p. 221: "Sdrinius simulato assensu amicum veterem vel nihíl tale domi suae expectantem, post epulas obtruncavit ..." - Katzianer megölésérõl van szó. A margón : mentire / in ultim/a linea (Dr. 110.)
254 (BZ 6/V)
30 Idem Tomus Quintus.
BEYERLINCK, Laurens: Magnum theatrum ... Tomus quintus, continens literas M, N, O.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan et Marci-Antonii Ravaud, 1656, 2ş, 816 + 94 + 146 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: 16. Az elõzéklevél versón : 478.255 (BZ 6/IV)
BEYERLINCK, Laurens : Magnum theatrum . . . Tomus quartus, continens literas H, I, K, L.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan, et Marci-Antonii Ravaud, 1656,2ş, 287 + 496 + 310 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: I5. Az elõzéklevél versón : 483.256 (BZ 6/III)
BEYERLINCK, Laurens : Magnum theatrum . . . Tomus tertius, continens literas E, F, G.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan, et Marci-Antonii Ravaud, 1656. 2º, 501 + 283 + 123 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: 14. Az elõzéklevél versón : 480.Azonosítás
: KENDE 18; FERENCZI 228.257 (BZ 6/II)
BEYERLINCK, Laurens : Magnum theatrum . .. Tomus secundus, conti nens literas C, D.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan, et Marci-Antonii Ravaud, 1656. ?`, 648 + 432 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: 13. Az elõzéklevél versón : 484.258 (BZ 6/I)
34 Idem Tomus Primus.
BEYERLINCK, Laurens : Magnum theatrum .. . Tomus primus, continens literas A, B.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan, et Marci-Antonii Ravaud,1656. ?', 740 + 257 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: 12. Az elõzéklevél versón : 485.Azonosítás
: KENDE 18; FERENCZI 228.259 (BZ 6/VIII)
35 Idem Tomus Octauus.
BEYERLINCK, Laurens : Magni theatri vitae humanae, ad normam po : ~ antheae uníversalis dísposíti et locupletí. Index generalís rerum, verborum, historiarum et exemplorum omnium, quae in VII praecedentibus tomis comprehenduntur, singulari industria a R. D. Casparo Princtio SS. theologiae licentiato concinnatus; e quo surgit totius operis peculiaris tomus octavus.
Lugduni, sumptibus Joannis Antonii Huguetan, et Marci-Antonii Ravaud,1656. 675 pp.Példányleírás:
Fatáblás pergamenkötés. A gerincen: 19. Az elõzéklevél versón : 479.Azonosítás
: KENDE 18; FERENCZI 228.[VII.] POETAE LATINI
260 (BZ 38)
1 Maphaei
S. R. E. Cardi : Barberini nunc Vrbani PP : VIII Poemata. Liber :,~ rubra purpura dearatus [sic] in 4to.URBANUS VIII papa (Maffeo Barberini): Maphaei S. R. E. card. Barberi ~. nunc Urbani PP. VIII. Poemata.
Példányleírás:
Piros bársonykötés. A metszés aranyozva. Az elsõ tábl~ belül: 41.Possessorok:
Az elõzéklevél versón: Hunc librum donauit Author ipse Vrbanus VIII. Comiti Nicolao de Zrin, dum iuuenis adhuc praetextatus Romae fuisset [1636], prolatis illis Horatij uersibus:Fortes creantur fortibus et bonis,
Est in iuuencis, est in equis
Patrum virtus, nec imbellem feroces
Progenerant aquilae columbam.
Vide Carmina IV, 4. 29-32.
Azonosítás
: KENDE 12; FERENCZI 589.Zrinyiana:
A könyv ajándékozásának körülményeirõl és jelentõségérõl: SZÉCHY 1896-1902, t. I, p. 67; KARDOS 1932, p. 154; SIK 1940, pp. 22-24; BORZSÁK 1961, p. 40.261 (BZ 185)
2 Jacobi Philippi Tomasini Petrarcha, rediuiuus laura Comite.
TOMASINI, Giacomo Filippo: Jacobi Philippi Tomasini Patavini D. J'i~ riae in Vantio canonici saecularis Petrarcha redivivus. Integram poetae celeberr~ mi vitam iconibus aere celatis exhibens. Accessit nobilissimae foeminae Laur~~ brevis historia. Ad eminentissimum et reverendissimum D. Joan. Francisctsr~ ex comitibus Guidiis a Balneo S. R. E. cardinalem, etc.Patavü, typis Livii Pasquati, et Jacobi Borroli, apud Paulum Frambottum, 1635. 4º, 210 pp.
Metszetes elõzékcímlapon: Jac. Philippi Tomasini Petrarcha redivivus. Laias~ comite.
Példányleírás:
Bõrkötés, két pár bõrszalaggal. A metszés pirosra festve.. A gerincen : 258. Az elsõ táblán, belül : 353.Zrinyiana:
Zrínyi Petrarca iránti érdeklõdésének a tanúsága Tomasini Petrarca-életrajzának a megléte a könyvtárban. Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 34-47 (a metszetes elõzékcímlap és két további metszet hasonmásával); KOVÁCS 1985, pp. 82, 194.262 (BZ 191)
3 Emanuelis Thesauri Elogia et Carmina. Liber nouus in 4.
TESAURO, Emanuele: Emanuelis Thesauri patritii Taurinensis, comitis. magnae crucis equitis Sanctorum Mauritü, et Lazari Elogia omnia, ín quibus habentur patriarchae, caesares, et patres, una cum carminibus, nunc primum in unum collecta volumen. Ad illustrissimum, et excellentissimum D. Petrum Basadonnam equitem.
Belsõ címlapon : Patriarchae, sive Christi servatoris genealogia. . .
Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 216.
Azonosítás: KENDE
222; FERENCZI 376. A Catalogus jelen tételével a DAUN-féle rendezés és ennek nyomán KENDE 221. Tesauro egy másik, 1662 után megjelent mûvét is egyeztette tévesen; vide nº 661.263*
LATOMUS, Fridericus: Victoria Sarkanzigethana quae illustribus et mag nificis dominis, belli ducibus, Georgio comiti Zrinio in Zakaturn, etc. praesidii Canisiensis generali, Francisco de Nadasdi, comiti perpetuo de terrae Fogaras, etc. Balthasaro Buthiani, baroni in Güssing, etc. divinitus contigit, 11. Augusti, anno etc. 87. Versibus decantata a Friderico Latomo ecclesiaste Virunensi. Impressum Graeciae Styriae, typis Joannis Fabri, 1594. 4º, [12] ff.
Azonosítás:
OSzK pld. Cf. Hubay Ilona, Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban: 1480-1718, Budapest, OSzK, 1948, nº 337.264*
5 Centuria Chymica, hoc est Tractatus Aureus de lapide Philosophorum carmine conscriptus ab Authore Anonymo.
Azonosítás:
NUC.265 (BZ 397)
6 Homeri Odyssea Metaphraste Raphaele Volaterano quam diligentissime excusa. in 8.
a) HOMÉROS: Homeri Odyssea, metaphraste Raphaele Volaterrano, quam diligentissime excusa. Cun [sic] indice.
b) HOMÉROS: Homeri poetae clarissimi Ilias per Laurentium Vallensem Romanum Latina facta. Cum indice.
Példányleírás: Könyvkötõi kolligátum. Vaknyomásos bõrkötés, két pár rézcsattal. A gerincen, cédulán : 333. Az elsõ táblán, belül : 117.
Possessorok:
Az elsõ táblán, belül : 1563 Exitus Acta Probabit Marguardu:~ Philippus Paelderstam. A hátsó táblán, belül : Joannes Baptista Regis. . Albo. . [ ?] Anno 1525.Bejegyzések:
Ismeretlen XVI-XVII. századi kezek latin margójegyzetei, KENDE 90. tévesen Zrínyinek tulajdonítja.Azonosítás
: KENDE 90; F'ERENCZI 477.Zrinyiana:
A kutatás még nem állapította meg, hogy Zrínyi a könyvtárában lévõ latin Homéros-kiadások közül melyiket használta; a Homéros-recepcióra vonatkozó adatokat itt közüljük. A Szigeti veszedelem-ben való recepcióját kimu tatta ARANY (1859-1860) 1962, pp. 330-439; GREKSA 1889/1890, pp. 3-158; SZÉCHY 1896-1902, t. II, 174-177. A Syrena-elõszó Homéros utalásáról cf. SZÖRÉNYI 1979, p. 284; KIRÁLY 1989, pp. 75-98. A prózai mûvekben Zrín~ számos esetben emleget példa-, vagy hasonlatként homéroszi hõsöket, de gyakran közvetítõ források (fõleg Ovidius) nyomán. Idézi latinul Homéros több sorát a szerzõ nevével : Mátyás-elmélkedések p. 204 (cf. KLANICZAY 1964, pp. 573-574 ~ ugyanitt neki tulajdonít egy Horatius-verssort is (cf. NÉGYESY-KOVACS 1985, p_ 405); a Montecuccoli-röpirat-ban egy általa több helyen idézett, közkeletû szólást ("Jupiter quem perdere vult, dementat") ír Homéros számlájára (cf. KLANICZAY 1964, p. 404; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, p. 398).266 (BZ 80b)
7 Homeri Odyssea eiusdem Batrachomyomachia, hymni aliaque eius opuscula." seu catalecta, in 8.
HOMÉROS: Homéru Odysseia. Homeri Odyssea, eiusdem Batrachoms·o machia, hymni, aliaque eius opuscula seu catalecta. Omnia Graece et Latine edita quam emendatissime, cum praefatione, scholüs et indice D. Giphanü. Argentorati, excudebat Theodosius Rihelius, [1572]. 8º, 827 pp.
Görög-latin kétnyelvû kiadás.
Példányleírás:
Vaknyomásos bõrkötés; az elsõ táblán középen színezeu szász címer. Piros metszés. A gerincen 312. Az elsõ táblán, belül: Ill. Possessorok: Az elsõ táblán, kívül zöldre színezett betûkkel és számokkal:.D (az
elsõ betût a könyvtári címke takarja) 1595. A címlapon: Ex libris Bohuslai Felicis Chrudimensis mppa d 43.Azonosítás: KENDE
nem ismeri, pedig a DAUN-féle rendezéskor helyesen írták bele a VII. 7. számot; FERENCZI 565. A kiadás éve NUC alapján. A könyv másik példányát vide nº 268.267 (BZ 208)
8 Homeri Ilias, seu potius omnia illius quae extant opera, in 8.
HOMÉROS : Homéru Ilias, é mallon hapanta ta sózomena. Homeri Ilias, seu ~otius omnia eius quae extant opera. Studio et cura Ob[erti] Giphanii I.C. quam emendatissima edita, cum eiusdem scholüs et indicibus novis.
Argentorati, excudebat Theodosius Rihelius, [1572]. 8º, 893 pp. görög-latin kétnyelvû kiadás.
Példányleírás:
Vaknyomásos bõrkötés, két pár rézcsattal. A gerincen: 322. Az elsõ táblán, belül: 144.Bejegyzések:
A hátsó táblán, belül olvashatatlanná fakult ceruzás bejegy zzsek.Azonosítás:
KENDE 91; FERENCZI 571. A kiadás éve NUC alapján.Zrinyiana: Vide nº 265.
268 (BZ 80a)
9 Homeri Odyssea eiusdem Batrachomyomachia, Hymni aliaque eius opuscula
r-u Catalecta in 8.HOMÉROS: Homéru Odysseia. Homeri Odyssea ... ~, nº 266. másik példánya.
Példányleírás:
Vaknyomásos pergamenkõtés, két pár rézcsattal. A gerin ~n : 313.Possessorok:
A címlapon: Comes Petrus a Zrin mppa.Azonosítás: KENDE 92; FERENCZI 567.
Zrinyiana:
Vide nº 265.269 (BZ 406)
10 Hesiodi Ascraei quae extant, accessit uiri clarissimi Lamberti Barlaei, in ,::cudem Theologiam
[sic] Commentarius, opera et studio Cornelij Schreuelij. Liber paruus in membrana alba. in 8.HÉSIODOS : Hésiodu askraiu ta heuriskomena. Hesiodi Ascraei quae extant. ~um notis, ex probatissimis quibusdam autoribus, brevissimis, selectissimisque. Accessit viri clarissimi Lamberti Barlaei, Graecae linguae in Academia Lugduna-Batava professoris eximii, in ejusdem Theogoniam commentarius. Opera et studio Cornelii Schrevelii.
Amstelodami, typis Ludovici et Danie:is Elzeviriorum, 1658, sumptibus societa :r.s. 8º, 259 + 341 pp.
Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 335. Az elõzéklevél versón: 538.
Azonosítás
: KENDE 88; FERENCZI 485.Zrinyiana:
Egy helyen idézi Zrínyi Hésiodost: Szent László-beszéd p. 453. Nyilván iskolai ismeretére támaszkodott, hiszen saját Hésiodos-kötete késõbbi kiadású.270*
Azonosítás: NUC. Walter Fabricius kölni nyomdász több kiadásban is (íg~ 1564-ben pl.) megjelentette, a Longolius jegyzeteivel ellátott Ovidius-kötetet. azonos címszöveggel. Ezek egyikében szerepelhetett talán a D[omini] rövidítés. melyet a Catalogus megörökített.
Zrinyiana:
A Catalogus hét Ovidius-tétele közül az Ovidius-recepció szem pontjából négy jöhet számításba, mert Schrevel 1661. évi három kötetes összki adása megjelenésekor az Ovidius-hatást tükrözõ Zrínyi-mûvek már elkészültek. Zrínyi írásaiban a Metamorphoses, a Heroides és a Tristia hatása, illetve ismerete mutatható ki. Hogy három önálló Metamorphoses kötete közül Zrínyi melyiket használta, az nincs eldöntve; a mû recepciójára vonatkozó adatokat itt közöljük. A Metamorphoses utolsó XV. könyve lezárásának ihletése nyomán keletkezett a Syrena-kötetet befejezõ Peroratio, s talán a Szigeti veszedelem tizenöt énekre osztása is a Metamorphosest követi. Cf. LEHR 1891, pp. 972-975; Vnti 1898: NÉGYESY 1914, p. 84; MARÓx 1958, pp. 56-58; KOVÁCS 1985, pp. 243-245 ; SZÖRÉNYI 1987-1988, pp. 141-142. Különösen kedvelte Zrínyi az Aiax és Ulysses vetélkedését megéneklõ XIII. könyvet. Ebbõl idéz: V. disc.; 24. af.; 52. cent.; Mátyás-elmélkedések p. 180; levél Ruchich Jánoshoz, 1658; Montecuccoli-röpirat. Cf. BORZSÁK 19b4, p. 214; NÉGYESY-KOVÁCS 1985,. p. 78. Ezeken felül még két Methamorphoses reminiszcencia említhetõ: 77. af.; Mátyás-elmélkedések p. 204., ezek azonban közvetett forrásból is származhatnak. Cf. NÉGYESY-KOVÁCS pp. 358, 404.271*
OVIDIUS Naso, Publius: Pub[lü] Ovidii Nasonis Metamorphoseon libri XV. In singulas quasque fabulas argumenta. Ex postrema Jac[obi] Micylli recognitione.
1563, (Francofurti, apud G. Corvinum). 8º, 573 pp.Azonosítás:
NUC. A címben szereplõ "argumentum"-okat már több ko rábbí kiadás is tartalmazta, de mindíg feltüntetve szerzõjüknek, Lactantius Plací dusnak a nevét, melyet a Catalogus készítõje aligha mellõzött volna. Ezért a nevet elhagyó frankfurti kiadások valamelyikét (a fent leirt 1563-ason kívül szóba jöhetnek még az 1567, 1571, 1579, 1582, 1587. évi teljesen azonos címû kiadások is) kell Zrínyi példányaként feltételeznünk.Zrinyiana:
Vide nº 270.272*
OVIDIUS Naso, Publius: Pub[lü] Ovidii Nasonis Metamorphoseon libri XV. Cum notis Thomae Farnabü.
Azonosítás:
OSzK pld. A Metamorphoses-nak számos 12º kiadása létezett; a legelterjedtebbek a Farnabius kommentárjával ellátottak voltak. Ez utóbbiak közül a fent leírt látszik a legrégibbnek, de Zrínyi példánya származhat valame lyik késõbbi kiadásból (Amszterdam 1639, 1649, 1650, 1655; London, 1650) is.Zrinyiana: Vide nº 270.
273*
OVIDIUS Naso, Publius: Pub[lü] Ovidii Nasonis Operum Tom. 2. Meta morphoseon lib. XV et in Ibin. Cum notis selectissimis variorum accurante Corn(elio] Schrevelio.
Lugd. Batavor., ex officina Petri Leffen, 1661. 8º, 832 pp.II. kötete a Heinsius-féle Ovidius-kiadás Cornelis Schrevel által jegyzetelt és a Leffen-nyomdában kiadott editiójának.
Azonosítás:
Wolfb. pld. Az I. és III. kötetet vide nº 275, 276.274*
OVIDIUS Naso, Publius: Pub[lü] Ovidii Nasonis Amatoria. Apud Seb. Gryphium, Lugduni, 1540. 8º, 426 pp.
Azonosítás: Wolfb. pld. 1536-tól kezdve kb. 1570-ig számos Ovidius-kötet
jelent meg a fenti címen. Az 1536-os és az azt követõ párizsi kiadások azonban magán a címlapon felsorolják az egyes mûveket is. A legkorábbi kiadás, melynek a címlapja kizárólag az "Amatoria" szót tartalmazza a fenti lyoni editio. Ennek több további lyoni kiadása is van, így 1545, 1546, 1550, 1554 stb. 1541-tõl kez~ 1568-ig Bázelben is többször megjelentek az Amatoria címû Ovidius-kötet~l Zrínyi könyvtárában valamelyik lyoni vagy bázeli kiadás lehetett meg.Zrinyiana:
Ovidius szerelmi tárgyú mûvei közül a 10. heroida (Ariadné levele Théseushoz) volt - olasz minták mellett - egyik ihletõje az Arianna sírásá-nak. Cf. Loósz 1892, pp. 717-724; VÁLI 1898; Kovács 1985, pp. 197-2~1 Itt jegyezzük meg, hogy a Tristia-ból három helyen idéz Zrínyi: a 9. af.-ban négy sort, melybõl egyet megismétel a 22. af.-ban, valamint a 14. cent-ban. Cf. FERENCZI 1921, p. 11; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, p. 369. Valószínû azonban, ho~ ezek valamely idézetgyûjteménybõl származnak, mert a Vitéz hadnagy írásak~aa a meglévõ könyvek tanúsága szerint, Tristia-t tartalmazó könyv még nem va birtokában. A nº 270. alatt, valamint az itt bemutatott Ovidius-összefüggések mellett Zrínyi költõi mûveiben még nagyszámú Ovidiusra emlékeztetõ egyéb helyet lehet kimutatni, de ezek vagy közkincsnek számítottak, vagy pedig közvetlen forrásukat az Ovidiust imitáló olasz költõknél, elsõsorban Marinónál lehet megtalálni. Cf. VÁLI 1898; KOVÁCS 1985, p. 191.
275*
16 Publij Ouidij Nasonis operum Tom. I. Epist. Heroidum de arte amandi er~a liber nouus in 8.
OVIDIUS Naso, Publius: Pub[lii] Ovidii Nasonis Opera omnia, in tre tomos divisa. Ex accuratissima recensione Nicol[ai] Heinsü. Cum notis selectis~ mis variorum, in omnes eiusdem libros; figuris aeneis artificiosissimis, singul~ libris Metamorphoseon praefixis, argumenta eorundem indicantibus. Cum inc# cis locupletissimis, tum rerum, tum verborum. Editio nitiditissima, accuratissima. Accurante Cornelio Schrevelio.
Metszetes elõzékcímlapon : P. Ovidii Nasonis Operum Tom. I. Epist. Heroidum De arti amandi, etc. ...
Azonosítás:
Wolfb. pld. A II. és III. kötetet vide nº 273, 276.276*
17 Pub : Ouidij Nasonis operum Tom : 3. Fastor Lib : Tristium de Ponto etc liber nouus.
OVIDIUS Naso, Publius : P[ublü] Ovidû Nasonis Operum Tom. 3. Fastor lib. Tristium, De Ponto etc. Cum notis selectissimis variorum accurante C[orne lio] Schrevelio.
Lugduni Batavorum, ex officina Petri Leffen, 1661 (-1662). 8º, 400 + 492 pp. A Fasti után újra kezdõdõ lapszámozás és új címlap 1662-es évszámmal.Azonosítás: Wolfb. pld. Az I. és II. kötetet vide nº 275, 273.
18 M. Annaeus Lucanus de Bello Ciuili, cum Hug. Grotij Farnabij notis integris, et uariorum selectiss, accurante Corn : Schreuelio. liber nouus.
LUCANUS, Marcus Annaeus: M[arcusJ Annaeus Lucanus De bello civili, cum Hug[onis] Grotü, Farnabii notis integris et variorum selectiss. Accurante Corn[elio] Schrevelio.
Lugd. Batavorum, apud Franciscum Hackium, 1658. 8º, 614 pp. + (146j pp. variae lectiones és index.p. 519, címlap nélkül kezdõdik: Petronii Arbitri Specimen belli civilis; p. 529, belsõ címlappal: Supplementum Lucani. Libri septem. Authore Thoma Maio, Anglo.
Azonosítás:
OSzK pld. A könyvnek ugyanabban az évben, azonos címmel és terjedelemmel van egy amszterdami Elzevir-kiadása is. Zrínyi példánya bár melyik Iehetett.Zrinyiana:
Vide nº 278.
19 M. Annaei Lucani de Bello Ciuili libri decem, eiusdem uita in fine operis.
LUCANUS, Marcus Annaeus: M[arci] Annaei Lucani De bello civili libri decem. Eiusdem vita in fine operis. Lugduni, apud Seb. Gryphium, 1539. 8º, 295 pp.Példányleírás:
Pergamenkötés, két pár fehér bõrszalaggal. Az elõzéklevél versón : 164.Zrínyi bejegyzései?:
Számos verssor a lapszélen vízszintes ceruzavonallal megjelölve.Azonosítás
: KENDE 126 ; FERENCZI 538.Zrinyiana:
Két Lucanus-kiadása közül Zrínyi a fentit használta, amit ceruzajelzései, valamint a Grotius-féle másiknak a kései megjelenése igazol. Lucanus Zrínyi egyik legkedvesebb és legtöbbször idézett római költõje, helye van a Szigeti veszedelem eposzi mintái között is. Név nélkül idézi híres sorát ("Coelo tegitur ...") az 52. cent.-ban és nyomban fordítását is adja: "Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó." Hasonlóképpen név nélkül idéz egy-egy Lucanus sort: Mátyás-elmélkedések pp. 196, 203; másutt azonban míndíg megnevezi a szerzõt: Mátyás-elmélkedések pp. 197, 201 (az itt idézett sort eredetileg bejegyez te Bonfini példányába p. 647), 202; levél Ruchich~'ánoshoz, 1658. dec.; Montecuc coli-röpirat. Cf. KOVÁCS 1979. pp. 88-101; Kovács 1980. p. 66; Kovács 1985, pp. 281-284, 291-294.
20 Opera P. Virgilij Maronis.
VERGILIUS Maro, Publius: Opera P[ublü] Vergilii Maronis. D. Philip~~: Melanchtonis et aliorum doctissimorum virorum scholüs, annotationibus ac novis argumentis illustrata, partim antehac, partim nunc primum publicatis, r~~ sequens pagella enumerabit. Adiectis etiam figuris egregie depictis, una in Buc~~ lica, singulis vero in singulos Georgicorum et Aeneidos libros. Denuoque a~: fidem castigatissimorum exemplarium, quam diligentissime omnia restitut~. Cum rerum et verborum, necnon adagiorum ex ipso Vergilio collectorum indic~ duplici. Quibus versuum proverbialium ex Erasmi Chiliadibus explicationerr inservimus.
Tiguri in officina Froschoviana, 1587. 8º, 476 pp.Példányleírás:
Vaknyomásos fehér bõrkötés, két pár rézcsattal. Néhány levél kitépve. A gerincen : 317.Bejegyzések:
A kötet metszetei színes tintával kifestve. Sok helyen, külc~~ nösen az Aeneis I. II. és X. énekében a lapszélen és a sorok között ismeretlen XVII. századi kéz iskolás szövegmagyarázó latin jegyzetei.Zrinyiana:
Négy Vergilius-kiadás közül, a költõ valószínûleg a fenti editiu~= használta. Ez volt az iskolákban használt legnépszerûbb teljes Vergilius, s ennek kötetbeosztása minta lehetett a Syrena-kötet kompozíciója számára is. Cf. KIRÁLY-KOVACS 1983, pp. 34-35; Kovács 1985, pp. 79-80. Tasso mellett Vergili::~ a Szigeti veszedelem legfõbb mintája. Cf. ARANY (1859-1860) 1962, pp. 330~139 :: CSEREP 1889, pp. 241-257, 332-351; GREKSA 1889-1890, pp. 3-158; SZÉCHY 1896-1902, t. II, pp. 177-184; NÉGYESY 1914, pp. 53-56. Zrínyi idilljeiben i= Vergilius-reminiszcenciákat mutat ki Szûcs 1896-1897, pp. 3-12, ezek azonban inkább a vergiliusi hagyomány többszöri lecsapódásai csupán. A Syrena-elõsz~ Vergilius utalásáról cf. KOVÁCS 1985, pp. 59-60; KIRÁLY 1989, pp. 75-12~ Prózai mûveiben és leveleiben Zrínyi több szállóigévé vált Aeneis-verssort idéz Aeneis II, 312 ("proximus ardet Ucalegon"): Szent László-beszéd p. 453; leza: Ruchich Jánoshoz, 1658; La veritá consigliera, ItK LXXXIV (1980), p. 192 (e két utóbbi esetben kontaminálva Horatius Epistulae I, 18, 84. sorával). Aeneis II, 35~ ("Una salus ..."): 35. af.; levél ismeretlen barátjához, 1663. máj. 2-15 (kétszer is!); levél a esászárhoz, 1663. nov. 28; s magyarra fordítva Szigeti veszedelem III. 90. Aeneis VI, 743: 97. af. Aeneis VI, 853: 60. af. Aeneis X, 284: 22. af. Aenei~ X, 567-568: Szent László-beszéd p. 457. Cf. KLANICZAY 1964, p. 399; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, pp. 346, 350, 356, 363, 459, 460. A Vergilius-sorokat Zrínyi olykor szabadon idézte, olykor már közvetlen forrásában is ott találta õket.280*
21 P. Virgilij Maronis Opera cum notis Thomae Farnabij libellus paruus in 12.
VERGILIUS Maro, Publius: Pub[lü] Virgilii Maronis Opera cum notis Thomae Farnabii. Amstelodami, ex officina Janssoniana, 1642. 12º, 423 pp.
Azonosítás:
BEK pld. Cf. Giuliano MAMBELLI, Gli annali delle edizioni - : ·giliane, Firenze, Olschki, 1954, nº 310 (Biblioteca di bibliografia italiana, ~~VII). Azonos címû amszterdami kiadás ismeretes 1646-ból és 1650-bõl is =:MAMBELLI Ilº 315, 319); ezek bármelyike is számításba jöhet.Zrinyiana:
Vide nº 279.281*
22 Idem in parua quantitate.
VERGILIUS Maro, Publius: P[ublü] Virgilii Maronis Opera ...
Azonosítás: A közelebbi azonosítás megoldhatatlan. A Catalogus szövege ~lapján csupán arra lehet következtetni, hogy az elõzõ, nº 280. tételhez hasonlóan Vergilius összes mûveinek egy kis méretû, alakú (a quantitas a Catalogus szóhasz ~álatában mindig a méretet jelenti, vide pl. a nº 7, 9, 77, 228 stb. tételeket), vagyis ~inden bizonnyal 12º kiadásáról van szó. Vergilius mûveinek 1616 és 1658 között számos 12º kiadása létezik. A Farnabius jegyzeteivel kísért Blaeu-féle kiadások mellett fõleg az amszterdami Jansson-nyomda és az Elzevirek 12º Vergiliusai voltak népszerûek. E kiadások valamelyike szerepelhetett e helyen. Cf. MAMBELLI (vide nº 280), nº 291-324.
VERGILIUS Maro, Publius: P[ublü] Virgilii Maronis Opera ...
Azonosítás: Vide nº 281.
Zrinyiana:
Vide nº 279.283*
24 Papinij Surculij
[sic] Statij opera quae extant, Syluarum libri S. Thebaidos lib 12 Achilleides [sic] libri 5.STATIUS, Publius Papinius: Papinii Surculi Statii Opera quae extant. Sylvarum libri V. Thebaidos libri XII. Achilleidos libri V [sic].
Ingolstadii, ex typographeo Adami Sartori, 1606. 8º, 563 pp.Azonosítás:
BEK pld. Cf. Gerhard STALLA, Der Ingolstädter Buchdruck von 1601 bis 1620, Baden-Baden, Koerner, 1980, nº 64 (Bibliotheca bibliographica Aureliana, LXXVII). Statius mûveinek nagyszámú kiadása közül egyedül az ingolstadti jelzi tévesen öt könyvbõl állónak a kétrészes Achilleist, miként a Catalogus is. Újabb azonos kiadása ugyanott: 1610 (STALLA, nº 125); ez is számításba jöhet.284*
25 Casparis Barlaei Antuerpiani Poemata editio 5. altera plus parte auctiar pars 1. Heroicorum.
BAERLE, Kaspar van : Casparis Barlaei Antverpiani Poemata. Editio ~-, altera plus parte auctior. Pars I. Heroicorum.
Amstelodami, apud Joannem Blaeu, 1655. 12º, 735 pp.Hozzátartozó második kötet: ... Poematum pars II, elegiarum et miscellaneorum carminum... 576 pp.
Azonosítás:
Wolfb. pld. Eldönthetetlen, hogy Zrínyi könyvtárában csak az elsõ kötet volt-e meg, vagy pedig mind a kettõ. A másodikról a Catalogus nem szól, de a két kötet egybe is lehetett kötve. Ez utóbbi lehetõség ellen szól viszont" hogy ez esetben a könyv rendkívül vastag lett volna, amit a Catalogus készítõ~e talán említett volna.285*
26 M. Val Martialis Epigrammata, cum notis Th : Farnabij.
MARTIALIS, Marcus Valerius: M[arci] Val[erü] Martialis Epigrammas~, cum notis Th[omae] Farnabii. Amsterdami, apud Johannem Blaeu, 1644, 12º, 491 pp.Azonosítás:
BEK pld. A nagyszámú kiadás közül csupán a fentinek a címe egyezik teljes mértékben a Catalogus leírásával. A zágrábi Zrínyi-könyvtárban meglévõ 1567. évi Plantin-kiadásra tévesen került rá a VII. 26. jelzet. Ezr a meglévõ példányt vide nº 286.
286 (BZ 338)
27 Idem in eadem quantitate.
MARTIALIS, Marcus Valerius: ~>M[arci] Val[erü] Martialis Epigramr~~ ton libri XII. Xeniorum liber I. Apophoretorum liber I. Omnia ad vetustior~ codicum fidem diligenter emendata, scholüs in margine illustrata, apposita eti~ varietate lectionum; ac demum decem epigrammatis ex eodem vetusto cod~~ suis locis adiectis, aucti, opera Hadriani Junii medici.
Antverpiae, ex officina Christophoris Plantini, 1568.« 16º, 373 pp.Példányleírás: Bõrkötés. A címlevél hiányzik. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.
Possessorok:
Az elsõ táblán, belül: Dedi pro hoc libello 26 dje Novem.~r Anno a partu virginis 1603. Vesenj ~...~ Alatta: Johanes Chruscilius anno 161,' - ; primitív, gyerekes írás. A hátsó táblán, belül: Thomas Hornj Emptus liber :~ ~! I.......I 1593. Alatta ismét: ,~ohanes Chruscielius [sic] 1619.Bejegyzések:
Chruscilius, az ismeretlen 1603-as possessor és egy harmadik XVII. századi kéz sûrû iskolás, latin bejegyzései a táblákon, belül, és a lapszéleken.Azonosítás:
KENDE 139 (a DAUN-féle rendezés hibájából tévesen a Catalo gus VII. 26. tételével azonosítja); FERENCZI 309. A címlapot lásd: Leon VOET, The Plantin Press (ISSS-1589). A Bibliography of the Works Printed and Pub lished by Christopher Plantin at Antwerp and Leiden, t. IV, Amsterdam, Van Hoeve, 1982, nº 1637.287*
28 Epigrammatum Joannis Owen Cambo-Britanni Oxoniensis, liber paruus in 12.
OWEN, John: Epigrammatum Joannis Owen Cambo-Britanni, Oxoniensis. Editio postrema.
Lugd. Bat., ex officina Elzeviriana, 1628. 12º, 280 pp.A köteten belül az egyes részek - eredetileg önállóan megjelent kötetecskék belsõ címlapokkal vannak elválasztva; majd p. 267-en további belsõ címlap: Appendix epigrammatum Ioannis Oweni Oxoniensis, Cambo-Britanni, edente Gotfrido Hegenitio.
Azonosítás:
OSzK pld. Az azonosítás nem lehet teljesen egyértelmû. Owen epigrammáinak gyûjteményes kötetei 1612-tõl kezdve Londonban, s 1615-tõl kezdve Lipcsében többször megjelentek már a Catalogus-éval azonos formában kezdve a címet. Ezek címszövege a fent leírt, 1628. évi elsõ posztumusz kiadásé nál bõvebb, s "libri decem" szavakkal végzõdik. Bár ezek is mind 12º kiadások, formátumuk azonban jóval nagyobb az 1628. évi Elzevir-kiadásnál, s ezért rájuk kevésbé volna indokolt a Catalogus-ban olvasható "parvus" szót alkalmazni. A Catalogus írójának nem szokása a 12º köteteket eleve "parvus"-nak nyilváníta ni, ezért feltételezhetõ, hogy az átlagosnál kisebb Elzevir-kiadásról van itt szó. (Ugyanígy nevezi a Catalogus "parvus"-nak Alciati emblémái 12º-nak mondott kötetét, amely a valóságban 16º, tehát tényleg kisebb a szokottnál [vide nº 301]). E kiadás szövege egyébként azorios a londoni és a lipcsei kiadásokéval, csupán az Appendix-szel bõvült. Az 1628-as kiadással mindenben azonos az 1632. évi amszterdami Jansson-kiadás, így ez is szóba jöhet. A nagyszámú egyéb kiadás, a szerzõ nevének más módon való szerepeltetése miatt nem jön számításba.288*
29 Autores Rei Venaticae antiqui cum Commentarijs Jani Vlitij ad Christinam Augustam.
VLIET, Jan van; ed.: Autores rei venaticae antiqui cum commentarüs Iani Vlitü, ad Christinam augustam.
Az új lapszámozással kezdõdõ rész elején belsõ címlap: Jani Vlitii J.C. ad rei venaticae autores antiquos curae secundae.
289*
30 L. Annaei Senecae Tragediae liber nouus in 4. uel potius 8.
SENECA, Lucius Annaeus : L[ucü] Annaei Senecae Tragoediae. Cum exquisitis variorum observationibus et nova recensione Antonio Thysii J. cti. Lugduni Batavorum, ex officina Francisci Moyardi, 1651. 8º, 748 pp.
Azonosítás:
NUC, BLC. A Catalogus-nak a méretre és a "novus" jellegre való utalása alapján a fenti kiadás mellett még a következõ is ugyanannyi eséllyel számításba jöhet: L. Annaei Senecae Tragoediae. LF. Gronovius recensuit. Accesserunt eiusdem et variorum notae. Lugduni Batavorum, ex officina Elzevi riana, 1661, 8º, 785 pp.Zrinyiana:
Nem állapítható meg, hogy három Seneca-kiadás közül Zrín~-i melyiket részesítette elõnyben; kérdéses az is, hogy egyáltalán tanulmányozta-e a tragédiákat. A Seneca-ismeretére vonatkozó adatokat itt foglaljuk össze. Név szerint mindössze két helyen említi, idézve egy-egy mondását: levél Ruchich ~ánoshoz,1658. aug. 24; levél Ruchich ~'ánoshoz, 1658. dec. Ezen kívül név nélkül szerepel egy-egy szentenciája: 16. cent. (Guicciardini nyomán); Mátyás-elmélke dések pp. 191, 203; Áfium p. 210. Ezek egy része nem is a tragédiákból ered: egyeseket biztosan, a többit nagy valószínûséggel florilegiumból, vagy Zrínc-i közvetlen szövegforrásából származtathatjuk. Cf. FERENCZI EPhK 1917, p. 332; NÉGYESY-KOVACS 1985, pp. 85, 369-370, 394, 403, 411.290 (BZ 347)
31 Eiusdem Senecae Tragediae, cum notis Th. Farnabij in 12.
SENECA, Lucius Annaeus: L[ucü] et M[arci] Annaei Senecae Tragoediae. Cum notis Th[omae] Farnabü.
Példányleírás: Színes papírkötés. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.
Azonosítás: KENDE 200; FERENCZI 337. A keltezés NVC alapján.
Zrinyiana: Vide nº 289.
291 (BZ 357)
32 Eiusdem Tragediae in 12.
SENECA, Lucius Annaeus: L[ucü] Annei [sic] Senecae Cordubensis Tra goediae X. quibus adiectae sunt variae ac perutiles lectiones ex accurata diverso rum exemplariorum collectione decerptae. Accessere insuper nuperrima hac nostra editione doctissimae in easdem tragoedias, Justi Lipsii animadversiones
~t Francisci F.F. Raphelengii notae. Nunc primum in Italia impressa. Omnia diligenter correcta in lucem prodeunt.
Példányleírás: Pergamenkötés; a bekötéshez felhasznált kódexlevélen gla
golita szláv (horvát?) szöveg töredékei. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.Possessorok : A címlapon : Ex libris Joannis ~ ~ . . . . ~ Zmolinouich~ 1648. - a bejegyzésbõl egy sornyi az olvashatatlanságig kihúzva.
Azonosítás:
KENDE 201; FERENCZI 348.Zrinyiana:
Vide nº 289.292 (BZ 101 )
33 Francisci Montmorenci e Societate Jesu Cantica. in 8. tenuis.
MONTMORENCY, Francois : Francisci Montmorenci e Societate Jesu Cantica. Viennae Austriae, anno 1632, [typ. Ferenczffy]. 8º, 180 pp.Példányleírás:
Pergamenkötés, két pár zöld vászonszalaggal. A gerincen : 420.Possessorok:
Az elõzéklevél rectón, ismeretlen XVII. századi kéz: Ex lib. Nicolaj Comitis perpetuj a Zrin. (Dr. 247. tévesen Zrínyinek tulajdonítja.)Zrínyi bejegyzései: hátsó táblán, belül: Non est conn / Non est conueniens / Luctibus iste color. cDr. 13.)
Azonosítás: KENDE 148; FERENCZI 459; RMK III. 1474.
Zrinyiana:
Elképzelhetõ, hogy a könyv a kiadó Ferenczffy Lõrinctõl került Zrínyihez, még bécsi tanuló korában; Ferenczffy nyomtatta ki ugyanis két évvel késõbb Zrínyi Szent László-beszéd-ét. Cf. HOLL 1980, pp. 102-104.293*
34 CL. Claudiani quae extant Nic Heinsius Dant.
[sic] F. recensuit ac notasCLAUDIANUS, Claudius: Cl[audü] Claudiani quae exstant. Nic[olaus] Heinsius, Dan[ielis] f[ilius] recensuit ac notas addidit. Accedunt quaedam hacte nus non edita.
Lugduni Batavorum, ex officina Elzeviriana, 1650. 12º, 270 + 276 pp. Heinsius jegyzetei új címlappal és számozással kezdõdnek.
Azonosítás:
NUC. Ugyanabban az évben Amszterdamban is megjelentek Claudianus mûvei Heinsius jegyzeteivel, de e kiadás címszövege eltéréseket mutat a Catalogus szövegétõl.Zrinyiana:
Mátyás-elmélkedések p. 182: idéz egy Claudianus-sort Sousa könyvébõl átvéve, politikailag fontos kontextusban. Vide nº 56, 173. Zrínyi eposzára gyakorolt esetleges hatásáról cf. SZÖRÉNYI 1987-1988, p. 142.294 (BZ 354)
35 Quinctus Horatius Flaccus emendatus, seorsum excusae Theod. Pulmanra Craneburgij in eum annotationes. Aldi Manutij scholia et de metris horatiani3_ M. Antonij Mureti scholia. liber paruus niger in 12.
HORATIUS Flaccus, Quintus: Quinctus Horatius Flaccus emendatu~_ Seorsum excusae Theod[ori] Pulmanni Craneburgii in eum annotationes; Aldi Manutii scholia, et de metris Horatianis; M[arci] Antonii Mureti scholia; Joan nis Hartungi annotationes. Index.
Antverpiae, ex officina Christoph, Plantini, 1577. 12º, 282 pp.Példányleirás: Vaknyomásos börkötés. A metszésen, fölül és oldalt: NN 37 44; 47. Az elsõ táblán, belül: 270.
Possessorok:
A címlapon: Steph. ~`ona 1613. Alatta régebbi írással: ~Nic~~ lai Gõnczj~. A címlap alján: ~M. Christoff Stamberg~.Bejegyzések:
A hátsó táblán, belül: Munus exiguum tibí a me Rector amicr / Datum, mente rogo accipias placida - Jóna István kezével?Zrínyi bejegyzései:
p. 39: (Carmina I, 37) : A 20-24. sor aláhúzva.p. 99: (Carmina IV, 2): Pindarus neve mellett: Pindarus ~ Thebasbelj / poeta. (Dr. 188. hibásan.)
p. 108: (Carmina IV, 7) : Tullus vagy Ancus neve fölé: Rom. kjralj, igaz uolt_ (Dr. 189.)
ibid.: Diana nevéhez: Vadaszok / Iste(n) asszonja. (DRASENOVICH nem említi.)
ibid. : Hippolytus neve után : Theseus fia.
ibid.: Hippolytus neve fölött csillag; ehhez tartozik a lap tetején: Hippolyta az magnetiaj Acastus Kiralj felesege. (Dr. 190. töredékesen.)
Azonosítás:
KENDE 93; FERENCZI 344.Zrinyiana:
Két Horatius-kiadása közül, a bejegyzések tanúsága szerint isp, Zrínyi a fenti, késõbbi és könnyebben olvasható editiót használta. Horatius-remi niszcenciák - többnyire erõsen áttételesen - Zrínyi költészetében gyakran felbuk kannak; prózai írásaiban pedig Zrínyi többször - kulcs fontosságú helyeken." idézi a római költõ, jórészt szállóigévé vált sorait. Ars poetica 348, 359: Syrena elõszó. Carmina III, 2, 13-14: Áfium-mottó. Epistulae I, 18, 84 ("Nam tua res agitur. . . ") : levél Ruchich ,~`ánoshoz, 1658; La veritá consigliera, ItK 1980, p. 192 (mindkét esetben kontaminálva Vergilius Aneneis II, 311. sorával). Epistulae I, 2, 14 ("Delirant reges..."): Mátyás-elmélkedések pp. 188, 204 (az utóbbi esetben Homérosnak tulajdonítva); Montecuccoli-röpirat. Epodi, VI, 1-4: Montecuccolsröpirat.
Cf. BORZSÁK 1958, pp. 298-299; BORZSÁK 1961, pp. 40-42; BORZSÁK 1964, pp. 209-211; KOVÁCS 1985, pp. 302-304; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, p. 405.295*
36 Horatij Flacci Venusini Poetae Lirici, opera cum quibusdam annotationibus
imaginibusque pulcherrimis, aptisque ad Odarum concentus et sententias, liber anti quus in folio memb : nigra.
HORATIUS Flaccus, Quintus: Horatii Flacci Venusini poete lirici Opera cum quibusdam annotationibus imaginibusque pulcherrimis aptisque ad Oda rum concentus et sententias.
(... in celebri, libera imperialique urbe Argentina, opera et impensis sedulis quoque laboribus providi viri Johannis Reinhardi, cognomento Gürninger [recte : Grüninger], civís eiusdem urbis Argentinensis, quarto idus Martü, abso lutum vero anno domini 1498.) 2º, 207 ff.
Azonosítás:
OSzK pld. Hain 8898. Zrinyiana: Vide nº 294.296*
37 Dionysij Catonis disticlza de moribus, cum Grammatica constructione, et uernacula interpretatione ac declaratione latina : libellus nouus in membrana alba in 8.
CATO, Dionysius Marcus Portius: Dionysii Catonis Disticha de moribus, cum grammatica constructione et vernacula interpretatione ac declaratione lati na. In usum scholarum. Posterioribus melioribus, Adag.
Az új számozású rész új címlappal kezdõdik: Dionysii Catonis Disticha de moribus. In usum scholarum. Editio prioribus omnibus castigatior és azonos impresszum. Latin-holland kétnyelvû kiadás.
iskolai tanulmányai során, tehát valamely más, korábbi kiadásból megismerte. Az aforizmákban négyszer idézi, lehet, hogy emlékezetbõl, vagy közvetítõ forrásból : 4. af.; 22. af.; 28. af. (itt szabadon magyarítva); 87. af. Cf. NÉGYESY-KOVÁCS 1985, pp. 342, 346, 360.
297*
38 D. Iun. Juuenalis, et Auli Persij Farnabij. libellus in 12.
Flaccij Satyrae cum annotation : Tho :JUVENALIS, Decimus Junius; PERSIUS, Aulus Flaccus: D[ecimi]
Jun[ii] Juvenalis et Auli Persüi Flacci Satyrae, cum annotat. Th[omae] Farnabii Amstelaedami, typis J. Blaeu, 1650. 12º, 189 pp.Azonosítás:
NUC. A Blaeu-nyomda azonos cimmel elõször 1631-ben, majd 1633-ban, 1642-ben, 1648-ban, 1660-ban és 1662-ben is kinyomtatta azonos méretben a Farnabius jegyzeteivel ellátott Juvenalís-Persius kiadást. Eltéré sek csak a címben alkalmazott rövidítésekben jelentkeznek. A Catalogus rövidités-formáival leginkább a fenti, 1650. évi kiadás egyezik, így ez látszik a legvalá színûbbnek, de nem zárható ki valamelyik másik említett kiadás sem.Zrinyiana:
Zrínyi írásaiban két Juvenalis-idézetet találunk: 29. cent. (Lottinitól átvéve); Mátyás-elmélkedések p. 205. Cf. FERENCZI 1921, p. 8; BORZSÁK 1964, p. 215.298 (BZ 356)
39 Solij
[sic] Italici Poetae clarissimi de Bello Punico secundo libri septea~ decim. liber in membr : nigra in 12.SILIUS Italicus : Silii Italici poetae clarissimi De bello Punico secundo libri septemdecim. Cum argumentis Hermanni Buschii, et Ambrosii Nicandri. Addi tus est index copiosissimus, in quo nonnulla etiam paulo difficiliora explicantur. Lugduni, apud Ant. Gryphium, 1578. 12º, 444 pp.
Példányleírás:
Vaknyomásos barna! bõrkötés. A metszés aranyoz~-a_ A metszésen, fölül: 35. Az elsõ táblán, belül: 263.Possessorok:
Az elsõ táblán, vaknyomással: 1548. A cimlapon: Post tenr bras spero lucem. Anno 1615. Steph. Jona mppa.Azonositás
: KENDE 203 ; FERENCZI 347.Zrinyiana:
A Szigeti veszedelem egyes részleteinek költõi mintája volt. Cf: NÉGYESY 1914, p. 58. A római költõ nevét már ifjú korában is emlegeti: Szent László-beszéd p. 455.
299*
40 Delitiae Poetarum Scotorum huius aevi Illustrium. lib. nouus in 12.
(JOHNSTON, Arthur ed.): Delítiae poetarum Scotorum hujus aevi illu strium. Amsterdami, apud Johannem Blaeu, 1637. 12º, 699 + 573 pp.Az új számozás kezdetén új címlap "Pars altera" kiegészítéssel.
Azonosítás: Göttingen, Universitätsbibliothek pld.
300*
41 Emblemata amatoria Georgij Camerlari
[sic]. libellus paruus in lig: rustica. CAMERARIUS, Georgius: Emblemata amatoria Georgii Camerarii. Venetiis ... sumpt. P. P. Tozzi, (1627, ex typographia Sarcinea). 24º obl., 201 pp.Azonosítás:
Mario PRAZ, Studies in Seventeenth Century Imagery, 2. ed., t. I, Roma, Storia e letteratura, 1964, p. 295.301*
42 Emblematum clarissimi viri D. Andreae Alcati
[sic] libri duo, additae sunt aliquot in altero libro figurae libellus paruus in 12.ALCIATO, Andrea: Emblematum clarissimi viri D. Andreae Alcati [sic] libri II. Additae sunt aliquot in altero libro figurae.
Antverpiae, ex officina Christophori Plantini, 1567. 16º, 158 pp.Azonosítás:
Leon VOET, The Plantin Press (ISSS-1589). A Bibliography of the Works Printed and Published by Christopher Plantin at Antwerp and Leiden, t. I. Amsterdam, Van Hoeve, 1980, nº 24. A nagyszámú kiadás közül egyedül a fentinek a címe egyezik pontosan a Catalogus címleírásával, s csak ebben szerepel a szerzõ neve hibásan, melyet a Catalogus is ugyanígy örökített meg.Zrinyiana:
A könyv bevezetésében olvasható, hogy Francesco Sforza jel szava volt: "Nemo me quietum impune lacesset." Lehet, hogy innen kölcsönözte Zrínyi idõben elsõ, korábbi exlibrisén megörökített jelmondatát: "Nemo me impune lacesset." Cf. FERENCZI EPhK 1917, p. 329; FERENCZI 1921, p. 1; BoRZSéx 1959, p. 481 (újra felfedezve). Alciati egyik emblémája talán Zrínyi hajnal-allegóriájának az elõképe volt. Cf. KIRÁLY-KOVACS 1982, pp. 151-152.302*
43 Georgij Buchanani Scoti poemata quae extant, editio postrema. libellus paruus. in 12. pulchre ligatus.
BUCHANAN, George: Geor[gü] Buchanani Scoti Poemata quae extant. Editio postrema.
Azonosítás:
Alphonse WILLEMS, Les Elzevier. Histoire et annales typogra phiques, Bruxelles-Paris-La Haye, 1880, nº 292. Ugyanott, ugyanebben az évben megjelent a könyvnek egy 561 lapos kiadása is, Zrínyi példánya bármelyik lehe tett. A DAUrr-féle rendezéskor a CATAr.oGUS e tételével tévesen a nº 638. kötetet azonosították s ennek nyomán KENDE 34. a fenti kötetet meglévõként sorolja fel.303*
44 Grobianus et Grobiana Auctore Friderico Dedekindo libri tres quarta editio. libellus nouus in 12.
Azonosítás: Wolfb. pld.
304*
45 Catulli Tibulli Properti noua editio ~'osephus Scaliger ~up :
[sic] Caesaris F. recensuit. in 12.CATULLUS, Caius Valerius; TIBULLUS, Albius; PROPERTIUS, Sextus : Catulli, Tibulli, Propertii nova editio. Josephus Scaliger Jul[üJ Caesaris f[ilius] recensuit. Eiusdem in eosdem Castigationum liber auctus et recognitus ab ipso auctore...
Új számozással és új címlappal kezdõdik: Josephi Scaligeri ... Castigationes in Catullum, Tibullum, Propertium. Jacobus Stoer, 1607.
Azonosítás: NUC. Létezik a három költõnek Scaliger által gondozott kiadásából három teljesen azonos címû korábbi editio is (Párizs 1577, Antwerpen 1582, Heidelberg 1600), ezek azonban mind 8º formátumúak.
305 (BZ 344)
46 P. Terentii Afri Comediae, in 12.
TERENTIUS Afer, Publius: P[ublü] Terentii Afri Comoediae, multo maiore, quam hactenus unquam, vigilantia repurgatae.
Példányleírás:
Bõrkötés, a metszés aranyozva. Az elsõ táblán, belül: 264. A metszésen, alul: 45.Possessorok
: Az elsõ táblán, belül : ~Gabrielis 1 ~ . . ~ n ~ . . ~ ij de ky ~ . . . ~ ~ A címla pon : Stephanus,~'ona mppa. Post tenebras spero lucem 1615. Ugyanott egy olvasha tatlanságig áthúzott bejegyzés.Epitaphium Michaelis Vaiuodae.
Hic iacet ille ferus latro vetus, et Nero verus
Cacus atrox, Dacus, Scelerum Cacus, ille Valachus Hac qui transibis bis terque cacabis et ibis.
In Bastam fugientem.
Ne fuge, sta Basta, sta ne fuge, sta bene Basta Sed fugis, et fausta tua copia scernitur hasta Copia non casta a miserorum sanguine pasta, Te pariter Basta praedat male uasta Catasta
.
Azonosítás: KENDE 220 ; FERENCZI 315.306*
47 Sententiae ueterum Poetarum per locos communes digestae Georgio maiore ;-ollectore, multo, quam antehac auctiores ac locupletiores. Authore Antonio Manci nello.
MAIOR, Georg; MANCINELLI, Antonio: Sententiae veterum poetarum per locos communes digestae, Georgio Maiore collectore, multo quam antehac auctiores ac locupletiores. Sententiae singulis versibus contentae, ex diversis poetis, pietatis studiosae iuventuti accomodae. De poetica virtute, libellus plane aureus, Antonio Mancinello auctore.
Azonosítás:
Leon VOET, The Plantin Press (1555-1589). A Bibliography of the Works Printed and Published by Christopher Plantin at Antverp and Leiden, t. IV. Amsterdam, Van Hoeve, 1982, nº 1618. Maior szentencia-gyûjteményének a NUC szerint már 1534. óta számos kiadása létezett, sõt 1551-tõl kezdve Manci nelli mûvével együtt is többször megjelent. Mindezeknek a címfogalmazása azonban eltér a Catalogus által adott változattól. Egyedül a fenti, illetve az ezt követõ 1564. évi Plantin-kiadásnak (VoET, nº 1619) a címe egyezik a Catalo gus-éval; 1566-ban és 1574-ben már Plantin is más címvariánssal adta ki a könyvet. Zrínyi könyvtárában tehát az 1561. vagy az 1564. évi kiadás lehetett.307*
48 Marci Hieronymi Vidae Cremonensis, Albae Episcopi opera.
VIDA, Marco Girolamo: Marci Hieronymi Vidae Cremonensis, Albae episcopi Opera. Quorum catalogum sequens pagella continet.
Lugduni, apud Seb. Gryphium, 1541. 8º, 359 pp.Azonosítás:
NUC. Vida mûveinek gyûjteménye az 1537. évi bázeli kiadás tól kezdve számos alkalommal, különbözõ helyeken s különbözõ formátumban jelent meg. A címlap fogalmazása csak az 1541-tõl kezdve 1566-ig többízben megjelenõ lyoni, valamint az 1558. és 1585. közötti Plantin-kiadások esetében egyezik a Catalogus-éval. Zrínyi könyvtárában a lyoniak egyike lehetett, mivel a Plantin-félék 16º formátumúak.Zrinyiana:
Vida poétikai tanításainak, s Christias-a példájának az eposz írásakor való esetleges követésérõl cf. SZÖRÉNYI 1979, p. 382; SZÖRÉNYI 1987-1988, p. 149; KIRÁLY 1989, pp. 64-65, 115.308*
49 Salicetum Semproniense, Anno 1626. Ornatum. Autore Christophoro Lakh ner J. V. D.
(LACKNER Kristóf): Salicetum Semproniense anno 1626. ornatum. Viennae Austriae, excudebat Gregorius Gelbhaar, (1626). 4º, [30] ff.
Azonosítás: OSzK pld. RMK III, 1394. A szerzõ neve az ajánlás végén Christophorus Lackhner J. V. D.,
309 (R 3322)
50 Georgiae Montaneae Nobilis Gallae Emblematum Christianorum Centuri~ cum eorundem latina interpraetatione.
MONTENAY, Georgette de: Georgiae Montaneae, nobilis Gallae, Emble matum christianorum centuria, cum eorundem Latina interpretatione. Cenu emblémes chrestiens de damoiselle Georgette de Montenay.
Példányleírás:
Zöld pergamenkötés. Az elsõ táblán, belül: 564. Betanított példány : a nyomtatott levelek közé megegyezõ számú üres levelet fûztek, hog~ alkalmas legyen az album amicorum szerepére.Possessorok:
A címlapon: Ex libris Gregorij Pynter Strigonien. A. f. I. D_ S. CS [ligaturaJ A. 1605. Ibid.: Rndo ac Clarissimo nec non vera Nobilitatc" eruditione, vitae jacJ / morum integritate, Domino ,~`oanni Hollossi, pastore [.. .. .] / apud Hungar. Galgoczien. vigilantissimo dono dabam jGregoriusJ / Pynter ia~ perpetuum et syncerae amicitiae recordationis jcausa GalgJ /ozij die IS. Appr. Ao. Dn. 1613. Idem Mppria - a sorok vége a nedvesség miatt olvashatatlanná vált_ A belõtt leveleken olvasható üdvözlõ sorokban 19 esetben említve van az elsó possessor, Esterházy Tamás neve. Közülük a legkorábbi a ff. 34-35 közötti levé3 rectóján : Crera Nobilitate, eruditione, uitae ac morum integritate praestanti, Dno Thomae Ezterhas Galanthkensi (sicJ, ,~o : P. Toronaeus Ung. Symbolum scriptunz reliquit A.D. 1591. 1 S Augusti. - A legkésõbbi pedig a ff. 16-17 közötti levél versóján : Nobili juueni Dn. Thomae Esterhas a Galanth : Ungaro eruditionE, virtute, et fide praestanti amicitia et recordationis causa. s. witebergae Anno 159.~ D : 18 M : Sept : ,~`ohan : Christoph : ab Ebekbam [ ?] Saxo.Bejegyzések:
A belõtt levelek egy részén Esterházy Tamás wittenbergi tanulótársainak üdvözlõ sorai, versei, adagiái latinul - néha görög vagy héber idézetekkel -, s olykor színezett tollrajzokkal kísérve. Ilyen bejegyzések olvasha tók a következõ üres leveleken (a számok az üres leveleket közrefogó számozott levelekre utalnak) : 4-5r, 7-8v, 11-12r, 13-14r, 16-17v, 21-22r, 28-29r, 29-30r, 31-32r, 34-35r, 35-36r, 37-38v, 47-48v, 63-64v, 65-66v, 78-79v, 79-80r, 82-83v, 83-84v, 85-86v, 86-87r, 86-87v, 87-88r, 91-92r, 95-96r, 96-97v; to vábbá a hátsó védõfüzeten: 1r, 2r, 3r, 4r, 5r. A bejegyzések között szerepel Esterházy tanáráé, Aegidius Hunniusé is, akinek egyik könyvét (RMNy II, 888? késõbb magyarra is fordította (11-12r) : 1. Thess. 5 Indesinenter orate : Aegidius Hunnius D. die 2 Aprilis Anno Christi 1594. A bejegyzök között szerepel Pintér Gergely is, a könyv következõ tulajdonosa (91-92r), keltezés nélkül; egy bejegy zés pedig már akkor keletkezett, amikor a könyv az õ tulajdonában volt: Melior: =r certa pax quam sperata victoria. Paulus Herrnpuech scripsi 4. die Maij Anno S. 1608.
(82-83v.)Azonosítás: KENDE
209. Montenay könyvének egy másik, elveszett példányát vide nº 317.310 (BZ 375)
SI Corona duodecim Caesarum ex augustissima domo Austriaca, quam Ferdinandus 3. Caesar 13. Ferdinando 4. Regi 14. Septemuirorum Sacri Romani Imperij ~rnanimi consensu imposuit. Vniversitas Austriaca.
(MANNAGETTA, Johann Wilhelm) : Corona duodecim caesarum ex augustissima domo. Austriaca. Quam Ferdinandus tertius, caesar decimus tertius, Ferdinando quarto, Romanorum regi decimo quarto, septemvirorum Sac. Rom. Imperii unanimi consensu imposuit. [A cím a következõ levélen folytatódik:] Celebrata elogüs Latinis, Graecis, Hebraicis, solutis, ligatis, et ad augendam publicam orbis laetitiam, eidem augusto regi Ferdinando quarto, D. D. a quatuor ~acultatibus Universitatis Austriacae Viennae 1654.
~ Viennae Austriae per Matthaeum Cosmerovium, typographum aulico-caesare um, anno Domini 1654.) 2º, [40] ff.
Példányleírás:
Sötétlila papírkötés. A gerincen: 24 [?]. Az elsõ táblán, belül: 9.
52 Symbola Diuina et humana Pontificum, Imperatorum, Regum accessit breuis zt facilis Isagoge ~`ac Typotij Tomus primus.
TYPOT, Jacques : Symbola divina et humana pontificum, imperatorum, regum. Accessit brevis et facilis Isagoge Jac[obi] Typotü. Tomus primus.
Ex Musaeo Octavii de Strada civis Romani. S.C.M. sculptor Egidius Sadeler ~xcu. Pragae, 1601. 2º, táblák + 41 ff.
A szövegrész elõtt belsõ címlapon: Isagoge Jac. Typotü, familiaris aulae et historiographi Sac. Cae. Reg. Majest. in symbola divina et humana. 1601. :~ könyvhöz hozzátartozik a második és harmadik kötet: Symbola varia diverso rum principum sacrosanc. Ecclesiae et sacri Imperii Romani. Cum uberrima Isagoge Jac. Typotij ... Tomus secundus. ... 1602, 183 pp; Symbola varia diversorum principum cum facili Isagoge D. Anselmi de Boodt Brugensis, Sac. Caes. Maj. aulae medici. Tomus tertius, ... 1603, 201 pp.
Azonosítás:
Wolfb. pld. A három kötetet többnyire egybekötve hozták forgalomba, s így valószínû, hogy Zrínyi példánya is a teljes mûvet tartalmazta.Van a három kötetes mûnek azonos címû 1613, 1642 és 1652. évi frankfurt kiadása is, melyek egyike szintén számításba jöhet mint Zrínyi példánya.
312 (BZ 288)
53 Le impresse Illustri del Sº Ieronimo Ruscelli Aggiuntovi nuouam`e : íl quart~c libro da hincenzo Ruscelli Da uiterbo.
RUSCELLI, Girolamo; RUSCELLI, Vincenzo: Le imprese illustri deV signor Jeronimo Ruscelli. Aggiuntovi nuovamente il quarto libro da Vincetl~ Ruscelli da Viterbo. A1 serenissimo principe Guglielmo Gonzaga duca di Mantova et Monferato.
In Venetía, appresso Francesco de Franceschi senesi, (1583-)I584. 2"'s 496 + 82 pp.Példányleírás: Aranynyomásos fehér bõrkötés, két pár zöld vászonszalaggal. A metszés aranyozva. A gerincen : 123. Az elsõ táblán, belül : 35.
Azonosítás
: KENDE 188; FERENCZI 443.313*
54 Nucleus Emblematum, selectissimorum ~que~ quae Itali uulgo impresas uocant, priuata industria, studio singulari undique conquisitus non paucis uenustis inuentionibus auctus, additis Carminibus illustratus, a Gabriele Rolenhagio Magde burgense.
ROLLENHAGEN, Gabriel: Nucleus emblematum selectissimorum, quae Itali vulgo impresas vocant, privata industria studio singulari, undique conquisi tus, non paucis venustis inventionibus auctus, additis carminibus illustratus a Gabriele Rollenhagio Magdeburgense.
E musaeo coelatorio Crispiani Passaei, Zeelando excussori, (Ultrajecti, 1611). 4'. 100 ff.
Hozzátartozik : Gabrielis Rollenhagii selectorum emblematum centuria secunda, 1613, Ultraiecti ex officina Crispiani Passaei, prostant apud Joan. Janssonium Bibli. Arnh[emiensem], 100 ff.
Azonosítás:
Wolfb. pld. Egyidejûleg volt egy teljesen azonos kölni kiadása is.314*
55 Achillis Bocchij Bonon, Symbolicarum quaestionum lib 1.
BOCCHI, Achille: aAchillis Bocchii Bonon. Symbolicarum quaestionum de universo genere quas serio ludebat libri quinque.
Azonosítás:
BL pld. A kötet csonkasága miatt a Catalogus a törzsanyag élén álló belsõ címlap incipitjét (Achillis Bocchii Bonon. Symbolicarum quaestionum liber I.) írta le. A mû 1574-ben ugyanott megjelent második kiadásában nincs a fenti belsõ címlap, így ez nem jöhet számításba.315 (BZ 383)
56 Magyar Mars, auagy Mohach mezeien tortint veszedelemnek emlekezete.
(LISTIUS László): Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszede lemnek emlékezete.Nyomtattatot Béchbén Cozmerovius Máthe, chászár urunk eö fölsége udvari könyv-nyomtatója által, 1653 esztendõben. 4º, 154 + 80 pp. Új számozással kezdõdik: Reges Hungariae ... Ungaricis Rythmis descriptio.Példányleírás: Arany nyomásos bõrkötés, két pár bõrszalaggal. A metszés aranyozva. A gerincen : 108. Az elsõ táblán, belül : 16.
Possessorok:
Az arany nyomásos IHS szigla a táblákon egyházi (jezsuita?) köttetõre utal.316*
57 Adriai-Tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklos.
ZRÍNYI Míklós : Adríai-tegernek Syrenaía, Groff Zríni Míklos. Nyomtatta Béchben a' Koloniai udvarban Kosmerovi Máte czászár ö felsége könyvnyomtatója, 1651. 4º, [160 fI].
Azonosítás:
RMK I, 842. Fakszimile-kiadás: Budapest, Akadémiai Kiadó - Magyar Helikon, 1980, Kovács Sándor Iván utószavával. - A Zágrábban ma meglévõ _BZ 47. sz. Syrena-példány nem azonos a Zrínyi-könyvtár egykori példányával. Vide nº 731.Zrinyiana:
A kötet kompozíciójáról, kiadásának körülményeirõl, címlap metszetérõl cf. SZECÜY 1896-1902, t. II, pp. 1.-20; MAROT 1956, pp. 475-477; Boxzsáx 1959, pp. 480~88; KLANICZAY 1964, pp. 353-361 ; KLANICZAY 1970, p. 687; KOVÁCS 1980; KOVÁCS 1985, pp. 28-32, 63-68, 74-94.317*
58 Georgiae Montanae nobilis Galliae emblematum christianorum Centuria, cum eorundem latina interpretatione.
MONTENAY, Georgette de : Georgiae Montaneae nobílis Gallae Emble matum christianorum centuria, ...
Az Esterházy Tamás által album amicorumnak használt nº 309, másik példánya?
Azonosítás: Az azonosítás bizonytalan, mert az is lehet, hogy a heidelbergi 1602. évi második kiadásról van szó.
318 Ms*
59 Giarmati Balassa Balint Faitalan éneki. manu scriptus libellus.
Azonosítás: ECKHARDT Sándor szerint Zrínyihez az a kézirat került, mely eredetileg Batthyány Ferenc tulajdonában volt, s melynek felhasználásával udvarolt ez utóbbi leendõ feleségének Lobkovic Poppel Évának, Zrínyi késõbbi nevelõanyjának. Cf. BALASSI Bálint Összes Mûvei I. ed. ECKHARDT Sándora Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951, pp. 4-6. Ha errõl van szó, akkor Balassi "maga kezével írt könyve" valamely másolatára kell leginkább gyanakodnunk. Cf. KLANICZAY Tibor, Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásá hoz, MTA I. OK, XI (1957), p. 279. Egy a Balassa-kódex szövegével egyezõ, vagyis Rimay verseit szintén tartalmazó gyûjtemény feltételezése is elképzelhetõ" bár a Zrinyinél kimutatható több Rimay-vers rendelkezésére állhatott az Istenes énekek, birtokában volt kiadásából, vide nº 323.Zrinyiana:
A Zrínyi lírai költeményeiben és az eposzban felismerhetõ számos Balassi-reminiszcencia, sõt közvetlen hatás, olykor átvétel kétségtelenné teszi, hogy Zrínyi ismerte a költõ mûveit. Cf. KLANICZAY 1964, pp. 63-66, 94; ECKHARDT 1972, pp. 387-390; KAZINCZY 1984, pp. 635-636; Kovács 1985, pp. 77-78, 129-132.
60 Igen szep historia Sigmond Chaszarnak ideiben Leth dolog prima pars.
Igen szep historia Sigmond Czaszarnak ideieben löt dolog az nemes ket szemelyröl Euriarusrol es Lucrecyarol es azoknak egi mashoz valo szerelmekröl s Lucrecyanak halalarol, Euryalushoz valo szerelmenek myatta mint löt halala. Prima pars. Sok erös firfiak ... [Debrecen, ca. 1589, typ. Hofhalter.] 4º, [28] ff.Azonosítás: RMNy I, 625. A ma ismert kiadások közül a Catalogus címle írása csak a fentivel egyeztethetõ, mert csak ennél kezdõdik az elsõ rész már a címlapon. A DnuN-féle rendezéskor s ennek nyomán KENDE a Zrinyi-könyvtár ban lévõ Chariclia-kéziratot (vide nº 426.) azonosították tévesen a Catalogus VII. 60. tételével.
320*
61 Vazetie Szigetha Grada, po Barni Karnarutichu zadraninu.
KARNARUTIC, Brne: Vazetye Sigetta grada sloxeno po Barni Charnaru tichiu zadraninu. In Venetia, 1584, ad instantia di Rugier d'Alba. 8º, 20 ff.Azonosítás:
Fakszimile-kiadás: ed. Milan Rerxomc, in Opsada Sigeta, Zagreb, Liber, 1971, t. I.Zrinyiana:
Az id. Zrínyi Györgynek ajánlott horvát elbeszélõ költemény a Szigeti veszedelem elõtörténetének egyik legfontosabb állomása, mely számosesetben Zrínyi forrásául is szolgált. Cf. THURY 1894, pp. 261-298; SZÉCHY 1896-1902, t. II, p. 73; MARGALITS 1903, pp. 87-103; HAJNAL 1905, pp. 111-124, 200-212, 279-296 (a mû prózai fordításával); NÉGYESY 1914, pp. 50-51, 56-57; SZEGEDY 1915, pp. 406-407; BAJZA 1937, pp. 131-141; KLANICZAY 1964, pp. 132-133; NoveLic 1967, pp. 3-21. Zrínyi vonzódását horvát költõ-elõdje sránt mutatja, hogy a Mátyás-elmélkedések-et egy tõle származó négy és egy két soros idézettel zárja ("az mint Karnarutich az õ horvát poemájában igen gyönyörûségessen írja").
62 Macaronicorum Poema. Baldus Zanitonella. Moschaea Epigrammata.
[FOLENGO, Teofilo] : Macaronicorum poema. Baldus, Zanitonella, Moschaea, Epigrammata. - Tam sibi dissimilis tamque alter habetur ab illo / Merlino [pseud. = Folengo] ut primum nesciat autor opus : / Causa recantandi fama est aliena, malorum / Judicio, haud vatis simplice morsa joco. a Cipadae [ = Venetiis], apud magistrum Aquarium Lodolam, 1530.) 12º, 321 pp. Azonosítás: Bibl. Naz. pld. Folengo makaroni-verseinek különbözõ kiadá sai közül a Catalogus címleírásával csupán a fenti, valamint az ezt mindenben követõ 1555. évi velencei (apud Petrum Bosellum) kiadásnak a címvariánsa :gyezik. Zrínyi példánya bármelyikbõl származhatott.322*
63 Merlini Cocai Poetae Mantuanj Macaronicorum. Zanitonella, Moschaea :ihellus epistolarum et epigrammatum ad uarias personas directarum.
[FOLENGO, Teofilo] : Opus Merlini Cocaii [pseud. = Folengo] poetae '~íantuani macaronicorum totum in pristinam formam per me magistrum Acqua -ium Lodolam optime redactum, in his infra notatis titulis divisum. ZANITO \ELLA, quae de amore Tonelli erga Zaninam tractat. Quae constat ex tredecim ~nolegüs, septem ecclogis et una strambottologia. PHANTASIAE macaroni =~an, divisum in vigintiquinque macaronicis, tractans de gestis magnanimi et ~rudentissimi Baldi. MOSCHAEAE, facetus liber in tribus partibus divisus et :~-actans de cruento certamine Muscarum et Formicarum. LIBELLUS epistola -~.m et epigrammatum ad varias personas directarum. Hexasticon Janis Barico ~lae...
Tusculani, apud Lacum Benacensem, Alexander Paganinus, 1521.) 16º, 272 ff. Azonosítás: Bibl. Naz. pld. Teljesen azonos szövegû címlappal, de a hexas ~~on elhagyásával, jelentek meg az 1564, 1572, 1573, 1581, 1585, 1613. évi velencei kiadások is. Bármelyik számításba jöhet közülük. Az azonosítás mégis ~;issé bizonytalan, mert a Catalogus-ban nem szerepel a címlapkezdõ "Opus" szó, -: alamint a verzállal szedett mûcímek közül a "Phantasiae macaronicon". Ezutóbbit a Catalogus írója figyelmetlenségbõl könnyen átugorhatta, annál is in kább, mert a jelen tétel egy lapnak az aljára szorult, s már kevés volt a hely. Az "Opus", elhagyása kevésbé érthetõ: a címlap tetején ez a szó mindig külön áll; talán le volt szakadva? Létezik ugyanakkor egy olyan kiadástípus is (Velenae 1552, 1554, 1561), melynek címlapján az elsõ öt szó tökéletesen egyezik a Catalo gus címleírása kezdetével (Merlini Cocalii [sic] poetae Mantuani macaronicorum poemata), de ennél viszont az egyes mûvek címei nem szerepelnek a címlapona s így errõl még kevésbé lehet szó.323*
64 Az néhai Tekéntetes es Nagyságos Vitéz Vrnak Giarmati Balasi Balintnak, és Nemzetes Rimai ~`anosnak, Istenes énéki
[sic]. Paruus libellus in 12.BALASSI Bálint; RIMAY János: [Az néhai tekintetes és nagyságos vítéz urnak, Gyarmati Balasi Bálintnak és amaz jó emlékezetû, Istenben boldogul kimúlt nemzetes Rimai Jánosnak, igaz haza fiának és a magyar nyelvnek két ékességének istenes éneki. Negyedik editio.
Váradon, nyomtatta Szenci Kertész Ábrahám, 1646-1652?] 12º.Azonosítás:
A Catalogus készítése (1662) elõtt az Istenes énekek-nek csupán egyetlen olyan kiadása létezett, melynek címlapján Rimay neve is szerepelt: a Szenci Kertész Ábrahám által sajtó alá rendezett és kinyomtatott második váradi kiadás, melyet õ negyedik editioként tartott számon. Zrínyi példánya csak ebból a "negyedik", illetve "második váradi" kiadásból származhatott, melybõl azon ban jelenleg egyetlen példány sem ismeretes. Az elveszett kiadás teljes címét nag~ valószínûséggel azok a késõbbi kiadások (Lõcse, 1671; Pozsony, 1676; Bártfa, 1679 stb.) õrzik, melyek címlapja "a váradi negyedik editio"-ra utal. Cf. Sznsó Géza, Balassi Bálint és Rimay ~`ános Istenes énekei - kísérõ tanulmány (a kérdés bibliográfiájával) BALASSI Bálint, RIMAY János Istenes éneki, Kolozsvár 1701. évi kiadásának hasonmásához, Budapest, Helikon Kiadó, 1983. A szóban forgó kiadás datálását illetõen eltérõek a nézetek: DÉZSI Lajos szerint (Balassa és Rimay· "Istenes énekei"-nek bibliographiája, in RIMAY János Munkái, ed. RADVÁNSZKY Béla, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1904, p. 28*) 1646-1649 körûl nyomtathatták, KLANICZAY Tibor viszont (Hozzászólás Balassi és Rimay versei nek kritikai kiadásához, MTA I. OK, XI (1957), p. 314) 1652 utáninak tartja. Amennyiben Zrínyi ebbõl a kötetbõl ismerte meg azokat a Rimay-verseket, melyek nyomai a Szigeti veszedelem-ben felfedezhetõk, akkor a korábbi idõpont a valószínû; könyvészeti szempontok viszont a késõbbi megjelenés mellett szólnak.Zrinyiana:
Rimay verseinek Zrínyi részérõl való ismeretérõl, s helyenként imitációjáról cf. KLANICZAY 1964, p. 95; KOVÁCS 1982, pp. 682-685; KAZINCZY 1984, p. 635; Kovács 1985, pp. 78, 169-170, 231-233. Levél ismeretlennek, 1663, máj. 2-15: három sort idéz Rimay Epicedium-ából. Cf. BáN 1956, p. 239.324 Ms*
55 [recte: 65] Antiquus liber cum picturis exoletis, manu scriptus Germanicus. ~. debuisset poni in N 55.
Azonosítás:
Az elveszett kézirat meghatározása lehetetlen. Az a körülmény, hogy a régi német kéziratban - elmosódott (exoletis) - képek voltak, s hogy a Catalogus írója szerint a kötet helye az 55. számon lenne, talán egy XVI. századi kéziratos emblémagyûjteményt sejtet. A "Poetae Latini" fejezetben ugyanis 51-tõl 55-ig emblematikus kiadványok szerepelnek.
325*
1 La Babilona
[sic] distruta [sic] Poema Heroico Authore Pietro Paolo Tozzi. Libellus paruus in 12.HERRICO, Scipione: La Babilonia distrutta. Poema heroico del eccellen ~ssimo Sr. Scipione Herrico. Aggiontovi due idillii del medesimo.
ln Venezia, ad istanza di Pietro Paolo Tozzi, (1624). 12º, 313 pp. ~r kiadás évszáma a kiadó elõszava után szerepel.
Azonosítás:
Vat. pld. A mû elsõ kiadása 1623-ban, Messinában jelent meg, ~kor kelt a szerzõ ajánlása is. Tozzi 1624 után a könyvet 1634-ben újra kiadta; Zrinyi példánya azonban biztosan az 1624. évi kiadásból származott, mert ennek ~imlapján a "distrutta" szót eredetileg egy t-vel szedték, s csak utólag iktattak be ~gy kis alakú második T betût a V és T verzálisok közé. A Catalogus készítõje ~rre a primitív javításra nem figyelve írta hibásan a kérdéses szót.Zrinyiana:
Herrico kiseposzában lelhetõ fel a Szigeti veszedelem Alderánjá nak elõképe; Ariadne-idillje Zrínyi hasonló versének, Ovidius mellett legfõbb mintája; Etna-ódájának ismerete Zrínyi képalkotását gazdagította; kötetének elrendezése talán például szolgált Zrínyi kötet-kompozíciójának kialakulásakor. Cf. DERÉNYI 1940, pp. 235-242; KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 35, 176-177, 183-203, 295-297; KOVÁCS 1985, pp. 80-81, 201-204, 408-409.
2 Il Coro D'Elicona Del M. R. P. D. Crisostomo Talenti, monacho di Vallom brosa. in. 8.
TALENTI, Crisostomo: I1 coro d'Elicona del M. R. P. D. Crisostomo Talenti, monaco di Vallombrosa, diviso, secondo le Muse, in nove parti, come si vede nell'avertimento a' lettori. All'illustrissimo et reverendissimo sigr. Cardi nale Giustiniani, legato di Bologna.
In Bergamo, per Comino Ventura, 1609. 12º, 274 pp.Példányleírás
: Bõrkötés. A gerincen : 427.Possessorok:
Az elõzéklevél rectón: questo libreto e mio per nome Andr~ [?] Rosso I..~ mi é stato presentato dall signor Gian batista Tomaseo di. KENDE 215 tévesen Zrínyinek tulajdonítja. A címlapon: L.LM.C. q b 1.Zrinyiana:
A kötetben olvasható Gualberto-legenda egyik inspirálója lehe tett a Szigeti veszedelem lehajló és beszélõ feszületjelenetének. Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 135-136 (a possessor bejegyzés fényképével).327*
3 La Caccia Del Ill : Sig : Erasmo di Valuasone ricorretta et di molte stan ~
VALVASONE, Erasmo da: La caccia dell'ill. sig. Erasmo di Valvason~. ricorretta et di molte stanze ampliata, con le annotationi di M. Olimpi~ Marcucci ...
In Venetia per Franco Bolzetta, (1602). 8º, 167 pp.A dátum a nyomdász ajánlólevelének a végén olvasható.
Azonosítás:
NUC. 1591-ben és 1593-ban megjelent a mûnek egy-egy bergamói kiadása is, de az elsõ kiadás még nem lehetett "ricorretta", a második címében pedig a Signor szó kiírva szerepel, így valószínû, hogy Zrínyi könyvtárá ban a velencei kiadás volt meg.328 (BZ 110)
4 Il Petrarca nuouamente ridotto alla uera letione con un nuouo discorso sopra la qualita del suo amore.
PETRARCA, Francesco : Il Petrarca nuovamente ridotto alla vera lettione Con un nuovo discorso sopra la qualitá del suo amore. Et la coronatione fatta i~ Campidoglio di Roma, et il suo privilegio. Diligentemente corretto et di nuove figure adornato.
In Venetia, 1619, appresso Baldissera Giuliani. 12º, 350 pp.Példányleírás: Fehér papírkötés. Az elsõ táblán, belül: 247.
Azonosítás: KENDE nem ismeri. A DAUN-féle rendezés hibájából KENDE a
Catalogus e tételével egy másik, más címû Petrarca-kiadást azonosított : ez utóbbit vide nº 494. FERENCZI 325.Zrinyiana:
Petrarca hatása kimutatható a Fantasia poetica-ban. Cf. IMRE 1878, p. 26; KOVÁCS 1985, pp. 153-157. Az Orpheus-sirató 19, 21-22. strófája a CCXCII. Petrarca-szonett szép imitációja. Cf. KOVÁCS 1985, pp. 216-218, Zrínyi Petrarca-kötetei mintául szolgálhattak a Syrena-kötet kompozíciójához Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 34-47; KOVÁCS 1985, pp. 81-91.329*
MAGAGNATI, Girolamo: La Clomira, favola pastorale di Girolamo Magagnati. Venetia, A. Pinelli, 1613. 8º parvo !, 204 pp.
Azonosítás:
Cat. Bibl. Nat. A Catalogus ugyan 12º kötetrõl ír, de az azonosítás nem lehet kétséges, mert a NUC által adott cm. méret alapján egészen kis 8º könyvrõl van szó.330
6 1 tre Giardini D' Madrigali del Constante Academico conspirante Mauritio Moro Vinetiano. in 12.
MORO, Maurizio : I tre giardini de' madrigali del Costante, Academico Cospirante, Mauritio Moro Vinetiano. Con il ghiaccio et il foco d'amore, le furie ultrici, et il ritratto delle cortigiane. Giardino primo.
In Venetia, presso Gasparo Contarini, 1602. 8º !, 204 + 223 + 243 pp. A második és harmadik "Giardino" élén külön címlapok, melyeken "in Venetia, appresso N icoló Moretti, 1602" impresszum áll.Azonosítás:
Venezia, Biblioteca Marciana pld.Zrinyiana:
Esetleges ihletõ szerepérõl Zrínyi lírájában cf. Kovács 1985, pp.367-369.331 (BZ 108)
7 Rime Del Sig. Gasparo Murtola Cioe gli occhi de Argo. le lacrime 1 Pallori i' ~'Vei I Baci, Le Venere Gl'Amori. in 12.
MURTOLA, Gasparo: Rime del sig. Gasparo Murtola. Cioé gli occhi d'Argo. Le Lacrime. I Pallori. I Nei. I Baci. Le Veneri. Gl'Amori. Dedicati all'illustrissimo et riverendissimo monsig. Alessandro Centurione arcivescovo di Genova, decano della camera.
In Venetia, appresso Roberto Meglietti, 1603. 12º, 454 pp.Példányleírás : Pergamenkötés. A gerincen : 432.
Azonosítás: KENDE 150; FERENCZI 323.
Zrinyiana:
Esetleg ihletõ szerepérõl Zrínyi lírájában cf. KOVÁCS 1985, pp. 369-370.332*
8 La Lira Rime del Caualier Marino Parte prima. in 12.
MARINO, Giovanni Battista: La lira, rime del Cavalier Marino. Amorose, marittime, boscherecce, heroiche, lugubri, morali, sacre, et varie. Parte prima. ... Nuovamente dall'autore purgate et corrette.
Valószínûleg hozzátartozott: La lira, rime del Cavalier Marino. Parte seconda Madrigali et canzoni ... In Venetia, 1615, appresso Gio. Battista Ciotti. 12º, I6~f pp~
Azonosítás:
Wolfb. pld. Marino kisebb verseinek elsõ összegyûjtött háras kötetes kiadása 1615-1616-ban jelent meg a velencei Ciotti kiadónál. Ciott illetve más velencei kiadók ezután többször megjelentették a következõ évtize dekben a gyûjteményt, többnyire a fentivel teljesen azonos címen. A vékonyab~l második kötetet gyakran az elsõvel egybekötve hozták forgalomba, valószínú hogy Zrínyinek is egy ilyen példány volt a birtokában, s ezért szerepel csak : harmadik rész külön tételként a Catalogus-ban (vide nº 335). Minthogy lírai verseinek írásakor Zrínyi már ismerte Marino költeményeit, az 1638. évi kiaci~ az utolsó, mely számításba jöhet példányaként.Zrinyiana:
Marinónak Zrínyire tett hatásáról összefoglalóan cf. SZÉCHY 1896-1902, t. II, pp. 31-58; SÁNTAY 1915 (feleslegesnek minõsítõ bírálata: KIRÁLY 1916, p. 251); KOVÁCS 1985, pp. 116-127, 378-383. Zrínyit ennek a Marino-kötetnek a szerkezete ösztönözhette arra, hogy Feszületre címû költeménvé kötete végére helyezze. Cf. KOVÁCS 1985, p. 222.333 (BZ 349)
9 Epitalami del Caualier Marino. libellus in 12.
MARINO, Giovanni Battista: Epitalami del cavalier Marino, all'illustrissí mo et eccellentissimo sig. Mareschial d'Ancre.
In Venetia, 1636, per il Ciotti. 12º, 532 pp.Példányleírás
: Pergamenkötés. Az elsõ táblán, belül : 225. Azonosítás: KENDE 137; FERENCZI 339.Zrinyiana:
A kötet verseinek és versformáinak Zrínyivel összefüggõ ismez tetését cf. KOVÁCS 1985, pp. 126-127.334 (BZ 352)
10 La Galeria del Caualier Marino distinta in pitture e sculture in que~s quarta impressione ricorretta. in 12.
MARINO, Giovanni Battista : La galeria del cavalier Marino. Distinta ir pitture e sculture. In questa quarta impressione ricorretta.
In Venetia, 1635, per il Ciotti. 12º, 312 + 52 pp.Belsõ címlapon : Le sculture. Parte seconda della Galeria . . .
Példányleírás:
Szakadt pergamenkötés. A gerincen: 486. Az elsõ táblán belül : 183.Azonosítás
: KENDE 136 ; FERENCZI 342.Zrinyiana:
Marino e kötetében Attilát a zsarnokok, kalózok és bûnösei közé sorolta, Zrínyi Attila-epigrammájában talán ezzel az ábrázolással is verseny re akart kelni. Cf. SZÖRÉNYI 1980, p. 5. A kötet a Castello illusztrálta genovai Tasso-kiadás (vide nº 617) ismeretét is közvetíthette Zrínyihez, s canzonettái és madrigáljai is felkelthették figyelmét. Cf. KOVÁCS 1985, pp. 120, 140, 152-153.335*
11 Della Lira del Caualier Marino parte Terza. diuisa in Amori, Lodi, Lagrime, Deuotioni et Caprici.
MARINO, Giovanni Battista : Della lira del Cavalier Marino. Parte terza, divisa in amori, Iodi, lagrime, divotioni et capricci.
Zrinyiana:
A Szigeti veszedelem VII, 39-45 (Farkasich-sirató) az e kötetbeli Al Signor Lorenzo Cenami c. verset követi. Cf. DI FRANCESCO 1979, pp. 295-29b; KOVÁCS 1985, pp. 184-185.
12 La Sampogna del Caualier Marino diuisa in Idillij. in 12.
MARINO, Giovanni Battista: La Sampogna del cavalier Marino, divisa in idillii favolosi et pastorali. Aggiontovi in questa ultima impressione, la seconda parte.
In Venetia, 1637, (ad instanza di Christoforo Tomasini). 12º, 296 + 120 pp. Belsõ címlapon: La Sampogna ... Parte seconda ...Példányleírás:
Pergamenkötés. A gerincen: 484. Az elsõ táblán, belül: 228.Zrínyi bejegyzései?:
Számos helyen figyelemfelhívó ceruzajelek a lapszé Ieken; Zrínyi kezével?Zrinyiana:
A kötet idilljeinek a lírikus Zrínyire tett hatásáról cf. SZÉCHY 1896-1902, t. II, pp. 31-60; SÁNTAY 1915; VARADY 1933, I, pp. 204-213. A kötet részletes tartalmi és poétikai ismertetése, Marino és Zrínyi idilljeinek egybeveté se, Zrínyi Marino-imitációjának értékelése: KOVÁCS 1985, pp. 117-118, 122-124, 141-143, 174-182, 212-213; 400-401. A kötet elméleti elõszavának Zrínyire tett feltételezhetõ hatásáról cf. KIRÁLY 1989, pp. 64, 93-94.337 (BZ 26)
13 Strage de gli Innocentí del Cau : Maríno. in. 4.
MARINO, Giovanni Battista : Strage de gli innocenti del cav. Marino. All'illustrissimo sig. conte Francesco Martinengo Villagana.
In Venetia, appresso Giacomo Scaglia, (1633). 4º, 154 + 93 pp.Belsõ címlapokat nem tartalmaz. Az új számozással kezdõdõ rész tartalma: Dell~ Gerusaleme distrutta. Canto settimo del cavalier Marino. - Invettiva contra iI vitio nefando. Canzone del Marino. - Scherzi del cavalier Marino. - Vita di cavalier Gio. Battista Marino. Descritta dal cavaliere Francesco Ferrari. All'il lustrissimo sig. Domenico Molino.
Példányleírás
: Pergamenkötés. A gerincen : 243. Azonosítás: KENDE 135; FERENCZI 204.Zrinyiana:
Marino kiseposzainak a Szigeti veszedelem-ben való imitációjá ról cf. KARDOS 1932, pp. 161-163, 261-266. A kötet függelékében közölt Marino életrajz tanulságairól és a vérrel írás toposz hatásáról cf. KOVÁCS 1985, pp. 119, 273, 430.
338 (BZ 192)
14 Le Metamorfosi Di Ouidio ridotte da Giouanni Andrea dell'Anguillara, in otaua
[sic] Rima, impressione sesta. in rubro Carmasin. in 4.OVIDIUS Naso, Publius: Le metamorfosi di Ovidio. Ridotte da Giovanni Andrea dell'Anguillara in ottava rima. Impressione sesta. Al christianissimo re di Francia Henrico Secondo. Di nuovo dal proprio auttore rivedute, et corrette. Con 1'annotationi di M. Gioseppe Horologgi, con postille, et con gli argomenti nel principio di ciascun libro di M. Franocesco Turchi.
In Venetiae, appresso Fabio, et ·>Agostino Zoppini, 1584.« 4º, 268 pp. Példányleírás: Piros bõrkötés, két pár hasonló bõrszalaggal. A gerincen olvashatatlanná fakult szám. Az elõzéklevél versón : 568. A címlap közepérõl, a nyomdászjelvénnyel és a szöveg egy részével féltenyérnyi rész kitépve - a szaka dás egykorú papírral kifoldozva.Bejegyzések: A címlevél megerõsítésére szolgáló papíron: uin da Modena. Azonosítás: KENDE 154 (a DnuN-féle rendezés hibájából tévesen a Catalogus VII. 12. tételével azonosítva); FERENCZI 367. A kiegészítés NUC alapján.Zrinyiana: Latin Ovidius-kötetei (vide nº 270, 274) mellett Dell'Anguillara olasz Metamorphoses-fordítását is hasznosíthatta Zrínyi. Cf. KOVÁCS 1985, p. 200.
339 (BZ 143)
15 L'Adone Poema Caualier Marino con gli argomenti Del Conte Fortunian.~ Sanuitale et le allegorie Di Don Lorenzo Seoto in 4.
MARINO, Giovanni Battista: L'Adone. Poema del cavalier Marino con gli argomenti del conte Fortuniano Sanvitale, et 1'allegorie di don Lorenzo Scoto. In Venetia dal Sarzina, [1626J. 4º, 577 pp.
Zrínyi bejegyzései:
hátsó táblán, belül: Primavera alli amanti / L'Estat alli mercanti / L'autumno gueregianti / L'inuerno alli santi. (Dr. 11.)
ibid., a tábla hosszanti éle mentén: Tavasz szerelmeseknek, ;niar arosnak osz viteznek, tel / szentnek. (Dr. 12.)
Azo
340*
16 Rime et Satire Di M. Lodouico Ariosto. libellus paruus in 12.
ARIOSTO, Lodovico: Rime et satire di M. Lodovico Ariosto, da lui scritte nella sua gioventú. Con 1'annotationi intorno a' concetti et brevi dichiarationi d'alcune historie che in esse si contengono, di M. Francesco Turchi Trevigiano. In Vinegia, appresso Gabriel Giolito de' Ferrari, 1567. 12º, 121 + 66 pp.Az új számozásnál belsõ címlap : Le satire . . .
Azonosítás:
Firenze, Biblioteca Nazionale pld. Ariosto életmûvébõl a Rime és a Satire elõbb külön kiadásokban jelentek meg, majd 1557-ben elsõ ízben együttesen, de a Catalogus-étól eltérõ cím-fogalmazással. Vele egyezõ címkezdet a fenti kiadásban jelenik meg elõször s azután 1600-ig még hat további velencei kiadásnál megismétlõdik. Zrínyi példánya bármelyik lehetett.341 (BZ 141 )
17 Orlando Furioso Di M. Lodouico Ariosto, Tutto ricorretto et di nuoue figure ,~dornato. in 4.
ARIOSTO, Lodovico: Orlando furioso di M. Lodovico Ariosto. Tutto ricorretto, et di nuove figure adornato. Con le annotationi, gli avvertimenti, et le dichiarationi di Jeronimo Ruscelli. La vita dell'autore descritta dal signor Giovanbattista Pigna. Gli scontri de' luoghi mutati dall'autore dopo la prima impressione. La dichiaratione di tutte le istorie, et favole toccate nel presente libro, fatte da M. Nicoló Eugenico. Di nuovo aggiuntovi : li Cinque canti del medesimo autore, et una tavola de' principii di tutte le stanze, con altre cose utili et necessarie.
Példányleírás:
Pergamenkötés. A gerincen: 121. Az elsõ táblán, belül: 34.Azonosítás: KENDE 5; FERENCZI 279.
Zrinyiana
: Két - vagy esetleg három – Orlando furioso-kiadása közül Zrínyi valószínûleg a Cinque canti-t is tartalmazó jelen editiót használta. Ez utóbbi ismeretére vall ugyanis a II. Idillium-ban említett "Mérges Morgona". Cf. SIMON 1988, pp. 17-24. Ariosto eposza a Szigeti veszedelem egyik mintája volt. Cf. ARANY (1859-1860) 1962, pp. 330-439; MÁLLY 1935, pp. 294-296; DI FRANCESCO 1979, pp. 356-359.342*
ARIOSTO, Lodovico: Orlando furioso di M. Lodovico Ariosto. Con gl argomenti in ottava rima di M. Lodovico Dolce et con le allegorie a ciascun canto di Thomaso Porcacchi da Castiglione aretino. Diligentemente corretto et con nuove figure adornato, con la tavola di tutte le cose che nell'opera si contengono Venetiis, Niccoló Misserino, 1596. 12º, 575 ff.
Azonosítás:
Gesamtkatalog der preussischen Bibliotheken, t. VI, Berlin 1934, col. 511. A Catalogus-ban megadott címkezdettel 1570-tõl kezdve jelen meg az Orlando furioso számos kiadásban, különbözõ velencei kiadóknál. Ezek azonban eleinte mind 8º formátumúak. 12º alakban Misserino adta ki a könyvet változatlan címmel 1596, 1600, 1604, 1609 és 1617-ben. Zrínyi példánya ~ kiadások valamelyikébõl származhatott. A Catalogus jelen tételével a DAUN-féle rendezés és ennek nyomán KENDE 4. tévesen a nº 516. alatti Ariosto-kiadást azonosította.(IX.)Scholastici
343*
CALEPINO, Ambrogio : F. Ambrosii Calepini Bergomensis Ord. Erem_ S. Augustini Dictionarium septem linguarum, Hebraicae, Graecae, Latinae, Italicae, Germanicae, Hispanicae, et Gallicae. In hac nostra editione praeter caetera hactenus in aliis typis contenta, singulis nominibus et verbis sua genera suasque inflexiones apposuimus, ut octava pag. indicát. Pauli Manutii Addita menta suo cuique proprio nomini adaptavimus. Henrici Farn[esii] Eburonis J. C. artis oratoriae in Ticinensi gymnasio professoris publici, ad ubertatem et copiam dicendi appendiculae duae. Quarum altera de verborum splendore, et delectu XIX. tab. est contexta. Altera vero de verborum interpretatione nunquam excusa