Klió 2000/3.
9. évfolyam
Szokatlan dolog egy közel 30 éve megjelent könyvrõl véleményt nyilvánítani. Lépésünket mégis indokolhatja, hogy e munka mindmáig az amerikai vallás- és egyháztörténet legalaposabb, a szakterület nélkülözhetetlennek számító feldolgozása maradt, amit Magyarországon kevéssé ismernek. Aki az amerikai vallásos mozgalmak, egyházak és felekezetek története és társadalmi kölcsönhatásai iránt érdeklõdik, az ma sem kerülheti el ezt a munkát, amelyet a mai amerikai felsõoktatásban tankönyvként is használnak. Ismertetésünknek ugyanakkor módszertani célja is van. Reméljük, hogy e könyv szemlélete a magyar egyházi és világi történészeket egyaránt ráébreszti az általuk alkalmazott megközelítés hiányára.
Ahlstrom professzor munkája majdnem kétezer oldal terjedelmû, s monumentalitása elsõ látásra riasztóan hat. Átfogó jellege mégis nélkülözhetetlenné teszi még ma is mindazok számára, akik az amerikai társadalomtörténet ezen – Amerikában igen meghatározó, de az európaitól jelentõsen különbözõ – témakörével, az egyházaknak a társadalomban betöltött szerepével és arra gyakorolt hatásával kívánnak foglalkozni. A könyv ez utóbbit, az egyházak és felekezetek társadalomra gyakorolt hatását inkább csak közvetve tárgyalja. Az egyházak szerepe az amerikai közéletben – bár az állam és az egyház az európai gyakorlattal összehasonlítva világosabban el van különítve – mégis legalább olyan jelentõs maradt, mint Európában. Erre a körülményre a szerzõ többször is utal. A munka egyébként az amerikai puritanizinus és különösen annak késõbbi változatának erjesztõ hatását mutatja be, beleértve a sokszínû változatosságban bõvelkedõ felekezetek és vallási mozgalmak eredetét és történetét is. A szerzõ közvetve rámutat, hogy az amerikai társadalmi pluralizmus gyökerei visszavezethetõk vallási toleranciára. Élvezetes módon taglalja az egyházak közötti, illetve az egyház és más vallási mozgalmak közötti viszonyt. A könyv mûfajából következik, hogy összefoglalásra és rendszerezésre törekszik, s az amerikai vallásos mozgalmak történetét kronológiailag és az államok vagy felekezeti régiók szerint is végigvezeti. Megismerhetjük a fõbb felekezeteket, egyházi irányzatokat, megújulási mozgalmakat, továbbá a meghatározó „mainline” tradícióról letöredezett, majd új alapítású egyházakat, s nem utolsó sorban azt az ezernyi kis vallási közösséget, amelyeket az európai társadalom szektának titulálva kivetett magából. Az egyes témák bemutatá-sában a szerzõ a vallási mozgalmak súlyához igazodik.
Ahlstrom professzor arra törekszik, hogy az egyes vallási mozgalmakat és a meghatározó személyeket kritikailag, de empátiával mutassa be. Rávilágít arra, hogy a puritán gyökerekbõl táplálkozó presbiteriánus Jonathan Edward, Charles Finley, millennialisták, továbbá Joseph Smith, a mormon egyház megalapítója, a spiritulálisok, a Jehova tanúi és az Amish egyház szépen, békésen megférnek egymás mellett az amerikai vallástörténet palettáján. A könyv összefoglaló jellegébõl adódik, hogy a szerzõ egy-egy témát nem a mélységet szem elõtt tartva dolgoz fel, hanem a lényeges motívumokat, gondolatokat, teológiai és szellemi irányzatokat a meghatározó társadalmi események tükrében úgy mutatja be, ahogy azok egymásra hatottak. A mû érdeme, hogy összefoglaló jellege és monumentalitása ellenére is jól és világosan kivehetõ kettõs kölcsönhatásban mutatja be a vallási mozgalmak történetét. Egyrészt szól a társadalom és a különféle egyházak, akár az európai tradicionális egyházakhoz hasonló nagyobb, illetve az új kis egyházak és vallási csoportok egymás közötti viszonyáról, másrészt éles szemmel rávilágít a vallási közösségek egymást befolyásoló, megtermékenyítõ hatására is. Alshtrom professzor sikeresen kerüli el az egyházi történetírókra Magyarországon igen jellemzõ, egyoldalú egyházi érdeklõdést. Az egyházakat, vallásos mozgalmakat társadalmi kapcsolataikba ágyazva mutatja be. A vallással kapcsolatos témák mindkét vetületét egyforma érdeklõdéssel, s az adott mozgalomnak megfelelõ súllyal kezeli. Így kerülhetett sorra a fõ egyházi tradíciók: a baptista, metodista, presbiteriánus és unitárius felekezetek bemutatása mellett a négerkérdés, vagy a latin amerikaiak vallásra gyakorolt szerepének tárgyalása. A társadalmi kérdéseket, a polgárháborút vagy a négerkérdést az amerikai közvéleményt igen befolyásoló egyházi irányvonalakon keresztül mutatja be.
A könyv terjedelme és szaknyelve kissé elbátortalaníthatja az olvasót, a munka azonban – mivel a legnagyobb egyházaktól a legkisebb vallási közösségekig, minden jelentõs keresztény felekezet és nem keresztény mozgalom történetét magában foglalja – végül mégis egyformán használható diákok és szakemberek számára.
Sydney E. Ahlstrom: A Religious History of the American People (Az amerikai nép vallási története). New Haven–London, Yale University Press, 1972. 1158 p.
Kovács Ábrahám