KORA ÚJKOR

A háziipartól a gyárig Nyugat-Európa len- és gyapotvidékein

Az iparosodás és ennek szociális következményei, amelyek még nem is olyan régen tiszta, átlátható folyamatokat jelentettek a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatás alapjaiban, az ilyen egyértelműséghez képest mára fokozódó mértékben szkeptikus kérdésfeltevések tárgyává lettek. Ehhez nem utolsósorban Franklin Mendel 1972-ben vitára bocsátott fogalma, az ún. „posztindrusztrializáció” járult hozzá, amely vitathatósága ellenére élesebbé tette az iparosodás előtti és az ipari gyártás közti fokozatok jelentését, és ösztönözte az új kutatásokat éppen ezen a területen. Az általa kiváltott vita javában folyik, és még csupán az első, s feltételezhetően csak ideiglenes eredmények rajzolódnak ki.

A textilipar kiemelkedő szerepet játszik a koncepcióban: mint az iparosodás előtti kézművesség legfontosabb ága, mint a „protoindusztrializáció” hordozója, s mint olyan ipari terület, amelyben először vetette meg lábát a kézművesség mechanizációja és gépesítése. A gyűjteményes kötet, amely egy konferencia anyagából született, teljes joggal teszi meg ezt tárgyának, s természetesen a len- és gyapotiparra korlátozza látószögét, és ezen belül is néhány fontos területre: a len esetében Ulsterre, Flandriára, Ravesnbergre, a gyapot esetében Lancashire-re, Kelet-Svájcra, a nyugati Münster-vidékre, Twente-re. Ez bár egyértelműen szűkíti állításai hatósugarát, általánosabb érvényét, a kutatás pillanatnyi állapota mellett mégis kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy egyáltalán átfogó kérdésekhez és válaszokhoz jussunk.

Az egyes cikkek – külön az „indusztrializáció” és „munkásság” címszavak alatt – néhány új fölvetés mellett több olyan régebbi ismeretet is közvetítenek, amelyeknek a fontossága magának az összeállításnak a révén tűnik föl. Ezekben a cikkekben rejlik a kötet tulajdonképpeni értéke, mert a bevezetés (Ditt) és az összefoglalás (Pollard) – mint egyfajta vitaindító gondolatébresztők – lényegéből következően sem lehetnek mások, mint töredékesek és vázlatszerűek. S mégis számos ösztönzést adnak a kutatás folytatására, az itt közvetlenül tárgyalt területen túl is. További munkák bizonyára tisztáznák a jelenleg még elkerülhetetlen pontatlanságokat, mint esetleg az általánosan megfogalmazott szkepszist a protoindusztrializációval szemben, amely fogalmat azért rendszeresen használunk. Végeredményben a kötet világos és irányító jellegű segítséget nyújt, az olykor már rendszerezhetetlennek tűnő vitában, s egy fontos terület kutatásában hiánypótló lépcsőzetet jelent.

Karl Ditt-Sidney Pollard (Hrsg.) Von der Heimarbeit in die Fabrik. Industrialisierung und Arbeiterschaft in Leinen- und Baumwollregionen Westeuropas wiihrend des 18. und 19. Jahrhunderts: (Westfiilisches Institut für Regionalgeschichte – Landschaftsverband Westfalen – Lippe Müster: Forschnngen zur Regionalgeschichte, 5.) Schöningh, Paderborn 1992. XIII, 508 S. (Abb.; Ktn.) – Karl Ditt-Sidney Pollard (kiadók): A háziipartóI a gyárig. Az iparosodás és a munkásság Nyugat-Európa len- és gyapotvidékein a 18. és 19. század folyamán. (Westfáliai Tájtörténeti Intézet – Tájszövetség. Westfalen – Lippe Müster: Tájtörténeti kutatások, 5.). Schöningh, Paderbom, 1992., XIII. 508 p.

Karl Heinrich Kaufhold

Göttingen