sokkal körülményesebb és bonyolultabb. Mindezt Illyés
Gyula könyvgyûjteményének feldolgozása során
tapasztaltam.
Az 1983-ban elhunyt Illyés
Gyula könyvtárát leánya, Mária Budapesten,
a szülõi házban õrzi. A költõ könyvtárának
feldolgozása és rendszerezése során nyilvánvalóvá
vált, hogy a kötetekben talált levelek, dedikációk,
kéziratok, a magyar és a külföldi irodalmat, valamint
a politikai változásokat is hûen megvilágítják;
páratlan értékû dokumentumai a Rákosi-
és a Kádár-korszak históriájának
is. A könyvtár öt részbõl áll, túlcsordulva
a kétszintes ház lakószobáin, erre a célra
kialakított könyvtárszobáján, ablakfülkéin
és zárt lépcsõházán. 2. Ugyanebben a szobában
találhatók három, üveges szekrényben
Illyés saját kötetei és fordításai,
amelyeket feleségének, Flórának ajánlott
és dedikált.
3. Tihanyban, ahol a költõ,
áprilistól októberig, az év nagy részét
töltötte, egy kisebb könyvtárra való anyag gyûlt
össze.
4. A tetõtérben
kialakított könyvtárszobához vezetõ lépcsõfeljáró
csigavonalában, beépített polcokon a kötetek teljesen
eltakarják a fehérre meszelt falat. Az itt tárolt néprajzi,
nyelvészeti és történelmi témájú
könyveket az író igen sokat forgatta. Ezek közül
is igen sok kötet dedikált. Ide került a költõ
népmesegyûjteménye is.
5. Az emeleti, közel hetven
négyzetméteres könyvtárban amelyet Illyés
1974-tõl dolgozószobának használt található
könyveinek kétharmada, különválasztva benne
a magyar és a külföldi szerzõk mûveit. Ez volt
az a hely, ahol élete utolsó éveiben zavartalanul dolgozhatott.
Elõször csak a könyvek
szerzõit és címeit vettem fel a leltárkönyvbe.
Ennek sorrendje adja azt a leltári számot, amelyeket a kötetekbe
is beírtam. A könyvtár állományának
feldolgozása, dokumentálása az alábbi szempontok
szerint történt: A kézikönyvtárat meghagytuk
Illyés rendezési elve szerint. A szekrényekben
elzárt, féltve õrzött kötetek elsõ
megjelenésük idõpontjának sorrendjében követik
egymást. Egy-egy könyv, pl. a Ezt követve, folytatólagosan
szétválogattam a külföldi szerzõk könyveit:
bolgár, cseh, észt, francia, görög, jugoszláviai,
kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, skandináv,
spanyol írók szerint. Az idegen nyelvû könyvek közül
a francia anyag kiemelkedõ: 1296 kötet, 820 szerzõtõl,
és ebbõl 204 könyv dedikált Eluard, Aragon, Gielvich,
Carême, Goffin. Illyés orosz kapcsolatai is számottevõek:
az elsõ orosz írókongresszus után, ismeretségi
köre egyre bõvült. Ez elmondható az amerikai és
európai írókkal kialakított kapcsolatokról
is.
A polcokon egyazon szerzõ
mûveit cím szerint abc-sorrendbe szedtem. A szerzõkrõl
megjelent mûveket az írók könyvei után betûrendbe
helyeztem el. Az általam publikált bibliográfia nem
egyezik a könyvtári elrendezéssel; itt betûrendben,
szoros abc-ben követik egymást a szerzõk és mûvek.
Ö6sszegyûjtöttem
a könyvekbe írt dedikációkat, a kísérõleveleket,
a könyvekben felejtett, Illyés által külön lapra
írt, kiadatlan vers- és prózarészleteket, valamint
margóra írt megjegyzéseit, kijelöléseit.
Illyés a megjelenés után is javította köteteit.
Jelölte ezt a könyvek külsõ borítóján
is. Nemcsak saját munkáit korrigálta. Olvasás
közben vagy aláhúzással vagy margójegyzetekkel
jelezte a kiemelendõket. Szabó Lõrinc: A regisztrálás,
a könyvtári rend és a publikálás között
lényeges eltérések vannak. Az író érdeklõdési
körének megfelelõen kialakított könyv-együttest
meg kell tartani eredeti állapotában, de a bibliográfia-összeállításánál
a könyvtári szabályzatot kell figyelembe venni. Példa
erre: 1848, Kossuth és Görgey alakja. Ez a téma teljesen
külön egységet kapott. A könyvespolcon meghagytam az
eredeti elrendezést, de a köteteket kartonozásnál
a történelemhez szoros abc-be soroltam be.
Illyés a XX. század
elején Párizsban kezdett könyveket vásárolni.
A könyveibe kézzel írt megjegyzések, az évszámok
és az «Illyés Gyula tulajdona» bejegyzések
bizonyítják párizsi búvárkodásait.
Illyés könyvtára
magába foglalja az író élettörténetét.
Állandóan gyarapodott, szaporodott, élt. Könyvet
nem csak vett és gyûjtött, de ajándékba is
sokat kapott kortársaitól. Számos kötetben sejthetõ
szerzõjük kézmelege a dedikációk bizalmas
soraiból, amelyekkel barátai és ismerõsei, a
század irodalmának reprezentánsai ajánlották
mûveiket Illyés Gyulának. Íme közülük
csak kettõ:
«Illyés Gyulának
szeretettel 1942 könyvnap Németh László
Flórának, Gyulának régi nagy szeretettel Laci
Sajkod 1971. aug. 24.»
«Illyés Gyuláéknak,
szívbõl és örömmel emlékezve farkaslaki
látogatásukra, melynek melegét bajában a falú
és szomoruságunkban mi: egyaránt éreztük.
Tamási Áron. Budapest, 1956. II. 25 «Van könyveim között
egynéhány, melyet értõ könyvbarátok
tiszteletadással vesznek le a polcról. A korabeli kiadású
Csokonai és Petõfi mellett, a Calligrammes elsõ, háborús
papírra nyomott példánya! Egy XVI. századi Villon.
Ha magamat is megejt a kérkedés, azokat a könyveket mutatom
meg, melyeket én magam kötöttem be, abban a kis párizsi
mûhelyben, ahol vasárnaponként kedvemre tevékenykedhettem.
Idejutottam, elvesztvén azt a hitet, hogy olvasmányaim dolgában
ne tartsam ikerkövetelménynek a külcsínt és
a belbecset.» Sajnos a nagy gonddal válogatott
gyûjtemény nem teljes. A világháború idején
is sérültek és tûntek el kötetek. A lakhely-változtatás,
a válás, és feltehetõen a helyhiány, vagy
az osztozás több könyv sorsát megpecsételte.
Ahogy Illyés mondja: «rengeteg könyvtárat elhagytam
magam mögött. A saját gyûjteményemet is nemegyszer,
költözéskor. Párizsból csak egy kofferra valót
hoztam haza.» (Új Írás, 1980.)
A többszöri költözés
elsõ feleségével, Juvancz Irmával, csonkította
a könyvállományt. Második feleségével,
Kozmutza Flórával elsõ közös lakásuk
Babitsék közelében a Logodi utca 3. volt.
Végleges lakhelyük 1942-tõl, Budapesten a Józsefhegyi
út 9. Ebben a fészekben közel fél évszázadon
át háborítatlanul gyarapíthatták a XX.
századi irodalom egyik jelentõs magánkönyvtárát.
A házaspár a könyvek dedikációiban is szinte
mindig együtt szerepel. 1983 áprilisa után is folyamatosan
érkeztek újabb és újabb könyvek, amelyeket
a feleségnek ajánlottak, Illyés Gyula emlékét
idézve. Ezek a kötetek is szorosan a gyûjtemény
egységéhez tartoznak. Például: «Az életmû
teljességéért mindent latbavetõ hûség
szentjének, Flórikának Szeretettel és nagyrabecsüléssel:
Keresztury Dezsõ Bpest 1990. nov. 16.»
A könyvtár megközelítõen
tízezer kötetes. Dedikációik tanúsítják,
mikor és melyik országban, városban járt a tulajdonosuk;
ki, mikor és milyen alkalomból tett látogatást,
illetve küldött könyvet postán, vagy adta át
személyesen könyvét Illyés Gyulának.
Tallózzunk befejezésül
ezek között: «Illyés Gyulának sok szeretettel
és hálával azokért a gesztusaiért, amiket
értem tett, s lehet, már el is felejtett, de én nem
feledtem el. Tóth Endre D[ebrecen] 1974. okt. 29.»
«Tisztelt Uram! Mellékelem
Sütõ András írótársa könyvét
melyet sógorom Dr Kincses Elemér hozott Marosvásárhelybõl
A címzés ellenére a feladó lakhelye miatt
a pósta nem volt hajlandó felvenni a küldeményt,
ezért jutott nekem a közvetítõ szerep. Fóton,
1967. X. 18-n. Szívélyesen köszönti: Bernáth
Lászlóné Fót, Kemény u. 20.»
«Kedves Illyés Gyula,
meghatottan tisztelettel üdvözöllek 80. születésnapod
alkalmából. Olyanként is, mint akinek a tragikus végeken
végig kínlódott írói pályáján
hatásod, írói személyiséged, mindvégig
befolyásoló szerepet játszott. Amíg még
élek fájlalni fogom tíz év elõtti; utolsó
találkozásunk szerencsétlen perceit. Tragikus nemzeti
kisebbségi állapotunkban is csak megismételni
tudom akkori utolsó mondatomat: nekünk itt élnünk
kell és megmaradnunk. Amibe beleértõdött, hogy
persze nem akárhogyan. A magam nevében hiszen nem képviselek
senkit és semmit, csak tulajdon lelkiismeretemet itt mondok
köszönetet mind azért, amit két milliós magyar
nemzetiségünk reális érdekeiért leírtál.
Isten éltessen, még sokáig erõben, egészségben!
Maradéktalan nagyrabecsüléssel Irántad, ki számomra
évszázadunk egyik legnagyobb írója, egyik legnagyobb
lelkiismerete vagy; igaz nagyrabecsüléssel: hived Méliusz
József Bukarest 982. 11. 3-án»
«Illyés Gyulának
forró hálával mindenért, amit értünk
tett, mindnyájunk nevében egy erdélyi néprajzostól:
Nagy Olga Budapesten, 1979 jan. 6-án»
A talán legértékesebb
két dedikáció Babits Mihálytól való.
Harmincadik szüeltésnapjára XX. századi magyar
író ennél aligha kaphatott nagyobb megbecsülést:
«Illyés Gyulának szeretettel Babits Mihály 1929»
«Illyés Gyuszinak szeretettel 30. születésnapjára
Babits Mihály 1932 nov. 2» Az Illyés-könyvtár
teljes bibliográfiája, minden bizonnyal fontos adalékul
szolgál a XX. század történetéhez.