Klió 2000/3.
9. évfolyam
Új évezred, új Európa. Nagy változások vannak elõkészületben, melyek mindannyiunkat érintenek, akik e kontinens lakói vagyunk. Európa egyetlen egységgé készül összeolvadni, melyre a történelem során eddig egyszer volt példa: a Római Birodalom idején. Ezúttal azonban nem fegyverek és erõszak útján, hanem békésen, közös elképzelések és egységes szabályok alapján.
Az európai kultúra gyökerei mélyen visszanyúlnak az antikvitásba. Az államformán, az európai közigazgatás, jogrendszer és törvényhozás alapjain túl, a római civilizáció örökségeként tartjuk számon a keresztény vallást, melynek története elválaszthatatlanul összefonódik a Római Birodalom történetével, és nem utolsósorban a latin nyelvet, mely évszázadokon át szolgált – és szolgál még ma is – a tudomány eszközeként. Továbbá a római civilizáció kultúraközvetítõ szerepe sem lebecsülendõ, ugyanis valószínûleg sokkal kevésbé lennének ma ismertek az ókori görögség szellemi és mûvészi teljesítményei, ha a rómaiak nem érdeklõdtek volna oly nagy mértékben irántuk.
Az utóbbi évszázadok nagyszámú és sok esetben látványos eredményeket hozó ásatási és kutatási munkálatainak köszönhetõen a rómaiak európai uralmának jól körvonalazható képe alakult ki. A római irányítás alatt Európa nagy része egyetlen egységet alkotott, mindeddig azonban nem került sor egy olyan átfogó – és nem csupán egy-egy provincia emlékanyagára korlátozódó – bemutatóra, mely a római hatalomnak és civilizációnak a meghódított európai területek politikai és kulturális viszonyaira gyakorolt hatását szemléltette volna. E hiányosság pótlására törekedve, a müncheni Prähistorische Staatssammlung a millenniumi évben egy olyan kiállítás megrendezésére vállalkozott, mely az Alpoktól az Északi-tengerig terjedõ térség római kori leletein keresztül kívánja bemutatni a római civilizáció jelentõségét az egykori birodalom területén létrejött középkori, kora-újkori és jelenkori utódállamok történetében és kultúrájában.
Az archeológiai kiállítás, mely a Rómaiak az Alpok és az Északi-tenger között: egy európai katonai hatalom civilizációs és kulturális öröksége (Die Römer zwischen Alpen und Nordmeer: Zivilisatorisches Erbe einer europäischen Militärmacht) címet viseli, 2000. május 15. és november 5. között tekinthetõ meg a németországi Rosenheimban található Lokschuppen rendezvényközpontban.
A kiállítás programját Ludwig Wamser, a szervezõ müncheni múzeum igazgatója Gemeinsames Kulturerbe Europas (Európa közös kulturális öröksége) címû írásában ismerteti részletesen. A bemutatásra kerülõ anyag a kutatások legújabb eredményeit foglalja össze, a modern régészet szemszögébõl közelítve meg a témát. A tárgyi leletek, modellek, makettek és az ismeretterjesztést szolgáló modern technikai eszközök segítségével az érdeklõdõk megismerhetik a római hatalom befolyását a birodalmon belüli, illetve annak határain kívül esõ – fõként germánok lakta – területek fejlõdésére.
A kiállítás tematikája a késõbbi Germania provincia meghódításától a Római Birodalom bukását követõ germán államok létrejöttéig terjed. A bemutatott emlékanyag jórészt Bajorországból származik, azonban kiállítottak Németország más szövetségi államaiból és egyéb európai országokból származó leleteket is. A Germania határától északra és keletre fekvõ „barbár” vidékek anyaga igen nagy jelentõségû, hiszen e területek viszonyai által válik érthetõvé számunkra a limes, a birodalmi határ létrehozása, mely még a középkorban is kulturális választóvonal maradt és csak lassanként tûnt el. A kiállítási anyag a következõ nagyobb tematikai egységek köré csoportosítható: a katonaság szerepe, a római vallás, a szociokulturális és katonai közigazgatási hálózat, mûvészet, technika és az elsõ egységes pénzrendszer, mely az Európa határain túlra irányuló kereskedelem és gazdaságpolitika letéteményese volt. Ez utóbbi téma jelenleg aktuálisabb, mint valaha. A látogatók a kiállítás lezárásaként egy oktogonális teremben berendezett panoptikumban a római örökség szignifikáns példáiról kapnak összefoglaló áttekintést.
A rendezvény jó alkalmat szolgáltat arra, hogy a római civilizáció és kultúra tanulmányozása révén olyan alapstruktúrákat sajátítsunk el, melyek hozzásegítenek korunk problémáinak alaposabb megértéséhez. Az egységes Európa megvalósulásához rendkívül fontos, hogy megõrizve nemzeti sajátságainkat, európaiként tudjunk gondolkozni és érezni. Fel kell ismernünk, hogy történelmünk sok szempontból közös, melynek alapját a görög – római antikvitás és a kereszténység képezi immár kétezer éve.
Ludwig Wamser: Gemeinsames Kulturerbe Europas (Európa közös kulturális öröksége), Antike Welt, 2000/2. 177–181.
Tóth Orsolya