Klió 1995/1.
4. évfolyam
KORA ÚJKOR
Volker Klemm
A Thaer-reneszánszról
A
szerző neves szakértője és életrajzírója Albrecht Daniel Thaernek,
akit joggal sorol agrokémiai munkásságát tekintve Johann Heinrich von Thünen és Justus Liebig mellett a német agrártudósok három üstököse közé. A német
és a nemzetközi tudománytörténet kiemelten foglalkozik alkotásaikkal, és ami Thaer személyét illeti, különösen igaz ez a második
világháborút követő évtizedekben, így tehát ténylegesen egy ún. „Thaer-reneszánszról” lehet beszélni.
A. D. Thaer 1754. május
14-én született Cellében, az udvari medikus Johann
Friedrich Thaer fiaként; 1770-1774 között végezte
orvosi tanulmányait a Göttingeni Egyetemen; 1770-ben kinevezték a hannoveri
választófejedelem udvari medikusának; 1784-ben tagja lesz a Hannoveri
Mezőgazdasági Társulatnak; 1786-ban vásárolta 36 hektáros birtokát, amit mintagazdasággá
alakított át; 1802-ben megnyitotta mezőgazdasági tanintézetét Cellében; 1804-ben átköltözött Poroszországba; 1806-ban
megnyitotta a Möglini
Mezőgazdasági
Tanintézetet; 1809-1812 között megjelent a „Racionális mezőgazdaság alapelvei”
című műve; 181O-ben professzor az újonnan alapított Berlini Egyetemen; 1819-ben
möglini tanintézete elnyerte a Királyi Porosz
Mezőgazdasági Akadémia címet; 1828 október 26-án hunyt
el Möglinben.
A
szerző összekapcsolja az eddigi Thaer-kutatás
eredményeit az ún, „Thaer-reneszánsz”
bizonyításával. Elsőként ismerteti a Thaert méltató
munkákat, valamint a jubileumi évfordulók eredményeit. 1945 után minden
életrajzi munka a legnagyobb német gazdaként egy főbb fejezetet szentel
személyének. Így Sigmund von Frauendorfer munkája[1] negyedik
fejezetének
címe: Thaer és Thünen korszaka. Heinz Haushofer[2] pedig a XIX.
század második évtizedét „Thaer-időszaknak” nevezte
el. Volker Klemm könyvében[3] hangsúlyozva
Thaer tudományos iskolateremtő hatását, abban erre
vonatkozólag a „racionális mezőgazdaság tana” címet használta. Az eddigi
nagyszámú Thaer-életrajzot a második világháború után
két fontosabb új mű követte. Az egyik Volker Klemm és GüiJ.fuer
Meyer tollából,[4]
amely egyrészt terjedelmes életrajzi függeléket tartalmaz és elsőként szinte a
teljes listáját adja a Thaer által írt műveknek. A
másik munka, Sukekata Kashiwa
Thaer életéről és művéről szóló könyve[5] jól
példázza a Thaer-reneszánsz jelentkezését Japánban
is.
Másodikként
a Thaer-i örökség aktualizálódását bizonyítja az a
mintegy ötven monografikus írás, amely a második világháború óta megjelent.
Ezek között Volker Klemm
példaként említi meg a gyűjteményeket, az egykori NDK Mezőgazdasági Akadémiájának,
a Berlini Dornane Dahlem
Múzeumnak, a Bad Freienwalde-i
A. D. Thaer Társaságnak a
kiadványait, valamint a témában elkészült disszertációkat és diplomamunkákat s
a tudományos folyóiratokban napvilágot látott tanulmányokat.
A
harmadik bizonyítéka a „thaeri mű” újjászületésének,
hogy az utóbbi két évtizedben egyre erősödik az a törekvés, amely elősegíteni
kívánja a thaeri örökség megfelelő megértését és
befogadását. A szerző kiemeli a Thaer halálának 150.
évfordulója alkalmából a berlini Humboldt Egyetemen rendezett tudományos
konferenciát, valamint a möglini Thaer-birtok
és ház pusztulásának a megállítását. Ugyancsak a kampány eredményét tükrözi a
kiadott két tanulmánykötet, valamint egy bélyeg ésegy
ezüst érme kibocsátása. Ugyanakkor egyelőre csak remény van arra, hogy a
Humboldt Egyetem központi könyvtára megkapja az ún. „Thaer-archívumot”.
A thaeri reneszánsz lendületéhez hozzájárult a
Hannoveri A. D. Thaer
Társaság és a Bad Freienwalde-i
hasonló nevű társaság tevékenysége. Időközben 1992-ben megnyitották a Thaer-emlékhelyeta szövetségi és a Brandenburgi Tartomány
mezőgazdasági minisztériumainak anyagi támogatásával.
Volker Klemm szerint ugyanakkor
a jövő Thaer-kutatásnak óvatosan kell bánnia a Thaer-i műaktualizálásával, hiszen abban szorosan összefonódik
az elmélet és a gyakorlat, a történetiség és az aktuális. Abból nem lenne
szerencsés valamilyen szempontot egyoldalúan kiemelni. Semmiképpen nem lehet
célja a jövőbeli kutatásnak Thaer személyének és
művének a heroizálása, és az ily módon történő aktualizálása.
Mai szemszögből a thaeri gondolatokat általánosítani
megengedhetetlen, és nem szabad egyfajta tekintély bizonyítására felhasználni.
A szerző tehát, a leendő Thaer-kutatás számára és
művének megértésére (befogadására) az alábbi célokat ajánlja:
1.
Thaer személyét és hatását a saját korában kell
ábrázolni és analizálni. Ezzel kapcsolatosan véleménye szerint az alábbi
kérdéseket kell tisztáznia a kutatásnak:
-
Hogyan befolyásolta Thaer a brandenburgi, porosz és
német, sőt az egész európai mezőgazdaságot? Ki volt a legjelentősebb
tanítványa?
-
Mik voltak az ő tudományos forrásai? Hogyan rendezte azokat újjá, miként
állított valami újat?
Mivel
a möglini birtok a német keleti határok közelében
helyezkedett el ez arra ösztönzi a kutatást, hogy annak hatását kelet-európai
irányba kiterjessze:
2.
A másodikként fontos lenne, hogy új adatokat találjanak
és új interpretációt alkossanak arra vonatkozóan, hogy Thaer
hogyan fejlesztette a nemzetközi agártudományt annak tevékeny résztvevőjeként.
Szükséges lenne a továbbiakban az agrárközgazdaságtani
alapelveinek szunnyadó értékeit kiaknázni. Másrészt bemutatni hozzájárulását és
szerepét a tudományos növénytan megteremtésében, különösen a termésváltó
gazdálkodás és a talaj termőképességének a mérése terü1etén.
3.
Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Thaer
milyen hatást fejtett ki a jelentősebb agrártudományokra (pl.:
gazdaságtudomány, agrárpolitika, üzemszervezés, növénytan stb.), amiket
elsőként tulajdonképpen ő helyezett a tudomány talajára.
Ebből
a nézőpontból az alábbi feladatokat lehetne kiemelni:
-
Thaer elképzelése egy általános mezőgazdasági
irányultságú tudományos iskola felállításáról és annak munkamódszereiről.
-
Az általa kifejlesztett és sikeresen gyakorlatba ültetett módszerek alapelveinek
feltárása.
-
Hogyan formálta és hajtotta végre a mezőgazdasági felsőoktatásban és
szakképzésben didaktikai alapelveit?
Volker Klemm: Eine „THAER-Renaissance”? (A THAER-reneszánszról) Anmerkungen zum Stand und zur zukünftigen Thaer-Forschung. Zeitschrift für Aararzeschíchte und Agrarsoziologie,
42 (1994), Heft 1, S. 1-9 "' e
Szávai Ferenc Tibor