Klió 2002/3.

11. évfolyam

Antony Beevor néhány évvel ezelőtt kiadta Sztálingrád című epikus művét, amely országos siker lett a szigetországban. Fenti műve a második világháború olyan részleteire világit rá, amelyekre mindeddig nem sok fény esett. Például a délkelet berlini erdős vidéki harcokra, vagy arra a tényre, hogy a Hitler mellett harcoló, végsőkre elszánt csapatok között voltak a fanatikus francia fasiszták, a “Charlemagne Division". Beevor nemcsak részletesen leírja, számokkal és egyéb adatokkal bőségesen illusztrálva “a csaknem elviselhetetlen" történetét a szörnyű berlini csatának és következményeinek, hanem megmagyarázza, hogy szörnyűségét az ellenségtől való félelem teremtette meg, s propagált, mindkét oldali gyűlölet szította évekig. Egy SS túlélő katona mondotta: “a félelem teremtette erővel harcoltunk, magunkért, mint a patkányok küzdöttünk". A Göbbels doktor által keltett bolsevista ellenesség, a kiépített bolsevistaellenes szervezet egyfelől, és a megtámadott szovjet földet Ehrenburg szavaival védő, “Öld a németet!" a szovjet katonák minden elszántsága benne foglaltatott a harcokban. Beevor nemcsak a harcok milyensége leírásának a mestere ebben a művében, kitűnő képet kapunk Hitler utolsó napjairól, óráiról, Churchill tisztánlátásáról, Sztálin hónapokra kiterjedő szándékairól, Zsukov és Csujkov emlékiratairól. Azt is világossá teszi, hogy miért nem lehetett szó a Berlin elleni harcban brit vezetésről: tény, hogy az amerikai erők 3:1 arányban fölényben voltak a brit és kanadai erőkkel szemben. Beevor végül kétli, hogy a szovjet veszteségeket helyesen (túl alacsonyan) ítélték-e meg. Az emberi elviselhetőség határesete a csaknem elviselhetetlen berlini csata. Beevor “Berlin"-je méltó “Sztálingrád"-jához.