Klió 2007/2.

16. évfolyam

Regionális történelem és történelem a régiókban

 

 

Az itt bemutatott munka egy, napjainkban Szlovákiában nagyon népszerű és egyben igen fontosnak bizonyult téma jobb megismerését tűzte ki céljául, éspedig a regionális történelemkutatás fontosságát és annak különböző aspektusait. A mai történelemtudomány feladatai közt már nem az úgynevezett ,,nagy történelem“ feltárása áll, hanem inkább annak hatásai és megnyilvánulásai kisebb területeken. Mindig roppant izgalmas az ország- vagy akár világesemények hatására változó kisember, vagy kis közössség életébe betekinteni. A regionális történelem témaköreihez hozzátartoznak olyan kérdések is, hogy milyen a viszony a világtörténelem – nemzeti történelem – és regionális események között, milyen szerepet játszott, illetve játszanak fontos személyiségek egyes régiók fellendülésében, mennyire befolyásolják a természeti, gazdasági, vagy demográfiai mutatók az egyes területeken zajló eseményeket vagy fejlődést. Ezekre és más ezzel öszefüggő vonatkozásokra próbálnak választ adni a kötetben publikáló szlovák, cseh, osztrák és német történészek.

A kötetben szereplő tanulmányokat több csoportra lehet osztani. Az első azokat tartalmazza, amelyek inkább a regionális történelem teoretikus kérdéseit érintik. Ilyen tanulmányok Miloslava Bodnárova: „A világtörténelem és a regionális történelem viszonya“ és Zdenek Jirásek: „Regionális történelem a nemzeti és világtörténelem kontextu­sában“ (Szilézia történelmi kutatásának példáján) írásai, ahol a szerzők tisztázzák a témával kapcsolatos terminológiai nehézségeket, bemutatják a vizsgálandó területeket (geográfiai, politikai, gazdasági stb.), amelyek szerint el lehet különíteni az eltérő régiókat, az egyes felfogások változását a történelem során.

Külön csoportot alkotnak azok a tanulmányok, melyek a regionális történelem kutatásával, vagy más szóval a regionális történetírás történetével foglalkoznak. Ilyen Peter Švor: „Regionális történelem a 19. és 20. századi Szlovákiában és szlovák történelmi írások“ című tanulmánya, amelyben bemutatja, hogyan változott meg Szlovákiában az említett időszakban a regionális történelemhez való hozzáállás, továbbá Leon Sokolovský: „A lokális és regionális tudat történelmi aspektusai“ (Gömör-Kishont és Ujvár példáján), Peter Zmátlo: „A kultúrtörténelem regionális méretekben való feldolgozásának problémái“ és Július Alberty: „A regionális történelem nem historiográfia“ (közép Szlovákia figyelembevételével) című előadások.

Az egyes társadalmi rétegek vagy személyiségek szerepét nagyobb vagy kisebb területeken mutatja be „Személyiség és régió (metodológiai elmélyülés)“ című tanulmányában Roman Holec. Konkrét vázlatot tár az említett témáról az olvasó elé Patrik Derfinák írása, amely Berzeviczi Gergely működését és viszonyát vázolja a Szepességhez és Mária Kracnová tanulmánya „Záborsky publicisztikájának gazdasági és szociális aspektusai“ címen.

A harmadik csoportot azok az előadások képezik, amelyek a regionális történelem kutatásának lehetőségeivel és egyéb metodológiai kérdésekkel foglalkoznak. Ide tartozik Milan Belej tanulmánya „A szlovák állami levéltárak fondjainak felhasználási lehetőségeiről a reginális történelem kutatásában“, s annak főleg a XIX. századi második időszakára vonatkozólag, melyben a szerző nagyon aprólékosan bemutatja az egyes levéltári fondokat, azoknak felosztását, tartalmát és lehetséges felhasználásukat. Nadezda Jurcišinová a XX. század eleji szlovák sajtóban megjelenő, Sáros és Szepes vármegye esemény­történetéhez kapcsolódó cikkeket gyűjtötte össze. Az Eperjesi Evangélikus Kollégium 1850–1918 közötti története levéltári anyagainak és a témával kapcsolatban megjelenő szakirodalomnak bemutatásával foglalkozik Darina Vasil’ova írása. Marek Havrila, Martin Lipka és Imrich Michnovic közös tanulmánya a szlovákiai múzeumi kötetek hatását vizsgálja a regionális történelmi kutatás fejlődésére. A szerzők döntően a XX. század második felét tekintették át, s leginkább a keletszlovákiai múzeumok munkáján keresztül vizsgálják a kimutatható hatásokat. Az, hogy nagyobb városok kiadnak könyveket a város történetével kapcsolatban, megszokott jelenség, de az elmúlt időszakban Szlovákiában egyre nagyobb népszerűségnek örvend a falvak történetének írása. Ezt a kérdést vizsgálja és a zempléni városkák és falvak története kutatásához kapcsolódó problémákkal foglalkozik Kónya Péter hasonló című tanulmánya.

Az utolsó, de legnagyobb csoport azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek az egyes régiókban működő intézmények történetét, vagy a helybeli politikai, gazdasági, iskolai és egyéb viszonyokat mutatják be. Konkrétan Eperjes város történetét érinti két előadás, amelyek közül az első a „Pénzügy Eperjesen a XX. század első felében“ Ranáta Madzinovától a gazdasági helyzetet vázolta és a második Vojtech Karpátytól az Eperjesen működő Hlinka gárda működésével foglalkozik. A ,,nagy politika“ hatásáról egy kisebb terület politikai, gazdasági és tulajdonképpen mindennapi életére Sáros–Zemplén megye példáján ad képet Martin Pekár tanulmánya „Az első szlovák állam politikai rendszere, különös tekintettel a régiókra“ címen. Ebbe a csoporta tartozik Juraj Tej írása: „A szlovákiai vidéki területek periodizációjának fejlődéséről“, és Peter Micko „Egy fafeldolgozó gyár német kézre kerülése“ című írása, amelyben a gyár 1940–1945 közötti működésével is foglalkozik. Michal Šmígel’ „A kelet-szlovákiai szlovákok 1947 tavaszán történt áttelepítése a Szovjetúnióba“ című téma kuta­tásának módszertani kiindulópontjait elemzi. A tanulmányok sorát Anna Tkácová zárja, aki szociológiai-történelmi elemzést nyújt a romák számáról a kassai járásban a XVIII. század második felétől a XX. század végéig.

Az évkönyvet a ,,kilátás“ című rovat bővíti három, már nem a fő témát érintő tanulmánnyal. Imrich Belejkanic a közelmúltban megjelent szakirodalom alapján a középkori egyház történelmére vonatkozó néhány problémával és azoknak a magyarázatával foglalkozik. Az állam és egyház történelmi perspektíváját vizsgálja az aldunai és Kárpát-medencei területen azonos című tanulmányában Karl Schwarz. Érdekes elemzést kínál Albert Kotowski, aki a csehszlovákiai és a lengyelországi kommunizmus válságait hasonlítja ösze és bemutatja a közös, illetve ellentétes jegyeket mindkét országban.

„Krónika, recenzió és glossza“ című rovat zárja a bemutatott évkönyvet, amelynek fő témája a regionális történelem és a régiók története. A kiadvány egyrész bővíti ismereteinket főleg a kelet-szlovákiai terület történetéről, másrészt mivelhogy ez a téma ma sok kutatót foglalkoztat és nagy fejlődést mutat, biztosan hasznos segítségére lesz mindazoknak, akik akár metodológiai, teoretikai és kutatási inspirá­ciókat vagy segítséget szeretnének kapni.

 

M. Pekár – P. Derfinák (szerk.): Regionálne dejiny a dejiny v regiónoch (Regionális történelem és történelem a régiókban) Prešov, Universum, 2005. 322 o.

 

Kónya Annamária