Klió 2004/3.
13. évfolyam
A
függetlenség előtti Texas
Texas. Végtelen, vad, lázadó, független. Kevés olyan régiója van az Egyesült Államoknak, melyről rögtön ezek a jelzők jutnának eszünkbe. Texas valahogy más, mint a többi állam. Változatos vidék, hatalmas terület, gyapot- és kukoricaföldekkel, olajkutakkal. Nevéhez azonban legalább annyira kötődnek mítoszok, mint a tapasztalható valóság. Hogyan teremtődött meg az amerikaiak, s manapság már európaiak által is egyre ismertebb Texas-kép? Melyek voltak azok a retorikai elemek, amelyek már az első amerikai telepesek érkezésétől kezdve jellemezték Texast és a texasit? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Carol Lea Clark Imagining Texas, Pre-Revolutionary Texas Newspapers, 1829–1836 című könyvében.
A
texasi újságíró családból származó szerző, aki maga is publikál amerikai
újságokban és folyóiratokban, s doktori fokozatát retorikából szerezte,
elsősorban azt vizsgálja, hogyan jelent meg Texas a korabeli helyi sajtóban.
Azokra a képekre koncentrál, amelyeket az angol–amerikaiak formáltak, hiszen az
újságokat angol-amerikaiak publikálták. Texas ekkoriban még Mexikó része volt.
Az ideérkező telepesek első csoportjának vezetője, Stephen F. Austin, s
kolóniáinak lakói vállalták az együttműködést a mexikói kormánnyal, főleg, hogy
az jelentős földvásárlási kedvezményekkel igyekezett a szomszédos országból
bevándorlókat toborozni. Legalábbis 1821-től az 1830-as évek elejéig, amikorra
kiderült, hogy az amerikaiak nem szívesen veszik az egyre inkább központosító
kormány gyámkodását.
A
Carol Lea Clark által vizsgált két újság több szempontból is jelentős szerepet
töltött be Texasban. Jó néhány elvetélt kísérlet után ezek voltak azok a lapok,
amelyek hosszabb időn át, rendszeresen megjelentek. A Texas Gazette 1829-től jelent meg Godwin Brown Cotton szerkesztésében. Ahogy
ez a korabeli újságoknál nem egy esetben előfordult, a lap jelentősen tükrözte
fő anyagi pártfogójának érdekeit. Ez Stephen F. Austin volt, így a Texas
Gazette fontos promóciós célokat szolgált: egyszerre tudósította a telepeseket
a legfrissebb hírekről, nyújtott információt leendő bevándorlók számára a
terület előnyeiről, a texasi lehetőségekről, s jelezte a mexikói hatóságok
számára az együttműködés fennállását. A másik újság, a Telegraph and Texas Register 1835
októberében, kilenc nappal az után indult, hogy a texasi forradalomban eldördültek
az első lövések. Szerkesztőinek, a Borden fivérek és Francis Moore kitartásának
köszönhetően, nem csupán túlélte a függetlenségi háborút és az egyik
legértékesebb forrás lett a korszakkal foglalkozó történészek számára, hanem
egészen 1853-ig megörökítette a texasi eseményeket.
Carol
Lea Clark csupán az 1829–1836 közötti időszakot vizsgálja. Könyvének minden
fejezete a két újságból vett forrásrészletekkel kezdődik; majd ezekre alapozva
elemzi, mit írtak, hogyan gondolkodtak a texasiak magukról, egymásról, a
gazdasági és politikai feltételekről, lehetőségeikről. Az első fejezet
felvázolja a lapindítás előzményeit, körülményeit, megismertet bennünket a
lapok kiadóival, vállalkozásuk céljával, nehézségeivel. A második fejezet a
texasi táj leírásait vizsgálja, a vadon képétől az idealizált, paradicsomi
állapotok megrajzolásáig. Bármelyikről legyen is szó, Carol Clark szerint a
bevándorlók számára egyaránt vonzerőt jelenthetett. A határvidék vadonját
meghódítani olyan kihívás volt, melynek teljesítése méltán tölthette el
büszkeséggel a telepeseket, akik közül ugyanakkor sokan különösebb erőfeszítés
nélkül, szorgalmas munkával hamar kihasználhatták a nagyszerű természeti
adottságok (enyhe időjárás, termékeny föld) által nyújtott lehetőségeket. A
harmadik fejezet Texas másságát elemzi. A terület elég közel volt az Egyesült
Államokhoz, hogy sok mindenki halljon róla, ugyanakkor kellően távol is volt
ahhoz, hogy egzotikusnak hasson azok számára, akik csak utazók beszámolóiból,
újságok tudósításaiból ismerték. Mindez természetesen hozzájárult a Texas-kép
további elemekkel való bővüléséhez. A negyedik fejezet, zárásként, a lázadó, a
hősies Texas mítoszának megteremtését vizsgálja, elsősorban a Telegraph and Texas Register
segítségével. Megjelenik a képekben az Alamo védőinek a Thermopülai-szorosnál
hősi halált halt spártaiakkal való összehasonlítása csakúgy, mint az amerikai
küldetéstudat, a Manifest Destiny retorikája. Carol Clark szerint az
angol–amerikai texasiakat dupla mennyiségű patriotizmus fűtötte. Ha az amerikaiak
úgy gondolták, hogy az Újvilágban majd valami sokkal nagyszerűbbet hoznak
létre, mint európai őseik, akkor a texasiak joggal hihettek abban, hogy az új
helyen, új lehetőségek között, még ennél is egyedülállóbbat teremthetnek. A
függetlenségi harcot vívók hitték Sam Houston, a Telegraph and Texas
Register által is idézett szavait:
„Tetteink az emberiség történelmének részévé válnak. Patrióták milliói fogják
támogatni harcunkat, s a nemzetek csodálni fogják eredményeinket”. A
függetlenségi harc sikere igazolta, hogy az áldozat nem volt hiábavaló, s
megteremtette az első texasi legendákat is.
Carol
Lea Clark elsődleges forrásokra alapozott elemzése a korai Texasról izgalmas
olvasmány. Sajnos, története 1836-ban véget ér, pedig az a fiatal állam számára
csak akkor kezdődött igazán.
Carol Lea Clark: Imaging Texas. Pre-Revolutionary Texas Newspapers, 1829–1836 (Az elképzelt Texas, a forradalom előtti texasi újságok, 1829–1836) Texas Western Press, El Paso, 2002. 135. p.
Kökény Andrea