Klió 2003/2.

12. évfolyam

XIX. század

Robert Owen kísérlete

Minden új generáció mást lát a múltban, mint az előtte járó generáció. A történészek jól tudják, hogy munkáikban kifejtett, a tényanyagukon átsütő koncepciójuk, látásmódjuk egy fél évszázad múltán bizonyos fokig elévül, mert az új generációs történészek egészen más szempontokat fedeznek fel, vagy látnak meg ugyanazon tényekben, vagy más tényeket domborítanak ki, és egészen más stílusban. Ez történhetett az új Robert Owen-életrajzzal, amely fél évszázaddal utóbb jelent meg Margaret Cole: Robert Owen of New Lanark (London, 1953.) című műve után.

Ian Donnachie műve sokkal inkább összpontosít Robert Owen tevékeny­ségére mint szociális érzékű kapitalistáéra, nem pedig korai szocialis­táéra, mely szerinte amúgy is rugalmas meghatározás. Valószínűleg ezért nem foglal helyet munkájában olyan súllyal Owen elméleti munkássága, pl. az 1813-ban megjelent A társadalom új szemlélete című műve, amely nézeteinek összefog­lalása, s amely szerint az ember alakítható, nevelhető, ha alkalmas kezekbe kerül, s végül is a társadalom újjászületése az országszerte megvaló­sítható észszerű neveléstől várható. Nézeteit nagy részben a francia felvilágo­sodás irodalmából merítette, és a New Lanark-i és New Harmony-i mintatelepein igyekezett megvalósítani, amelyeken tíz esztendő folyamán több mint húszezer látogató fordult meg. Közöttük Miklós orosz nagyherceg, a későbbi cár, aki felajánlotta, hogy kétmillió „fölösleges” angolt áttelepít Oroszországba.

Ian Donnachie megkérdőjelezi, hogy Owen a szocialista eszmék és a szocialista nevelési rendszer előfutárának tekinthető-e? Bemutatja családi hátterét (apja walesi szíjgyártó volt), társadalmi felemelkedését a kibontakozó és kiteljesülő angliai ipari forradalom világában. Anyagi ereje elegendő lett, hogy mint gyártulajdonos, s ne mint ipari rabszolga vegyen részt a nagy átalakulási folyamatban. Felesége a nagy vállalkozó, a New Lanark-i komplexum tulajdonosának, David Dale-nak a lánya, ő az üzem managere lett. A munkások zöme gyerek és fiatalkorú volt, s nagyon fontos volt a higiénia, a fegyelem bevezetése és fenntartása, s ezen tapasztalatok alapján fordult Owen figyelme az egész társadalom megszervezésére. S lényegében ez érdekelte a szerzőt: hogyan valósította meg e munkahelyeken meggyőződését, hogy a munkáltató a munkások révén elérje, ami az egész társadalomnak és persze a munkásoknak is hasznos legyen. Ennek bemutatása, valamint az úgynevezett „Lancester”-rendszernek, a monitorok által vezetett rendszernek az elemzése és bírálata e munka veleje. A korábbi Owen-életrajzoknál és feldolgozásoknál részletesebb leírásokat kapunk, hogyan képzelte el Owen az új társadalmi rend kialakulását vidéken, a falvakban, valamint milyen volt a magatartása, elve, kidolgozott nézete és annak gyakorlata a vallással és a vallás tisztségviselővel kapcsolatban. New Harmony-ban, amelyet 1824-ben vásárolt Indianában, új helyzet állt elő, a munkaerő felnőttekből állott, Owen adminisztrációja itt másképpen működött. Owen munkájának és gyakorlati tevékenységének fontos évtizedeiről kapunk elgondolkodtató képet.

Ian Donnachie: Robert Owen of New Lanark and New Harmony. Tuckwell. 2001.290. o.

H. Haraszti Éva