Klió 2009/3.

18. évfolyam

Fejezetek Oroszország történetéből

Kézikönyv az orosz történelemhez

Az Abbot Gleason által szerkesztett kötet, melynek bevezetőjét is ő jegyzi (Az orosz történetírás az összeomlás után címmel), a legújabb darabja a Blackwell Companions to World History sorozatnak. A kötet egy olyan időpontban jelent meg, írja Gleason, amelynek különleges jelentősége van az orosz történelem szempontjából: nevezetesen majdnem 20 évvel a Szovjetunió összeomlása után, s egyben közvetlenül az ún. „Putyin korszak” lezárását követően látott napvilágot. Tehát bevallottan az orosz birodalom történeti szerepének és újabb birodalmi ambícióinak (Oroszország nagyhatalomként való visszatérésének a nemzetközi politika színterére) kontextusa az, amely e számvetést inspirálta.

Ezen túl azonban, Gleason szerint, az Oroszország történetéről készített összegzést maga az újabb történelmi távlat is indokolja, mivel a Szovjetunió összeomlása az Oroszországról szóló történetírást is megváltoztatta: „a birodalmi orosz történelmet többé nem lehet pusztán úgy értelmezni a jövőben, mint amely egyszerűen az 1917-es forradalomhoz és a Szovjetunió kialakulásához vezetett”, minthogy immár létezik egy poszt-szovjet perspektíva is. Ezért a kb. három emberöltőnyi szovjet korszak egy önállóan tanulmányozandó egység lett az orosz történelemben, amely (pl. a régi világ tagadása és az új kialakítása viszonylatában) összevethető korábbi korszakokkal (lásd pl. Nagy Péter reformjait.)

A kézikönyv bevallottan a XX. (–XXI.) századra koncentrál, az 505 írott oldal 40 százaléka (295–505.) ezt tárgyalja. A mű kronologikus bontásban mutatja be az orosz történelmet a kezdetektől napjainkig, de oly módon, hogy az egyes korszakok, egységek esetében a fejezetcímek megválasztásával a történetírásban prioritásként kezelt problémákat igyekeznek megjeleníteni a szerzők, akik kevés kivétellel amerikaiak, s így az angolszász központúságot tükrözi az irodalom is.

A 28 tanulmány (melyek szerzői közül több, pl. N. S. Kollamnn, vagy a nemrég elhunyt L. Hughes, immár klasszikusnak számít az általa bemutatott témában) öt nagy egységre tagolódott a szerkesztés során. A szerzők száma és maga a téma jellege nem teszik lehetővé, hogy az egyes fejezeteket ehelyütt ismertessük. Az érdeklődők számára inkább a fejezetek címeit adjuk meg.

I. rész: A Rusz. A korai szláv világ: „Proto szlávoktól” a proto-államig; Az első keleti szláv állam; A Rusz és a Bizánci Birodalom; A mongolok és a Rusz: nyolc paradigma.

II. rész: A moszkvai korszak és azon túl: A moszkvai politikai kultúra; Rabszolgaság és jobbágyság Oroszországban; Az orosz művészet a középkortól a modernizmusig; Egyházszakadás és óhit

III. rész: Az Orosz Birodalom: A péteri Oroszország; Az elit nyugatosodása 1725–1800; Az 1860-es évek „nagy reformjai”; Iparosodás és kapitalizmus; A civil társadalom kérdése a késő-birodalmi Oroszországban; Oroszország: kisebbségek és a birodalom; Az értelmiség és válsága; Az orosz modernizmus; Oroszország népi kultúrája: történet és teória; Az orosz részvétel az első világháborúban.

IV. rész: A Szovjetunió: Az első világháborútól a polgárháborúig, 1914–1923; A nőkérdés Oroszországban: ellentmondások és ambivalencia; A sztálinizmus és az 1930-as évek; A Szovjetunió a második világháborúban; A hidegháború; A régi és az új gondolkodás: Hruscsov és Gorbacsov; A Szovjetunió vége.

V. rész: Merrefelé tart Oroszország?: Oroszország posztszovjet zűrzavara; Az orosz történelem és Oroszország jövője.

A könyv egyfelől tehát, a műfaj szabályai szerinti számvetés az Oroszországgal foglalkozó legújabb történeti irodalomról: a jegyzetapparátussal ellátott tanulmányok után bő bibliográfia áll az egyes fejezetek után az olvasó rendelkezésére. Másfelől azonban, mivel a kronológiai spektrum egészen napjainkig terjed, a politikatudomány iránt érdeklődők számára is megkerülhetetlen lesz megismerni e kötetet.

Üdvözlendő, hogy nem sokkal a Cambridge History of Russia című háromkötetes mű megjelenését követően egy ilyen jellegű összefoglaló is napvilágot látott: ezek birtokában immár naprakész információkat kaphatnak a ruszisztika művelői. A könyv nemzetközi viszonylatban is borsos ára remélhetőleg nem befolyásolja majd az új eredmények széles körben való megismerését.

Abbot Gleason (ed.): A Companion to Russian History. (Kézikönyv az orosz történelemhez.) Malden-Oxford, Wiley- Blackwell, 2009. 568 o.

Készült az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport projektjének (2006 TK1194) keretében.

Sashalmi Endre