Klió 1996/1.

5. évfolyam

Pannonia és a Római Birodalom

A Római Magyar Akadémia példás kezdeményezésének eredménye e kötet. Egy magyar, olasz és osztrák szakemberek részvételével megtartott konferencia 24 előadását foglalja magában Pannoniáról, mint a Római birodalom részéről. Az előadók többsége (14) magyar volt, ami kellően szolgálta azt a célt, hogy a nemzetközi és az olasz érdeklődőket tájékoztassa a magyarországi Pannonia-kutatás eredményeiről. Az olasz kollégák aktív részvétele (8) annak bizonysága, hogy e terület kutatása számukra sem érdektelen.

A bevezető előadás (Alföldy Géza) azzal az alapkérdéssel foglalkozott, hogy a pannoniai kultúra milyen szintre jutott a birodalom többi részéhez viszonyítva. Erre vonatkozóan a magyar kutatásban két ellentétes pólus alakult ki. Az egyik szerint a romanizáció mélyreható volt, az itáliai hatás erőteljesen érvényesült, és ennek eredményeként a III. század folyamán Pannonia meghatározó szerepet játszott a Birodalom életében (Alföldi András). A másik vélemény szerint a romanizáció felületes volt, alacsony szintű paraszti és katonai kultúra alakult csupán ki (Mócsy András). Az előadó az előbbi álláspont mellett érvelt, természetesen hozzátéve, hogy nem a mediterrán térség jelentős helyi kultúrával és korábban elkezdődött romanizációval rendelkező területeivel összehasonlítva, hanem pl. a Duna-medence térségével. A jelentéktelen előzményekhez képest igen gyors városiasodás indult meg.

A további előadások akár e két vélemény különböző szempontból való megerősítésének is tekinthetők. Az első tematikai csoport a romanizációval foglalkozott (3 előadás) a noricumi és az aquileiai kapcsolatok alapján, illetve a legújabb brigetioi ásatások eredményeinek tükrében. A második témakör a hadsereg történeti és régészeti kérdéseivel foglakozott: a provincia II–III. századi védelmi rendszerével, az afrikai légionáriusok pannoniai jelenlétével, a téglabélyegek alapján megállapítható csapattörténettel és az aquincumi katonai tábor ásatásai eredményeinek bemutatásával (4 előadás).

A kereskedelmi és kulturális kapcsolatok vizsgálata elsősorban az amphoraleletek alapján történt (2 előadás). Ezek nagy mennyisége a provinciában állomásozó katonai csapatok nagy számával függ össze. Észak-Itália és a Duna-medence kulturális kapcsolatainak folyamatosságát a fibulaleletek igazolják, melyek elég jól definiálhatók és mennyiségük is jelentős. A legtöbb előadás a pannoniai városokkal foglalkozott (5): kettő Aquincummal, kettő Saváriával és egy Scarbantiával. Aquincum esetében a már korábbi ásatások alapján megállapítható topográfiai és városfejlődési, periodizálási eredmények összegzéséről van szó. Savaria és Scarbantia esetében viszont egészen friss ásatási eredményekről szerezhettünk tudomást.

A római villa témakörében a legteljesebben feltárt és bemutatott magyarországi emlékről, a balácai villáról is szó esett: az ásatási eredményekről és a rekonstrukciós elképzelésekről. A másik bemutatott villának csupán feltárói magyarok, egyébként a közép-itáliai San Potitoban található. Mégsem tanulság nélküli Pannonia szempontjából, mert az Alsórajkon előkerült római villával mutat rokonvonásokat. A pannóniai művészettel csupán két olasz előadó foglalkozott. Egyikük a Cassius Dionál és Ammianus Marcellinusnál említett diadalívekkel, melyeket régészetileg még nem sikerült azonosítani. A másikuk egy intercisai relief kapcsán a mitológiai és mondai témájú reliefekkel foglalkozott, elsősorban Aquincum és Intercisa térségében.

Az utolsó témakör a régészeti emlékek védelmével, restaurálásával és konzerválásával foglalkozott. Itt eredmények, feladatok és tervek hangzottak el, egyrészt a carnuntumi régészeti park kialakításáról, másrészt a magyarországi romterületekről, melyek szakszerű bemutatásában komoly eredmények állapíthatók meg (Gorsium, Aquincum, Baláca stb.). Ezt egy olasz előadó is megerősítette. A cikkek sorát egy korábban a Magyar Akadémián elhangzott előadás zárja. Ennek tárgya: Pannonia Kelet és Nyugat között (híd vagy sziget), de foglalkozik a kontinuitás kérdéseivel is, így kiegészíthetjük a címet azzal, hogy Pannonia az ókor és a középkor között.

A kötet igen hasznos abból a szempontból, hogy idegen nyelven (olasz, német és angol) ad képet a Pannonia-kutatás legújabb eredményeiről, félő azonban, hogy nem fog eljutni mindazokra a helyekre, ahol erre kíváncsiak is lennének. Terjesztése – tapasztalataim szerint – még Magyarországon sem kielégítő.

La Pannonia e l’Impero Romano. (Pannonia és a Római Birodalom) Atti del convegno internazionale „La Pannonia e l’Impero Romano” Accademia d’Ungheria e l’Instituto Austriaco di Cultura (Roma, 13–16 gennaio 1994) a cura di Gábor Hajnóczi. Pubblicato nell’anno del centenario dell’Accademia d’Ungheria in Roma. Milano 1995. 380 oldal. Annuario dell’ Accademia d’Ungheria, Roma 1994.

Gesztelyi Tamás