Klió 2007/2.
16. évfolyam
Regionális
történelem és történelem a régiókban
Az itt
bemutatott munka egy, napjainkban Szlovákiában nagyon népszerű és egyben igen
fontosnak bizonyult téma jobb megismerését tűzte ki céljául, éspedig a
regionális történelemkutatás fontosságát és annak különböző aspektusait. A mai
történelemtudomány feladatai közt már nem az úgynevezett ,,nagy történelem“
feltárása áll, hanem inkább annak hatásai és megnyilvánulásai kisebb
területeken. Mindig roppant izgalmas az ország- vagy akár világesemények
hatására változó kisember, vagy kis közössség életébe betekinteni. A regionális
történelem témaköreihez hozzátartoznak olyan kérdések is, hogy milyen a viszony
a világtörténelem – nemzeti történelem – és regionális események között, milyen
szerepet játszott, illetve játszanak fontos személyiségek egyes régiók
fellendülésében, mennyire befolyásolják a természeti, gazdasági, vagy demográfiai
mutatók az egyes területeken zajló eseményeket vagy fejlődést. Ezekre és más
ezzel öszefüggő vonatkozásokra próbálnak választ adni a kötetben publikáló
szlovák, cseh, osztrák és német történészek.
A kötetben szereplő
tanulmányokat több csoportra lehet osztani. Az első azokat tartalmazza, amelyek
inkább a regionális történelem teoretikus kérdéseit érintik. Ilyen tanulmányok Miloslava
Bodnárova: „A világtörténelem és a regionális történelem viszonya“ és Zdenek Jirásek:
„Regionális történelem a nemzeti és világtörténelem kontextusában“ (Szilézia
történelmi kutatásának példáján) írásai, ahol a szerzők tisztázzák a témával
kapcsolatos terminológiai nehézségeket, bemutatják a vizsgálandó területeket
(geográfiai, politikai, gazdasági stb.), amelyek szerint el lehet különíteni az
eltérő régiókat, az egyes felfogások változását a történelem során.
Külön csoportot alkotnak azok
a tanulmányok, melyek a regionális történelem kutatásával, vagy más szóval a
regionális történetírás történetével foglalkoznak. Ilyen Peter Švor:
„Regionális történelem a 19. és 20. századi Szlovákiában és szlovák történelmi
írások“ című tanulmánya, amelyben bemutatja, hogyan változott meg Szlovákiában
az említett időszakban a regionális történelemhez való hozzáállás, továbbá Leon
Sokolovský: „A lokális és regionális tudat történelmi aspektusai“
(Gömör-Kishont és Ujvár példáján), Peter Zmátlo: „A kultúrtörténelem
regionális méretekben való feldolgozásának problémái“ és Július Alberty:
„A regionális történelem nem historiográfia“ (közép Szlovákia
figyelembevételével) című előadások.
Az egyes társadalmi rétegek
vagy személyiségek szerepét nagyobb vagy kisebb területeken mutatja be
„Személyiség és régió (metodológiai elmélyülés)“ című tanulmányában Roman
Holec. Konkrét vázlatot tár az említett témáról az olvasó elé Patrik
Derfinák írása, amely Berzeviczi Gergely működését és viszonyát
vázolja a Szepességhez és Mária Kracnová tanulmánya „Záborsky
publicisztikájának gazdasági és szociális aspektusai“ címen.
A harmadik csoportot azok az
előadások képezik, amelyek a regionális történelem kutatásának lehetőségeivel
és egyéb metodológiai kérdésekkel foglalkoznak. Ide tartozik Milan Belej tanulmánya
„A szlovák állami levéltárak fondjainak felhasználási lehetőségeiről a
reginális történelem kutatásában“, s annak főleg a XIX. századi második
időszakára vonatkozólag, melyben a szerző nagyon aprólékosan bemutatja az egyes
levéltári fondokat, azoknak felosztását, tartalmát és lehetséges
felhasználásukat. Nadezda Jurcišinová a XX. század eleji szlovák sajtóban
megjelenő, Sáros és Szepes vármegye eseménytörténetéhez kapcsolódó cikkeket
gyűjtötte össze. Az Eperjesi Evangélikus Kollégium 1850–1918 közötti története
levéltári anyagainak és a témával kapcsolatban megjelenő szakirodalomnak
bemutatásával foglalkozik Darina Vasil’ova írása. Marek Havrila,
Martin Lipka és Imrich Michnovic közös tanulmánya a szlovákiai
múzeumi kötetek hatását vizsgálja a regionális történelmi kutatás fejlődésére.
A szerzők döntően a XX. század második felét tekintették át, s leginkább a
keletszlovákiai múzeumok munkáján keresztül vizsgálják a kimutatható hatásokat.
Az, hogy nagyobb városok kiadnak könyveket a város történetével kapcsolatban,
megszokott jelenség, de az elmúlt időszakban Szlovákiában egyre nagyobb
népszerűségnek örvend a falvak történetének írása. Ezt a kérdést vizsgálja és a
zempléni városkák és falvak története kutatásához kapcsolódó problémákkal
foglalkozik Kónya Péter hasonló című tanulmánya.
Az utolsó, de legnagyobb
csoport azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek az egyes régiókban működő
intézmények történetét, vagy a helybeli politikai, gazdasági, iskolai és egyéb
viszonyokat mutatják be. Konkrétan Eperjes város történetét érinti két előadás,
amelyek közül az első a „Pénzügy Eperjesen a XX. század első felében“ Ranáta
Madzinovától a gazdasági helyzetet vázolta és a második Vojtech
Karpátytól az Eperjesen működő Hlinka gárda működésével foglalkozik. A
,,nagy politika“ hatásáról egy kisebb terület politikai, gazdasági és
tulajdonképpen mindennapi életére Sáros–Zemplén megye példáján ad képet Martin
Pekár tanulmánya „Az első szlovák állam politikai rendszere, különös
tekintettel a régiókra“ címen. Ebbe a csoporta tartozik Juraj Tej írása:
„A szlovákiai vidéki területek periodizációjának fejlődéséről“, és Peter
Micko „Egy fafeldolgozó gyár német kézre kerülése“ című írása, amelyben a
gyár 1940–1945 közötti működésével is foglalkozik. Michal Šmígel’ „A
kelet-szlovákiai szlovákok 1947 tavaszán történt áttelepítése a Szovjetúnióba“
című téma kutatásának módszertani kiindulópontjait elemzi. A tanulmányok sorát
Anna Tkácová zárja, aki szociológiai-történelmi elemzést nyújt a romák
számáról a kassai járásban a XVIII. század második felétől a XX. század végéig.
Az évkönyvet a ,,kilátás“ című
rovat bővíti három, már nem a fő témát érintő tanulmánnyal. Imrich
Belejkanic a közelmúltban megjelent szakirodalom alapján a középkori egyház
történelmére vonatkozó néhány problémával és azoknak a magyarázatával
foglalkozik. Az állam és egyház történelmi perspektíváját vizsgálja az aldunai
és Kárpát-medencei területen azonos című tanulmányában Karl Schwarz.
Érdekes elemzést kínál Albert Kotowski, aki a csehszlovákiai és a
lengyelországi kommunizmus válságait hasonlítja ösze és bemutatja a közös,
illetve ellentétes jegyeket mindkét országban.
„Krónika, recenzió és glossza“
című rovat zárja a bemutatott évkönyvet, amelynek fő témája a regionális
történelem és a régiók története. A kiadvány egyrész bővíti ismereteinket főleg
a kelet-szlovákiai terület történetéről, másrészt mivelhogy ez a téma ma sok
kutatót foglalkoztat és nagy fejlődést mutat, biztosan hasznos segítségére lesz
mindazoknak, akik akár metodológiai, teoretikai és kutatási inspirációkat vagy
segítséget szeretnének kapni.
M. Pekár – P. Derfinák (szerk.): Regionálne dejiny a dejiny v regiónoch (Regionális történelem és történelem a régiókban) Prešov, Universum, 2005. 322 o.
Kónya Annamária