Klió 2005/1.

14. évfolyam

Winston Churchill

E kötet remek találkozása a kiemelkedő államférfiúnak, Sir Winston Churchillnek (1874–1965) és egy modern brit történészprofesszornak, Chris Wrigleynek, a nottinghami egyetem professzorának – történettudományi munkásságának három fő alakja, Winston Churchill, David Lloyd George és A. J. P. Taylor – továbbá a kaliforniai kiadónak, az ABC-Clio-nak.

Miért remek ez a találkozás? Mert igen hasznos tudományos és egyben olvasmányos kézikönyvet ad kezébe az átlagolvasónak, a diákoknak, a kutatóknak, bővíti mindezeknek a tudását, megkönnyíti a kutatóknak a kutatást és Winston Churchill élete minden részletéhez a belépést, a hozzáférést. Előttünk van Churchill munkája, politikája, kedvenc elfoglaltságai, szinte napjainak eseményei, és előttünk vannak teljes és megbízható tényekkel mindazok a személyek, akikkel Churchill találkozott, vagy akik valamilyen szerepet játszhattak munkáiban és tevékenységében. Ez egy A-tól Z-ig terjedő katalógusa e személyeknek, de a katalógus szó nem fedi a tartalmat, mert minden egyes cikk egy kis remekmű a maga nemében, teljes életrajzi adatokkal, természetesen kiegészítve azokkal a tényekkel, amelyek Churchillhez kötötték. Persze nemcsak személyek, hanem városok, események, konferenciák, törvények stb. is szerepelnek ABC sorrendben; Amsterdam vagy Harrow, Education Act (1944) vagy a jaltai konferencia vagy a repülés – minden, ami köthető volt Churchillhez, amihez köze volt, amiről véleménye volt, a hely, ahol nevelkedett.

A könyv használatát és élvezését megkönnyíti Wrigley professzor nyolcoldalas bevezetése Churchillről, születéséről, családjáról, ifjú koráról, célkitűzéseiről, háborúkban való részvételéről, könyveiről, azok értékeiről, jelleméről, ambícióiról, gazdaságpolitikájáról, a brit birodalomról, és annak megőrzésében alkotott véleményéről és szerepjátszásáról, Franciaországhoz való viszonyáról, történelmi érzékéről és bátorságáról, második világháborús angliai és nemzetközi szerepéről. Méltán emeli ki, hogy halála idején már legendás személlyé vált. Idézi A. J. P. Taylor mondását, mely szerint Churchill „az ország megmentője volt, és világszerte a szabadság védelmezője”.

A kötet 245 címszót tartalmaz, ebből csaknem 30 százalék szól konferenciákról, törvényekről, hadi eseményekről, helyekről. A kötetben kitűnő és pontos eseménytörténet szerepel, teljes Churchill-bibliográfia, valamennyi cikkhez csatolt, ajánlott irodalom és elragadó családi, személyes és politikai fényképek.

A kiadó Biographical Companions sorozatában eddig kötet jelent meg Hitlerről, Johnsonról, Franklinról, Washingtonról, Polkról, Sztálinról, Napoleonról, Viktória királynőről, Susan B. Anthonyról és Jeffersonról. A kiadó így jellemzi sorozatát: „Az ABC-Clio Életrajzi Társ sorozat olyan férfiak és nők életrajzához ad enciklopédikus segítséget, akik lényeges társadalmi, politikai és kulturális hatással voltak a nyugati világra. Minden kötet teljes bibliográfiai tájékoztatást nyújt, áttekinthetően. A bevezetés és eseménytörténet pontos, értékelhető és élvezetes, az A-tól Z-ig terjedő cikkek a személyre vonatkozóan miriádnyi részletet ismertetnek. A dokumentumok és a szélesen alkalmazott illusztrációk az olvasó számára a személy életét és korát valóságosnak érzékeltetik.”

Természetesen a nyugati világ számára készült illusztris kötetekben nem találja meg a kelet-közép-európai olvasó azokat a részleteket, amelyek őt személy szerint igen érdekelnék. Például az igen jól megírt és részleteiben újszerű adatokat közlő, 1945. februári jaltai konferenciáról megtudunk Churchillel kapcsolatban olyan részletet, hogy február 12-én Churchillnek megmutatták Szevasztopolt, ahol felkereste lord Reglan, a brit krími háborús vezető sírját valamint a balaklavai csatamezőt. Február 14-én Athénbe repült, ahol tiszteletére az 1941-es német okkupáció óta először világították meg az Akropoliszt. Megemlíti a többi között, hogy Churchill a konferenciát döntőnek ítélte és megemlíti, miről tárgyaltak. Írja, hogy a jaltai egyezmény dokumentumai között volt A felszabadított Európáról szóló nyilatkozat, amely kötelezte Amerikát, Nagy-Britanniát és a Szovjetunlót, hogy „demokratikus eszközökkel oldják meg a szorító politikai és gazdasági problémákat” a háborút követő bizonytalan időkben. A jaltai egyezmény a negyvenes évek második felében és az ötvenes években, valamint később is sokat vitatott pont volt Nyugaton, Keleten, politikusok, történészek körében, és ezekben a vitákban természetszerűleg Churchill szerepe is folyamatosan vitatott kérdés volt. Erről szólni kellett volna a jaltal cikkben! Sem Horthyról, sem Károlyiról, de még Telekiről sincs „entry” a kötetben, nem szólva Leninről vagy más szovjet vezetőkről, akikről Churchillnek minden bizonnyal volt véleménye. Nos, a kiadói előszó bizonyítja, ez a kötet a nyugati világra ható eseményeket vette célul, és egész Európa és más kontinens tudományos és kulturális világa rengeteget profitálhat és tanulhat a kötetből. Ajánlatos lenne hasonló magyar kötetet készíteni, akár Kossuthról, Széchenyiről, Deákról, Károlyiról, Kádárról, a magyar pedagógiában úttörő magyar asszonyról, Brunschwick Teréziáról. Nekünk azt kell tanítanunk, amit mi tudunk, amint Apáczai Csere János mondotta: „Azt tanítsd, amit tudsz, hacsak egy lészen is az, ki téged hallgasson.”

Chris Wrigley: Winston Churchill. A Biographical Companion (Winston Churchill. Életrajzi kézikönyv). ABC-Clio. Santa Barbara, California, 2002. 367 o.

H. Haraszti Éva